Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-01 / 268. szám

ható ki pártjuk szempontjából. Ilyenkor a pa­poknak inteniök kell pártjukat az eltévelye­déstől és az evangéliumot kell hirdetni, a min­denki javára való együttműködést. Miron Christea statisztikája. Nagy érdeklődéssel hallgatta a szenátus a volt régens patriarcha beszédének azt a ré­szét, amelyben az orthodox egyháznak a többi egyházakkal szemben való helyzetét hasonlí­totta össze. A régebbi időben csak az lehetett román állampolgár, aki az orthodox egyház­hoz tartozott. A háború óta kisebbségi egyhá­zak kerültek az országhoz, nyilvánvaló, hogy az államnak ezekkel szemben, mint jó anyának kell szerepelnie. A helyzet azonban az, hogy a mai Romániát főként az orthodoxok munká­ja teremtette meg és Marasestinél orthodox katonák estek el az egyesülés eszméjéért. Mél­tányos tehát, hogy az orthodox egyház, ha nem is nagyobb, de legalább is egyenlőbb mér­tékben részesüljön az állam támogatásában. Az állami támogatásból szerinte az orthodox egyház egy hívőjére 70 lej esik, míg ugyanez az összeg a görögkatholikusoknál 100 lej, a reformátusoknál 105, az unitáriusoknál 164 és a mohamedánoknál 101 lej. Csupán a római katholikusok­ak van rosszabb helyzetük, mint az orthodox egyháznak. Sándor József megjegyzi, hogy az a sta­tisztika, amelyet Miron Christea a reformá­tusokra használt, nem felel meg a tényleges helyzetnek, amennyiben az ott feltüntetett számnál legalább 200.000-rel több református van. Felekezeti harcok rémképe. Miron Christea miután megállapítja, hogy az orthodoxok türelmesek, hangoztatja, hogy 13 millió hivő nevében beszél s szüksé­gesnek látja rámutatni, hogy az ilyen egyen­lőtlen elbánás elégedetlenséget okoz, ami for­rongásokra vezethet és az ég őrizzen attól, hogy felekezeti harcok jöjjenek. A kormány kötelessége az egyenlőtlenséget megszüntetni. Hossu görögkatholikus püspök bejelen­ti, hogy a beszédre és a benne adott számada­tokra részletesen fog válaszolni. Miron Christea replikázik. Tizenhárom­­millió orthodox hívő van és egymillió 300.000 görögkatholikus. A görögkatholikusoknak öt püspökségük van, ennek megfelelően az ortho­­doxoknak ötven püspökük kellene legyen, te­hát harminckettővel több, mint jelenleg. Mi­lyen helyzet az, amikor az egyik portáról ön ekével mennek ki szántani és a másik porté­ról csak eggyel. A szathmári tárpai katolikus püspökség i^*Par/T 1 QrjO mtrro — rc/Aáf <ús A abó nr/no. ároA rvA<M AaAäk óra/ Fofc N A/eNrrrá écrrfoj AaoZ?s& o/fönt/cfraJári Kf. Na.umcmn c Vt. Ne.ltman rz ’­nAaciruAázr. P/afa r/ni'rcr.z w&NeJJrrranrr esi k||Acz6áPoArjA\ ^^oNarTe/eAaA VStNeumanrz c I ^SuNzpJiófoAn ff ‘art/ái­­/­tz /■/ ■j'ru// ‘ar/aj laA/c számára. A Carfusni Levocs resiiritja és lehullásitja a pattanásokat s helyükön fehér cn finom bort hagy. Megnyugtató, fertőtlenítő és használatól kezdve be­­hegyedést idéz elő. Mint hathatós gyógyszer állta ki a próbát az egyének ezreinél, akik éveken át áldozatai vet­tatc az ekcémának, homornek, pattanásoknak, furunkulusoknak, köl­vényeknek, kiütéseknek, csalánkiütéseknek, hólyagzásoknak, aranyereknek, viszketegségnek, rühnek, Urgognak, kipállásoknak, bőr-ingerlékenységnek, nergese­­désrtek, koszosodásnak, úgyszintén sebeknek, l . . a •— I .. 1 I­, M I f I \ t n |P _____________ T­ gja*',U‘VU BVWVIH.V.» I vágásoknak, karcolásoknak, felhorzsolódásoknak, sájgásoknak, égési sebeknek, stb- Ara... számadataira hivatkozik és azzal hasonlítja össze az orthodoxok helyzetét. Gyárfás Elemér: Ez csonka püspökség! I A szónok r­ámutat arra, hogy neki, mint püspöknek kétmillió hive van, akiket tulajdon­képpen tíz püspöknek kellene vezetnie, más egyházakkal való összehasonlításban. Mennyi hivatal, mennyi adminisztráció kellene ide igaz­ság szerint. A görög katolikusok espereseit ve­szi számításba és megállapítja, hogy az orto­doxoknak 550-el több esperesük kellene, hogy legyen. „Az elnyomás alatt..." Hossu: Ezt az állapotot idegen uralom alatt harcoltuk ki magunknak és akkor átütöt­tük föl püspökségeinket, esperességeinket és pa­ródiáinkat. Gyárfás: Az elnyomás alatt Miron Christea dicsérendőnek tartja, hogy más egyházak is szervezkednek, ezt a példát követniök kell az ortodoxoknak is. A római ka­tolikusoknál 751, az evangélikusoknál 840, az unitáriusoknál 430 , a mohamedánoknál 520. Hátrafordul Niemereverhez és megkérdi, hogy hány lélek esik egy rabbira. Niemerover szóra­kozottan mondja: — Tiz lej esik egy lélekre. (Nagy derültség.) Ezeknek az adatoknak megfelelően — foly­tatja Miron Christea — az ortodoxoknak 12.000 pappal kellene rendelkezniük. Miért legyenek az ortodoxok mostohább fiai az államnak, mint például a mohamedánok? Az ortodox egyház ügyében a kormánynak meg kell tennie köteles­ségét. Ezután Gelin szenátor beszélt a gazdasági helyzetről s párhuzamot von a régi Románia gazdasági helyzete és a mostani viszonyok között. 7111. IVV. 368. SZÁM. Humorba fullad­ Solomon Magyar Párt- ellenes támadása a kamarában A kamarában napirend előtt Mirescu szo­cialista felhívta a munkaügyi miniszter figyel­mét arra, hogy a betegsegélyzőpénztárak nem működnek a törvényeknek megfelelő módon és a munkások százai nem részesülnek megfelelő orvosi kezelésben. Franasovici liberális arra kéri a kamara elnökségét, hasson oda, hogy az új részleges választásokat minél előbb írják ki. Ezután Mironescu miniszterelnök beterjesztette az álláshalmozások meg­­szüntetéséről szóló törvény­javaslatot. Napirenden Solomon udvarhely megyei képvi­selő szólott hozzá a felirati javaslathoz. Az ország m­asztikus problémáit igyekezett fejtegetni és azt igyekezett kimutatni, hogy Maniu milyen konzek­vens volt a Károly kérdésben. Jorga: Nagyon kényes dolgok ezek képviselő úr, amelyek jelentősége mindkettőnk kompetenciá­ját túlhaladja. A kamara tagjainak egy része elérti Jorga fi­nom gúnyját és a közbeszólást derültséggel fogadja. A szónok ezután a kisebbségi kérdésről beszél és azzal vádolta a Magyar Pártot, hogy irredenta politikát folytat. Tiltakozott a népszövetségi pana­szok rendszere ellen. A Magyar Párt szerinte ke­rékkötője a kiengesztel­ődés és közeledés politikájá­nak­ Mint ideális kisebbségi politikus Réthy udvar­helyi polgármestert említette meg. Támadta ezután az erdélyi zsidóságot is, amiért magyar érzelmű. Végül a liberális párt helyzetével foglalkozott, ami­re válaszul a liberális képviselők mosolyogva ki­mentek a folyosóra. A következő szónok Radaceanu szocialista kép­viselő volt, aki főként a kormány gazdasági politi­kájával foglalkozott. Megállapította, hogy a kor­mány egykori programjából csaknem semmit sem valósított meg. Madgearu: Megtettünk minden lehetőt. Igény­be vettünk minden eszközt, amellyel a mai viszo­nyok között rendelkezni lehetett. Radaceanu végül kijelenti, hogy nincs meg­elégedve a kormány politikájával, bizalmat nem elő­legezhet számára és így a felirati javaslatot nem fogadja el. Csőd a Balkánon — írja egy angol . ........ közgazdaság! folyóirat­ ­ gazdasága válság ,ha nem a gabonaárak csökkenése, hanem a rossz pénzügyi politika (London, november 29.) A New Statesman című angol folyóirat „Csőd a Balkánon“ cím­mel cikket közöl, amely nem a legjobb színben állítja be a délkeleteurópai államok, különösen Románia és Jugoszlávia gazdasági helyzetét. A lap szerint a gazdasági krízis oka ezeken a területeken nem annyira a mezőgazdasági ter­mények árának csökkenése, mint inkább a rossz pénzügyi és gazdasági politika, a súlyos idóterhek és a hitel drágasága. Romániában és Jugoszláviában kétannyi tábornok van, mint ckiául Franciaországban. Jugoszláviában még a kormány sem tudja a függő adósságok pontos össze­gét, mivel az egyes minisztériumoknak joga van arra, hogy a maga hatáskö­rében kötvényeket bocsásson ki. külföldi kölcsönök, nem nagyon mozdítanák ki a gazdasági helyzet javulását. Keleteuró­­pában a józaneszű emberek a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése után áhítoznak, a győztes nacionalizmus jelenlegi hangulata mellett azonban nem igen van kilátás arra, hogy ez a meggondolás reális utat találjon magának, fr»»»­»»» Perzsia lemond az Ararat-­ról Törökországi javára (London, november 29.) A Reuter távirati iroda konstantinápolyi jelentése közli azt a be­avatott forrásból származó hírt, hogy a Per­zsia és Törökország között hónapok óta folyó tárgyalások során sikerült megegyezést létesí­teni.­­Eszerint Perzsia beleegyezik abba, hogy az Ararat környéke török fennhatóság alá ke­rüljön és elfogadja a felajánlott török terüle­tet cserébe az Araratért. A Daily Telegraf diplomáciai levelezője szerint a területek átadása most már rövid időn belül várható.

Next