Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1877. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1877-04-22 / 16. szám

ÉS POLITIKAI HÍRADÓ. Mulattató és tanulságos újság a magyar nép számára. Megjelen­t Az előfizetések a »Képes Néplap« kiadó-hivataláh­oz Előfizetési ára: m­inden héten vasárnap, egy íven­­ (Budapest, egyetem-utcza. 4. sz.) küldendők: egész évre 2 forint, félévre 1 forint. V. évfolyam., 1877. 16. szám. Budapest, április 22. Egy kis útbaigazító. A népkönyvtárakról nem egyszer volt már szó e lapokban. Figyelmeztettük rájok közönségünket, mint az ismeretek, a művelődés terjesztőire, a közerkölcs ja­vítóira s oly szórakozás nyújtóira, melynél se kelleme­sebbet, se hasznosabbat, se olcsóbbat nem találhatni. S örömünkre szolgál jelenthetnünk, hogy ez üdvös irány­ban hazánknak immár igen sok helyen dicséretes buz­­gósággal megindult a mozgalom. Hanem hát nem csak addig van az! Mindenesetre az az első, hogy akadjanak szerte az országban olyanok, a­kik az eszmét felkarolják, magukévá teszik s megtes­tesítésére magukhoz hasonló gondolkozású társakat to­­borzanak s egyesítik az anyagi erőt,a­mely a czél kivi­telére föltétlenül szükséges. De ez is csak olyan, mint a hegyek átfúrása: két oldalról kell hozzá kezdeni, akkor hamarabb is megy, előbb is, jobban is sikerül. Az anyagi erő összegyűjtése a dolognak csak az egyik oldala, de nem kevésbé fon­tos a másik, a szellemi oldal. Ha vannak buzgó emberek, kik a népkönyvtárak beszerzésére összeállanak, szükséges az is, hogy legye­nek alkalmas könyvek, melyeket e könyvtárakba meg­vegyenek. Vannak is. De nem minden ember tudhatja, hol vannak, és melyek azok ? Azt nem lehet mondani, hogy „könyv hát könyv! Összevásárlunk egy csomó könyvet találomra s azzal megvan a könyvtár!“ Ez nem áll. Könyv és könyv közt nagy különbség lehet. Van olyan könyv, mely olyan rész, hogy jobb, ha nem is volna s inkább ártalmára, mint hasznára szol­gál az olvasónak. Van ismét könyv, mely igen jó, sőt kitűnő lehet bizonyos körülmények között és bizonyos közönségnek, de más körülmények közt, más közönség­nek nem való, mert vagy félreértik, vagy meg se értik, s a­mi pl. egy nagy tudós ember szemében valóságos kincs lehet, az egyszerű, kevesebb előtanulmánynyal és ismeretekkel bíró polgáremberre nézve tökéletesen hasz­navehetetlen. Azért jó szolgálatot tesz az, a­ki most, midőn a népkönyvtárak alakítása oly szépen indul, némi útmu­tatással szolgál arra való nézve: a magyar irodalom­ban megjelent könyvek közül melyek azok, a­melyek úgy tárgyuk megválasztására, mint népszerű, könnyű modorú és vonzó előadásukra nézve leginkább alkal­masak arra, hogy a népkönyvtárakban helyet foglal­janak. A népkönyvtárakat terjesztő bizottság már maga is összeállított egy kis lajstromot ama könyvek czímei­­ből, melyeket erre a czélra ajánl. Azonban részint az idő rövidsége miatt, mely alatt felhívásainak megjelenni kellett, részint mivel a tér szűke nem engedte, csak nagyjából állította össze a lajstromot, megnevezvén az ajánlott könyv czímét, árát és azt, hogy hol kapható,­­ a­mi nem elegendő arra, hogy kellő tájékozást nyújtson. Több rendbeli felszólításnak engedve, melyeket olvasóink intéztek lapunkhoz a végből, hogy ismertes­sük meg őket röviden ama könyvekkel, melyek ítéletünk szerint a népkönyvtárak számára alkalmasabbak; de más­részt azért is, mert e dolgot mi igen fontosnak és igen lelkiismeretbe vágónak tekintjük, és végre, mert a­mennyire tőlünk telik, mi is az ismeretek minél nagyobb elterjesztésében fáradozunk s egy népies irányú iroda­lom kifejlődésén is munkálkodni törekszünk : elhatároz­tuk, hogy ezentúl ily czím alatt. A „Képes Néplap“ könyvesháza lapunkban rovatot nyitunk, s abban arra fogunk töre­kedni, hogy a népkönyvtárak számára alkalmasabb könyveket koronként ismertetjük, rövid, vázlatos, de mégis olyan kivonatot közlünk belőlök, melyből az ol­vasó kellő tájékozást meríthet s a könyv tárgyával, irányával és szellemével megismerkedvén, könnyen el­határozhatja, vájjon megrendelje-e magát a könyvet is. E könyvek megválasztásánál a fentebb említett megkívántatóságokra leszünk ügyeltemmel. De a mellett súlyt fektetünk a könyvek árára is. A becses, de drága könyveket nem tartjuk a népkönyvtárak számára va­lóknak, legalább addig nem, míg a könyvtár csak ala­kulóban van. Később, ha már feltehetjük, hogy a meg­levő könyvek bizonyos előismereteket már elterjesztet­tek, közbe-közbe egy-egy ilyent is megismertetünk, szigorú megválasztás után. Addig azonban megmara­dunk az olcsóbbaknál, egyenesen a nép számára írot­taknál, é­s mivel első kelléknek e megválasztásnál azt kell tartanunk, hogy a könyvek alkalmasak legye­nek mindenek előtt az olvasási kedvet felkel­teni. Ha ezt egyszer elértük, mehetünk egy lépéssel

Next