Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1877. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1877-04-22 / 16. szám
ÉS POLITIKAI HÍRADÓ. Mulattató és tanulságos újság a magyar nép számára. Megjelent Az előfizetések a »Képes Néplap« kiadó-hivatalához Előfizetési ára: minden héten vasárnap, egy íven (Budapest, egyetem-utcza. 4. sz.) küldendők: egész évre 2 forint, félévre 1 forint. V. évfolyam., 1877. 16. szám. Budapest, április 22. Egy kis útbaigazító. A népkönyvtárakról nem egyszer volt már szó e lapokban. Figyelmeztettük rájok közönségünket, mint az ismeretek, a művelődés terjesztőire, a közerkölcs javítóira s oly szórakozás nyújtóira, melynél se kellemesebbet, se hasznosabbat, se olcsóbbat nem találhatni. S örömünkre szolgál jelenthetnünk, hogy ez üdvös irányban hazánknak immár igen sok helyen dicséretes buzgósággal megindult a mozgalom. Hanem hát nem csak addig van az! Mindenesetre az az első, hogy akadjanak szerte az országban olyanok, akik az eszmét felkarolják, magukévá teszik s megtestesítésére magukhoz hasonló gondolkozású társakat toborzanak s egyesítik az anyagi erőt,amely a czél kivitelére föltétlenül szükséges. De ez is csak olyan, mint a hegyek átfúrása: két oldalról kell hozzá kezdeni, akkor hamarabb is megy, előbb is, jobban is sikerül. Az anyagi erő összegyűjtése a dolognak csak az egyik oldala, de nem kevésbé fontos a másik, a szellemi oldal. Ha vannak buzgó emberek, kik a népkönyvtárak beszerzésére összeállanak, szükséges az is, hogy legyenek alkalmas könyvek, melyeket e könyvtárakba megvegyenek. Vannak is. De nem minden ember tudhatja, hol vannak, és melyek azok ? Azt nem lehet mondani, hogy „könyv hát könyv! Összevásárlunk egy csomó könyvet találomra s azzal megvan a könyvtár!“ Ez nem áll. Könyv és könyv közt nagy különbség lehet. Van olyan könyv, mely olyan rész, hogy jobb, ha nem is volna s inkább ártalmára, mint hasznára szolgál az olvasónak. Van ismét könyv, mely igen jó, sőt kitűnő lehet bizonyos körülmények között és bizonyos közönségnek, de más körülmények közt, más közönségnek nem való, mert vagy félreértik, vagy meg se értik, s ami pl. egy nagy tudós ember szemében valóságos kincs lehet, az egyszerű, kevesebb előtanulmánynyal és ismeretekkel bíró polgáremberre nézve tökéletesen hasznavehetetlen. Azért jó szolgálatot tesz az, aki most, midőn a népkönyvtárak alakítása oly szépen indul, némi útmutatással szolgál arra való nézve: a magyar irodalomban megjelent könyvek közül melyek azok, amelyek úgy tárgyuk megválasztására, mint népszerű, könnyű modorú és vonzó előadásukra nézve leginkább alkalmasak arra, hogy a népkönyvtárakban helyet foglaljanak. A népkönyvtárakat terjesztő bizottság már maga is összeállított egy kis lajstromot ama könyvek czímeiből, melyeket erre a czélra ajánl. Azonban részint az idő rövidsége miatt, mely alatt felhívásainak megjelenni kellett, részint mivel a tér szűke nem engedte, csak nagyjából állította össze a lajstromot, megnevezvén az ajánlott könyv czímét, árát és azt, hogy hol kapható, ami nem elegendő arra, hogy kellő tájékozást nyújtson. Több rendbeli felszólításnak engedve, melyeket olvasóink intéztek lapunkhoz a végből, hogy ismertessük meg őket röviden ama könyvekkel, melyek ítéletünk szerint a népkönyvtárak számára alkalmasabbak; de másrészt azért is, mert e dolgot mi igen fontosnak és igen lelkiismeretbe vágónak tekintjük, és végre, mert amennyire tőlünk telik, mi is az ismeretek minél nagyobb elterjesztésében fáradozunk s egy népies irányú irodalom kifejlődésén is munkálkodni törekszünk : elhatároztuk, hogy ezentúl ily czím alatt. A „Képes Néplap“ könyvesháza lapunkban rovatot nyitunk, s abban arra fogunk törekedni, hogy a népkönyvtárak számára alkalmasabb könyveket koronként ismertetjük, rövid, vázlatos, de mégis olyan kivonatot közlünk belőlök, melyből az olvasó kellő tájékozást meríthet s a könyv tárgyával, irányával és szellemével megismerkedvén, könnyen elhatározhatja, vájjon megrendelje-e magát a könyvet is. E könyvek megválasztásánál a fentebb említett megkívántatóságokra leszünk ügyeltemmel. De a mellett súlyt fektetünk a könyvek árára is. A becses, de drága könyveket nem tartjuk a népkönyvtárak számára valóknak, legalább addig nem, míg a könyvtár csak alakulóban van. Később, ha már feltehetjük, hogy a meglevő könyvek bizonyos előismereteket már elterjesztettek, közbe-közbe egy-egy ilyent is megismertetünk, szigorú megválasztás után. Addig azonban megmaradunk az olcsóbbaknál, egyenesen a nép számára írottaknál, és mivel első kelléknek e megválasztásnál azt kell tartanunk, hogy a könyvek alkalmasak legyenek mindenek előtt az olvasási kedvet felkelteni. Ha ezt egyszer elértük, mehetünk egy lépéssel