Képes Sport, 1989. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 2. szám
Zsolt Róbert: Pancho legszebb világa — Úgy hallottam, hogy eredeti elképzeléseiddel ellentétesen újabb vállalkozásba fogtál. Azt mondtad, hogy az üzlet nem neked való. Mégis társtulajdonos lettél a nemrég létrejött Alteria Touristik Kft-nek, sőt a Magyar Televízióban propagáltad is a cég kínálatát. — Az történt, hogy Hamburgban találkoztam egy régi ismerősömmel, a norvég állampolgár Kósa Lajossal. Az ő ötlete volt, hogy kellene alakítani olyan utazási irodát, amely a mai éles nemzetközi versengésben valami újat és vonzót tud nyújtani. A svájci székhelyű Alteria valóban újszerű szolgáltatásokkal jelentkezett, s ezeket ki akarta terjeszteni Magyarországra is. A cég 2700, főleg nyugat-európai, és néhány tengerentúli szállodával áll kapcsolatban. Aki 60 nyugatnémet márka tagdíjat befizet, az két esztendőn át 20 százalékos visszatérítést kap, ha az Alteriával kapcsolatban álló Travellers Club International ezt a 20 százalékot átutalná az illető BC-számlájára. Úgy gondoltam, rendkívül kedvezményes az ajánlat, néhány szállodai éjszaka eltöltése után már visszatérül a 60 márkás tagdíj. Aki sűrűn utazik, az két esztendő alatt tetemes összeget takaríthat meg. Fölhívtam Kósa Lajost és tőle kérdeztem meg, hogy Puskásnak mi a szerepe ebben a vállalkozásban. A válasz így hangzott: " Az üzleti világban egyre nagyobb divat, hogy világhírű sportolókkal kötnek szerződést, akár bizonyos áruk, akár vállalkozások reklámozására. Puskásnak a német nyelvterületen nagyszerűen csengő neve van, az ő személye fölkelti az érdeklődést a kínálataink iránt. Persze, Magyarországon méginkább hasznos, ha ő viszi a propagandát. Ez kétségkívül igaz, de egy baj azért adódott. Magyarországon az illetékes szervek nem fogadták kitörő lelkesedéssel az Alferia ajánlatát. Puskásnak változatlanul nincs szerencséje az üzlettel. Az Alternának a tévében történt propagálása után Kósa Lajos egy sajtóértekezleten számolt be a terveiről. Úgy hangzott az egész, hogy akár másnap megvásárolhatók a 20 százalékos kedvezményre jogosító 60 márkás kártyák. Igen ám, de pár napon belül nyilatkozott a Magyar Nemzeti Bank és közölte, hogy erre nem adott és nem is ad engedélyt. Hogy mi áll a döntés hátterében, azt nem tudhatom. Feltehetően az, hogy a magyarok közül a hivatalos kiutazók vesznek sűrűbben igénybe nyugati szállókat, s az illetékesek nem óhajtják, hogy az állam által kiutalt szállodaköltség egy része magánjellegű megtakarítássá alakuljon. Lehetséges, hogy más okok húzódnak meg a nemleges döntés mögött, mindenesetre tény, hogy az Alteria magyarországi partnere, a Hungarhotels azonnal visszatáncolt az üzlettől. Kósa Lajos azonban nem adta föl a reményt. Ő indokolatlannak tartja az engedély megtagadását, mondván, hogy az Alterna tevékenysége nemcsak a kártyatulajdonosoknak jelent kedvezményt, hanem a magyar szállodaiparnak is. Ő a magyar hoteleket is be kívánta vonni az Alteria szállodaláncába. Kiad évente 150-200 000 brosúrát, s ha ezekben a magyar hoteleket is reklámozza, ha a külföldi Magyarországon is húszszázalékos kedvezményhez jut, ez segítené a hazai idegenforgalmat. E könyv írásakor még nem dőlt el, mi lesz az Alterna-kártyák sorsa Magyarországon. Kósa szerint Nyugat-Európában évi 15- 20 000 kártyát vásárolnak, pedig ott háromszoros áron, 175 márkáért lehet csak ezekhez hozzájutni. Az Alterna másik vállalkozása, az úgynevezett time shering azonban Magyarországon is zöld utat kapott. — A time shering még nagyobb, bár más jellegű kedvezményt ad, mint a szállodakártya — magyarázza Puskás. — Be kell fizetni 2800 márkát és ennek ellenértékeként 12 esztendőn át évi egy hétre az Alteria teljesen ingyenes szállást nyújt négy főnek Ausztriában, az NSZK-ban, vagy Spanyolországban. A hetek össze is vonhatók, akár teljes egy hónapon át folyamatosan is igénybe lehet venni a szállást, a lényeg az, hogy 12 esztendő alatt összesen 12 hétre szól az ingyenesség. Ennél olcsóbb szálláslehetőség talán nincs is a világon, egy főre éjszakánként 8,3 márka jut. Ha nem négyen, hanem kevesebben veszik igénybe a szállást, akkor persze valamivel drágább, de így is messze a jelenlegi árak alatt marad a költség. Az Alteria a Coophotelsszel működik együtt Magyarországon, a tevékenységet a Nemzeti Bank is jóváhagyta és tudomásom szerint 1988 augusztusáig már mintegy százan vásárolták meg a 12 heti szállást. Ehhez még annyit, hogy magyar állampolgárnak nem lehet 2800 márka a birtokában, így idehaza túlságosan nem terjedhet el az üdülésnek ez a kétségkívül felette kedvezményes módja. Nyilván a devizaszámlák tulajdonosai élhetnek ilyesfajta lehetőséggel. Mindenesetre a time shering révén az Alteria, amelynek Puskás a társtulajdonosa, megvetette a lábát Magyarországon. Ez a munka nyilván nem „Ha még egyszer születnék, s rajtam múlna, megint csakis a futballnak, a futballért élnék..Puskás és Fritz Walter az emlékezetes 1954-es világbajnoki döntő után Késletek a viccnek a SZABAD-TSR Kiadó gondozásában készülő, közeljövőben megjelenő könyvéből.