Kerékváros, 2006 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2006-01-01 / 1. szám
2006. január-február Kerékváros 2. oldal Igényelhetünk-e kártérítést úthiba miatt? Aki ismer engem, az tudja, hogy ha tehetem, akkor két keréken jutok el úti célomig. Ezt úgy kell érteni, ha fúj, ha esik, ha csúszik és menni kell, én bicajra pattanok. Útvonalaimat úgy választom meg, hogy minél kevesebb autóval találkozzak, hogy minél biztonságosabban közlekedjek. Egy esős őszi vasárnap délután is ezt tettem. Kertvárosból jöttem haza, a Ledinára. A 2003. szeptember 22-i Európai Autómentes Nap alkalmából átadott kerékpáros útvonalon közlekedtem az Egressy Gábor utcában (ez a kertvárosi Elcoteq parkolója melletti utca). Az eső miatt az út egy rövid szakaszon teljes szélességben víz alatt állt. Gondoltam, hogy kátyú lesz, ezért lassítottam és behúzódtam az út közepére. Ezt azért tettem, mert itt az út mindössze kb. 3 méter széles és a kátyúk általában az út szélén szoktak tátongani. Tévedtem, itt az út közepén volt. A mélységét úgy kell elképzelni, hogy lassú, kb. 10 km/h sebesség mellett is akkorát ütött a túra biciklim kerekein, hogy mindkét kerékkel durrdefektet kaptam, a felnik meggörbültek. A baleset során a járművemet sikerült megtartanom, nem estem el. A baleset után először sápadoztam, mivel az új biciklimet áprilisban rakta össze nekem a legjobb barátom és kész, annyi. A sápadozás és defektszerelés közben arra gondoltam, hogy hasonló balesetért az autósok kártérítést kapnak az út kezelőjétől. Nos, úgy döntöttem, kipróbálom. Telefon egy ismerősnek, mi is a száma a PV Rt-nek? Felhívtam. Készítsek, fényképet, hívjak tanút, hangzott az útkezelő ügyeletesétől. Becsöngettem a kátyú előtti házba, ahol ketten aláírtak egy tanúnyilatkozatot számomra. Elővettem a fényképezőgépet, csináltam néhány fotót. Másnap bementem egy kerékpár szervizbe, ahol árajánlatot kértem a javításra, írtam egy levelet, melyben kértem a károm megtérítését. Mellé tettem a papírjaimat és irány a Búza tér, a PVV Rt. A portán érdeklődtem, mi a teendő, majd a jogi osztályon átvették a levelemet. Elmondták, hogy kártérítési igénnyel idáig még csak autósok éltek, én vagyok az első biciklis. Én megkérdeztem, hogy esetleg valaki megnézte a kerékpáromat, vagy elfogadják a kárigényemet. A hölgy azt mondta, minden megvan (fotó, tanú), nincs szükség kárszakértőre. Most már csak várnom kellett, aztán a válaszlevél meg is érkezett. Azt írták, hogy mivel nem az út jobb szélén mentem, pedig a jobbra tartási kötelezettségemből adódóan ez lett volna a kötelességem, valamint az sincs bizonyítva, hogy a gumibelsők ténylegesen a kátyú miatt durrantak ki, a káromnak csak a felét fizetik ki. Sokáig gondolkodtam, hogy elfogadjam-e ezt a fele-fele akciót. A jobbra tartási kötelezettségben igazuk van..., a defekt ügyében nincs. Végül is leginkább az összeg kicsinysége miatt - elfogadtam ajánlatukat. Másik lehetőségem a bíróság lett volna, de az már az ügyvédek háborúja. Döntésemet az is segítette, hogy a kátyút félig meddig betömték, tehát komolyan vették a biciklis panaszát. Remélem mások nem szenvednek kátyúbalesetet, de ha mégis, akkor javaslom, hogy fényképezzenek, keressenek tanút és irány az út kezelője! S.A. A PTKK ezúton fejezi ki köszönetét mindazoknak, akik a múlt évi 1%-os felajánlásukat a klub javára tették Az APEH 126.922 Ft-ot utalt át, mely összeget a mecseki kerékpáros turistautak kijelölésére és útjelzőtáblákkal való ellátására, továbbá a klub nyilvános és ingyenes rendezvényeinek szervezésére (pl. hétvégi és családi túrák) fordították Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Adószám: 18307728-1-021%