Kereskedelmi Szemle, 1968 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1968-01-01 / 1. szám
BORSOS LÁSZLÓ Új feltételek és célok kereskedelmi hálózat fejlesztésében * * A mind bonyolultabb szükségleteket kielégít* tő korszerű kereskedelem sajátos összetételű és jellegű kereskedelmi hálózatot igényel. Rendeltetésszerű működéséhez — ezen kívül gépekre, speciális szállítóeszközökre, csomagoló- és palackozógépekre, kereskedelmi automatákra, a legújabban már elektronikus gépekre is szükség van. Az utóbbi 6-7 esztendőben a belkereskedelem állóeszközállománya megkétszereződött, s értéke megközelíti a 25 milliárd forintot. E jelentős befektetés hasznosságát a gazdasági reform új rendszerében az elért nyereséggel mérjük. A közgazdasági szabályozók — többek között — arra ösztönöznek, hogy a felhasznált álló- és forgóeszközök minél nagyobb nyereséget hozzanak. Ezzel együtt növekszik szerepük a kereskedelmi forgalom lebonyolításának költségeiben, s a gazdasági döntésekben. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében eddig főleg központi irányítás érvényesült, a fejlesztést közvetlen eszközökkel befolyásoltuk. A vállalatok és a szövetkezetek anyagilag érdektelenek voltak a beruházásokban, azok mértéke munkájuktól független volt, s költségei alig terhelték gazdasági eredményeiket. A problémák, s a rendelkezésre álló korlátozott fejlesztési eszközök ellenére — az elmúlt években — a kereskedelmi és a vendéglátó hálózat jelentékenyen fejlődött, mind hatásosabban érvényesültek a hálózat korszerű fejlesztésének elvei. Gyarapodott a kereskedelmileg ellátatlan területeken a boltok és a vendéglátóhelyek száma, egyre szélesebb körben terjedtek el az új üzemszervezési formák. Tért hódított a gépek és hűtőberendezések használata, a munkafolyamatok gépesítése. Korszerű, nagyméretű, több szakma igényét kielégítő raktárakat építettünk. Az élelmiszer kereskedelemben általánossá vált az önkiszolgálás, megjelentek az ABC áruházak, több vidéki városban és járásszékhelyen korszerű iparcikk áruházak nyitották meg kapuikat, szállodák, vendéglátóhelyek létesültek stb. Nincs azonban még összhang a hálózat és az áruforgalom fejlődése között. A legforgalmasabb helyeken — a már viszonylag sűrűn telepített hálózat ellenére — a csúcsforgalom idején az üzletek és a vendéglátóhelyek zsúfoltak, a vevők többségének a vásárlás terhes és nehézkes. A kedvezőtlen értékesítési feltételek gátolják a kiszolgálás színvonalának emelését, érdektelenséget okoznak a vevőkör bővítésében. A hálózatfejlesztés új mechanizmusa A gazdasági reform megvalósítása során azok a vállalatok és szövetkezetek tudnak gyorsabban fejlődni, amelyek célszerű és szervezett tevékenységük révén nagyobb nyereséghez jutnak, amelyből — többek között — finanszírozhatják állóeszközeik fejlesztését is. A hálózatát rendszeresen fejlesztő vállalat, vagy szövetkezet a piacon „versenyképes” marad, sőt fejlesztésének mértékétől és színvonalától függően növelheti előnyét a versenyben. Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben, néhány főbb célkitűzés megvalósításának kivételével, a vállalati tevékenység képezi az állóeszközök fejlesztésének fő forrását. Az egészen nagy jelentőségű beruházásokat az állam költségvetésből, vagy állami kölcsönökből finanszírozza. Megfelelő feltételek mellett a vállalatok és a szövetkezetek, meghatározott időre beruházási hitelt is vehetnek fel, amelyeket fejlesztési alapjukból kell visszafizetniük. A fejlesztés pénzügyi forrásait növeli még az amortizációs befizetésnek a vállalatnál visszatartható hányada is. Azt, hogy a vállalat nyereségének milyen hányadát helyezheti a fejlesztési alapba, s ezt mennyi adóbefizetési kötelezettség terheli, továbbá milyen feltételek mellett vehet beruházási hitelt igénybe, a mindenkori szabályozási rendszer írja elő. Az állam ezzel befolyásolja a vállalat (szövetkezet) fejlesztési lehetőségeit és törekvéseit. Ezzel biztosítja továbbá a beruházási javak piacán a kívánt egyensúlyt. Az eszközlekötési járulékkal, az értékcsökkenési leírással, a minimális karbantartási alap képzésével, a vállalatok és a szövetkezetek állóeszköz gazdálkodása fontos költségtényezővé