Kertészet és Szőlészet, 2019 (68. évfolyam, 1-17. szám)

2019-03-06 / 10. szám

Szőlő-bor Magyar borok külföldön Huszadik alkalommal rendezték meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben, immár megújult keretek között, az Eszterházy Egyetem szervezésében. A három nap során sok témát érintettek a szakértők, egyebek között azt is körbejárták, milyen lehetőségek vannak a magyar borok értékesítésére a külföldi borpiacon. Minden borász tudja, nem elég jó bort készíteni, azt el is kell tudni adni. A kulcsszó a kommunikáció és a kiváló minőség. Mindenütt legyen ott a borunk, nevezzük be minél több versenyre. Legyen hibátlan A kommunikáció mellett a másik kulcsszó a kiváló minőség. Minden árfek­vésben csak tiszta, hibát­lan bort kínáljunk. Ca­roline Cíilby minden év­ben több kóstolón és ren­dezvényen részt vesz Ma­gyarországon, és azt ta­pasztalta, hogy még a leg­rangosabb eseményeken is találkozik hibás, dugó­ízű, oxidált borokkal. Ez megengedhetetlen, más országokban ilyen már nem fordul elő. Megemlí­tette a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor című kiadványt, ahol a teszteléskor 46 bort vis­­­szautasított, mert azok hi­básak voltak. Ismernünk kell a piacot, és követ­nünk kell annak változása­it. A bordivat szerint most a könnyű, elegáns borokat keresik a fogyasztók. A Pinot noir, a Kadarka, a Kékfrankos jól illenek az ételekhez, tapasztalatai sze­rint viszont a Magyaror­szágon termelt Cabernet sauvignon-t nem könnyű értékesíteni. A Master of Wine titulus birtokosa, Caroline Gilby közel húsz éve dolgozik ma­gyar borászokkal, ez idő alatt megismerte és népszerűsíti Angliában az itteni pincésze­teket és borokat, több publi­kációt is megjelentetett e té­mában. Hogyan lehet sikeres a magyar bor? - tette föl a kérdést a rendezvényen. Ha bort értékesítünk, min­dig a fogyasztó szemszögé­ből közelítsük meg a dolgo­kat, hangsúlyozta. Tudomá­sul kell vennünk, hogy a bor­világ megváltozott, szembe kell néznünk a modern kihí­vásokkal. El kell érnünk, hogy­ a fogyasztó, ha meglátja a pa­lackunkat, azt gondolja róla: ez kell nekem! Hogyan érhetjük ezt el? Kulcsszó a kommunikáció, mondjunk el mindent a bor­ról, emeljük ki az elismerése­it, az elnyert díjakat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy mindenütt legyen ott a bo­runk, nevezzük be minél több versenyre, vigyük el minél több kóstolóra, eseményre. Ha nem ér el sikereket, akkor tegyük föl a kérdést, hogy mi lehet az oka, és tanuljunk azoktól, akik már átmentek hasonló nehézségeken. A címke is a kommuniká­ció része, ezért érdemes ki­emelt figyelmet szentelni ne­ki. Elsőként a névválasztásra ügyeljünk: ha külföldi értéke­sítésre szánjuk a bort, válas­­­szunk olyan nevet, amely egy­szerűen kiejthető és megje­gyezhető, tanácsolta a szak­ember. Pozitív példaként em­lítette a Furmintot, amely megfelel ennek a kihívásnak, míg például a Hárslevelűt nem tartja alkalmasnak erre. A címke tartalmazzon fontos információt, ne fennkölt ver­sekkel töltsék meg, hanem a bor, a termőterület leírásával, a bor kezelésének módjával, a fogyasztás ajánlásával, példá­ul, hogy vegán étrendet köve­tők is ihatják-e. Legyen rajta elérhetőség, weboldal, tele­fonszám, QR-kód. Olyan tár­sadalomban élünk, ahol egyre fontosabbak ezek az informá­ciók, hangsúlyozta Caroline Gilby. Azt ajánlotta a borkészí­­tőknek, hogy teremtsék meg a maguk imázsát, a saját pia­cukat, ne várjanak arra, hogy a kormány, vagy bármelyik központi szervezet majd meg­teszi helyettük. A borászok összefogása viszont igen fon­tos egy-egy külföldi piac meghódításához. Valószínűleg kevés az olyan magyar borászat, amelyik ne próbált volna bort eladni Len­gyelországban, mégsem si­kertörténet a lengyel borex­port. Ennek okát kereste Mo­nika Bielka-Vescovi. A len­gyel borpiaci szakértő elen­gedhetetlennek tartja a piac feltérképezését, megismeré­sét. Lengyelországban a leg­több bort az 55 évnél időseb­bek vásárolják, akik 3 és 8 eu­ró közötti összeget szánnak rá, kedvelik a déli kerek, telt vörösborokat, de nem szere­tik a szárazakat. A leggyor­sabban fölfutó szektor a gyöngyözőboroké, a 2004-es európai uniós csatlakozást követően sokféle bor került a lengyel piacra ebből a kate­góriából. Jelenleg a szeszes italok el­adásának 9,2 százalékát te­szik ki a borok. Lassan, de növekszik a pré­mium borok iránti kereslet, és ezzel arányosan csökken az alsó kategóriák eladása. Ho­gyan illeszkednek ebbe a ma­gyar borok? A lengyelek törté­nelmileg ismerik a magyar borokat, különösen a bika­vért és tokajit, de nincsenek tisztában a stílus és a minőség változásaival. Ismerik, de nem értik a borainkat, a lengyel borfogyasztót tehát meg kell tanítani, informálni kell. Ezt többféle módon is meg lehet tenni. Lengyelország­ban igen felfutó ágazat a bor­turizmus. A lengyelek szeret­nek Magyarországra jönni, és ha itt megismerik az aktuális borokat, bortrendet, azt ott­hon megosztják a környeze­tükkel. A Magyarországon ren­dezett sok boresemény, fesz- 20 I Kertészet és Szőlészet ♦ 10. szór 201­9. március 6.

Next