Gyümölcskertész, 1893 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1893-01-25 / 2. szám

6. Felelet. Sárgás kötött agyagba, ha az mész tartalomban gazdag — egyik Ripária sem való, hanem a Solonis, Arramon-Rupestris és a Jacquez. Még legjobban fog a Ripariákból menni a Tomen­­teux. Sima venyigére ojtványt csinálni legjobb csak ott helyben s ápril vége felé. Az ily ojtványokat előbb iskolába kell rakni s a szépen megeredteket a jövő évben kell csak állandó helyre kiültetni. _ Ilyenekkel is lehet a filloxerát behurczolni s meg­bízható desinficiáló szert, mely az ojtványt is ne bántaná egyúttal — nem ismerünk. M. Vegyes közlemények. Erdélyrészi kertészeti egyesület — alakult Ko­lozsvárott, melynek fő feladata lesz az erdélyrészi kertészeti viszonyok fejlesztése és ápolása. Az egylet a kertészeten kívül a méhészet és baromfitenyésztés­sel is fog foglalkozni. Az egyletnek alapító, rendes­és pártoló tagjai vannak. Alapító tag egyszers min­­denkorra 25 frtot; a rendes tag évenkint 2 frtot; a pártoló évenkint 50 krt fizet. Kolozsvár városa 1000 frt évi segélylyel támogatja az új egyletet. — Az egylet »Kertészgazdasági Lapok« czímmel havonkint megjelenő szakközlönyt is ad ki dr. Brassai Sámuel szerkesztése alatt, melynek évi előfizetési ára nem tagoknak 2 frt 40 kr.; tagok a lapot ingyen kapják. — Elénk figyelemmel fogjuk kisérni az új egylet műkö­dését s ahhoz előre kitartást és sikert kívánunk! Mármaros vármegye törvényhatósága az 1893. évre ismét 50 forintot szavazott meg a gyümölcste­nyésztésben buzgóbb néptanítóknak jutalmazására. Uj állami fa- és szőlőiskola, Tihanyban. Az el­pusztult Balatonmellék azon kérelemmel járult gróf Bethlen András földmívelésügyi m. kir. miniszterhez, miszerint a vidék újratelepítéséhez szükséges s ezen dolomitos talajra alkalmas gyümölcsnemek és ame­rikai szőlőfajok szaporítását egy állami telep felállí­tása által tenné mielőbb lehetővé. A miniszter sze­mélyesen is látván e vidék nyomorát, elhatározta a kérelem teljesítését s az orsz. gyümölcsészeti miniszt. biztost alkalmas telek kiszemelésére és a vidék viszo­nyainak tanulmányozására még az őszszel lekül­­dötte.­­ A kiküldött biztos, útjából visszaérkezvén a javaslatot s tervet beterjesztette, melynek értelmé­ben a pannonhalmi főapátság tihanyi birtokából 22 cat. hold lett 12 évre bérbevéve s még e télen az élő­munkák meg fognak kezdetni. Az alakfák vásárlásának — eltekintve attól, hogy azok szállítás alkalmával igen sokat szenved­nek — semmi értelme sincs, különösen, ha az drága pénzen történik, mert vagy ért az illető az alakfák miveléséhez, vagy nem ért. Ha az alakítás mester­ségében nem jártas, akkor, ha a faiskolából a leg­szebben alakított fácskákat kapta is, azok további szakszerű metszésben nem fognak részesülni, csak­hamar elvesztik alakjukat, s mint alakják többé nem szerepelnek. Ha pedig érti a faalakítást, azon esetben helyesebben cselekszik, ha egy éves törpe ajtásokat szerez, s ezekből maga csinál magának tetszés szerinti alakokat. Az alakot megadni min­dig könnyebb, mint a kész alakját formájában he­lyes metszés által megtartani, s a­ki ezt érti, arról fel kell tételezni, hogy az előbbit, t. i. az alakot is meg fogja tudni adni. Állami faiskola Rudnón. A lapunk által is hozott 1893. évi kertészeti állami költségvetés ér­telmében a f. évben még a Kárpátok aljában — a szegény tótok közt is fel lévén egy faiskola állí­tandó — a földmívelésügyi minister felhívására a ministeri biztos a felvidéken utazást tett s az állami faiskola felállítását Rudnón Nyitramegye északi ré­szében, Trencsén-Árva-Turócz- és Liptómegyék tő­­szomszédságában hozta javaslatba. E javaslatot gr. Bethlen minister már elfogadván, a faiskola felállí­tásához, a szükséges munkák még a télen meg fog­nak kezdetni. A téli kemény időjárásnak a természetüknél fogva edzett és erőteljes Egészséges fák annyira ellent tudnak állani, hogy a fagyok által épen nem vagy csak keveset szenvednek. Ha a fák évenként szorgalmasan megkapultatnak, úgy, hogy gyom nincs körülöttük, ha a talaj sovány, megjavíttatik, s külö­nösen, ha a hernyók által táplálkozási szerveiktől, t. i. leveleiktől megfosztani nem engedjük, az erős telek kevés, vagy semmi kárt nem tesznek fáinkban. A beregmegyei gazdasági egyesület beregszászi faiskolájában következő almá­s körtefajták szapo­­ríttatnak: almák: téli arany parméne, kenézi piros, beregi sóvári (helyi fajták), Jonathan, Sikulai Par­ker peppin, Batul, Török Bálint, zöld kormos, sárga kormos, Casseli nagy rem­ette. Körték : zöld Mag­dolna, júliusi esperes, Vilmos körte, Izambert, Angoulemi herczegnő, Zephirin Gregoire, Diel vajoncz, Clairgeau, egri körte, téli esperes, Har­­dempont vajoncz. Ezen fajták mindegyikéből éven kint több ezerre menő ajtóvessző kerül ki a tavaszi metszés alkalmából, melyeket az egyesület a megyé­ben díjtalanul oszt szét. Az egyesületnek ezen dicsé­retre méltó működése annál nagyobb figyelmet ér­demel, mert csak ily módon lehet valamely vidéken kevés gyümölcsfajtát nagyban elszaporítani. A mogyorónak három főfaja van, t. i. a Zelli, a Lambert és a közönséges. A megkülönböztetés a külső zöld burok szerint történik. A zelli mogyoró­nál a zöld burok sokkal kisebb, mint a mogyoró, úgy, hogy a mogyoró egészen kint ül. A Lambert­­nek zöld burka sokkal nagyobb, mint a mogyoró (szakállas), a közönségesnek a burka pedig a mo­gyorót éppen befedi. A muraszombati gazdasági egyesület m. évi nov. 30-án tartott ülésében, Kondor Ferencz r. tag következő indítványát terjeszti be: »Tekintettel ama körülményre, hogy járásunk gyü­mölcsészetének emelése, czéltudatos irányítása tekintetében nincsen biztos támpontunk sem a fajok, sem a talaj- és klimatikus viszonyokat illetőleg; a gazdakör kérje föl Molnár István orsz. miniszeri gyümölcsészeti biztost, hogy a tavaszszal szemlélje meg vidékünket a jelzett szempontokból, kinek véleménye s a helyi tapasztalatok alapján a gazdakör egy határozott irányú munkaprogrammot állapítson meg, hogy annak keretében megtehessünk mindent, a mi helyi viszonyaink között megtehető.« A tisztség megbiza-

Next