Gyümölcskertész, 1893 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1893-03-10 / 5-6. szám
kitakarítási módját csak a fajok teljesismertetése mellett fogom bővebben közleni). Az összegyűjtött magvakat a szárító helyiségekbe vékonyan elteregetjük s naponta átforgatjuk hogy össze ne melegedjenek s meg ne penészesedjenek. A szárítóhelyiségekben a gyakori szellőztetésnek nem szabad hiányozni, valamint a szelelőkészülékek s ablakoknak sem. Ez utóbbiak építésénél kiváltképpen arra kell gondot fordítanunk, hogy az ablakokon az eső be ne verhessen sem pedig a szeleknek nagyon kitéve ne legyen, mert ez esetben a könnyebb magvakat a szél könnyen széthordja s elkeveri. A szárítóhelylyel való takarékosság szempontjából, a szárító helyiségekbe polcokat, állványokat helyezhetünk, de csak annyit, hogy a szárdó magvakat könnyen kezelhessük és hogy a levegő jól átjárhassa. A jól megérett magvakat alkalmas száraz időjárás mellett leszedésük, learatásuk helyén kicsépelhetjük vagy kifejthetjük már csak azért is, hogy a magtárban így kevesebb helyen megférvén a többi, alapos száradást igénylő magvaknak tágabb tér jusson. A kicsépelt s nagyjában kitakarított magvakat még egy ideig a szárítóhelyiségbe vékonyan elterítve szárítjuk s többször átforgatjuk, hogy dohos szagot ne kapjon. Az elraktározásnál felette nagy gondot fordítsunk arra, hogy a külömböző fajú magvak egymástól jól elkülönítve s névvel vagy jellel kellően ellátva legyenek, nehogy kellemetlen keveredések fordulhassanak elő. — A külömböző fajú apró magú konyhakerti s virágmagvaknak közönséges csomagolópapirosból dobozokat, ládácskákat készítünk s abba helyezzük, míg a nagyobbszemü magvak alá csak papirost terítünk, de az etetben, ha a magtár vagy polczdeszkák jól összeillesztettek és elég simák ez elmaradhat. A magvak takarításához szükséges, hogy azok kellően kiszáradva legyenek hogy hüvelyükből, szalmájukból könnyen kiperegtethetők s jól megtakaríthatók s kiszerelhetők legyenek. A legtöbb magot cséppel verjük ki, vannak azonban olyanok is, amelyeket a cséppel nagyon elrontanánk, összetörnénk, az olyanokat vékonyabb vesszővel verjük ki vagy kézzel takarítjuk meg. A csépelésnél arra kell törekedni, hogy minden magot kiverjünk, amit többszörös megverés és megforgatás után el is érhetünk. Ha a magvakat jól kicsépeljük a szalmát vagy szárat még egyszer jól kirázzuk és a magvakról eltávolítjuk, a magvakat szelelő- vagy kézirostán kirostáljuk, a szárítóhelyiségben vékonyan elteríttetnek s ha alaposan kiszáradtak, ismét kiszereljük vagy megrostáljuk s végre felzsákoljuk. Szelelőrosta hiján szórással is takaríthatjuk, de ezt csak nagyobb mennyiségű és nagy szemű magvakkal tehetjük inkább. Különben a magvak takarításához hosszabb gyakorlat s kellő jártasság szükséges. Nagyon czélszerű magtakarító gépezetnek bizonyult nálunk a Rhüne-féle »Triumph« szelelő, amelyen nemcsak gabonát, hanem egyéb magvakat is gyorsan és jól lehet tisztítani, s épen ezért, mint igen alkalmas szelelőt, mindenkinek melegen ajánlhatom. Szükséges továbbá több sűrűbb ritkább vassodrony kézirosta a gorombább szemű, sárgarézsodrony, lószőr rosta és szita a finomabb magvak takarításához. A megtisztított, felzsákolt, felhalmozott vagy ládákba elrakott magvakat magtárba, esetleg jó tetejű száraz padláson szépen elhelyezzük. Az elraktárolt magvakat is gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy egyik vagy másik magunk neme nyirkosan rakódott össze; ez esetben a magvakat ismét szétteríthetjük, gyakori átrakás és forgatással megszárítjuk s végre mielőtt halomba raknók, ismét megszereljük. — Ugyan ezt tesszük akkor is, ha magvaink közt kártékony férgeket fedeznénk fel. Sok gondot ad télen át az egerek elpusztítása is, ha azok magtárunkat ellepik; ezeket méreggel, egérfogóval stb.-félével iparkodunk némileg elpusztítani vagy elriasztani. De azért az olyan magvakat, amelyeket az egér különösen szeret, már jóelőre biztosabb helyre deponáljuk. Ilyen magvak a többek közül az uborka, dinnye, tök, saláta, répa stb. Ha a magvak szállítási ideje elmúlt, a visszamaradt magvakat ismételten átvizsgáljuk, megtakarítjuk és elrendezzük. Ugyanekkor a visszamaradt magvak további csiraképességéről is meggyőződünk s olyanokat, amelyeknél ez már kielégítő nem volna, kiselejtezzük, elszórjuk. A magtárban a levegő állandó czirkulácziójára a nyár folyamán is okvetlenül gondolni kell. L'huillier István: 48 A faültetés főbb szabályai. A gyümölcstenyésztésnél két fontos dolog van : az oltás és az ültetés; ez utóbbi azonban fontosabb az oltásnál mert nem minden fát kell oltani, és ha kész fákat veszünk azokat is ültetni kell. Az ültetés ideje általán véve akkor van a midőn a fában a nedvforgás szünetel, vagyis a levélhullástól, annak megindultáig, tehát október végétől ápril közepéig; azonban már szeptemberben is a midőn a fának a hajtásai megértek lehet kivételesen ültetni. Az elmúlt években szeptember havában tett utazásaim alkalmával az iskolák kertjében előadásaim alkalmával ültetett fák mind megfogantak és diszknek. Hogy milyen távolságra ültessük a fákat ? arra az a felelet hogy a fát olyan távolságra kell ültetni, hogy felnőtt korában se érintse a szomszédos fának ágait, mert csak az a fa lehet igazán termékeny, amelyet a szomszédjai nem szorítanak. A diófának kell 16 sőt 20 méter a vadalanyra oltott alma és körte fának 10—12 méter, szilva fának 6 vagy 8 méter egymástóli távolság. A gödrök oly nagyok legyenek, hogy a gyökerek legalább az első években porhanyított földet találjanak a gödrök átmérője lehet 1 méter a mélysége. 70 centiméter, ha nagyobb a gödör annál jobb.