Kincses Kalendárium, 1947

Mi történt idehaza az 1946-os esztendőben?

Az értékálló jó pénz bevezetése, amelyért a legtöbbet a Magyar Kommunista Párt harcolt, nemcsak a kommunistáknak, hanem az egész magyar demokráciának is nagy politikai győzelme. A nagyvilág előtt újólag ezzel is bebizonyította életrevalóságát. Augusztus 20-án, István királykor a buda­pesti munkásság a „hídcsapata” újabb sikerét ün­nepelte; elkészült Budapest második hídja, a „Szabadság-híd”, amely nem más, mint a régi Ferenc József-híd, — most teljesen régi formá­jában és pompájában visszaállítva. Augusztus 20-án, István király-napkor a buda­­bilizáció f­ő gyengesége: jó a forint ugyan, de nagyon kevés árut lehet rajta­­vásárolni. Rákosi Mátyás elvtárs már augusztus 4-én nyilvánosan szót emelt azért, hogy túl magasan állapították meg az ipari árakat, amelyet a dolgozók alig tudnak megfizetni. A stabilizációnak mindjárt első heteiben kiderült, hogy a magyar nagytőkések nem akarnak lemondani az infláció alatt megszokott busás jövedelmükről s a stabilizációt is a maguk hasznára szeretnék fordítani. Úgy, hogy a féktelenül magasra hajtott árakkal ismét lekanyarítják a maguk egyébként teljesen indokolatlan nagy hasznát s ezzel egyúttal a terheket újból a fogyasztókra, a város s a falu dolgozó osztályaira hárítják át. A város és falu dolgozói azonban azt mondják, eleget szenvedtek a tőkés spekulánsoktól az infláció alatt, most már nem kérnek belőle. S országszerte , megindult a harc a magas ipari árak letöréséért, a nagytőke kizsákmányolásának megtöréséért s egyben a dolgozó néprétegek életszínvonalának emeléséért. Em­inek jegyében ült össze szeptember végén a Magyar Kommunista Párt Ш. Kongresszusa, amely egyúttal nagy eseménye volt a magyar belpoliti­kai életnek is. A Kongresszusra a parasztság is elküldötte a maga képviselőit: több, mint száz parasztembert s parasztasszonyt. A Kongresszus megvitatta és megfogalmazta a magyar munkásság és parasztság összes mai legfontosabb követeléseit. E követeléseket október hónap derekán a Baloldali Blokk többi párt­jai is magukévá tették s közös követelésként átnyújtották a Kisgazdapárt vezetőségének. A legfőbb követelések a következők: a) legkésőbb november 15-ig szállítsák le 25 százalékkal vala­mennyi iparcikk árát; b) a harácsoló malmokat vegyék községi ellenőrzés alá; c) a bankokat vegyék szoros állami ellenőrzés alá; d) a Kisgazdapárt tiltsa ki soraiból azokat a vezetőket és kép­viselőket, akik akár sajtóban, akár népgyűlésen izgatnak és uszíta­nak a demokrácia és intézményei ellen. A tárgyalások, amelyek a kedvező megoldást meghoznák és hivatva Augusztus 20: Újabb győzelem Az MKJP UL Kongresszusa

Next