Kipszer Élet, 1973 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-31 / 3. szám

A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA IV. ÉVF., 3. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1973. JANUÁR 31. Jó ütemben halad a hatvani AFIT szerviz építése Interjú Papp József művezetővel Vállalatunk a múlt év áp­rilisában kezdte meg a hat­vani AFIT szerviz építését. A 24 millió forintos beruhá­zás komoly feladat elé állí­totta szakembereinket. Ettől függetlenül az építkezés jó ütemben halad. 1973. január 10-én már 35—40 százalék készültségi fokról kaptunk tájékoztatást. Papp József művezető, aki a múlt év február 9-e óta dolgozik vállalatunknál, szíve­sen nyilatkozott lapunk mun­katársának. Elsősorban az em­bereik szorgalmas, odaadó jó munkáját dicsérte. — Egy nagyobb és egy ki­sebb csarnok, egy raktárépü­let, valamint egy bejárati porta épül itt — mondotta. — A munkálatok szépen, zök­kenők nélkül haladnak. Az esetleges akadályokat közösen hárítjuk el. Az építkezés 35— 40 százalékos készültségi fo­kon áll, de a java még hátra van. Sok még a tennivalónk a feladat... A különböző szakágak emberei lelkiisme­retes munkát végeznek. Ed­dig minden passzolt... Hogy hogyan kezdődött? .. . Gondolkodik, rendezi mon­danivalóját, majd sorolja:­­ — Területrendezéssel, földgyalulással kezdtük, azaz Ku­bikosaink ennek kapcsán kö­rülbelül 20 ezer köbméter földet mozgattak meg. Ezu­tán a munka a pillérlapok helyének kijelölésével és föld­­kivételével folytatódott. Majd a szárazalapo­k és pillérek be­tonozása volt a feladat. 300 köbméter betont építettünk be ... Ezután felállítottuk az acélszerkezeti tartókat, majd oszlopokat és a csarnokok megkapták a tetőket. Közben a raktárépület (hidegraktár) és a porta körítőfalainak el­­készítésén munkálkodtunk ... De folyt a csarnokok vasbe­ton oldalainak beemelése és elhelyezése is. Ez nagyon pon­tos, szakértelmet igénylő mun­kát kívánt. Szóval így kez­dődött. — Most milyen munkákon dolgoznak a szakembereik ? — Csatornaépítésen, a vá­­­laszfalak alapozásán, mély­építési munkákon, tetőszigete­lésen és légtechnikai felada­tok megoldásán fáradozunk. Az acélszerkezeti rész mun­kálatai lassan befejezésihez közelednek. A csatorna építé­sének munkái, elsősorban földmunkák is szépen halad­a­nak. Két kubikus brigád dol­gozik itt derekasan. Szorgal­mas emberekből állt ez a két együttes. Ez a biztosítéka és feltétele a munkák határidő előtti befejezésének. — Milyen az anyagellátás, megfelelő-e a szociális ellá­tottság? — Jó, egyikre sem panaszkod­hatunk. Mi is mindent meg­teszünk, hogy szakembereink megkapják járandóságaikat. Nem tudok arról, hogy pa­nasz merült volna fel eddig. Remélem ezután sem. — Milyen a kollektíva szel­leme, hány ember dolgozik ■ most az építkezésen? — Csak a legjobbakat mond­hatom kollektívánkról, szak­embereink hozzáállásáról, munká­j­áról. Öt szakma van jelen, 38 ember dolgozik feladat idő előtti befejezésén, a Jelszavuk nem az, hogy „fogjuk meg és vigyétek”, han­em az, hogy „fogjuk meg és vigyük.” Ez lényegében mindent behatárol, elárul ténykedésünkről. . . — A Bercsényi utca 74 'c. alatt épülő AFIT szerviz­épí­tés befejezésének határideje június 30-a. Tudják-e tarta­ni­­ e terminust? — Feltétlenül. Sőt az a cé­lunk, hogy a határidőt előbb­re hozzuk. Előbb szeretnénk átadni jó minőségben az épü­lő szervizt, a beruházó teljes elégedettségére. Ez a tervünk, amit szeretnénk megvalósíta­ni. Biztosíték erre az itt dol­gozó kollektíva, az a szellem, ami igen jónak mondható az építkezésen. — mester — Szép példája a szocialista segítésnek Vállalatunk a közelmúltban újabb szép példáját adta az önzetlen szocialista segítés­nek. Az történt ugyanis, hogy a III. kerületi Körösi Csom­a Sándor Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Kom­­lós Gyula, Földi Lászlóhoz a könnyűipari miniszter első he­lyetteséhez fordult segítségért 12 évfolyamos iskolájuk meg­lehetősen rossz fűtésének meg­oldása ügyében. A miniszter első helyettese pedig közvet­lenül vállalatunk vezetőinek segítségét kérte. Mi is tör­tént lényegében? Elsőnek is Gonda György mérnök vette kezébe a dol­got. Felkereste az iskolát, fel­méréseket és számításokat végzett, rajzokat kért, hely­színelt, majd nekilátott az is­kola fűtés­­rendszerének ta­­nulmányozásá­hoz, az iskola anyagi kereteinek ismereté­ben ami 200 ezer forint volt. Aztán műszaki beadványja­vaslatot készített, amelyben az iskola fűtésének korszerű­sítési lehetőségeit és szakvé­leményeit tolmácsolta megol­dásként az iskola igazgató­jának. E szakvélemény rész­letekre menő pontossággal ír­ja le a jelenlegi fűtési nehéz­ségből való kijutás és megol­dás módozatait. Ezzel lehető­vé válik, hogy az iskola di­ákjai ne fűtetlen, hideg tan­termekben legyenek kényte­lenek eltölteni napjaikat, he­teiket. Az iskola igazgatója a ta­nulóifjúság, a tanári kar, párt­, a KISZ-szervezet nevé­­­ben mondott köszönetet vál­lalatunk igazgatójának, mun­katársainak: Benedikti Dáni­el főmérnöknek, Husztik Lász­ló tüzeléstechnikai részlegve­zetőnek és Gonda György mérnöknek, akik miint írja: „Felülvizsgálták iskolaépü­letünk fűtési berendezését, részletes és pontos írásbeli szakvéleményt adtak az épü­let korszerű fűtésének gya­korlati kivitelezéséhez. Segít­ségünkre siettek a költség­­előirányzat elkészítésével, a hatalmas iskolaépület vala­mennyi helyiségének felülvizs­gálatával, a légtérfogat, a ka­­lóriaigény, és­ a javasolt kály­hatípus kiválasztásával.­ És nem késett a könnyű­ipari miniszter első helyette­sének köszönőlevele sem, amelyet vállalatunk kapott: „Kedves Elvtársak! A tanulóifjúság „meleg” támogatását nagyon köszö­nöm. Önöknek és kedves család­juknak kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok. Elvtársi ü­dvözlettel: Földi László” ! -K I*M -k ***■kí-k [UNK]k •kIí+. Lapzártakor érkezett HLMEXPO alapkőletétel Január 26-án, délután 1 órakor ünnepély­es keretek között megtörtént a Budapesti Nemzetközi Vásár új telephelyének, illetve az itt épülő új létesítményének alapkőletétele. A KIPSZER által építendő 23 ezer négyzetméteres csarnoképület dél—nyugati sa­rokpillérének alaptestébe az emlékirat mellett különböző tárgyakat is elhelyeztek. Az ünnepségen megjelent: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese, dr. Sós Gá­bor, a mezőgazdasági­ és élelmezési miniszter helyettese, dr. Kőrösi György, a belügyminisz­ter helyettese, dr. Kallós Ödön, a Magyar Külkereskedelmi Kamara elnöke, illetve a kivi­telezésben és a vásárváros rendezésében résztvevő vállalatok képviselői. A X. kerületi pártbizottságot Simon József, a pártbizottság titkára, a X. kerületi tanácsot Kovács Gyu­la és dr. Bozsóki Mihályné elnökhelyettesek képviselték. Az ünnepségen Földes László elvtárs, a HUNGEXPO vezérigazgatója üdvözölte a megjelenteket, ismertette a vásárváros áthelyezésére vonatkozó kormányhatározatot és az áttelepítés programját, amelyben kiemelte a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat és az ÉVM 23-as számú Építőipari Vállalat szerepét. *-★ [UNK]**-*■*-*+***★ [UNK] [UNK]-*-* *********************^ Segítjü­k Önöket a békés építőukban is Vállalatunk I-es pártalapszervezetének kommu­nistái január 24-én megtartott taggyűléskor az alábbi táviratot küldték a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság nagykövetségének: „KEDVES ELVTÁRSAK! A Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat I. párt­alapszervezetének tagjai őszinte örömmel és kom­munista humanitással köszöntik önöket abból az al­kalomból, hogy a sokat szenvedett, szabadságáért küzdött vietnami nép döntő, történelmi jelentőségű napok előtt áll. Véget ér az amerikai imperialisták által provokált embertelen háború, amelyben népük a hős, vietnami nép oly sokat szenvedett. Érezzük és tudjuk, nem volt hiábavaló a világ békeszerető népeinek tiltakozása, nem volt hiábavaló az az önzetlen, baráti, elvtársi segítség, amit 100 és 100 milliók — köztük a mi vállalatunk dolgozói és kommunistái is — felajánlottak, egy olyan harc tá­mogatásához, amely igazságos, honvédő érdekeket szolgált. Nem lesznek egyedül akkor sem, ha majd vég­leg elhallgatnak a fegyverek, s a háború zaját a bé­kés építőmunka lázas üteme váltja fel. Segítjük, támogatjuk önöket akkor is.’’ Kétnapos tanácskozás A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének üléséről jelentjük Január 17—18-án ülést tartott a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A tanácskozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari- és Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Vállalatunkat Haraszti Lász­ló vszt. titkár és Polgár Jó­zsef igazgató-helyettes képvi­selte. Baranyai Tiborné, a szak­szervezet főtitkára szóbeli ki­egészítésében elmondotta, hogy a textilipari dolgozók 1972- ban minden szinten eredmé­nyes munkát végeztek. Ez megmutatkozik a termelési eredményekben. A szakszer­vezethez tartozó vállalatok az elmúlt évben négy százalék­kal több nyereséget értek el és 100 millióval termeltek többet, mint 1971-ben, mások pedig 4 százalékos át­lagos bérfejlesztést kapnak. A bérek elosztásánál kiemel­ten kezelik a nőket, a több műszakban és nehéz fizikai munkáit végző dolgozókat. Igen fontos alapelv, hogy az elosztásnál igyekezzenek fel­számolni a béraránytalanságo­­kat. A Textilipari Szakszervezet Központi Vezetőségének ülé­sén a napjainkat fő lényeges kérdésekről érin­tott szó. Például a politikai és ál­talános műveltség megszer­zésére való törekvésekről, az agitációs és propagandamun­ka fontosságáról, a gazdasági vezetők beszámoltatásáról, a termelői árak alakulásáról, a normák karbantartásáról, túlóra kérdésről, a munkások a panaszainak, jelzéseinek fi­gyelembevételéről a szociálpo­litikai tervek teljesítéséről. Fegyelmezett munkát A Központi Vezetőség ülé­se egyértelműen húzta alá, hogy ebben az évben sokat kell tennünk a kötelességek teljesítéséért, a jobb élet fe­dezetét szolgál­ A fegyelmezett munkáért, a hozott határoza­tok maradéktalan­ végrehajtá­sáért, mert csak így valósul­hat meg az MSZMP Közpon­ti Bizottságának múlt év no­vemberi határozata. S a fenti feladatok megol­dását az üzemek, a vállala­tok szakszervezeti szerveinek is jobban kell szorgalmazni. A kétnapos tanácskozás az eredmények elismerésén kívül sok-sok feladatot sza­bott. S e feladatok végre­hajtása a vállalatok, üzemek, köztük rajtunk is múlik, hi­szen mi is ehhez a nagy kö­zösséghez tartozunk. — m­a 1 milliárd szociális beruházások ra­ liárdos beruházásiból 8,1 mil­liárd — melynek 93—95 szá­zaléka a textilipar területére esik — indítási engedélyt ka­pott. Ebből egy milliárdot szociális beruházásokra fordí­tottak már a vállalatok, s a gépek 70 százalékának be­szerzése, illetve megrendelése megtörtént, üzemi behelyezé­sük, termelésbe való bekap­csolásuk napirenden van. A főtitkár megállapította azt i­s, hogy még mindig nem sikerült összhangba hozni a műszaki fejlesztés és a szakmunkásképzés feladatait, ugyanakkor a rekonstrukciós műszaki fejlesztéssel kapcso­latos IV. ötéves tervre vonat­kozó feladatok­ban jelentősen végrehajtása­előbbre lé­pett az ipar. Lényegében, a szakmunkásképzés csak a tervezés stádiumában van. — A szakszervezet létkér­désnek tartja — hangsúlyoz­ta a főtitkár — a szakmun­kásképzés tervszerű megoldá­sát, a szükségletek megfele­lő biztosítását, a művezető­kérdés és utánpótlás megszer­vezését. Lényeges feladatként emel­te ki az üzem- és munka­­szervezés, valamint a munka­verseny hatékonyságának nö­velését, a határozatok konkrét megvalósítását, a munkaver­seny magasabb szintre törté­nő emelését, a verseny nyil­vánosságának biztosítását. A bérfejlesztésről szólva el­mondotta : — Az ipar 8 százalékos, ezen belül a szakmunkások és művezetők ugyancsak 8 százalékos, a betanított mun­Ezek után kiemelte: — a párt és a kormány megkülön­böztetett figyelemmel kezelte a textilipar dolgozóinak sor­sát, megszavazta a rekonstruk­ció megkezdéséhez szükséges hiteleket és az állami támo­gatást. Mint mondotta: a tex­tilipari rekonstrukció megma­rad továbbra is kiemelt be­ruházásként, az eredeti nagy­ságrendben. Lényege: a 12 mil­

Next