Kipszer Élet, 1973 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-31 / 3. szám
A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA IV. ÉVF., 3. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1973. JANUÁR 31. Jó ütemben halad a hatvani AFIT szerviz építése Interjú Papp József művezetővel Vállalatunk a múlt év áprilisában kezdte meg a hatvani AFIT szerviz építését. A 24 millió forintos beruházás komoly feladat elé állította szakembereinket. Ettől függetlenül az építkezés jó ütemben halad. 1973. január 10-én már 35—40 százalék készültségi fokról kaptunk tájékoztatást. Papp József művezető, aki a múlt év február 9-e óta dolgozik vállalatunknál, szívesen nyilatkozott lapunk munkatársának. Elsősorban az embereik szorgalmas, odaadó jó munkáját dicsérte. — Egy nagyobb és egy kisebb csarnok, egy raktárépület, valamint egy bejárati porta épül itt — mondotta. — A munkálatok szépen, zökkenők nélkül haladnak. Az esetleges akadályokat közösen hárítjuk el. Az építkezés 35— 40 százalékos készültségi fokon áll, de a java még hátra van. Sok még a tennivalónk a feladat... A különböző szakágak emberei lelkiismeretes munkát végeznek. Eddig minden passzolt... Hogy hogyan kezdődött? .. . Gondolkodik, rendezi mondanivalóját, majd sorolja: — Területrendezéssel, földgyalulással kezdtük, azaz Kubikosaink ennek kapcsán körülbelül 20 ezer köbméter földet mozgattak meg. Ezután a munka a pillérlapok helyének kijelölésével és földkivételével folytatódott. Majd a szárazalapok és pillérek betonozása volt a feladat. 300 köbméter betont építettünk be ... Ezután felállítottuk az acélszerkezeti tartókat, majd oszlopokat és a csarnokok megkapták a tetőket. Közben a raktárépület (hidegraktár) és a porta körítőfalainak elkészítésén munkálkodtunk ... De folyt a csarnokok vasbeton oldalainak beemelése és elhelyezése is. Ez nagyon pontos, szakértelmet igénylő munkát kívánt. Szóval így kezdődött. — Most milyen munkákon dolgoznak a szakembereik ? — Csatornaépítésen, a válaszfalak alapozásán, mélyépítési munkákon, tetőszigetelésen és légtechnikai feladatok megoldásán fáradozunk. Az acélszerkezeti rész munkálatai lassan befejezésihez közelednek. A csatorna építésének munkái, elsősorban földmunkák is szépen haladanak. Két kubikus brigád dolgozik itt derekasan. Szorgalmas emberekből állt ez a két együttes. Ez a biztosítéka és feltétele a munkák határidő előtti befejezésének. — Milyen az anyagellátás, megfelelő-e a szociális ellátottság? — Jó, egyikre sem panaszkodhatunk. Mi is mindent megteszünk, hogy szakembereink megkapják járandóságaikat. Nem tudok arról, hogy panasz merült volna fel eddig. Remélem ezután sem. — Milyen a kollektíva szelleme, hány ember dolgozik ■ most az építkezésen? — Csak a legjobbakat mondhatom kollektívánkról, szakembereink hozzáállásáról, munkájáról. Öt szakma van jelen, 38 ember dolgozik feladat idő előtti befejezésén, a Jelszavuk nem az, hogy „fogjuk meg és vigyétek”, hanem az, hogy „fogjuk meg és vigyük.” Ez lényegében mindent behatárol, elárul ténykedésünkről. . . — A Bercsényi utca 74 'c. alatt épülő AFIT szervizépítés befejezésének határideje június 30-a. Tudják-e tartani e terminust? — Feltétlenül. Sőt az a célunk, hogy a határidőt előbbre hozzuk. Előbb szeretnénk átadni jó minőségben az épülő szervizt, a beruházó teljes elégedettségére. Ez a tervünk, amit szeretnénk megvalósítani. Biztosíték erre az itt dolgozó kollektíva, az a szellem, ami igen jónak mondható az építkezésen. — mester — Szép példája a szocialista segítésnek Vállalatunk a közelmúltban újabb szép példáját adta az önzetlen szocialista segítésnek. Az történt ugyanis, hogy a III. kerületi Körösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Komlós Gyula, Földi Lászlóhoz a könnyűipari miniszter első helyetteséhez fordult segítségért 12 évfolyamos iskolájuk meglehetősen rossz fűtésének megoldása ügyében. A miniszter első helyettese pedig közvetlenül vállalatunk vezetőinek segítségét kérte. Mi is történt lényegében? Elsőnek is Gonda György mérnök vette kezébe a dolgot. Felkereste az iskolát, felméréseket és számításokat végzett, rajzokat kért, helyszínelt, majd nekilátott az iskola fűtésrendszerének tanulmányozásához, az iskola anyagi kereteinek ismeretében ami 200 ezer forint volt. Aztán műszaki beadványjavaslatot készített, amelyben az iskola fűtésének korszerűsítési lehetőségeit és szakvéleményeit tolmácsolta megoldásként az iskola igazgatójának. E szakvélemény részletekre menő pontossággal írja le a jelenlegi fűtési nehézségből való kijutás és megoldás módozatait. Ezzel lehetővé válik, hogy az iskola diákjai ne fűtetlen, hideg tantermekben legyenek kénytelenek eltölteni napjaikat, heteiket. Az iskola igazgatója a tanulóifjúság, a tanári kar, párt, a KISZ-szervezet nevében mondott köszönetet vállalatunk igazgatójának, munkatársainak: Benedikti Dániel főmérnöknek, Husztik László tüzeléstechnikai részlegvezetőnek és Gonda György mérnöknek, akik miint írja: „Felülvizsgálták iskolaépületünk fűtési berendezését, részletes és pontos írásbeli szakvéleményt adtak az épület korszerű fűtésének gyakorlati kivitelezéséhez. Segítségünkre siettek a költségelőirányzat elkészítésével, a hatalmas iskolaépület valamennyi helyiségének felülvizsgálatával, a légtérfogat, a kalóriaigény, és a javasolt kályhatípus kiválasztásával. És nem késett a könnyűipari miniszter első helyettesének köszönőlevele sem, amelyet vállalatunk kapott: „Kedves Elvtársak! A tanulóifjúság „meleg” támogatását nagyon köszönöm. Önöknek és kedves családjuknak kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok. Elvtársi üdvözlettel: Földi László” ! -K I*M -k ***■kí-k [UNK]k •kIí+. Lapzártakor érkezett HLMEXPO alapkőletétel Január 26-án, délután 1 órakor ünnepélyes keretek között megtörtént a Budapesti Nemzetközi Vásár új telephelyének, illetve az itt épülő új létesítményének alapkőletétele. A KIPSZER által építendő 23 ezer négyzetméteres csarnoképület dél—nyugati sarokpillérének alaptestébe az emlékirat mellett különböző tárgyakat is elhelyeztek. Az ünnepségen megjelent: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese, dr. Sós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezési miniszter helyettese, dr. Kőrösi György, a belügyminiszter helyettese, dr. Kallós Ödön, a Magyar Külkereskedelmi Kamara elnöke, illetve a kivitelezésben és a vásárváros rendezésében résztvevő vállalatok képviselői. A X. kerületi pártbizottságot Simon József, a pártbizottság titkára, a X. kerületi tanácsot Kovács Gyula és dr. Bozsóki Mihályné elnökhelyettesek képviselték. Az ünnepségen Földes László elvtárs, a HUNGEXPO vezérigazgatója üdvözölte a megjelenteket, ismertette a vásárváros áthelyezésére vonatkozó kormányhatározatot és az áttelepítés programját, amelyben kiemelte a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat és az ÉVM 23-as számú Építőipari Vállalat szerepét. *-★ [UNK]**-*■*-*+***★ [UNK] [UNK]-*-* *********************^ Segítjük Önöket a békés építőukban is Vállalatunk I-es pártalapszervezetének kommunistái január 24-én megtartott taggyűléskor az alábbi táviratot küldték a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének: „KEDVES ELVTÁRSAK! A Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat I. pártalapszervezetének tagjai őszinte örömmel és kommunista humanitással köszöntik önöket abból az alkalomból, hogy a sokat szenvedett, szabadságáért küzdött vietnami nép döntő, történelmi jelentőségű napok előtt áll. Véget ér az amerikai imperialisták által provokált embertelen háború, amelyben népük a hős, vietnami nép oly sokat szenvedett. Érezzük és tudjuk, nem volt hiábavaló a világ békeszerető népeinek tiltakozása, nem volt hiábavaló az az önzetlen, baráti, elvtársi segítség, amit 100 és 100 milliók — köztük a mi vállalatunk dolgozói és kommunistái is — felajánlottak, egy olyan harc támogatásához, amely igazságos, honvédő érdekeket szolgált. Nem lesznek egyedül akkor sem, ha majd végleg elhallgatnak a fegyverek, s a háború zaját a békés építőmunka lázas üteme váltja fel. Segítjük, támogatjuk önöket akkor is.’’ Kétnapos tanácskozás A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének üléséről jelentjük Január 17—18-án ülést tartott a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A tanácskozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari- és Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Vállalatunkat Haraszti László vszt. titkár és Polgár József igazgató-helyettes képviselte. Baranyai Tiborné, a szakszervezet főtitkára szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy a textilipari dolgozók 1972- ban minden szinten eredményes munkát végeztek. Ez megmutatkozik a termelési eredményekben. A szakszervezethez tartozó vállalatok az elmúlt évben négy százalékkal több nyereséget értek el és 100 millióval termeltek többet, mint 1971-ben, mások pedig 4 százalékos átlagos bérfejlesztést kapnak. A bérek elosztásánál kiemelten kezelik a nőket, a több műszakban és nehéz fizikai munkáit végző dolgozókat. Igen fontos alapelv, hogy az elosztásnál igyekezzenek felszámolni a béraránytalanságokat. A Textilipari Szakszervezet Központi Vezetőségének ülésén a napjainkat fő lényeges kérdésekről érintott szó. Például a politikai és általános műveltség megszerzésére való törekvésekről, az agitációs és propagandamunka fontosságáról, a gazdasági vezetők beszámoltatásáról, a termelői árak alakulásáról, a normák karbantartásáról, túlóra kérdésről, a munkások a panaszainak, jelzéseinek figyelembevételéről a szociálpolitikai tervek teljesítéséről. Fegyelmezett munkát A Központi Vezetőség ülése egyértelműen húzta alá, hogy ebben az évben sokat kell tennünk a kötelességek teljesítéséért, a jobb élet fedezetét szolgál A fegyelmezett munkáért, a hozott határozatok maradéktalan végrehajtásáért, mert csak így valósulhat meg az MSZMP Központi Bizottságának múlt év novemberi határozata. S a fenti feladatok megoldását az üzemek, a vállalatok szakszervezeti szerveinek is jobban kell szorgalmazni. A kétnapos tanácskozás az eredmények elismerésén kívül sok-sok feladatot szabott. S e feladatok végrehajtása a vállalatok, üzemek, köztük rajtunk is múlik, hiszen mi is ehhez a nagy közösséghez tartozunk. — ma 1 milliárd szociális beruházások ra liárdos beruházásiból 8,1 milliárd — melynek 93—95 százaléka a textilipar területére esik — indítási engedélyt kapott. Ebből egy milliárdot szociális beruházásokra fordítottak már a vállalatok, s a gépek 70 százalékának beszerzése, illetve megrendelése megtörtént, üzemi behelyezésük, termelésbe való bekapcsolásuk napirenden van. A főtitkár megállapította azt is, hogy még mindig nem sikerült összhangba hozni a műszaki fejlesztés és a szakmunkásképzés feladatait, ugyanakkor a rekonstrukciós műszaki fejlesztéssel kapcsolatos IV. ötéves tervre vonatkozó feladatokban jelentősen végrehajtásaelőbbre lépett az ipar. Lényegében, a szakmunkásképzés csak a tervezés stádiumában van. — A szakszervezet létkérdésnek tartja — hangsúlyozta a főtitkár — a szakmunkásképzés tervszerű megoldását, a szükségletek megfelelő biztosítását, a művezetőkérdés és utánpótlás megszervezését. Lényeges feladatként emelte ki az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkaverseny hatékonyságának növelését, a határozatok konkrét megvalósítását, a munkaverseny magasabb szintre történő emelését, a verseny nyilvánosságának biztosítását. A bérfejlesztésről szólva elmondotta : — Az ipar 8 százalékos, ezen belül a szakmunkások és művezetők ugyancsak 8 százalékos, a betanított munEzek után kiemelte: — a párt és a kormány megkülönböztetett figyelemmel kezelte a textilipar dolgozóinak sorsát, megszavazta a rekonstrukció megkezdéséhez szükséges hiteleket és az állami támogatást. Mint mondotta: a textilipari rekonstrukció megmarad továbbra is kiemelt beruházásként, az eredeti nagyságrendben. Lényege: a 12 mil