Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

XXXIV. évfolyam. 138. szén. ■» Ara 1 korona -mű/ Aftfiffiklm, lantos 2& Kiadóhivatal is szexS££2i(M Budapert ) Sarkantyus-ntcs - Előfizetési Arak: Egész ívre 280 K — fi­t I Negyed ívre 70 K — fin. Fii ívre 140 K — ill. I Egy hónapra 25 K — fül. Külföldön egyes szám ára: 2 korona TM» Képes politikai napilap. Vígat írtak a marianbadi tanácskozások. (Újra kezdik t­­ír­agyar-cseh­­ tárgyal­ásokat.) Marienbadból jelentik : Benes dr. cseh külügyminiszternek a­ cseh elő­adókkal való tanácskozása után délelőtt háromnegyed tíz órakor Tefesd gróf dolgozószobájában meg­kezdődött a miniszterek értekezlete. A tárgyalások menetéről szóló teg­napi kedvező kommüniké után je­lenleg azt a nyilvánvalóan megokolt reményt táplálják, hogy a tanácsko­zásokat még ma délelőtt befejezik és a cseh delegáltak még a 15 órás antantigyorsvonattal elutazhatnak. A magyar delegáció körülbelül két órával utánuk utazik el. A Villa Miramontei értekezlet közvetlen eredménye a Budapesten holtpontra jutott tárgyalások újra megkezdése. A prágai tárgyalásokat is folytatni fogják. Az itteni tárgya­lások sikeres lefolyásának benyo­mása alatt teljes joggal várható, hogy a tárgyalások a lényeges kér­désekben tárgyi egyezséget érhet­nek el. A kereskedelmi és forgalmi kérdések formális elintézése azon­ban az utódállamok portor ősei kon­ferenciájára vár. Magyar-cseh hivatalos jelentés a marien­­badi tanácskozásról. Marienbad, június 24. A mai mi­niszteri zárókonferenciáról a követ­kező együttes kommünikét adták ki: Attól a benső óhajtól vezérelve, hogy a békeszerződésből eredő számos kérdés barátságos után rendeztessék, Benes dr. cseh külügyminiszter és Bánffy gróf magyar külügyminisz­ter június 23-án és 24-én Marien­­badban összejöttek, hogy szemé­lyes megbeszélések alapján hozzá­járuljanak némely nehézség meg­oldásához, melyek a Prágában és Budapesten ülésező szakbizottsá­gok munkálatai közben, felmerül­tek. Benes és Bánffy gróf a kér­dések egy részének rendezése te­kintetében megegyeztek. A többi kérdés megoldása az újonnan ki­dolgozandó tervezetek alapján részben a szakbizottságok útján, részben pedig a miniszterek újabb összejövetele alkalmával fog megtör­ténni. Az összejövetel, idejét később fogják megállapítani. Bánffy gróf és kísérete a rendes gyorsvonattal elutaztak és holnap reggel Buda­pestre érkeznek. (MTI.) fix első ir parlament megnyitása. (Az angol király tr­ónbeszéddel megnyitja az ir parlamentet.) ___ .. _ . / -TlllHr- n- . . fi belügyminiszter nem fegld kormány­­biztost Szatmár megyébe. (A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítése. — A tőzs­dei üzelmek ellen. — Hegedűs a spekulációról. — A nemzetgyűlés mai ülése) A nemzetgyűlés mai ülését tor 11 órakor nyitotta meg Bottlika Jó­­zsef alelnök. Héjj Imre előadó ismerteti a .­­ büntető igazságszolgáltatás egyszerű­sítéséről szóló javaslatot, melyet indokol és­­elfogadásra ajánl. A vita első szónoka Tasnádi- Ko­vács József, aki kifogásolja, hogy a javaslat az ügyésznek túlságos széles hatáskört engedélyez. Ez szél­sőségeket eredményezhet. Például a Tisza-part hozza fel. A Friedrich ellen megindított eljárás tiszta hajsza. Rassay Károly azt helyteleníti, hogy a képviselőknek nincs idejük a javaslatot áttanulmányozni. A ja­vaslat egyes szakaszait aggályosnak tartja,, sőt oly intézkedések is van­nak benne, melyek szégyenére vál­nak az országnak. Hátsó okokat lát a javaslat mögött, melyet nem fogad el. Bródy Ernő azt kívánja, hogy a terheltnek meg­legyen a védekezési szabadsága. Néhány módosítást kí­ván a javaslaton. Rupert­ Rezső szerint ehhez a kérdéshez, mely a jogrend első alapfeltétele, csak óvatos kézzel szabad hoz­zányúlni. (Helyeslés.) A büntető igazság te­rén sok baj és restancia van. Ezen változtatni kell, de ehhez nincs szükség erre a javaslatra. Csak a hátralékok feldolgozása lehet a cél és nem több.­­ A törvényt tisztelni kell és a bűncselekményekkel­ szembe kell állí­tani a törvény terror­át. Ezen nem szabad enyhíteni, m­ert különben a bűncselekmények elharapóznak. Nem lehet fentartani azt, hogy súlyos bűntettek egyes bíróknál ma­radjanak. A magános elleni erőszak, testi sértés, magánlaksértés egyes bíró elé kerülve, nagyon, aggályos dolog, mert ilyeneket egyes ébredő csoportok minden nap elkövetnek és az egyes bíró ezekkel a kiváltságo­sakkal szemben bizonyos megillető­­déssel fog tárgyalni, talán félnie kell, hogy a társadalomban következmé­nyei lesznek, ha azokat elítéli. Azért kellene az ilyen ügyeket hármas bíró­ból álló tanács elé adni. Bár nem szíve szerint van a javaslat, áldo­zatképen elfogadja. Elnök ezután napirendi indít­ványt tesz, mely szerint a legkö­zelebbi ülés holnap délelőtt lesz, majd az interpellációk következnek. Temesváry Imre a tőzsdei árfolyamok körüli visszaélé­sekről szól. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter válaszában kijelenti, hogy a részvények értékének emelése cél­jából utasította, a TÉBÉ-t és a Giró-egyesületet is, hogy ellenőriz­zenek minden egyes vételt és az olyan vállalatok ellen, amelyek nem a tőzs­dén vett papírokkal rótták le a va­gyonváltságot, el fog járni, kénysze­ríteni fogja, hogy, új vásárlás út­ján, a tőzsdén szerezzék be a vagyon­­váltság céljaira szükséges papírjai­kat. Ami azt illeti, hogy a középosz­­tály anyagi helyzete miatt kény­szerült tőzsdejátékokra, kijelenti, hogy ez, legnagyobb sajnálatára, munkanélküli jövedelem, amelyet a közgazda­sági élet nem ismer. Aki spekulációra vett értékét, az valaki­nek a jövedelmét veszi el. A magyar középosztály legyen nyugodt, nem kell neki spekulatív papírt venni, vegyen állampapírt vagy zálog­levelet, amely biztos jövedelmet hajt, ebből meg tudja javítani az életmódját. Spekulációs üzletekre nincs szüksége. A kisgazdatársadalmat azzal iz­gatják ellenem, hogy különösen a földből többet veszek el, mint más értékből. Én kijelenthetem, hogy a gazdatársadalmat ki fogom elégíteni teljes mértékben, ag­godalmait el fogom oszlatni. Fizetni mindenkinek egyformán kell és egyformán is fog fizetni. Mindazok a híresztelők, akik en­nek az ellenkezőjét állítják, legye­nek nagykorúak, vagy egész kis­korúak, valótlanságot mondanak. Tomory Jenő szólal fel ezután. Szatmár vármegye négy képviselő­je — mondja — azzal a kéréssel fordult már régebben a belügymi­niszterhez, hogy Péchy László fő­ispánt mentse fel, mert nem, tartják alkalmasnak arra, hogy a megye élén álljon. A miniszter azt vála­szolta, hogy ha konkrét adatokat szolgáltatnak, akkor intézkedik is. Távol áll tőle megrágalmazni Szat­­már vármegye egész tisztikarát, ő csak azt akarja, hogy és­oda nem

Next