Kis Ujság, 1951. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-31 / 75. szám

Szombat, március 31 Hogyan történik a sokgyermekes anyák kitüntetése és jutalmazása A hivatalos lap pénteki száma közli a minisztertanács elnökének rendele­tét, az „Anyasági Érdemrend és Érdemérem“, adományozásáról, vala­mint a sokgyermekes anyák jutalma­zásáról szóló törvényerejű rendelet végrehajtásáról. A végrehajtási utasítás szerint az „Anyasági Érdemrend és Érdemérem“ adományozására, valamint a sok­­gyermekes anyák jutalmazására a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi szervezetének, ennek hiányában járási szervezetének meghallgatása után a községi, városi (városi kerü­leti) tanács végrehajtó bizottsága hiva­talból tesz előterjesztést a miniszter­­tanács elnökéhez. Ezeket az előter­jesztéseket minden év január 31-ig fel kell terjeszteni. Az „Anyasági Érdemrend és Érdem­­érem“ adományozására irányuló elő­terjesztéseknél az anyák örökbe­­forladott gyermekeit is számításba kell venni. Az előterjesztéshez szük­séges adatokat hivatalból kell meg­állapítani és az érdekelteket nehezen megszerezhető okiratok bemutatására kötelezni nem szabad. 1951-ben úgy a kitüntetés adomá­nyozására, va­lmint a sokgyermekes anyák előtzbeni jutalmazására kivé­telesen május­­20-ig kell a felterjesz­téseket a minisztanács elnökéhez megküldeni. 1951-ben a kitüntetést egy későbbi megal­apítandó napon, 1952-től pedig minden év március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon az MNDSZ közreműködésével ünnepé­lyes keretek között kell kiosztani. A külü­gyminiszterhelyettesek ülését péntekre halasztották A külügyminiszterhelyettesek csü­törtök dé­utánra kitűzött ülését nem tartották meg. Közleményt adtak ki, amely szerint a legközelebbi ülést péntek délután tartják, a rendelke­zésre álló időt a megbízottak arra haszná­ják fel, hogy kormányaikkal érintkezzenek. A francia és angol sajtó jelentései­ből megállapítható, hogy Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettesnek a szerdai ülésen benyújtott nagyjelen­tőségű javaslata az­ egész világon és a nyugati országok közvéleményében is hatalmas visszhangot váltott ki és megerősítette az a véleményt, hogy a Szovjetunió valóban megegyezésre törekszik. Párisi lapok beszámolnak róla, hogy a francia diplom­­ákat kellemetlenül érinti az amerikaiak makacs magatartása. Töretlen egységben folytatják a sztrájkot a párisi közlekedési dolgozók A párisi közlekedési dolgozók sztrájkja pénteken tizenötödik nap­jába lépett. A sztrájkolók egysége — mint az 51T1 jelenti — az igazgató­ság minden mesterkedés, és a mun­kásoknak kézbesített katonai behívó parancsok ellenére töretlen. Csütörtökön este a sztrájkbizott­ság három és fél óra hosszat tárgyalt a közlekedési miniszterrel, azonban a tárgyalások eredménytelenek ma­radtak. Queuille miniszterelnök pén­teken délután fogadja a sztrájk­­bizottságot. A sztrájkolók anyagi támogatásra nagyszabású szolidaritási akció fo­lyik. Pak­sban és a peremvárosok­ban már eddig többmillió frankot gyűjtöttek össze. A közvetett adók kivetésével és be­hajtásával foglalkozó köztisztviselők pénteken reggel 24 órás figyelmez­tető sztrájkba léptek. A közszolgá­lati szervek dolgozói és a köztiszt­viselők pénteken ugyancsak bérkö­­vetelő napot tartottak. A kelet fran­­ciaországi­ bányavidéken figyelmez­tető munkabeszüntetésekre került sor. Egyes helyeken a bányászok lassítják a termelés ütemét. További figyelmeztető sztrájkok voltak a vas­es fémiparban. A bresti, touloni és lorienti állami fegyvergyár dolgozói folytatják sztrájkmozgalmukat. Benoit hadion, a CGT főtitkára a munkásság harcáról adott nyilatko­zatában hangoztatta, hogy a Queuil­e­­kormány teljesen belesüppedt az amerikai milliárdosok által irányíto­­ háborús politikába. A munk­ásosz­­tálynak gazdasági és szociális köve­teléseiért folyó harcával egyide­­le­g küzdenie kell a békéért s azért, hogy Franciaországot fi­­ge terítse az ame­rikai milliárdosoktól, akik nyomorba döntik a francia népet. A Kínai Népi Bizottság viszautasítja MacArthur kétkedő kijelentéseit Éberségre és fokozott harcra szólítja Amerikával szemben a kínai népet A béke védelmére és az amerikai támadás leküzdésére alakult Kínai Népi Bizottság nyilatkozatot adott ki Pekingben. Megállapítják, hogy MacArthur, a Korea elleni agresszió főbűnöse március 24-én olyan ki­jelentéseket tett, amelyek sértik a kínai és a koreai népet. Hetvenke­­dően javasolta, hogy „a kínai és a koreai fegyveres erők“ bocsátkozza­nak vele tárgyalásokba és vessék alá magukat az amerikai agressziónak. Azzal fenyegette a kínai népet, hogy az amerikai és angol hódító csapa­tok a Kínai Népköztársaságra tá­madnak. — MacArthur arcátlan kérkedése — éppúgy, mint korábbi kérkedő ki­jelentései — még arra sem érdemes, hogy mosolyogjanak felette — álla­pítja meg a Kínai Népi Bizottság nyilatkozata. A MacArthurnak az a kijelentése azonban, hogy az ameri­kai és angol hódító csapatok Kínába való közvetlen behatolásra készül­nek, eléggé komoly és a kínai népnek első figyelmet kell erre fordítania. Amerika, Anglia és más országok csapatai Koreába történt behatolásá­nak kezdete óta rámutattunk, hogy az agresszorok célja Kína, s hogy a kínai nép éppen ezért természetesen nem tanúsíthat közömbösséget a koreai helyzet iránt. A jelen események világosan meg­mutatják: MacArthur és az amerikai agresszorok elkerülhetetlenül meg­kísérlik, hogy elhúzzák és kiterjesz­­szék agresszív háborújukat. Ezért az egész kínai népnél­ növelnie kell éberséget és fokoznia szent harcot az Amerikával szemben való ele­nek­ás, Korea megsegítése, ot­honának és ha­zájának védelme érd­kében, mind­addig, amit a koreai néppel együtt felszabadítjuk egész K­oreát és kiűz­zük a Kínába behatolni szándékozó agresszorokat. Az amerikai országok külügyminisztereinek tanácskozása Washington, március 30 (TASzSz) A latinamerikai országok és az USA külügyminiszteri tanácskozása keretében az úgynevezett „politikai és katonai együttműködés kérdésével foglalkozó bizottság“ március 28-i ülésén az Egyesült Államok, Brazí­­lia, Kolumbia, Kuba, Paraguay és Uruguay küldöttsége határozati ja­vaslatot terjesztett elő. Ennek a ja­vaslatnak az a célja, hogy a latin­­amerikai országok fegyveres erőit az amerikai imperialisták háborús ter­veinek megvalósítása érdekében hasz­nálják fel. A határozati javaslat indítványoz­­za, hogy minden latinamerikai or­szágnak saját fegyveres erői kereté­ben külön egységeket kell alakí­tania, amelyeket az amerikai agresz­­szorok eszk­özévé vált ENSZ határo­zatainak megfelelően a világ bármely részén fel lehetne használni. Az amerikai küldöttség a bizottság ülésén két más határozati javaslatot is előterjesztett, amelyeknek célja a katonai „ együtt­működés ” fokozása az USA és latinamerikai országok között Az amerikai határozati javaslatok továbbfejlesztése érdekében Bolívia javaslatot terjesztett elő, amelyben indítványozza, hogy „az amerikai or­szágok anyagi és erkölcsi forrásait bocsássák rendelkezésre“ a koreai amerikai agresszió támogatása érde­kében. — Provokátor banda érkezett Nyugat-Berlin amerikai övezetéből és autóbuszokról békeellenes röp­cédulákat szórt szét a Potsdamer­platzen. A népi rendőrök fel akar­ták tartóztatni a provokátorokat, mire ezek a rendőrök közé hajtottak és egy rendőrt elgázoltak, aki súlyos sérülé­eket szenvedett.­­ Új törtönőrök alkalmazására 775 000 dollár új hitelt kért a Tru­­man-kormány az amerikai kongresz­­szustól. Indok­olásában a hírhedt McCarran törvényre utalt, amelynek alapján haladó elemek tömeges le­tartóztatására slámítanak. kis Újság A népművelési minisztérium és Budapest Főváros Tanácsa József Attila szoborpályazata Budapest dolgozó népének régi kívánsága, hogy József Attilának, a magyar munkásosztály nagy kötő­jének emlékét méltó emlékmű örö­kítse meg. A népművelési miniszté­rium és Budapest Főváros Tanácsa most József Attila szoborpályázatot hirdet és felhívja a szobrászművé­szeket, hogy minél nagyobb szám­­ban vegyenek részt az emlékmű-pá­­lyázaton. A pályázati feltételek a Képzőművészek Szövetségében és a Művészeti Dolgozók Szakszervezeté­ben tekinthetők meg. ötéves a MASZOVLET Március 29-én­, csütörtökön volt öt éve annak, hogy a Szovjetunió kor­mánya részéről Berezin Pável Fjodo­­rovics vezérőrnagy, a magyar kor­mány részéről pedig Gerő Ernő — akkor közlekedésügyi miniszter — aláírták a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. alapítására vonat­kozó egyezményt. Ez az egyez­mény tette lehetővé, hogy a Szovjet­unió segítségével a polgári légiforga­­lom a felszabadulás után minden ad­diginál nagyobb méretekben indulha­tott meg Magyarországon. A Szovjet­unió állandó támogatásának, a MASZOVLET-nél dolgozó szovjet em­berek gazdag tapasztaltainak kö­szönhető, hogy ma már országunk minden jelentősebb ipari és mező­gazdasági központját bekapcsolták a légiforgalmi hálózatba. Az elmúlt években jelentősen emel­kedett az utasforgalom. A repülő­gépen utazók száma 1947-hez viszo­nyítva 1950-ben 159,5 százalékra emelkedett, az 1951. évi előirányzatot pedig 182 százalékra tervezik. A régi­óbon szállított áruk mennyisége 1947- hez viszonyítva csaknem megkétszere­ződött, az ez évi előirányzat pedig 257­6 százalék. Még ebben az évben tovább növelik a járatok számát: a nyár elején például Budapest—Nagy­­kanizsa között indul új légijárat. Megjavítják a menetrendet: az április 2-án induló tavaszi-nyári menetrend­ben már a kora reggeli és az esti órákban indítják a gépeket a repü­l­­terekről. Tovább szélesítik a légi­­összeköttetést is. 1951-ben az elmúlt év tapasztalatai alapján négy postai légiútvonalat állítanak fel és ezzel az ország sok lakóhelyére repülőgépen szállítják majd a postát. Lemondott a torok badug\minister Török lapok beszámolnak róla, h­ogy Iloulussi Kenymen, a Men­­deresz-kormány hadügyminisztere már öt nappal ezelőtt benyújtotta lemondását, azonban a kormány a lemondást — amely rendkívül kel­lemetlenül érintette a miniszterelnö­köt — mindezideig titokban tartotta. A hadügyminiszter lemondásának in­dokai még ismeretlenek. A munkaerő­oborzós levés A néhány nap óta Budapesten folyó toborzás eredményeként eddig 300-an jelentkeztek munkára. Jelentős mértékben emelkedett a nők arányszáma, mert 300 jelentkező közül 171 férfi mellett 129 nő kö­tött munkaszerződést. Budapesti toborzásban eddig nyolc építő vállalat vesz részt. Budapest Ürömi­ utca 24/28. szám ala­tt A kőbányai Házépítési Vállalat keres budapesti építkezésekhez női és férfi munkavállalókat, segédmun­kásoknak. Fővárosi Útépítő Vállalat Nagy- Budapesten útépítő munkálatra férfi és női munkaerőket alkalmaz segéd­munkásként. Mester-utca 1. szám alatt: Vízépítő Vállalat vidéki (Borsod­­megye) vízépítési munkálataira keres segédmunkás férfiakat és nőket. A Csepeli Magasépítési Vállalat Nagy-Budapest területén levő épít­kezéseihez szerződtet munkára férfia­kat és nőket. Nagyfuvaros-utca 18. szám alatt: Magyar Gyárépítési Vállalat vidéki építkezéseire alkalmaz segédmunkás­ként férfiakat és nőket. Az Országos Lakásépítési Vállalat­­hoz ugyancsak jelentkezhetnek segéd­munkásnak férfiak és nők Budapest és környéki építkezésekhez. Madarász-utca 22. szám alatt. Budapesti Gyárépítő Vállalat buda­pesti építkezéseire építőipari segéd­munkásokat alkalmaz, úgy férfiakat, mint nőket. A Budapesti Magasépítési Vállalat ugyancsak budapesti építkezésekre segédmunkásként keres férfi és női munkaerőket. 3 Nyolcvanöt milliárd A mióta a tervgazdálkodás útjára léptünk, a beruházások egyre növekvő mértéke mutatja népgazda­ságunk rohamos fejlődését. A szó­ért lista­építés és gazdálkodás termé­szetes velejárója ez a jelenség, amelyre a kapitalista rendszer­ben nincs, nem is lehet példa. A kapita­lizmusban a több termelés és a több beruházás a tőkést gazdagítja, míg a szocialista, vagy a szocializmus felé haladó társadalom önmagának dol­gozik s a termelés minden kiszélesí­tése közvetlenül és közvetve a dol­gozók jólétének emelését, a közösségi szükségletek egyre növekvő mértéké­nek kielégítését szolgálja. Már a hároméves tervet felemelt, az előirányzottnál nagyobb beruhá­zások jegyében hajtottuk végre és az ötéves terv első esztendejének nagy eredményei lehetővé tették, hogy az előttünk álló tervidőszakban min­den várakozást felülmúló beruházá­sokat eszközöljünk. A Magyar Dol­gozók Pártja Kongresszusának egyik legfontosabb eredménye az, hogy a dolgozók egyetemének nagy nyilvá­nossága elé került az új, felemelt ötéves terv s ennek döntő jelentő­ségű számadata: a nyolcvan-nyolc­vanöt milliárd forintos beruházási keret. Hatalmas összeg ez, f­­alm­ul mindent, amit valaha ebben az or­szágban beruházásra fordítottak. A dolgozó magyar nép, em­óta az or­szág gazdája lett, megtanulta érté­kelni a népgazdaság számadatait s éppen ezért tudja, mit j­lent a maga jóléte és az ország erősödése szem­pontjából a beruházások ilyen mér­tékű felemelése. Munkás-kertvároso­kat jelent és villanyvilágítást a fal­vakban, mezőgazdaságunk korszerű­sítését és betegségeket megelőző in­tézmények hálózatát, kisvasutat a tanya­világban és több iskolát, kul­­túrotthont, több élelmiszert, ipar­cikket és lakást. A nyolcvanöt mil­liárd minden forintja a dolgozó nép érdekeit, jólétét szolgálja, felmerülhet a kérdés, honnan te­­remtjük elő ezt a hatalmas össze­get? A szocializmust építő társada­lom gazdasági aranyak­­ja a munka, a do­gozók szervezett és öntudatos tevékenysége, amellyel a felszabadu­lás után hihetetenül rövid idő alatt virágzó életet teremtettünk romhal­maz-országunkban, leküzdöttük a tör­ténelem legnagyobb inflációját, amely­nek eredményeképpen végrehajtottuk a stabilizációt, költségvetésünk évről­­évre felesleggel zárul és szilárd ala­pokon építhetjük tovább jövőnket. Ugyanez a munkás akarat és erő va­lósította meg a hároméves tervet hét hónappal a kitűzött határidő előtt és mozgósítja most dolgozó népünket az ötéves terv gyorsütemű végre­­hajtására. A terv kereteinek kibővítésére az adott lehetőséget, hogy az első terv­év eredményei felülmúltak minden várakozást. Rákosi Mátyás kongresz­­szusi beszámolójában kifejtette: 1949-ben, amikor az ötéves tervet ki­dolgoztuk, azt tűztük ki célul, hogy e terv megvalósításával lerakjuk a szo­cializmus alapjait s így hazánk fejlett iparral rende­kező mezőgazdasági or­szágból fejlett mezőgazdasággal bíró ipari országgá váljék. Az elmúlt év tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a célkitűzések alacsonyak vol­tak és ezért az új terv 65—70 százalék­kal több beruházást irányoz elő az eredetinél. A­z új előirányzat realitásának b'­­**■ zonyítéka az 1950-es év, melyben a megemelt tervet 109,6 százalékra teljesítettük s a munka termelékeny­­sége kétszer annyival növekedett, mint amennyit az első tervévre elő­irányoztunk. „Alábecsültük a szocia­lista ipar lehetőségeit és tartalékait, melyekkel rendelkezünk s melyeket most kezdünk csak mozgósítani“ — mondotta Rákosi Mátyás. Erőinknek, lehetőségeinknek ez a lebecsülése, vagyis az, hogy még sokkal többre vagyunk képesek, mint amit eddig tettünk, büszkeséggel tölt el minden dolgozót, a munka új hőstetteire sarkallja az élenjárókat és követé­sükre a széles tömegeket. Az ötéves terv végére nyolcvanöt­­milliárddal lesz gazdagabb a magyar nép, számszerűleg ki sem fejezhető mértékben erősödik hazánk a béke­frontban. Erre a feladatra, a kon­gresszusi határozatok végrehajtására sorakozik fel dolgozó népünk a mun­kásosztály vezetésével. Új lendületet kapott és egyre szélesedik a KISOSZ takarékbetét-mozgalma A kiskereskedők elhatározták, hogy a sorsolás után nyereményüket az Országos Takarékpénztárban he­vezik el A KISOSZ központjának és tag­egyesületeinek takarékossági moz­galma mind a fővárosban, mind a vidéken egyre nagyobb eredménye­ket tüntet fel. Ma már alig van tag­­egyesület, amely ne kapcsolódott volna be a takarékossági mozga­lomba és ne vállalt volna havi né­­hányezer forint erejéig takarékbetét­­jegyzést. A takarékosság terén ki­emelkedő eredményt ért el a Cipő­­kereskedők Országos Egyesülete, ahol minden héten maradéktalanul be­folyik a felajánlási összeg. A kiskereskedő-társadalom teljes mértékben magáévá tette a takaré­kosság új, szocialista formáját. A szocialista hazafiság magasabbrendű­­sége nyilatkozott meg már abban is, hogy a dolgozó kiskereskedők nagy többsége lelkesedéssel vett részt a Terv- és a Békekölcsön jegyzésében, míg az első világháború úgynevezett hadi kölcsön jegyzésében, a régi, ha­szonleső és kapzsi üzleti jelszóra való hivatkozással, hogy ,,ne nyúlj forgótőkédhez!“ aránylagosan kevés kiskereskedő vett részt, de az a ke­vés sem kapott vissza soha egy fil­­lért sem, éppenúgy, mint a többi kis­ember sem. A kereskedőtársadalom most jól tudja, hogy a nép állama által ki­­bocsátott Terv- és Békekölcsön­ök a nép államát erősítik, a szocializmus építését és a béke védelmét szolgál­ják. A kölcsön minden fillérjét a dol­gozók érdejében használják fel és ugyanakkor népi demokratikus álla­munk becsülettel tesz eleget vissza­fizetési kötelezettségének. Ezt tanú­sítja a múlt év szeptemberében le­zajlott és a most folyó Tervkölcsön­­sorsolás is, amikor a nyereményei­ tízezrei kerültek és kerülnek kisor­solásra a kölcsön jegyzők között. A KISOSZ a Tervkölcsön második sorsolása alkalmából felhívással for­dult a kiskereskedő-társadalomhoz, hogy minél jobban kifejlessze a ke­reskedők takarékossági mozgalmát. A felhívásból közöljük az alábbiakat: "­ A második nyereménysorsolás­nak is sokezer kiskereskedő-érde­keltje van. .Az első húzáson közel 8000 kiskereskedőt és kisiparost találhat­tunk a boldog nyertesek között, szinte minden szakmában és az or­szág minden részében akadtak nyer­tes kiskereskedők. Bizonyára most is sokan lesznek majd bizonyítói népi demokráciánk gazdasági erejének és az ötéves Tervkölcsön sikerének. A szerencsés nyerteseken kívül azonban közvetve mindenki nyertese a Terv­­kölcsönnek. Az ötéves Terv beindítá­sakor összegyűlt kölcsönforintok már a mai napig is kamatoztak, megtérül­tek. Hidak, épületek, gyárak, kultúra és emelkedő életszínvonal formájá­ban mindenki látja, hogy a Tervköl­csön is az országépüés útjának egyik állomása, felemelkedésünk egyik záloga.­­ A minisztertanács ismert taka­rékossági javaslata alapján a takaré­­kosságért folyó harcban a kiskeres­kedő-társadalom továbbra is teljes szívvel és lélekkel vegye ki részét. Nem szabad elfelejtenünk a határo­zat eme szavait: „... minden tonna szén, vas, minden mázsa gabona és takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint meg­lak­hítása népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja.* A kiskereskedők a felhívás után tagegyesületenként nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy a sorsolás után nyereményeiket az Országos Tokaj­rékpénztárba helyezik el, hogy azzal is tovább erősítsék az ötéves terv célkitűzéseit és szeretett hazánk szi­lárd bástyáját a békéért vívott nagy küzdelemben. ötéves Tervitel csen kötvények második nyereménysorsolása a Zeneművészeti Főiskolán : április 1-én d. e. 10 órától szabad belépési Utolsó sorsolási nap!

Next