Kisalföld, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-20 / 298. szám

1857. de­cember 20. péntek. Eredmények, tervek, gondok a Tatarozó­ és Építő Vállalatnál A megyében alig akad nagyobb község, ahol ne ismernék a Győr- Sopron megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkáját. Ügyes és szor­galmas kőművesek, ácsok az el­múlt 7 év alatt hol egy tanácshá­zát, hol orvoslakást, iskolát, vagy­­ éppen a tsz részére valami épüle­­­tet csináltak, nem is beszélve a megye három nagy városáról, — Győrről, Sopronról és Mosonma­gyaróvárról — ahol évente több­­millió forint értékű munkát vé­geztek a lakásínség enyhítésére, épületek felújítására, vagy lakás­­visszaalakításra. Ez évben például 0 millió forint értékűt. Mindez azonban már a múlté. A vállalatnál tulajdonképpen már az 1957-es évi munka is múltnak számít. Most az év végén már a jövő évi tervek, feladatok foglal­koztatják a vezetőket. Tárgyalás, tárgyalást követ, az építtetőkkel, a felsőbb szervekkel, s ki tudja, még ki mindenkivel. És lassan ki­bontakozik a vállalat jövő évi fel­adatának körvonala. A legszembetűnőbb változás az eddigi feladatokkal szemben az, hogy a vállalat tervében most szokatlanul magas összeggel sze­repelnek az épületfelú­jítási munkálatok Csak megjegyezzük, hogy ez is apró bizonyítéka annak, hogy a kormány nagyon komolyan veszi és valóban a gyakorlatban viszi keresztül azt az ígéretét, hogy na­gyobb gondot fordít a lakáshely­zet megjavítására, mindenekelőtt a meglévő épületek karbantartá­sára, megóvására, nehogy az elha­nyagolás következtében újabb la­kások menjenek tönkre.­­ Mint említettük, ez évben is tekintélyes összeget (6 millió forintot) fordí­tottak épületfelújításra, s ez az összeg jövőre egyharmaddal, azaz kereken 8 millió forintra növek­szik. Mi a biztosítéka annak, hogy ezt a szokatlanul magas épületfelújí­tási tervet a vállalat teljesíteni tudja, az egyéb, ugyancsak lénye­ges feladatai mellett? Mindenek­előtt az építtetők, az ingatlanke­zelő vállalatok felkészülése. Kü­lönösen jól felkészült e tekintet­ben a Győri Ingatlankezelő Vál­lalat, amely már pontosan kidol­gozta, hogy melyik műemlékjelle­­gű épületet, vagy életveszélyesen megrongálódott lakóházat kívánja jövőre felújítani. A munkák sor­rendjét is meghatározták. Minde­nekelőtt az életveszélyes, vagy be­ázás veszélyes házakat veszik elő­ször. Ahol csak mód van rá a fel­újítás során , korszerűsítik az épületeket és egyben a város képét is szebbé kívánják tenni. Mindezek mellett azonban leglényegesebb az, hogy a Győri Ingatlankezelő Vállalat a munkaterület nagy részét már át is adta a Tatarozó Vállalatnak megfelelő téli munkahely biztosí­tásával. Nem kell részletezni, hogy a munka gyorsabb elvégzése szempontjából milyen nagy jelen­tősége van ennek a ténynek.­­ Nagyjából ugyanez a kedvező helyzet van Sopronban is, a Sop­roni Ingatlankezelő Vállalat mun­kája nyomán. Sajnos nem lehet ezt elmondani a Mosonmagyaróvári Ingatlanke­zelő Vállalatról. A Tatarozó Vál­lalat előtt sajnos mindmáig isme­retlen még a felújításra kerülő épületek nagy része. Érthetetlen, hogy éppen a Mosonmagyaróvári Ingatlankezelő Vállalatnál van ez a lemaradás — amire a Tatarozó Vállalat panaszkodik — annál is inkább, mert éppen ez a város küzd a megyében a legsúlyosabb lakásgonddal, s a mosonmagyar­óváriak nemegyszer keserűen pa­naszolják: nemhogy új lakásokat kapna a város, hanem még a ré­giek karbantartásával sem törőd­nek. Helyes lenne, ha a Városi Tanács megvizsgálná, mi okozza az Ingatlankezelő Vállalat kése­delmes munkáját Az iskolák karbantartása A lakóépületek felújítási mun­kája mellett örvendetesen na­gyobb helyet foglalnak el az isko­lák karbantartási, illetve felújí­tási munkái is a Tatarozó Vállalat tervében. Ezek közül érdemes megemlíteni a halászi iskolaépü­let felújításának körülményeit. Ez a munka már több esetben szere­pelt a vállalat tervében, azonban nem tudták elvégezni, mert nem sikerült beszerezni az iskola élet­­veszélyes födémjének kicserélésé­hez szükséges különleges méretű vasbetongerendákat. A Tatarozó Vállalat most, két évi igénylés után végre hozzájutott a szüksé­ges gerendákhoz, s azonnal önként jelentkezett az iskolánál, hogy akár most, decemberben, akár ja­nuárban elvégzi a régóta esedékes munkákat. Azonban a Tatarozó Vállalat tapasztalata szerint e munka elvégzése ugyan szívügye a községi tanácstól kezdve a szü­lőkig mindenkinek, csak éppen az iskola igazgatójának nem. Ugyan­is az igazgató már többszöri tár­gyalás ellenére is kijelentette, hogy nem mozdul ki az épületből, holott a családja részére az épü­leten belül megfelelő lakás bizto­sítható lenne, a tanulókat pedig a tanács segítségével ugyancsak el tudnák helyezni. Most az a hely­zet, hogy a nagynehezen beszer­zett gerendákat esetleg máshol kell majd felhasználni, mert nem heverhetnek feleslegesen, mikor máshol is szükség lenne rájuk. Az életveszélyes iskola pedig ki tudja mikor lesz kijavítva ■Syőr-Hegyeshalom között­ ­— Egyiptomi posta­kcsi futópróbája m— Újból vizsgázik a vagongyári mérőkocsi A Wilhelm Pieck Vagon és Gép­gyárban most készült el Egyiptom számára 5 új típusú postakocsi. A kocsik újdonsága az, hogy a szo­kásos berendezés mellett van ben­ne egy ésszerűen és nagyon szé­pen kiképzett „lószakasz”. Hogy ez mire jó? Arra, hogy az Egyip­tomban nagyon dívó lóversenyek­re könnyen tudják a lovakat szál­lítani. A „lószakaszban” három ló fér el, külön boxokban, amelyeket ügyes, mozgatható falakból képez­nek. Beépített etető- és itatóvályú, víztartály van a szakaszban és a kísérő számára külön hely. A most kipróbált öt postakocsi u­tán még ez évben újabb öt ké­szül el, s még ez évben kiszállí­tásra is kerül. A postakocsik futópróbája al­kalmából került sor a mérőkocsi újabb alkalmazásának próbájára is. Arról van szó, hogy a mérő­kocsit alkalmassá tették egy be­rendezés segítségével arra, hogy a vagonok fékpróbáját is elvégez­ze, amelyet eddig csak közvetett úton, bonyolultan tudtak megol­dani. A próbán a MÁV és a mi­nisztérium több szakembere is részt vett. Amennyiben a mérőko­csi jól vizsgázik, a jövőben ezen az újabb területen is felhasznál­ják majd. JUS.4LJ ULY Amit lehet telen ne halasszuk nyárra Mint a leírtakból látható, nagy feladat hárul jövőre a Tatarozó Vállalatra. Kedvező és kedvezőt­len jelenségek is akadnak már most, a jövő évi terv teljesítésével kapcsolatban. Indokolt tehát a vállalatnak az a kérése, hogy az építtetők minél előbb tisztázzák kívánságaikat, s ahol csak lehet belső munkát végezni, azt végez­tessék el a téli időszakban. Ez nemcsak a vállalatnak érdeke, hanem az építtetőké is, hiszen a nyári hónapokban nyilván a kül­ső munkákat kell majd elsősorban végezni, s ak­kor hiába sürgetik a belső munkákat. Korszerűsítik a Mosonmagyaróvári Tejüzemet üzem dolgozói nem férnek be a munkahelyükre. A legjobb lenne persze, ha a nagy átépítés ideje alatt az üzem termelése szünetel­ne. Ezt azonban a Tejüzem veze­tősége, a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával mégsem te­szi meg, hanem az ünnepek előtti ellátást — mostoha körülmények között, nehezen, sok gonddal meg­­küzdve — de biztosítja. A sokévi tapasztalat azt mutatja, hogy ja­nuár elején a fogyasztás úgyis je­lentékenyen visszaesik és ezt az időt használják fel majd arra hogy egy hétre leállítva az üze­met, a legnagyobb felfordulást okozó munkákat elvégzik. A la­kosság zavartalan ellátásáról eb­ben az időben is gondoskodnak majd, a Győri Tejüzem segíti ki addig a mosonmagyaróváriakat. Hogy mi az oka ennek a nagy sürgés-forgásnak? Mint a címben is mondottuk — a korszerűsítés. Régebben kísérleteket folytattak az üzemben egy jó minőségű sajt, az úgynevezett „Lajta” gyártására s a kísérletek nagyon kedvező eredménnyel végződtek. Eddig a felszerelés elavultsága és elégte­lensége miatt azonban nagyüzemi gyártást nem folytathattak. A régi, nem megfelelő gépekkel így is háromszorosát dolgozták fel an­nak a tejmennyiségnek, amelyet papírforma szerint képes lett vol­na az üzem feldolgozni. Most végre új, modern felsze­relést, a célnak megfelelő gépi be­rendezést kapnak. A magyar, és külföldi gyártmányú gépek már megérkeztek a vállalathoz. A 4—5 féle gépegység között ott található például az igen nagy teljesítőké­pességű, modern lemezes pasztö­­rizáló berendezés, modern hűtő­készülék is. Hogy az üzem korsze­rűsítése mibe kerül, azt a válla­latnál meg sem tudták mondani, hiszen a gépeket a felsőbb szerv­től kapták, nem tudják, hogy az állam mennyit fizetett ezekért a kitűnő berendezésekért. Annyit azonban tudnak, hogy tekintélyes összegbe kerültek, hiszen csak az átépítési munkák hozzávetőleg 350 ezer forintot tesznek ki. Az ünnepek után tehát teljes erővel folyik majd a Mosonma­gyaróvári Tejüzem korszerűsítése és előreláthatólag február végére be is fejeződik majd a nagy munka. Egy hónapja nagy átalakítási munkák folynak a Mosonmagyar­óvári Tejüzemben. Mint az ott dolgozók mondják, a sok szerelő­től, kőművestől, ácstól és egyéb szakembertől — már lassan az Folynak az Erzsébet-h­íd építésének előkészületei (Budapesti feldós­ítőai IMer.) A háború szörnyű pusztításait idézi a felrobbantott Erzsébet - híd csonkán égbemeredő hídfője, viszont a budai hídfőnél a ma­gasba emelkedő toromidai ru­mán" a jövőt idézi. Kiemelték az utolsó roncsokat, s a budai hídfőnél már a­z Indi újjáépítésének előkészü­letei folynak. A nagyarányú járműtangatom-tnövekedés feltétlenül megkí­vánja a híd mielőbbi megépítését, mely jelentős mértékben el­vezeti a Lánchíd és a Szabadság-híd zsúfoltságát. A közelmú­lt­ban tartott utasszámlálás értékelése után kiderült, hogy az újjáépült Erzsébet-hídon mintegy húszezerre növekszik majd a járműfor­galom. A híd építésének előkészítő munkálatai a tél beálltával is folytatódnak. A budai hídfőnél a hatalmas szobortalap hateív elbon­­tásán dolgoznak, mert azokra az újjáépítés után nem lesz szükség. A tervek szerint az Erzsébet-hidat eredeti vonalvezetésében és építészeti stílusában építik újjá. Az előkészületi munkálatokat a hároméves terv végére fejezik be, s a jelenlegi elképzelések sze­rint, 1965-ben adják át a forgalomnak Budapest egyik legszebb Indiát, az ín­ Virídiát­. —■7c.­­.— Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél bontják a régi híd szobor- • talapzatot Jó eredményt hoz a vasgyűjtő hónap Most folyik megyénkben a vas­gyűjtő hónap, de máris jó ered­ményekről lehet beszámolni. A MÉH Vállalat ezideig már túltel­jesítette mind ócskavas, mind szí­nesfém begyűjtési tervét. Igaz, hogy ez az egész évi jó munká­nak is köszönhető. Az eddigi ered­mények alapján történt előzetes számítások azt mutatják, hogy az év végéig mintegy ISO vagon ócs­kavasat és 500 mázsa színesfémet ad a MÉH Vállalat terven felül a kohóknak. Ehhez számottevően hozzájárul a vasgyűjtő hónap eredménye ­ Negyedmillió forint megtakarítást ért el egy önköltség csökkentési brigád a győri Vagongyárban Az év folyamain ön­költség-csökke­ntési brigádok alakulta­k, a győri Wi­nhelm­ Pieck Vagon- és Gépgyárban. A főleg műezaten­aidből álló brigádok eredményes munkát végeznek a termelés gazdaságo­sabbá tételére. A Diesel-motor gyáregységnél körü­lbelü 250 000 fo­rintot tesz ki a megtakarítás, amit a brigád intézkedései nyomán elérnek. Ezek az intézkedéseik a technológiai eljárások megváltoz­tatásából állanak. Gyakorlat közben állapítják meg, hogy az egyes műveleteket hogyan lehet kevesebb költséggel elvégezni. Sok­isebb-nagyobb technológiai változtatásból ered a negyedmillió forintos önköltség-csökkenés. Az egyik alkatrész gyártásánál ú rra­­dául a melléki­dők csök­centesére gyorsbefogó készüléket szerkesz­tettek. Másik alkatrésznél hántolás helyett légpárnás csiszológépet használnak. Jól bevált a menetfúrások gépesítése is. A brigád most az egész gyártásmenetet átvizsgálja és olyan átszervezést hajt vég­re, aminek további eredményei lesznek az önköltség csökkentése terén. is.

Next