Kisalföld, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-20 / 298. szám
1857. december 20. péntek. Eredmények, tervek, gondok a Tatarozó és Építő Vállalatnál A megyében alig akad nagyobb község, ahol ne ismernék a Győr- Sopron megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkáját. Ügyes és szorgalmas kőművesek, ácsok az elmúlt 7 év alatt hol egy tanácsházát, hol orvoslakást, iskolát, vagy éppen a tsz részére valami épületet csináltak, nem is beszélve a megye három nagy városáról, — Győrről, Sopronról és Mosonmagyaróvárról — ahol évente többmillió forint értékű munkát végeztek a lakásínség enyhítésére, épületek felújítására, vagy lakásvisszaalakításra. Ez évben például 0 millió forint értékűt. Mindez azonban már a múlté. A vállalatnál tulajdonképpen már az 1957-es évi munka is múltnak számít. Most az év végén már a jövő évi tervek, feladatok foglalkoztatják a vezetőket. Tárgyalás, tárgyalást követ, az építtetőkkel, a felsőbb szervekkel, s ki tudja, még ki mindenkivel. És lassan kibontakozik a vállalat jövő évi feladatának körvonala. A legszembetűnőbb változás az eddigi feladatokkal szemben az, hogy a vállalat tervében most szokatlanul magas összeggel szerepelnek az épületfelújítási munkálatok Csak megjegyezzük, hogy ez is apró bizonyítéka annak, hogy a kormány nagyon komolyan veszi és valóban a gyakorlatban viszi keresztül azt az ígéretét, hogy nagyobb gondot fordít a lakáshelyzet megjavítására, mindenekelőtt a meglévő épületek karbantartására, megóvására, nehogy az elhanyagolás következtében újabb lakások menjenek tönkre. Mint említettük, ez évben is tekintélyes összeget (6 millió forintot) fordítottak épületfelújításra, s ez az összeg jövőre egyharmaddal, azaz kereken 8 millió forintra növekszik. Mi a biztosítéka annak, hogy ezt a szokatlanul magas épületfelújítási tervet a vállalat teljesíteni tudja, az egyéb, ugyancsak lényeges feladatai mellett? Mindenekelőtt az építtetők, az ingatlankezelő vállalatok felkészülése. Különösen jól felkészült e tekintetben a Győri Ingatlankezelő Vállalat, amely már pontosan kidolgozta, hogy melyik műemlékjellegű épületet, vagy életveszélyesen megrongálódott lakóházat kívánja jövőre felújítani. A munkák sorrendjét is meghatározták. Mindenekelőtt az életveszélyes, vagy beázás veszélyes házakat veszik először. Ahol csak mód van rá a felújítás során , korszerűsítik az épületeket és egyben a város képét is szebbé kívánják tenni. Mindezek mellett azonban leglényegesebb az, hogy a Győri Ingatlankezelő Vállalat a munkaterület nagy részét már át is adta a Tatarozó Vállalatnak megfelelő téli munkahely biztosításával. Nem kell részletezni, hogy a munka gyorsabb elvégzése szempontjából milyen nagy jelentősége van ennek a ténynek. Nagyjából ugyanez a kedvező helyzet van Sopronban is, a Soproni Ingatlankezelő Vállalat munkája nyomán. Sajnos nem lehet ezt elmondani a Mosonmagyaróvári Ingatlankezelő Vállalatról. A Tatarozó Vállalat előtt sajnos mindmáig ismeretlen még a felújításra kerülő épületek nagy része. Érthetetlen, hogy éppen a Mosonmagyaróvári Ingatlankezelő Vállalatnál van ez a lemaradás — amire a Tatarozó Vállalat panaszkodik — annál is inkább, mert éppen ez a város küzd a megyében a legsúlyosabb lakásgonddal, s a mosonmagyaróváriak nemegyszer keserűen panaszolják: nemhogy új lakásokat kapna a város, hanem még a régiek karbantartásával sem törődnek. Helyes lenne, ha a Városi Tanács megvizsgálná, mi okozza az Ingatlankezelő Vállalat késedelmes munkáját Az iskolák karbantartása A lakóépületek felújítási munkája mellett örvendetesen nagyobb helyet foglalnak el az iskolák karbantartási, illetve felújítási munkái is a Tatarozó Vállalat tervében. Ezek közül érdemes megemlíteni a halászi iskolaépület felújításának körülményeit. Ez a munka már több esetben szerepelt a vállalat tervében, azonban nem tudták elvégezni, mert nem sikerült beszerezni az iskola életveszélyes födémjének kicseréléséhez szükséges különleges méretű vasbetongerendákat. A Tatarozó Vállalat most, két évi igénylés után végre hozzájutott a szükséges gerendákhoz, s azonnal önként jelentkezett az iskolánál, hogy akár most, decemberben, akár januárban elvégzi a régóta esedékes munkákat. Azonban a Tatarozó Vállalat tapasztalata szerint e munka elvégzése ugyan szívügye a községi tanácstól kezdve a szülőkig mindenkinek, csak éppen az iskola igazgatójának nem. Ugyanis az igazgató már többszöri tárgyalás ellenére is kijelentette, hogy nem mozdul ki az épületből, holott a családja részére az épületen belül megfelelő lakás biztosítható lenne, a tanulókat pedig a tanács segítségével ugyancsak el tudnák helyezni. Most az a helyzet, hogy a nagynehezen beszerzett gerendákat esetleg máshol kell majd felhasználni, mert nem heverhetnek feleslegesen, mikor máshol is szükség lenne rájuk. Az életveszélyes iskola pedig ki tudja mikor lesz kijavítva ■Syőr-Hegyeshalom között — Egyiptomi postakcsi futópróbája m— Újból vizsgázik a vagongyári mérőkocsi A Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyárban most készült el Egyiptom számára 5 új típusú postakocsi. A kocsik újdonsága az, hogy a szokásos berendezés mellett van benne egy ésszerűen és nagyon szépen kiképzett „lószakasz”. Hogy ez mire jó? Arra, hogy az Egyiptomban nagyon dívó lóversenyekre könnyen tudják a lovakat szállítani. A „lószakaszban” három ló fér el, külön boxokban, amelyeket ügyes, mozgatható falakból képeznek. Beépített etető- és itatóvályú, víztartály van a szakaszban és a kísérő számára külön hely. A most kipróbált öt postakocsi után még ez évben újabb öt készül el, s még ez évben kiszállításra is kerül. A postakocsik futópróbája alkalmából került sor a mérőkocsi újabb alkalmazásának próbájára is. Arról van szó, hogy a mérőkocsit alkalmassá tették egy berendezés segítségével arra, hogy a vagonok fékpróbáját is elvégezze, amelyet eddig csak közvetett úton, bonyolultan tudtak megoldani. A próbán a MÁV és a minisztérium több szakembere is részt vett. Amennyiben a mérőkocsi jól vizsgázik, a jövőben ezen az újabb területen is felhasználják majd. JUS.4LJ ULY Amit lehet telen ne halasszuk nyárra Mint a leírtakból látható, nagy feladat hárul jövőre a Tatarozó Vállalatra. Kedvező és kedvezőtlen jelenségek is akadnak már most, a jövő évi terv teljesítésével kapcsolatban. Indokolt tehát a vállalatnak az a kérése, hogy az építtetők minél előbb tisztázzák kívánságaikat, s ahol csak lehet belső munkát végezni, azt végeztessék el a téli időszakban. Ez nemcsak a vállalatnak érdeke, hanem az építtetőké is, hiszen a nyári hónapokban nyilván a külső munkákat kell majd elsősorban végezni, s akkor hiába sürgetik a belső munkákat. Korszerűsítik a Mosonmagyaróvári Tejüzemet üzem dolgozói nem férnek be a munkahelyükre. A legjobb lenne persze, ha a nagy átépítés ideje alatt az üzem termelése szünetelne. Ezt azonban a Tejüzem vezetősége, a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával mégsem teszi meg, hanem az ünnepek előtti ellátást — mostoha körülmények között, nehezen, sok gonddal megküzdve — de biztosítja. A sokévi tapasztalat azt mutatja, hogy január elején a fogyasztás úgyis jelentékenyen visszaesik és ezt az időt használják fel majd arra hogy egy hétre leállítva az üzemet, a legnagyobb felfordulást okozó munkákat elvégzik. A lakosság zavartalan ellátásáról ebben az időben is gondoskodnak majd, a Győri Tejüzem segíti ki addig a mosonmagyaróváriakat. Hogy mi az oka ennek a nagy sürgés-forgásnak? Mint a címben is mondottuk — a korszerűsítés. Régebben kísérleteket folytattak az üzemben egy jó minőségű sajt, az úgynevezett „Lajta” gyártására s a kísérletek nagyon kedvező eredménnyel végződtek. Eddig a felszerelés elavultsága és elégtelensége miatt azonban nagyüzemi gyártást nem folytathattak. A régi, nem megfelelő gépekkel így is háromszorosát dolgozták fel annak a tejmennyiségnek, amelyet papírforma szerint képes lett volna az üzem feldolgozni. Most végre új, modern felszerelést, a célnak megfelelő gépi berendezést kapnak. A magyar, és külföldi gyártmányú gépek már megérkeztek a vállalathoz. A 4—5 féle gépegység között ott található például az igen nagy teljesítőképességű, modern lemezes pasztörizáló berendezés, modern hűtőkészülék is. Hogy az üzem korszerűsítése mibe kerül, azt a vállalatnál meg sem tudták mondani, hiszen a gépeket a felsőbb szervtől kapták, nem tudják, hogy az állam mennyit fizetett ezekért a kitűnő berendezésekért. Annyit azonban tudnak, hogy tekintélyes összegbe kerültek, hiszen csak az átépítési munkák hozzávetőleg 350 ezer forintot tesznek ki. Az ünnepek után tehát teljes erővel folyik majd a Mosonmagyaróvári Tejüzem korszerűsítése és előreláthatólag február végére be is fejeződik majd a nagy munka. Egy hónapja nagy átalakítási munkák folynak a Mosonmagyaróvári Tejüzemben. Mint az ott dolgozók mondják, a sok szerelőtől, kőművestől, ácstól és egyéb szakembertől — már lassan az Folynak az Erzsébet-híd építésének előkészületei (Budapesti feldósítőai IMer.) A háború szörnyű pusztításait idézi a felrobbantott Erzsébet - híd csonkán égbemeredő hídfője, viszont a budai hídfőnél a magasba emelkedő toromidai rumán" a jövőt idézi. Kiemelték az utolsó roncsokat, s a budai hídfőnél már az Indi újjáépítésének előkészületei folynak. A nagyarányú járműtangatom-tnövekedés feltétlenül megkívánja a híd mielőbbi megépítését, mely jelentős mértékben elvezeti a Lánchíd és a Szabadság-híd zsúfoltságát. A közelmúltban tartott utasszámlálás értékelése után kiderült, hogy az újjáépült Erzsébet-hídon mintegy húszezerre növekszik majd a járműforgalom. A híd építésének előkészítő munkálatai a tél beálltával is folytatódnak. A budai hídfőnél a hatalmas szobortalap hateív elbontásán dolgoznak, mert azokra az újjáépítés után nem lesz szükség. A tervek szerint az Erzsébet-hidat eredeti vonalvezetésében és építészeti stílusában építik újjá. Az előkészületi munkálatokat a hároméves terv végére fejezik be, s a jelenlegi elképzelések szerint, 1965-ben adják át a forgalomnak Budapest egyik legszebb Indiát, az ín Virídiát. —■7c..— Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél bontják a régi híd szobor- • talapzatot Jó eredményt hoz a vasgyűjtő hónap Most folyik megyénkben a vasgyűjtő hónap, de máris jó eredményekről lehet beszámolni. A MÉH Vállalat ezideig már túlteljesítette mind ócskavas, mind színesfém begyűjtési tervét. Igaz, hogy ez az egész évi jó munkának is köszönhető. Az eddigi eredmények alapján történt előzetes számítások azt mutatják, hogy az év végéig mintegy ISO vagon ócskavasat és 500 mázsa színesfémet ad a MÉH Vállalat terven felül a kohóknak. Ehhez számottevően hozzájárul a vasgyűjtő hónap eredménye Negyedmillió forint megtakarítást ért el egy önköltség csökkentési brigád a győri Vagongyárban Az év folyamain önköltség-csökkentési brigádok alakultak, a győri Winhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban. A főleg műezatenaidből álló brigádok eredményes munkát végeznek a termelés gazdaságosabbá tételére. A Diesel-motor gyáregységnél körülbelü 250 000 forintot tesz ki a megtakarítás, amit a brigád intézkedései nyomán elérnek. Ezek az intézkedéseik a technológiai eljárások megváltoztatásából állanak. Gyakorlat közben állapítják meg, hogy az egyes műveleteket hogyan lehet kevesebb költséggel elvégezni. Sokisebb-nagyobb technológiai változtatásból ered a negyedmillió forintos önköltség-csökkenés. Az egyik alkatrész gyártásánál ú rradául a mellékidők csökcentesére gyorsbefogó készüléket szerkesztettek. Másik alkatrésznél hántolás helyett légpárnás csiszológépet használnak. Jól bevált a menetfúrások gépesítése is. A brigád most az egész gyártásmenetet átvizsgálja és olyan átszervezést hajt végre, aminek további eredményei lesznek az önköltség csökkentése terén. is.