Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
2 01z Eötvös Loránd Tudományejivalemen díszdoktorrá avatták dr. Urho Kaleva Kekkonent Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó beszédében bejelentette, hogy az elnököt kimagasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Személyében annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történelmi életútjával. Ezután dr. Sárándi Imre dékán ismertette dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját,udományos evékenységét, politikai és közéleti pályafutását. A többi között szólt korszerű közigazgatási kialakításért végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudományos tevékenységéről, s hangsúlyozta, hogy széles jogászi műveltségét mint politikus is nagyszerűen felhasználta. Hazájában népszerűség övezi, a világ békeszerető emberei tisztelik és becsülik. Legyen e díszdoktori cím egyetemünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen személye és Finnország testvéri népe iránt! Beszéde végén a dékán dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta, majd a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományt kézfogással díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott, amelyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a béke iránti felelősségről szólt. Előadása után az ünnepi közgyűlés résztvevői meleg ünneplésben részesítették a finn államelnököt, dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal zárta be az ünnepséget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tudomány szolgálatában hazája, az egész emberiség javára, s most már az egyetem dicsőségére is. (MTI) Irop eseményeiről Folytatódik a párbeszéd Márka-manőverek Amit nem lehet „jégre" tenni látó Egyesült Államok milyen elfogadható megoldást tud ajánlani az arab országoknak. A problémák ellenére mégis figyelemre méltó, hogy a szuper-nagyhatalmi párbeszéd folytatódik , s erre jó keretet szolgáltat, hogy az ENSZ- ülésszak alkalmából a külügyminiszterek New Yorkban tartózkodnak. MIKOR DŐL EL a bonni alku? — teszik fel a kérdést a külföldi megfigyelők. Hivatalosan október 21-én kell megválasztani az új parlamentnek az új kancellárt, tehát három hét áll rendelkezésre a kulisszák mögötti hatalmi harcra. Amire jellemző, hogy az újságok kedden azt teregették ki: a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták bársonyszéket ígértek a szabaddemokratáknak. A jelenlegi papírforma szerint — ami természetesen már holnap felborulhat — a szabaddemokraták Brandt koalíciós partnerei lesznek, de előbb kelletik magukat, hogy választási vereségüket megfelelő pozíciók kialkudásával enyhítsék... Érdekes NDK-beli kommentár: a keddi Neues Deutschland idézi a Német Kommunista Párt állásfoglalását, hogy az SZPD és az FDP új politikát kezdhetne, hiszen a választók többsége a nagykoalíció ellen szavazott. Kezdhetne, de vajon kezd-e? Kavarog a vihar a márka körül: Kiesinger beleegyezett a márkapiac szabaddá tételébe, ami viszont a nagy kereslet miatt álcázott felértékelést jelent. Pedig a választások előtt a kereszténydemokraták lehetetlennek tartották a felértékelés bármilyen módját... S AMI NEM kerülhet le a napirendről: Vietnam. Scott republikánus szenátor azt javasolta, hogy legyen kéthónapos „tűzszünet” az amerikai kongresszusban. Hatvan napige bírálják Nixon politikáját, tegyék „jégre” a problémát. Ezek után a szenzáció erejével hatott, hogy a háborúellenes demokraták kedden bejelentették: a jövő kedden egész napos vietnami vitát követelnek a szenátusban. (A program meghirdetésekor ismét igen tevékeny volt Edward Kennedy szenátor is.) Közben akciónapot készítenek elő az amerikai egyetemisták is. Mindez a „tűzszünet” helyett a háborúellenes tiltakozás tüzét lobbanthatja fel... (KS) A KEDD ESTI események közül kezdjük a sort azzal, amely csak a lapzárta után fog bekövetkezni. A New York-i időszámítás szerint az esti óráikban — nálunk hajnalba húzódóan — tanácskozik majd ismét Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter. Tíz nap alatt ez a harmadik megbeszélésük, s várhatólag újból a közel-keleti válság megoldására irányuló erőfeszítések lesznek napirenden. Több nyugati távirati iroda olyan híreket reppentett fel, hogy a nagyhatalmak egy új „csomagterv” kidolgozásán munkálkodnak, ami nyilván a Biztonsági Tanácsban korábban elfogadott formula részletesebb változata lenne. Ezeket a kombinációkat azonban hivatalosan nem erősítették meg, s kérdés, hogy az Izraelnek éppen .hantom repülőgépeket szál KISALFÖLD a CSKP KB ülése után A csehszlovákiai helyzet konszolidálódásának feltételei között — ezt hónapok óta hangsúlyozzák az események ismerői — vitathatatlanul az első helyen áll a megalkuvás nélküli rendteremtés a pártért az államapparátusban. A CSKP Központi Bizottságának áprilisi és májusi plénuma óta a kibontakozás meggyorsult. Ez mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a központi bizottság élére Alexander Dubcek helyett a határozott és tapasztalt politikus Gustáv Husák került. Május óta világos volt, ami most bekövetkezett, hogy Csehszlovákia vezetőinek teljes megoldásra kell törekedniük, és mindenképpen, le kell vonni a korábbi pártvezetésben elkövetett tévedések és hibák valamennyi politikai, szervezeti és személyi konzekvenciáját. E tekintetben nagy jelentőségű munkát végzett a CSKP Központi Bizottságának ülése a múlt hét végén. Számos olyan kérdésben, amelyről eddig nem volt egyértelmű döntés, most világos határozatokat hoztak. A bizalom megszilárdítása Emlékezetes, hogy tavaly nyáron , miközben gyorsan romlottak a csehszlovák pártvezetés kapcsolatai a szovjet, a lengyel, az NDK, a bolgár és a magyar vezetéssel — a Dubcek nevével fémjelzett p politika jegyében visszautasították a csehszlovák részvételt a varsói értekezleten. Ez a szocialista országok kapcsolatában példa nélkül álló kihívás akkor mérhetetlenül sokat ártott annak a bizalomnak, amelyet a csehszlovák vezetés a többi szocialista országban élvezett. A távolmaradásról akkor hozott határozat mostani visszavonása csakúgy, mint a tavaly augusztus 21-i antimarxista deklaráció érvénytelenné nyilvánítása olyan akadályt távolított el a bizalom teljes helyreállításának útjából, amelyet jogosan várt el a szocialista internacionalizmus minden igaz híve Csehszlovákiában és azon kívül is. Hasonló jelentőségű az úgynevezett rendkívüli kongresszus ügyében hozott döntés. A központi bizottság egy korábbi határozatában már érvénytelennek minősítette ugyan ezt a tanácskozást, de a mostani határozat lényegesen tovább lép. Azon kívül, hogy érvényteleníti a résztvevők mandátumát is, elrendeli a szervezők tevékenységének kivizsgálását, továbbá a pártfegyelmi megindítását. Tudnivaló, hogy azon a tavaly augusztusi tanácskozáson, amelyet jobboldali elemek rendkívüli kongresszusnak próbáltak feltüntetni, több olyan határozatot hoztak, amely ellenkezik a csehszlovák szocialista társadalom alapvető érdekeivel, és sérti a CSKP internacionalista kötelezettségeit. Akik ily módon súlyosan belegázoltak a párt becsületébe, nem kerülhetik el a felelősségrevonást a párt színe előtt. Személyi döntések A központi bizottság üléséről kiadott közlemény sok nevet sorol fel, olyanokét, akiket kizárás vagy önkéntes visszalépés után eltávolítottak a KB-ből, és más szervekből. A nevek legtöbbje ismeretlen a magyar átlagújságolvasó előtt. Valamenynyivel többet tudhatunk róluk, ha figyelembe vesszük, hogy legtöbbjük nem választott tagja volt a vezető szerveknek, hanem kooptálás útján került oda. A központi szervekbe való behívásuk abban az időben történt, amikor a párton belül még érvényre lehetett juttatni a szovjetellenes, szocializmusellenes tendenciákat. Nem egyet közülük éppen az érvénytelenített „kongresszuson” neveztek ki, és a Dubcek-féle vezetés később „törvényesítette” becsempészésüket a párt vezető szerveibe. Szerepelnek közöttük olyanok is, akik régi, választott vezetőségi tagok voltak ugyan, de hosszú idő óta nyíltan szemben állnak a konszolidálás politikájával, részt vállaltak különféle jobboldali akciókban, s nem voltak hajlandók szakítani e tevékenységükkel. Akik aggodalommal figyelték a csehszlovákiai események fejlődését, most egyetértéssel fogadják azt a döntést, hogy Alexander Dubcek nem lehet tovább tagja a központi bizottság elnökségének, Josef Smrkovskyt pedig törlik a központi bizottság tagjainak sorából. Várható, hogy a nemzetgyűlés kommunista képviselői Dubceket és Smrkovskyt visszahívják parlamenti funkcióikból is. A párt egységéért A szervezeti és személyi kérdésekkel egyidőben további fontos eseményt, tagkönyvcserét jelentettek be a pártban. Jelenleg több mint egymillió-hatszázezer tagja van a Csehszlovák Kommunista Pártnak, s ámbár egy marxista-leninista párt taglétszámában nem döntő, hogy mi az aránya a lakosok számához mérten, mégis Csehszlovákia esetében ilyen magas létszám mellett kérdésessé válhat a párt élcsapat szerepe. A CSKP-ban azonban az egyszerű arányszámproblémán túl más meggondolásokat is érvényesítenek. A pártban sok olyan elem található, akik haszonlesésből, előnyök reményéből, más szóval karrierizmusból léptek be részint Novotny szektás-dogmatikus rendszerében, részint 1968 januárja után. Ez utóbbiak a párton belüli jobboldal segédcsapataiként léptek fel. Nem kell bizonygatni, hogy sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem rendelkeznek semmiféle marxista-leninista meggyőződéssel. A tagkönyvcsere alkalmat ad annak felmérésére, ki miért hordja a zsebében a piros pártkönyvet. A törtetők, a karrieristák, a jobboldaliak kihagyása csak erősítheti a párt egységét, marxista-leninista szellemét. A kibontakozást, a helyzet rendezését szolgálja az is, hogy a központi bizottság döntései után újjáalakították a csehszlovák szövetségi kormányt. Oldrich Cemnik miniszterelnöknek így alkalma volt arra, hogy a központi bizottság határozataival egybevágóan szervezhesse újjá kormányát, amely az eddiginél hatásosabban töltheti be szerepét az ország gazdasági és politikai életének vezetésében. C. T. B. A Kínai Népköztársaság köszöntése A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány táviratot intézett a Kínai Népköztársaság államtanácsához Kína nemzeti ünnepe alkalmából. — A Kínai Népköztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri kínai népnek — szól a távirat. — A Kínai Népköztársaság megalakulása történelmi jelentőségű e esemény volt a szocializmus, a haladás és a béke ügye szempontjából. A magyar nép tisztelettel és megbecsüléssel tekint a kínai nép országépítő munkáiénak eredményeire, s új, nagy sikereket kíván a szocialista haza építésében. (MTI) 1969. október 1., szer«» Szirmai István 1906 —1969 Súlyos és fájdalmas veszteség érte a magyar kommunisták sorait. Hétfőn 63 éves korában elhunyt Szirmai István, pártunk Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja, a kommunista mozgalom régi, kipróbált harcosa. Szirmai István a kommunisták azon nemzedékéhez tartozott, amely az illegalitás nehéz megpróbáltatásaitól a munkáshatalom megteremtéséig, az ellenforradalmi lázadás leverésétől a szocialista építés történelmi győzelméig mindig az első sorokban harcolt, és erejének javát a dolgozó nép nagy ügyének szentelte. Egészen fiatalon, 1929-ben, 23 éves korában lett a kommunista párt tagja. Forradalmi tevékenységének első szakaszában 1929-től 1941-ig elsősorban Erdélyben dolgozott. Később tagja volt Románia Kommunista Pártja tartományi vezetőségének és titkára a bebörtönzötteket segítő Vörös Segély mozgalomnak. Már ezekben az években is a forradalmi szervező munkája mellett mint harcos tollú újságíró aktívan részt vett az illegális kommunista sajtó szerkesztésében. 1941-től bekapcsolódott a magyarországi kommunista mozgalom szervezésébe és irányításába. 1943-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártja, majd a Béke Párt titkárságának. 1943 végén letartóztatták, és illegális forradalmi tevékenységéért 15 évi börtönre ítélték. 1944. októberében a nyilas puccs után megszökött a börtönből, és folytatta illegális kommunista tevékenységét. Szirmai István kiváló politikai vezetői képessége különösen a felszabadulás utáni években bontakozott ki. 1944 őszétől tagja lett a felszabadított országrészen megalakult Magyar Kommunista Párt dél-magyarországi területi titkárságának, majd később, mint a területi titkárság vezetője dolgozott. Ebben a munkakörben különösen sokat tett a párt legális szervezeteinek megteremtéséért, és a párt tömegbefolyásának erősítéséért, eredményesen közreműködött a felszabadulást utáni nemzeti összefogás politikájának gyakorlati végrehajtásában is. 1946-ban a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének póttagja lett. Ettől az időtől kezdve a pártmunka különböző területein tevékenykedett. 1949-től 1953-ig a Magyar Rádió vezetője. A személyi kultusz éveinek törvénysértései őt sem kímélték. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták, és csak 1955-ben engedték szabadon. Szirmai István elvtárs különösen sokat tett az ellenforradalom utáni időszak politikai konszolidációjának megteremtéséért. 1957 elején kinevezték a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala vezetőjének, és ebben a megbízatásában nagy érdemeket szerzett a magyar sajtó újjászervezésében. 1956 végén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja lett. 1957. júliusától 1959 végéig a Központi Bizottság ágit. prop. osztályát vezette. 1959 végén a párt VII. kongresszusán megválasztották a Politikai Bizottság póttagjának és a Központi Bizottság titkárának. 1962-ben a VITT pártkongresszuson a Politikai Bizottság tagjává választották és megerősítették a Központi Bizottság titkári beosztásában. A IX. kongresszus után a Központi Bizottság mellett működő agitációs és propagandabizottság vezetője lett. Ezt a megbízatását 1968-ig látta el, amikor is megromlott egészségi állapota miatt — saját kérésére —, érdemei elismerése mellett felmentették e feladat végzése alól. Ettől kezdve mint a Politikai Bizottság tagja fontos politikai és közéleti munkát végzett. 1966. április 12-én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a párt javaslatára áldozatos forradalmi tevékenységéért a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének 1. fokozatával tüntette ki. A magyar kommunista mozgalom Szirmai István elvtársban egyik nagy tudású, politikailag rendkívül tapasztalt, széles látókörű, áldozatkész vezetőjét gyászolja. Emlékét a párt kegyelettel megőrzi és alkotómunkásságát példaként állítja a jövő kommunista nemzedéke elé. Szirmai István elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága tagjának, országgyűlési képviselőnek temetése október 3-án, pénteken 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk családtagjai, munkatársai, baráta és harcostársai a ravatalná 14 órától róhatják le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Létszámcsökkentés növekedéssel ? Saigon (MTI) A dél-vietnami amerikai katonai parancsnokság közleménye a keddre virradó éjszakáról adott jelentésében hat partizánakcióról adott számot. B-52-es típusú amerikai bombázók Saigontól északkeletre fekvő területeken támadtak öt hullámban. A Nixon elnök által bejelentett létszámcsökkentések keretében kedden újabb ezer amerikai tengerészgyalogos indul útnak Vietnamból Okinawa felé. Az amerikai katonai parancsnokság adatai szerint a szeptember 18-ával végződő héten 511 500 amerikai katona állomásozott Vietnamban, 1300-zal több, mint egy héttel azelőtt. Az amerikai parancsnokság ezt a furcsa körülményt a csapatok „fluktuációjával” magyarázza. A fenti adatok mindenesetre kétségessé teszik a létszámcsökkentések értékét. Magyar — jugoszláv A hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodó dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kedden Belgrádban megbeszélést tartott Nagy Ferenccel, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács — a kormány — tagjával, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnökével. A megbeszélések során megvitatták a két ország mezőgazdasága közötti együttműködés lehetőségeit, s megelégedésüket fejezték ki a magyar—jugoszláv mezőgazdasági együttműködési albizottság munkájáért. (MTI) ★ Sajtóértekezletet tartott az a nyolc „zöldsapkás” amerikai, akiket felmentettek a gyilkosság, illetve a bűnrészesség vádja alól. A különítményesek elégedetten állapították meg, hogy bebizonyosodott: „nem tettek semmi rosszat”.