Kisalföld, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

VILÁG EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. SZEPTEMBER 15., SZERDA ★ XXVII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Mindenki saját sorsának kovácsa Tanévnyitó győri dolgozók esti iskolájában A dolgozók esti iskolájá­nak tanévnyitó ünnepélyét kerestem. Úgy képzeltem, 30 —40 éves felnőttek ülnek m­ajd a padokban, s legna­gyobb meglepetésemre 14—15 éves lányok, fiúk nyüzsög­tek, beszélgettek, nagyokat nevetgéltek az ünnepség előtti percekben. Lázár György, a Győr városi köz­ponti dolgozók iskolájának igazgatója is eljött köszönte­ni a fiatalokat a Gorkij Álta­lános Iskolába tegnap dél­után. Érdeklődésemre el­mondta: az esti iskolában he­ti két alkalommal van taní­tás, a tanmenet megfelel — sűrített, rövidített formában — az általános iskolai anyag­nak. Az esti általános iskolák­ról néhány adat: tavaly a megyében 1070 diák tanult ebben az oktatási formában, közülük 620-an győriek. A vá­rosban összesen 33 osztály kezdi meg a munkát a héten, öt a Gorkij Általános Iskolá­ban. A peremkerületi iskola immáron tizenhatodik éve ad helyet az esti oktatásnak. Ormosi Zoltán, a Gorkij Általános Iskola igazgatója és Lázár György üdvözölte a diákokat, mindketten kitartó munkát, szorgalmat és fel­nőttekhez illő fegyelmet kér­tek abba a reményben, hogy júniusban az évzárón is jelen lesznek mindannyian és örömmel veszik kezükbe a jó bizonyítványokat. M. Zs. A tanévnyitó ünnepély részte­vőinek egy csoportja, — bér felv. — Évi 6000 sertés Fél évvel ezelőtt a józan ész fogta le a tollamat, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy felépül Jánossomorján a korszerű húsfeldolgozó, amelyben a mosonmagyar­óvári járás sertéstenyésztő és -hizlaló társulásai dolgoztat­ták volna fel hét áfész-kör­­zet ellátására a sertéseket. Az ügy jelenlegi állása zöld utat mutat, mert a jánossomorjai, a mosonmagyaróvári, hegyes­halmi, halászi, rajkai, ásvány­rárói és a lébényi áfész össze­fogásával, mintegy kétmillió forintos költséggel elkészül a húsfeldolgozó­ feldolgozására Évente 6000 sertésből lesz majd tőkehús, füstölt és töl­telékáru az üzemben, amely­nek terveit az ősszel elkészí­ti a SZÖVTERV Győr-Sop­­ron megyei irodája. A kivite­lezést a jánossomorjai TÖ­­VÁLL vállalta, s az alapozást még az idén elkezdi. Nem kö­zömbös, hogy a szállítást sa­ját szállítóeszközzel lehet vé­gezni, sőt a hús szállítására a mosonmagyaróvári járás köz­ségeibe külön hűtőkocsi áll rendelkezésre. A húsfeldolgozó a tervezők szerint megfelel majd min­den technológiai és higiéniai követelménynek. Csorna Új lakások, kommunális szolgáltatások Jó ütemben halad Csornán a IV. ötéves tervben szerep­lő lakásépítési program elő­készítése. A tanács vezetői már gondoskodtak az útépí­tésről, a villanyhálózat bőví­téséről és korszerűsítéséről, valamint az energiaellátás­ról. A lakásépítési program első ütemében felépül majd a Le­nin úton a 16 lakásos épü­let. A beruházási program készen van. A kiviteli tervek most készülnek, a szerződés szerint október 19-én kapja kézhez őket a városi tanács. A Petőfi téri lakótelepen szintén 16 lakásos épület ké­szül majd. A háromemeletes­­ház földszintjén az áfész élel­miszerboltot létesít. Ehhez az épülettervhez kapcsolódik egy ötvenszemélyes óvoda is. A kiviteli tervek 1972-ben ké­szülnek el. A Szabadság térre 32 laká­sos egyedi tervezésű ház ke­rül. A zömmel kétszoba-össz­­komfortos lakásokban beépí­tett konyhabútor és előszoba­szekrény lesz. Minden lakás­ban propán-bután gáztűzhe­lyeket szerelnek fel. Az épü­let földszintjén helyet kap az Állami Biztosító kirendelt­sége, húsmintabolt, virág- és zöldségbolt, tv-szerviz és pa­tyolatfiók. A gyengülő napmeleget szétzavarja a hideg szél a barackosban. A Soproni Ál­lami Gazdaság Brand-majori gyümölcsösében utószedéssel fáradoznak az asszonyok, az is bőven ad munkát. A gaz­dag terméstől görnyedt ágú fák még tartogatnak rózsa­színű, édes gyümölcsöt, mint Foki László brigádvezető mondja, ez már valószínűleg a budapesti piacra kerül. A tíz fajtából álló gyü­mölcsösben június 25-én kezdték az őszibarack szedé­sét, háromszor-négyszer szed­tek minden fajtából, mivel nem volt egyöntetű az érés. A termelőket egyébként is megijesztette a jégverés, vitt is el a termésből. Habár az őszibarack többet adott a vártnál három vagonnal, a ribiszke termett kevesebbet a jég miatt. A gazdaság Jánosi-telepén a szilvát, körtét szedik export­ra, diót is vernek, mert az igazi szüret még várat magá­ra. — Szerdán, csütörtökön, nem is tudom, de még a hé­ten elkezdjük a szüretet — mondja Mészáros Gyula, a csősz, aki 20 éve dolgozik a gazdaságban, és nagyon elé­gedett a fizetésével is, csak a seregélyekkel nincs kibékül­ve. A még csendes szőlőst a présházi üzemegységnél iga­zán nagy buzgalommal kerül­geti, néha torkaszakadtából hahózik, majd megpörgeti os­tyát, jókorákat durrogat ve­le. A szemtelen madárhad pe­dig felhőként úszik az érett fürtök felett, nem nagyon megijedve. — Karbidpuska kellene. — Van — mondja a csősz —, csak többet rossz, mint jó, most is javítják. Még egy kis napsütésre várnak, hadd édesedjék a gyümölcs, aztán már hiába szemeznének a seregélyek ... (gsz) Édesedjék­ a gyümölcs Utószedés az őszibarackosban. Hadd édesedjék még a gyümölcs! Tartalomból: A szomszéd belát a falon ★ Meséskönyvvel induljon a gyermek ★ Tudomány és technika ★ Te kinek SZURKolsz? Sopron vize Sopron város vízellátásáról, a Fertő tó fejlesztéséről ta­nácskoztak az illetékes szak­emberek kedden Sopronban. A megbeszélésen részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Putz József, az Észak-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság ve­zetője. Mint rámutattak: Sopron lakóinak az idén sok gondot okozott a tartós vízhiány. Gyakran és nagyon jelentős korlátozásokat kellett beve­zetni, a leginkább vízigényes üzem — a sörgyár — pedig csak a kapacitásának egy­­harmadát használhatta a leg­­melegebbb időszakban. E kér­dés végleges megoldását hoz­za majd a fertőrákosi vízmű megépítése. Ez, mint közöl­ték, október végén már meg­kezdi a vízszolgáltatást, s at­tól kezdve mintegy 18 ezer köbméter, az addiginál hét­ezer köbméterrel több vizet kap naponta a város. Behatóan foglalkoztak a ta­nácskozáson a Fertő tavi vízi­­telep fejlesztésének kérdései­vel is. A Sopron városi Ta­nács — mint bejelentették — egy közelmúltban hozott ha­tározatával a fertőrákosi te­rületet közigazgatásilag is a városhoz csatolta. Így lehető­ség lesz a Fertő tó partjá­nak tervszerűbb és koncent­ráltabb fejlesztésére. Kedvhozó bemutató Szírban Hazánk a múlt években évente 10 000 vagon cukrot adott el külföldnek. A ter­mesztési kedv tavaly már csökkent, s az idén több mint 12­00 vagon behozatal­ra szorul az ország. Jóval ke­vesebb cukorrépát termelünk, mint 12 000 vagon behozatal­ A cukorrépa munkaigényes növény, hagyományos ter­mesztési módon már nem mű­velhető. A IV. ötéves terv célkitűzése, hogy hazánk a tervidőszak végén újból ön­ellátó legyen cukorból. Ehhez viszont az szükséges, hogy a cukorrépa ter­meléste­c­hn­ol­ó­­giáját, technikáját megvál­toztassuk, gépesítsük. Az állam máris különféle kedvezményekkel igyekszik a termelési kedvet felkel­teni a termelő gazdaságokban. A termelési kedv újraélesztését szolgálta tegnap az a cukor­répa-termesztési bemutató, melyet a szili Győzelem Tsz­­ben rendezett az AGRO­­TRÖSZT, a Cukoripari Vál­lalatok Trösztje és a Mező­­gazdasági Gépkísérleti Inté­zet. Már a jelenlévők létszámá­ból is következtethető volt, hogy a mezőgazdasági ter­melő üzemek érdeklődnek a cukorrépa termesztésének korszerű módja iránt. Győr- Sopron, Komárom, Veszprém, Vas és Zala megyéből mint­egy háromszáz szakember je­lent meg a bemutatón, hogy tapasztalatokat szerezzen az intenzív cukorrépa-termesz­tés módozatairól. A vendéglátó termelőszö­vetkezet elnöke, Nagy Mihály elmondotta, hogy a gazda­ságban évek óta 200 holdon termelnek cukorrépát. Az in­tenzív, gépesített gazdálko­dásra tavaly tértek át, s a ta­­pasztalatok reményt kelte­nek. A gépesítéssel felszaba­dult a munkaerő, a betaní­tás rövid idő alatt zajlik le. De hangsúlyozta, hogy a cu­korrépa-termesztés gépesíté­­sének elengedhetetlen felté­tele a jó talaj-előkészítés, a vetőmagvak kiválasztása, a vegyszerezés. Ezek nélkül a betakarítás gépesítése elkép­zelhetetlen. A vendéglátó gazdák két cukorrépa-betakarító gépsort mutatott be. Az NDK-ból vett fejezet, mely a magyar gyártmányú kiszedő és fel­rakó egységgel teljesen meg­oldja a cukorrépa gépi beta­karítását, és a szintén há­rommenetes (fejelő, felszedő, felrakó) francia gépsort. A sziú tapasztalatok szerint az előbbi egy műszakban 12 hold, az utóbbi 16—20 hold termését takarítja be. A gyakorlati bemutató köz­ben sok termelőszövetkezet, állami gazdaság szakemberé­­vel beszélgettem. Majdnem mindannyian örömmel mond­­ták el, hogy a betakarítás gés­yesítése nagy könnyebbséget jelent a gazdaságoknak. A­ gépsorok munkája elismerés­­re méltó. A megtermett cu­korrépát kevés veszteséggel szedik fel, takarítják be. Ami azonban a vélemények öszss­szegezéseként a legfontosabb­: a gépi betakarítás csak­ ak­kor gyümölcsözik, ha már a talaj-előkészítéstől kezdve szem előtt tartják a gazda­ságok a korszerű termelés követelményeit. Tehát ha jól előkészített talajba kerül sze­menként­ vetőgéppel a mag, s az állományt kellőképpen vegyszerezik, gyomtalanítják. Megkérdeztem Kajtor Ist­vánt, a Petőházd Cukorgyár igazgatóját, hogy miként vé­lekedik a géppel szedett cu­korrépa minőségéről. A kö­vetkező évet mondotta: — Ezek a gépek­ nagy fej­lődést jelenthetnek a cukor­répa termesztésében. A cu­koripar megfelelőnek tartja a gépek munkáját. Természe­tesen csak­ a kezelő személy­zet munkája révén válhatnak a berendezések tökéletessé. A gépek tökéletesítése nép­­gazdasági feladat is. A ter­melő üzemek, melyek a gé­peket alkalmazzák mondják el tapasztaltaikat a cukor­iparnak, hogy a feldolgozó ipar közvetíthessen a termelő üzemek és a gyártó cégek kö­­zött. Csak így válhat valóra a célkitűzés, hogy újból meg­hozzuk a kedvet a cukorrépa termesztése iránt. Az állam 70 százalékos ár­támogatással ösztönzi a me­zőgazdasági üzemeket a gép­sorok vásárlására. A Pető­­házi Cukorgyár 1,2 millió fo­­rinttal támogatja a gazdaság­­okat a vegyszerezésben. Mit tesz az AGROKER a ter­melési kedv fellendítéséért, ezt kérdeztem meg Németh Ferenctől, az AGROKER győri vállalatának igazgató­jától: — A megye gazdaságai az idén 41 NDK-ben fejezőgé­pet kapnak az ezekhez s­zü­k­­­séges kiszedő és refi­kó, ma­gyar gyártmányú gépekhez, és 12 hárommenetes francia gépsor dolgozik az idén me­gyénkben. A megye gazdasá­gai az országoshoz mérten a legjobban ellátottak. Ugyanis az országba az idén 200 NDK-gyártmányú fejező és 120 francia gyártmányú gép­sor érkezik. A tapasztalatcseréről elé­gedetten távoztak a szakem­berek. S ami biztató: jövőre az ideinél még több gazda­ság kéri a gépsorokat. — Pék —

Next