Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

­ Lehet-e úgy elhordani 330 liter bort, hogy ne vegye észre a gazda? Miért juthatnak egyesek fondorlattal magas jövedelemhez, közvetve a tisztességesen dolgozó munkás, tsz-paraszt rovására? Lehet-e találni megoldást az egészségügyileg is kifogásolható „házi kocsmák” felszámolására. ADORZÓ KERESKEDŐK Zsing Samunak és a többinek is megéri Hirdetést tett közzé Wen­­delin Józsefné, Sopron, Kalász utca 28. szám alatti lakos a Kisalföld szeptem­ber 29-i számában: „Júni­us 17-től augusztus 14-ig a pincémből eltűnt 330 liter vörösbor és augusztus 30-án reggelre 25 csibé. A nyom­ravezető 2000 forint jutal­mat kap.” A Halász utcában nehéz járású, idős asszony nyitja a kaput, tereli a dühösen vicsorgó kutyát. „Mióta a lopás volt, kutyát is szerez­tünk.” És kiírták a kapu­ra: Vigyázz, harapós kutya! ! Wendelin Józsefné őster­melő, van 800 öl szőlője, 800 öl földje és az ura fuvaroz is. Ők a több lakásos ház ele­jén laknak, pincéjük a ház végében, a Balfi út felé ve­zet. — Hogyan történt a lopás? Sírós, bánatos hangon. — Leadtam június 17-én 423 liter bort, meg 25 mázsát cefrébe, itt van róla a papír. Az ellopott bort világosnak találta az átvevő, keveset kí­nált érte, gondoltam, inkább kimérem. Tudom, hogy nem szabad, de hát más is ezt csi­nálja... Átfejtettük, aztán oda se néztünk neki. Csak augusz­tus 14-én mondom az uram­nak, fogytán van már a pénz, fejtsük át kisebb hordóba azt a bort... — Júniustól augusztusig meg se nézték?! — Nem bizony! Megyünk a pincéhez, ledugja az uram a slagot, nem jön semmi. Ko­­pogtatja a hordót, mondja, ez­ üres. Jaj! kiáltom, és ki-­ rohanok az udvar közepére, ne mondj ilyet, mindjárt megzavarodok. Hát, üres volt a hordó. Két lakattal zárom a pincét. — Leverték a lakatot? — Dehogy. Hozzá se nyúl­tak. Úgy volt az, ahogy hagy­tuk. Majd később azt mondja az asszony: „Megfeszegették egy kicsit.” — És a csibék? — Az meg úgy volt, hogy augusztus 30-ára virradó éj­jel, mintha éreztem volna, mondom az uramnak, úgy járunk a csibével is, mint a borral. Reggel megy az uram a lóhoz, az ajtó zárva, kint a kacsa, a tyúkok, kiált, hogy a csibék sehol. Én meg visz­­sza, te, ha bolonddá teszel, fejbe váglak! Bizony, nem voltak meg a szép rántaniva­­ló csibék. — Egy éjjel elvitték mind a huszonötöt? — Egy éjjel. — A rendőrségnek szóltak? — Bizony, a borért is. Nem­ találják a tolvajt. De beszél­nek rám olyant is­ az utcán, hogy biztosan elmértem. Mert engem mindig piszkálnak, feljelentenek, pedig még egy poharat sem merek előhagy­ni. — A hirdetést miért tette az újságba, hiszen hallotta azt a szólást: dobbal nem lehet verebet fogni? — Még a hangos híradóval is bemondatom csütörtökön, pénteken, szombaton, vasár­nap Sopronban, hátha meg­lesz a tolvaj. Wendelin Józsefné volt már büntetve szabálysérté­sért, boradókedvezményt is vontak már el tőle, és más­kor is „loptak” már tőle bort. Azt mondták nekem, ha Sopronban jó bort akarok inni, bárkit leszólíthatok, mondanak címeket. Van, ahol cigarettát is vásárol­hatok a bor mellé, van, ahol kávét is ihatok, van, ahol kolbászt is sütnek a deci mellé. ★ Kérdem a csomaghordó pos­­tást: — Mér itt valaki bort? — Menjen a Zang Samu­hoz, a Csengery utcába. — Melyik házhoz? — Ott áll a kocsija a ház előtt, egész kis presszója van. Csengery utca, magasföld­­szintes ház, előtte új típusú Volkswagen. Megszólítom a zöldségest és a levélhordót. — Itt mérnek bort? Súgják. — Huszonnégyért, jó kis vöröset. Tárva az udvarra a kapu, zárva a garázsajtó, meglep a tiltott üzletelés szemérmet­len nyíltsága. Padok, asztal, demizsonok, poharazgatók. — Kávé nincs? — Nálunk csak bort lehet inni — mondja a felszolgáló kislány. Ebben az utcában nincs vendéglátó egység, a jó for­galom biztosított. ★ A lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. szá­mú (IX. 27.) kormányren­delet, valamint a pénzügy­­miniszter 49/1970. számú (XII. 29.) rendelete szerint 1971. január 1-étől tanácsi hatáskörbe utalja az ős­termelők ellenőrzését. Te­hát Sopronban sem egyen­ruhás pénzügyőrök ellen­őrzik már az őstermelők borkészletét és a fogyasz­tás mennyiségét. A terme­lő bejelenti a termését, az óbort is (természetesen el­lenőrzik a készletet) és li­terenként 5 forint adót vetnek ki a termelőre. Amennyiben nem követ el szabálysértést az adófizető, 250 literig — a családtagok száma szerint — adófizeté­si kedvezményt kap. A Sopron városi Tanács kereskedelm­ csoportjának tájékoztatása szerint: mérési engedélyt senkinek nem ad­tak, tehát a háznál lévő ille­gális kiskocsmák forgalma után nem is fizetnek a terme­lők jövedelmi adót. De bün­tetést­ igen, ha netán valaki írásban feljelentést tesz, vagy az ellenőr tetten éri. A Sopron városi Tanács igazgatási osztályán dr. Hor­váth Lajos osztályvezető egész névhalmazt rak elém. Pénzbüntetés 400 forinttól 3000 forintig. Nézzünk csak néhány nevet! Fridi Károly májusban 500 forint bírságot fizetett. Wendelin Teofilné összesen négyszeri szabály­­sértésért 3000 forintot. Ta­­scher Istvánná 1500 forintot. Holczmann Sámuelné 800 fo­rintot, és még sorolhatnánk... Viszont a jelek szerint meg­éri újabb és újabb szabály­­sértéseket elkövetni, sőt. nyíltan, engedély nélkül ..házi kocsmát” nyitni. Bő­ven futja az adózás nélküli jövedelemből a ’bírszfe­ltség­­fizetésére. .-it*. .* . A­ megyei tanács . pénzü­gyi osztályának Vezetője, dr. Né­meth Mihály véleménye sze­rint. ..Talán megérné a Sop­ron városi Tanácsnak is, hogy gondosabban körülnézzen eme kiskocsmák” tájékán, hiszen a város költségvetésé­be igazán elkelne az a pénz, amivel az őstermelők „tar­toznak.” Egészségi ü­gyüen is na­gyon kifogásolhatnak ezek a soproni házi kimérések. Nem tudni, hogy egészsé­ges, vagy beteg ember mé­ri-e a bort, tiszta, vagy piszkos pohárban-e, mosott, vagy mosatlan edényből-e... Ők engedély nélkül, teszik, és így mentesülnek nem­csak a jövedelmi adótól, hanem a KÖJÁLL ellenőr­zéseitől is. Meddig tehetik? Amed­dig elnézik nekik! gszm ! 8-10 éves gyakorlattal munkaügyi csoportvezetőt alkalmaznánk Jelentkezéseket „Iparvállalat” jeligére a Kiadóba kérünk, Győr, Tanácsköztársaság u. 3. A Szabadság-híd születésnapja Magyar elme és szorgalom alkotta A múlt század kilencvenes éveinek elején Budapesten nagyszabású városrende­zési terv készült, akkor jelölték ki a pesti Vámház és a budai Gellért tér között fel­építendő dunai híd helyét. Addig csak három híd ívelte át a folyót: az 1849-ben felavatott Lánchíd (az angol Clark-fivérek alkotása), az 1875-ben elkészült Margit-híd (a párizsi Gouin­­cég építette) és az egy évvel ezután befejezett déli Összekötő Vasúti-híd (Feketeházy János főmérnök tervezte, a Cail és társa párizsi cég építette). A Vámház téri híd — később Ferenc József­­hídnak nevezték el — építése 1094-ben kez­dődött és jó két év múltán fejeződött be. A tervezésre kiírt pályázaton — mint húsz év­vel korábban — ismét Feketeházi János elkép­zelését fogadták el. A megvalósításban Czeké­­lius Aurél és Nagy Virgil építészek működtel­ közre. Ez a híd volt az első, amely teljesen a hazai tudomány­os munka együttműködésével jött létre. Az akkori tudományos írások külö­nös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy míg korábban a látványos városi hidakon a hegesztett vasszerkezetet a tervezők igyekez­tek elrejteni különböző fém- és kőburkolatok a­lá, az új híd büszkén, viselte vashíd jellegét. A híd ívei és a­ kapuzatok formáiban egységbe ötvöződött a konstrukció, és az esztétikum. Az új híd 365 méter hosszú lett, 20 méter 10 centi széles és 6102 tonna vasat foglalt magába. A főtartók mindkét végén 600—600 torma nyersvasat helyeztek el. Ez, mint a mérleg két serpenyője, egyensúlyban tartja az építményt. Akkoriban még a gyalogos átkelők is vámot fizettek minden hídon. A megnyitás idején je­lent­ meg egy képeslapban az aktuális vicc: — Egy krajcár a vám — állták útját az egyik sétálónak. — Micsoda, én fizessek vámot? Nem vagyok ökör! — tiltakozott. — Ha az úr ökör volna — mondta tisztelettudóan a vámos —, akkor többet fizetne. A hidat fél évszázad múltán, a második világháborúban, tüzérségi lövedékek erősen megrongálták — 28 helyen érte találat — ké­sőbb, 1945. január 17-én a Pestről kiszorított náci seregek utóvédei a mintegy 140 méteres középső részt felrobbantották. A főváros felszabadulása után a szovjet had­­sereg műszaki alakulatai, magyar munkások segítségével, huszonöt nap alatt uszályokra és faoszlopokra épített átkelőhelyet ácsoltak a híd helyén. Tíz hónapig állt ez az ideiglenes híd, majd a Kossuth-hidat követően a Szabadság­­híd újjáépítése volt a felszabadulás után a magyar hídépítők második legnagyobb vállal­kozása. Bizonyos átalakításokat, korszerűsíté­seket hajtottál­ végre rajta, de az eredeti for­­r­ását megőrizték. A­z a sok tízezer ember, aki naponta átkel rajta, talán nem is gondol rá, hogy hídnak is lehet születésnapja. Pedig van: a Szabadság-híd 75 éves. V. F.­ ­ 75 éves budapesti Szabadság-híd A modern tudomány és technika lexikona f­­z integrált áramkör Lényegében a TRANZISZTOR fejlettebb, bonyolultabb változa­ta, amely már nem egy áram­köri elem, hanem önmagában is bonyolult műveletek elvégzésére alkalmas áramkör. Az integrált áramkör szilárd test, amelynek belső anyagszerkezetét a gyártás folyamán úgy alakítják, hogy kü­lönböző részei, rétegei között ki­alakuló belső rend egész áram­körök funkcióit is el tudja látni. Az alapanyag mindig valamilyen félvezető, amelynek az a tulaj­donsága, hogy külső, elektromos hatásra változtatja ellenállását a villamos árammal szemben. A tranzisztor is ezen alapul, hogy egy alkalmasan gyártott félvezető vagy germánium-, vagy pedig szilíciumkristályba vitt különböző szennyező anyagok itatására a kristály egyes részei között elektromos szempontból tulajdonságkülönbségek keletkez­nek. Az így előállított inhomogén kristály különböző pontjaira (bá­zisnak, emitternek és kollektor­nak nevezik ezeket) a meghatá­rozott feszültséget kapcsolva a félvezető eszköz a rádiócsőhöz hasonlóan működik. Felhasznál­ható kis villamos jelek erősítésé­re, villamos jelek keltésére (osz­cillációra), vagy pedig elektromos kapcsolóként is. Az integrált áramkörben már nem 3, egymással kapcsolatban álló, és különbözően szennyezett réteg van, mint a tranzisztor­ban, hanem sokkal több. Az egyes rétegekhez (vagy pontosabban szigetekhez) külön-külön elekt­ródok vezetnek. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy már nincs szükség a tranzisztor mellett az egyéb alkatrészekre (kondenzá­torra, tekercsre, ellenállásra) sem, mert mindezeket helyettesíti egyetlen integrált áramkör. Csakhogy egyetlen integrált áramköri egység nem egyetlen erősítő kapcsolást „helyettesít”, hanem sokkal többet, vagyis a belőle építhető berendezés hely­igénye (részben ezzel is össze­függésben: energiaigénye) jelen­tősen csökken. Az integrált áramköri technikának egyik igen nagy jelentősége az elektronika fejlődésében éppen az, hogy nagy léptekkel vitte és viszi előre a miniatürizálást. Centrusm hétfő október 4-én a győri Centrum Áruházban 20 %-os engedménnyel kapható női téli kosztüm, nadrágkosztüm, divattáska,­­ férfiing, gyermekpizsama, fiúing, Richards-fonal divatszínekben. Most érdemes vásárolni, pénzt takarít megi PÉNZINTÉZET tárgyalóképes, minden információt kibíró, érettségizett FÉRFI MUNKAERŐT KERES külszolgálatra, SOPRONI telephelyre. MUNKATERÜLET: Sopron, Kapuvár város és a soproni járás. AZ AJÁNLATOKAT részletes önéletrajzzal „Megbízható, 326740” jeligére kérjük beküldeni a Hirdetőbe, Győr, 2., Pf. 20.

Next