Kisalföld, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Tanácskozik az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyaiban helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztották, az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztett be. A benyújtott törvényjavaslatokat az országgyűlés tagjai között szétosztották, a költségvetés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását. Bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos A pénzügyminiszteri expozé Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak!Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biztosítják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzei jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a termelőágazatok öszszességükben változatlan létszámmal bővítették termeléseiket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis viszszaestek, a költséggazdálkodás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztásfelhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes felhalmozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, hanem része, folytatása a korábban kialakult folyamatnak. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljainak megvalósulásához. (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK ★ XXVII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA: 80 FILLÉR ARATNAK ÁRPA, REPCE A RENDEN Égtől földig forróság! Áldott parasztnyarak. Amiben beérik az ember szorgalma, amitől koronát kap a munka, aranykoronát a fényes nap alatt, s általa megdicsőül az ember. Egy jó héttel, ha nem korábban, előbb mozdultak a gépek, először a repcére, majd az őszi árpára. A téti tsz elnöke mondta csütörtökön: „Holnap megkezdjük!’’ Rábapatonán már renden szívja a nap a repcét, az őszi árpát, majd tegnap délután ráállt a rendrevágó a Rábacsécsény és Mérges közötti hatvan hold angol perjére, magnak hagyták. Tavaly is jó korán kezdték a patonaiak, június 24-én rendre vágtak, 28-án már szedték fel. Az idén egy hét előny! Szerdán befejezték a repcét, s hozzá vágtak még őszi árpát, ma ráfordul a gép ismét árpára, száz holdra. Szombaton lesz Rábapatonán a főpróba. Megindulnak a kombájnok a rendeken, mondják az emberek, ez arra is jó, hogy a nagy hajrá előtt „kijöjjön a hiba, ha még akad a gépben”. Vasárnap lesz még mód javítani. Hány kombájn fog itt aratni? Hét. Ez az aratási felvonulás kész ünnep. Kombájnok után indulnak a maghordók, aztán bálázók, majd a lánctalpasok, s nyomban feketédnek a tarlók. A hatezer holdas határban csaknem kétezer hold a gabona. Bevégzi tíz-egynéhány ember, itt is, ott is. Ilyenek ma a parasztnyarak. Mindenütt jót termést várnak, jobbat mint tavaly, hiszen ahogy körbenéz az ember, a határ csupa ígéret. Mi kell még hozzá? Jó felkészülés. Akkor még? Kitartás, jó szervezés, a munkáknak olyan egymásutánja, mint azt Rábapatonán is teszik, hogy az esős idő elől mielőbb fedél alá kerüljön a szem, hogy ma még szívet-lelket gyönyörködtető gabonatáblák tarlói mielőbb feketén bizonyítsák az igyekezetét. Két műszakkal, nyújtott műszakkal? Minden szövetkezeti vezető tudja, érzi, mi által és hogyan védheti leginkább a termést, tegye hát lelkiismerete szerint. Égtől földig forróság, ez következik már. Elismerés a zúgó gépeken verejtékezőknek, a megye parasztságához viszonyítva annak a néhánynak, akiknek a tegnapi nappal elkezdődött az ősidők óta örökletesen nagy ünnep, az aratás. Tisztelet nekik, és örömünk, legyen a jó termésben, amihez ki-ki a maga munkájával adott egy kicsit, akár egy csavart, akár egy cipőt, akár egy korty tiszta vizet, de tett az asztalra a mindennapi kenyérért. Áldottak a parasztnyarak, amikben aratni lehet és a munkakezdés öröme nyitja a hajnalokat a derült ég alatt. G. Szabó Bognár László, a rábapatonai tsz gépcsoportvezetője és Schummer Péter, a tsz agronómusa elégedett a rendre vágott árpával. Nagy József felvétele Parlamenti tudósítónk jelenti Csütörtökön délelőtt, amikor felmentem az Országház fényárban úszó díszlépcsőjén, a Kupolacsarnokban Varga Berta Istvánnal, megyénk országgyűlési képviselőjével találkoztam, aki Kállai Gyulával merült komoly beszélgetésbe. Mezőgazdaságunk problémáiról tárgyaltak. Hallgattam, amint a kapuvári honatya, magyarázta a Politikai Bizottság tagjának, hogy jó termés várható, s a parasztság jó munkáját az időjárás is segíti. Az ülés kezdete előtt feltűnt, hogy az egyik páholy bejáratánál a kormányőrség két tagja feszes vigyázzban állt díszőrséget. Hazánk magas rangú vendége, Indira Gandhi asszony érkezését várták. 11 óra előtt tíz perccel szólaltak meg a csengők, s a képviselők elfoglalták helyüket, öt perc múlva az Országház képviselői társalgójában Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta a Kupolacsarnok felől érkező Gandhi aszszonyt, aki az indiai népviselet remekét, a lila és sötétkék selyemből készült hárat viselte. A diplomáciai páholyok zsúfolásig megteltek, de az újságírók páholyában sem lehetett volna egy gombostűt semleejteni. A 15 indiai újságíró is ott volt közöttünk. Mulatságos jelenetnek is lehettünk tanúi. Az Indiai Televízió egyik operatőre felvételt készített a páholyában tartózkodó miniszterelnök-asszonyról, majd a helyükön ülő magyar képviselőkről. Munkája közben nem vette észre, hogy mögötte Losonczi Pál vezetésével a kormány tagjai vonulnak az ülésterembe. Ő a magyar államférfiak útját állva nyugodtan dolgozott. Az Elnöki Tanács elnöke pedig mosolyogva várt, amíg a messze földről érkezett kollégánk befejezte munkáját. Dr. Révay Zoltán, a megyei képviselőcsoport elnöke Dégen Imrével, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével tárgyalt. Kérte, hogy segítse a győri Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskolát egy félmillió forint értékű fedett munkacsarnok építéséhez. Az egyik szünetben megyénk képviselői dr. Beresztóczy Miklósnál tettek látogatást. Az országgyűlés alelnöke nagy érdeklődéssel hallgatta dr. Révay Zoltán beszámolóját a Győr-Sopron megyei képviselők munkájáról. Majd derülve hallgattuk Mosonmagyaróvár képviselőnőjének remek „sztoriját”. Még minisztersége idején "Nagyné legtöbbször egy időben érkezett dr. Beresztóczy Miklóssal a diplomáciai fogadásokra — egy alkalom kivételével. Ekkor egyik külföldi diplomata halálos komolyan így szólt Beresztóczyhoz: „Kedves felesége nem jött el?” — nem tudta, hogy Nagynénak unokái vannak, a képviselőház alelnöke pedig katolikus pap. Weiszböck Rezsőné már a második ciklusban képviseli választóit az országgyűlésben. Ezen idő alatt négyszer szólalt fel. Tegnapi beszéde is nagy sikert aratott képviselőtársai, de a kormány tagjai között is. Megyénk képviselőinek szép szokásaként, ebédjüket az Országház Vadásztermében most is közösen fogyasztották el, s közben a beszédtéma, természetesen Weiszböckné felszólalása volt. Egyöntetű véleményként hangzott el, hogy időszerű témákat — a differenciált bérezés, s az anyagmozgatás nagyon is súlyos gondjait — vetett fel nagy hozzáértéssel a ház plénuma előtt a soproni képviselőnő, Imre Béla