Kisalföld, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Tanácskozik az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­­ pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Német­h Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezető­je. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyaiban helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársa­ság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó minisz­terelnökét. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés áprilisi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendele­teiről szóló jelentését, az al­kotmány rendelkezéseinek megfelelően, az országgyűlés­nek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztot­ták, az országgyűlés tudomá­sul vette az Elnöki Tanács je­lentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszterta­nács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot; dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a bíró­ságokról szóló törvényjavas­latot nyújtotta be az ország­gyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsá­gának elnöke pedig a bizott­ság nevében — a Miniszter­­tanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény­­javaslatot terjesztett be. A benyújtott törvényjavaslato­kat az országgyűlés tagjai kö­zött szétosztották, a költség­­vetés végrehajtásáról és a bí­róságokról szóló törvényja­vaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés ille­tékes állandó bizottságai megkapták. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítá­sa szükségessé teszi az or­szággyűlés ügyrendjének mó­dosítását. Bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslata­it az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javasla­tot tett az ülésszak tárgyso­rozatára, amelyet az Ország­­gyűlés egyhangúlag elfoga­dott. A napirend a követke­ző: 1. a Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos A pénzügyminiszteri expozé Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtár­sak!Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének kö­zös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, ame­lyek biztosítják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folya­matok azonban csak fokoza­tosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetessé­gei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költ­ségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jöve­delem az előző évet megha­ladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak. A gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocia­lista országok fejlődési rit­musába. A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb ter­melékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nem­­zei jövedelem növekedésé­nek, 1971-ben teljes egészé­ben fedezte ezt az emelke­dést. Ez abból következik, hogy a termelőágazatok ösz­­szességükben változatlan lét­számmal bővítették termelés­eiket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővü­lésével, a hatékonyság javu­lásával párhuzamosan emel­kedtek, de valamivel várako­zásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal nö­vekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több mint 3 milliárd forinttal ki­sebb volt, mint az előirány­zat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visz­­szaestek, a költséggazdálko­dás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fejlő­déssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb volt, ezért a tervtől el­térően alakult a fogyasztás­felhalmozás arány­a és a több­letfelhasználást a külkeres­kedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőt­tek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes fel­halmozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, ha­nem része, folytatása a ko­rábban kialakult folyamat­nak. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jö­vedelemnél jobban, sőt a ter­vezettnél is gyorsabban, mint­egy 10 százalékkal emelked­tek az egészségügyi, szociá­lis és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljai­nak megvalósulásához. (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK ★ XXVII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA: 80 FILLÉR ARATNAK ÁRPA, REPCE A RENDEN Égtől földig forróság! Ál­dott parasztnyarak. Amiben beérik az ember szorgalma, amitől koronát kap a mun­ka, aranykoronát a fényes nap alatt, s általa megdi­­csőül az ember. Egy jó héttel, ha nem ko­rábban, előbb mozdultak a gépek, először a repcére, majd az őszi árpára. A téti tsz elnöke mondta csütörtökön: „Holnap meg­kezdjük!’’ Rábapatonán már renden szívja a nap a rep­cét, az őszi árpát, majd teg­nap délután ráállt a rendre­­vágó a Rábacsécsény és Mér­ges közötti hatvan hold an­gol perjére, magnak hagyták. Tavaly is jó korán kezdték a patonaiak, június 24-én rendre vágtak, 28-án már szedték fel. Az idén egy hét előny! Szerdán befejezték a repcét, s hozzá vág­tak még őszi árpát, ma ráfordul a gép ismét árpára, száz holdra. Szombaton lesz Rábapatonán a fő­próba. Megindulnak a kombájnok a ren­deken, mondják az emberek, ez arra is jó, hogy a nagy haj­rá előtt „kijöjjön a hiba, ha még akad a gépben”. Vasár­nap lesz még mód javítani. Hány kombájn fog itt aratni? Hét. Ez az aratá­si felvonulás kész ünnep. Kombájnok után indulnak a maghordók, aztán bálázók, majd a lánctalpasok, s nyomban feketéd­nek a tarlók. A hatezer holdas határban csaknem kétezer hold a ga­bona. Bevégzi tíz-egynéhány ember, itt is, ott is. Ilyenek ma a parasztnyarak. Mindenütt jót termést vár­nak, jobbat mint tavaly, hi­szen ahogy körbenéz az em­ber, a határ csupa ígéret. Mi kell még hozzá? Jó felkészü­lés. Akkor még? Kitartás, jó szervezés, a munkáknak olyan egymásutánja, mint azt Rábapatonán is teszik, hogy az esős idő elől mielőbb fedél alá kerüljön a szem, hogy ma még szívet-lelket gyönyörködtető gabonatáb­lák tarlói mielőbb feketén bizonyítsák az igyekezetét. Két műszakkal, nyújtott mű­szakkal? Minden szövetkeze­ti vezető tudja, érzi, mi ál­tal és hogyan védheti legin­kább a termést, tegye hát lelkiismerete szerint. Égtől földig forróság, ez következik már. Elismerés a zúgó gépeken verejtékezők­­nek, a megye parasztságához viszonyítva annak a néhány­nak, akiknek a tegnapi nap­pal elkezdődött az ősidők óta örökletesen nagy ünnep, az aratás. Tisztelet nekik, és örömünk, legyen a jó termés­ben, amihez ki-ki a maga munkájával adott egy kicsit, akár egy csavart, akár egy cipőt, akár egy korty tiszta vizet, de tett az asztalra a mindennapi kenyérért. Áldottak a parasztnyarak, amikben aratni lehet és a munkakezdés öröme nyitja a hajnalokat a derült ég alatt. G. Szabó Bognár László, a rábapatonai tsz gépcsoportvezetője és Schummer Péter, a tsz agronómusa elégedett a rendre vágott árpával. Nagy József felvétele Parlamenti tudósítónk jelenti Csütörtökön délelőtt, amikor felmen­tem az Országház fényárban úszó dísz­lépcsőjén, a Kupolacsarnokban Varga Berta Istvánnal, megyénk országgyűlé­si képviselőjével találkoztam, aki Kállai Gyulával merült komoly beszélgetésbe. Mezőgazdaságunk problémáiról tárgyal­tak. Hallgattam, amint a kapuvári hon­atya, magyarázta a Politikai Bizottság tagjának, hogy jó termés várható, s a parasztság jó munkáját az időjárás is segíti. Az ülés kezdete előtt feltűnt, hogy az egyik páholy bejáratánál a kormányőr­ség két tagja feszes vigyázzban állt dísz­őrséget. Hazánk magas rangú vendége, Indira Gandhi asszony érkezését vár­ták. 11 óra előtt tíz perccel szólaltak meg a csengők, s a képviselők elfoglal­ták helyüket, öt perc múlva az Ország­ház képviselői társalgójában Apró An­tal, az országgyűlés elnöke fogadta a Kupolacsarnok felől érkező Gandhi asz­­szonyt, aki az indiai népviselet reme­két, a lila és sötétkék selyemből készült hárat viselte. A diplomáciai páholyok zsúfolásig megteltek, de az újságírók páholyában sem lehetett volna egy gombostűt sem­­leejteni. A 15 indiai újságíró is ott volt közöttünk. Mulatságos jelenetnek is le­hettünk tanúi. Az Indiai Televízió egyik operatőre felvételt készített a páholyá­ban tartózkodó miniszterelnök-asszony­ról, majd a helyükön ülő magyar kép­viselőkről. Munkája közben nem vette észre, hogy mögötte Losonczi Pál veze­tésével a kormány tagjai vonulnak az ülésterembe. Ő a magyar államférfiak útját állva nyugodtan dolgozott. Az El­nöki Tanács elnöke pedig mosolyogva várt, amíg a messze földről érkezett kollégánk befejezte munkáját. Dr. Révay Zoltán, a megyei képvi­selőcsoport elnöke Dégen Imrével, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével tár­gyalt. Kérte, hogy segítse a győri Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskolát egy fél­millió forint értékű fedett munkacsar­nok építéséhez. Az egyik szünetben megyénk képvi­selői dr. Beresztóczy Miklósnál tettek lá­togatást. Az országgyűlés alelnöke nagy érdeklődéssel hallgatta dr. Révay Zol­tán beszámolóját a Győr-Sopron me­gyei képviselők munkájáról. Majd derülve hallgattuk Mosonma­gyaróvár képviselőnőjének remek „szto­riját”. Még minisztersége idején "Nagy­­né legtöbbször egy időben érkezett dr. Beresztóczy Miklóssal a diplomáciai fogadásokra — egy alkalom kivételével. Ekkor egyik külföldi diplomata halálos komolyan így szólt Beresztóczyhoz: „Kedves felesége nem jött el?” — nem tudta, hogy Nagynénak unokái vannak, a képviselőház alelnöke pedig katolikus pap. Weiszböck Rezsőné már a második ciklusban képviseli választóit az or­szággyűlésben. Ezen idő alatt négyszer szólalt fel. Tegnapi beszéde is nagy si­kert aratott képviselőtársai, de a kor­mány tagjai között is. Megyénk képvi­selőinek szép szokásaként, ebédjüket az Országház Vadásztermében most is kö­zösen fogyasztották el, s közben a be­szédtéma, természetesen Weiszböckné felszólalása volt. Egyöntetű vélemény­ként hangzott el, hogy időszerű témá­kat — a differenciált bérezés, s az anyagmozgatás nagyon is súlyos gond­jait — vetett fel nagy hozzáértéssel a ház plénuma előtt a soproni képviselő­nő, Imre Béla

Next