Kisalföld, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
4 A százhetvenöt éves Georgikon Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1797-ben kezdte meg működését Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézete, a Keszthelyen létrehozott Georgikon. Nevét Vergilius tankölteményéről és alapítója, a kimagaslóan haladó gondolkodású Festetics György keresztnevéről kapta. Különösen nagyra értékelhetjük ennek a főiskolának megalapítását azért is, mert hazánk akkori urai a feudális társadalmi és gazdasági rend sajátosságainak legféltékenyebb őrzői voltak. Ez az iskola pedig arra vállalkozott, hogy művelt mezőgazdasági szakembereket képezzen, neveljen, akik képesek áttörni az elmaradottság korlátait. S ha azt is tudjuk, hogy a Georgikon ösztöndíjasai javarészt nem a nemesek, hanem a jobbágyi sorban élt bocskorosok közül kerültek ki, akkor még teljesebb képet alkothatunk az intézmény haladó szelleméről, szerepéről. Ennek a főiskolának utóda a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, amelyet 1970-ben emeltek erre a rangra. Négy karán ma több mint háromezer hallgató tanul. A keszthelyit a növényvédelem és az agrokémia oktatási központjává fejlesztik, a mosonmagyaróvárin állattenyésztési és tejgazdasági szakembereket képeznek, a körmendi mezőgazdasági gépészeket, a nagykanizsai pedig az általános agronómusokon kívül vetőmagtermesztő és gyepgazdálkodással foglalkozó szakembereket bocsát ki. Új vonása az egyetem munkájának, hogy agrárkémikus mérnököket a Veszprémi Vegyipari Egyetemmel közösen is képez. Oktatásukban részt vesznek kutatóintézetek és vegyipari termelőüzemek is. Hazánk mai mezőgazdasága, illetőleg élelmiszergazdasága évről évre több, magas fokon képzett szakembert kíván. Igen sok új termelési módszert, korszerű technológiát kell bevezetnünk és alkalmaznunk nem csupán az állami gazdaságokban, hanem az ország szántóterületének 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetekben is. További haladásunk a mezőgazdasági termelésben főleg annak a függvénye, hogy dolgozik-e benne elegendő szakember. Agráregyetemeinkre — köztük a keszthelyire is — igen nagy feladatok várnak. S biztató a tudat, az elismerésre méltó eredményekkel bizonyított tény, hogy Keszthelyen is megvannak a teendők jó elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. A nagy múlt, a méltán ápolt hagyomány kötelez. Az oktatók és a a kutatók elé azt a követelményt állítja, hogy mezőgazdaságunk további korszerűsítésinek, műszaki fejlesztésének értő szakembereit neveljék az egyetemen. De úgy, hogy ne csupán a szűken vett szakmai ismereteket sajátítsák el, hanem a társadalmi haladásnak is példamutató segítőivé, serkentőivé váljanak a végzett fiatal szakemberek. Miként 175 évvel ezelőtt célul tűzték az intézmény akkori vezetői, a Georgikon valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gulyás Pál Kilenc barátjával összefogva Petőfi létrehozta a Tízek Társaságát Elhatározták, hogy Pesti füzetek címen önálló lapot adnak ki, s addig is, amíg lapjukat engedélyezik, más orgánumban nem dolgoznak. A hatalom már régóta figyelte az új irodalom mozgalmait, s tudta, mit kell tennie. Különösen akkor, amikor egyre több jel mutatott arra, hogy Petőfiért nem elégednek meg a társadalom romantikus bírálatával. 1846 májusában Petőfi Dömsödre vonult, hogy a Pesti Füzetek számára tervezett nagyobb művén dolgozzék. A dömsödi egy hónap Petőfi életének egyik legfontosabb s egyszersmint legrejtélyesebb időszaka. A Duna menti kis faluban nem estek meg vele látványos kalandok, szinte még említésre méltó esemény sem történt körötte, s szemtanúk szerint „igen elvonultan, munkálkodva’’ élt. A költő Dömsödön nemcsak írt, hanem elmélyült tanulmányokat is folytatott. E tanulmányok fő tárgya a nagy francia forradalom története lehetett, amelyet egyebek közt Cabet köteteiből ismert meg. Épp két évvel később megjelent forradalmi naplójában Petőfi ilyen szavakkal foglalta össze a francia történelem világraszóló eseményeinek reá gyakorolt hatását. „Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és estéli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez új evangyéliuma, melyben az emberiség második megváltója, a szabadság hirdeti igéit. Minden szavát, minden betűjét szívembe véstem, és ott benn a holt betűk megelevenedtek, és az élethez jutottaknak szűk lett a hely, és "tomboltak és őrjöngtek bennem!" Természetesen nem szabad egyszerűsítenünk a dolgokat. Petőfi nem attól lett forradalmár, hogy egy vagy akár két hónapon át olvasgatta az 1789-i (és az 1830-i) francia forradalom históriáját. Lázadó alkata, hányatott, nélkülözésekkel teli sorsa, igazságkereső természete, törhetetlen jelleme s persze Magyarország akkori állapota, nemzeti elesettsége, ■ társadalmi elmaradottsága — mindez együtt ellenállhatatlanul ragadta a forradalmi eszmék befogadására. Egy sok éves érzelmi és eszmei folyamat betetőzéseként lett a világ új evangyéliumának hirdetője. E betetőzés azonban eléggé pontosan meghatározhatóan ezen a tavaszon, 1846 májusában következett be. Dömsödi elvonultságából barátjához és lakótársához, Várady Antal ügyvédhez írt verses levele a bizonyság rá: ... hinni kezdem, hogy dicső a napoknak Érjük maholnap fényes hajnalát, Midőn a népek mind fölemelik A föld porába gázolt fejeket, S végigmennydörgik a földkerekén: „Legyünk rabokból ismétemberek!” Tettvágytól égve sietett Vissza Pestre, hogy a forradalmi szellemű irodalmi mozgalmat, a Tízek Társaságát tovább szervezze. Július elsejével, a második félév megindulásával kellett volna megkezdődni a tervezett „sztrájknak”, amikor,s a társaság tagjai kivonultak volna a lapokból. De a Pesti Füzetek megjelenésére sem kerülhetett sor. A helytartótanács urai épp eleget tudtak Petőfiékről ahhoz, hogy lapjukat ne engedélyezhessék. Ily módon a sztrájk is, a lapalapítási terv is megbukott. A vállalkozás mégsem volt hiábavaló. Igazolta az új irodalom úttörőinek kezdeményező szellemét és merészségét, s még inkább növelte az irántuk megmutatkozó érdeklődést. A költő is tudomásul vette a vereséget. De nem érezvén jól magát Pesten, elhatározta, hogy ellátogat Erdélybe, ahol épp országgyűlésre készülődtek. A törökök kiűzése utáni átrendezés során a Habsburgok nem csatolták vissza Erdélyt Magyarországhoz, hanem külön kormányozták. A reformkorban a magyar nemesség körében egyre általánosabbá vált az Erdéllyel való újraegyesülés, az unió kívánsága. Igen valószínű, hogy Petőfit is az „erdélyi kérdés” körüli politikai izgalmak vonzották keletre. Utazása azonban mégsem politikai eseményeivel hozott fontos változást életében. (Folytatjuk.) FEKETE SÁNDOR: PETŐFI ÉLETE Kisalföld A történelem árnyékában TITKOS EGYEZMÉNYEK A magyar uralkodó osztályok a Hitler-fasizmus belső ellentmondásai és a munkásság lankadatlan, ellenállása következtében egyelőre kénytelenek voltak lemondani arról, hogy a németországi formák és módszerek szolgai lemintázására sor kerüljön. A nemzetgazdaság növekvő militarizálódása folytán azonban függőségi viszonyuk mindinkább fokozódott, és Gömbös 1935-ben, Göringgel kötött titkos megállapodásában számított is a helyzet ilyen irányú alakulására. A kormány elnöke különben ez alkalommal sokkal messzebb menő engedményeket és ígéreteket tett, mint ahogyan a beavatatlanok sejtették. A hivatalos körök, a felelős vezetők Győrött is minden bizonnyal megkapták a bizalmas tájékoztatásokat. Erre mutatnak azok a kijelentések is, amelyek az új főispán, dr. Hadocsay László győri beiktatásakor, 1935. október 3-án hangzottak el. A polgármester egyebek közt az alábbiakat mondotta: „A mai főispánok hivatása más, mint a régieké volt. Ma nem kell az önkormányzatok politikai hitvallását szabályozni és irányítani, mert a törvényhatóságok készséggel tesznek eleget a nemzeti kormány célkitűzéseinek. Ma a főispánoknak sokkal fontosabb, magasztos küldetésük van. Nekik ma a revízió exponált harcosainak kell lenniük, tekintet nélkül arra, hogy ez a revízió békés úton születik-e meg, vagy’ sem. N Ém nyíltan megmondom, hogy a békés revízióban hinni nem tudok. Machiavelli egyik mondását idézem: »Igazságos a háború, ha szükséges, szentek a fegyverek, ha nincs egyéb reménység!« Nem hozsannát mondok a háború poklának, csak azt hangoztatom, hogy aki békét és igazságot akar, annak el kell készülnie a háborúra is.” Ezek a kijelentések már abban az időben hangzottak el, amikor Hitler és Gömbös szinte azonos nézeteket vallott a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben, és a németek führere támogatást ígért a magyar uralkodó osztályok revíziós terveinek megvalósításához. A kormány természetesen közben az olasz kapcsolatokat is tovább mélyítette, hiszen Mussolini hasonló célzatú segítségét sem nélkülözhette, de elsődlegesen a német imperializmus hűséges kiszolgálójaként kötötte az ország sorsát a Harmadik Birodalom stratégiai és politikai elgondolásaihoz. A hadászati és gazdasági lekötelezettség érthetően nálunk is további fontos intézkedéseket tett szükségessé. Közéjük sorolható az a határozat is, amelyben Győr-Moson megye közgyűlése — a régebbi , teljesen primitív megoldásokkal szemben — a polgári gáz- és légvédelem tervszerű, országos megszervezését kérte a kormány elnökétől. A felterjesztés a következőket tartalmazta: „Miniszterelnök Úr! A mai napon tartott rendes közgyűlésünkben Debrecen tj. város átirata és itt elhangzott önálló indítványok kapcsán foglalkoztunk a polgári lég- és gázvédelem kérdésével. Köztudomású ugyanis, hogy az esetleges légitámadásokkal, azok veszélyével nemcsak a hadseregnek kell számolnia, hanem ugyanolyan mérvben, vagy még inkább az ország területén élő polgári lakosságnak is. Miután egyetlen állam sincs az ellenséges légitámadásoknak annyira kitéve, mint csonka hazánk, véleményünk szerint a katonai légvédelem mellett a legsürgősebben a polgári légvédelem is szabályozandó. — A fentiekből kifolyólag indíttatva érezzük magunkat Nagyméltóságod szíves figyelmét ez irányban felhívni és egyben jóindulatú intézkedését kérni, hogy a légvédelmi törvény az országgyűlés által soron kívül letárgyalható legyen.” Az évekig húzódott gazdasági válságból lassan kilábaló ország tehát már ekkor olyan problémákkal, gyors megoldást sürgető kérdésekkel találta szembe magát, amelyek a tervbe vett háborús készülődésekkel álltak a legszorosabb kapcsolatban. Nem kétséges, hogy ebben az időszakban bizonyos vonatkozásokban, főleg gazdasági és pénzügyi síkon a fokozatos javulás kezdeti ievei voltak ferlelhetők. Dr. Lengyel Alfréd 1972. NOVEMBER 1., SZERDA Szovjet hanglemezhetek A november elsején kezdődő szovjet hanglemezhetek megrendezésének alapgondolata: a szovjet előadóművészet bemutatása. A nagy egyéniségek, többek között Szvjatoszlav Richter, Emil Gilelsz, Lev Oborin, David Ojsztrah produkciói, vagy a leningrádi és a moszkvai filharmonikusok felvételei egyaránt húszszázalékos árengedménnyel lesznek vásárolhatók november 1. és 30. között. A hagyományoknak megfelelően november 3- án vidéken is — ezúttal Miskolcon — ünnepi megnyitóval kezdődnek a „szovjet hanglemezhetek”. Egyoldalú védekezés Nincs értelme szomorú, vagy kevésbé szomorú statisztikákat idézni annak bizonyítására, hogy a vállalatoknál, üzemeknél a balesetek száma évek óta alig csökken. És nincs értelme oldalszámra felsorolni azokat a rendeleteket, szabályzatokat, adminisztratív intézkedéseket sem, amelyek a munkavégzés közben történő balesetek számának csökkentésére lennének hivatottak. Az ellentmondás ezek nélkül is egyértelmű: a brigádvállalások, munkásvédelmi őrjáratok, tanfolyamok, vizsgák, oktatások és értekezletek nagyon kevés eredménnyel járnak. A baleseti jegyzőkönyvekben tallózva az állapítható meg, hogy az okok között a figyelmetlenség, a hanyag munkavégzés szerepel a legtöbbször. A „megcsúszott”, „nem nézett körül”, „nem használt szemüveget” és más hasonló kifejezések használata az első pillantásra arra enged következtetni, hogy valóban fokozni szükséges az adminisztratív intézkedéseket; hogy növelni kell az oktatások számát, az őrjáratokét; hogy meg kell szigorítani az ellenőrzéseket. De vajon nem vetődik-e fel önkéntelenül is a kérdés, hogy a figyelmetlenség, a hanyag munkavégzés csak a látszat, csak a felszín, amely mögött az igazi okok meghúzódnak; hogy a balesetek elleni védekezésnek a figyelem felkeltésére irányuló módja a továbbiakban zsákutcába vezet? Vajon nem lehetséges-e az, hogy a jegyzőkönyvek is csak a látszatot tükrözik? Hogy a figyelmetlenségnek, hanyagságnak lehetnek olyan okai, amelyek nem feltétlenül a dolgozókban keresendők? Közismert, hogy a balesetek elleni védekezés alapja a technológiai, gyártási előírások pontos és szigorú megtartása A mulasztások következménye az esetek nagy részében nemcsak a rossz, használhatatlan termék, hanem a baleset is. De ugyanez a tétel másképpen is igaz: a rossz technológia, a hibás gyártási folyamat nemcsak selejtet, hanem balesetet is okozhat. És ugyanúgy, ahogy a balesetek eg része az előírások meg nem tartásakor kellő figyelemmel elkerülhető, ugyanúgy kellő figyelemmel megelőzhető a baleset akkor is, ha rossz a gép, a berendezés. Azonban az már semmiképpen sem mindegy, hogy a dolgozónak mire kell figyelmét összpontosítania: a pontos munkára, vagy a baleset elkerülésére. Egy építési naplóból származik a bejegyzés, hogy a munkás nem fűrésszel, hanem kőműveskalapácsal vágott deszkát. Felesleges bizonygatni, ehhez a munkához nem a kalapács a megfelelő szerszám. És felesleges bizonygatni azt is, hogy nem megfelelő szerszám használatakor könnyebben történik baleset, mint máskor. De mindez csak az egyik oldal. A rossz technológia, a hibás gyártási folyamat nemcsak közvetlenül lehet a baleset oka. Az a dolgozó, aki egyszer vagy többször valamiféle mulasztást tapasztalt, szinte biztos, hogy saját maga is mulasztani fog. Az első esetben nem tudta megtartani az előírásokat, a következő esetben pedig egész egyszerűen megfeledkezik róluk. És ha ilyenkor baleset éri, a jegyzőkönyvbe okként a figyelmetlenség kerül be. Figyelmetlenség, aminek oka nemegyszer az akadozva működő gépben, a rossz munkaszervezésben, a pontatlan technológiai előírásokban, a munka műszaki-technikai feltételeinek hiányosságában rejlik. Hiszen a munkahelyi fegyelmet nemcsak maguk a dolgozók sérthetik meg, hanem a gyártási folyamatok hiányosságai is. A következmény pedig végiggyűrűzik az egész technológián, a műhelyen, a vállalaton. A brigádvállalások, munkásvédelmi őrjáratok, tanfolyamok, vizsgák és értekezletek csak addig lehetnek eredményesek, ameddig a balesetek oka valóban a munkások hanyagsága, figyelmetlensége. A balesetek ileni védekezésnek fontos részei a rendeletek, szabályzatok, maradéktalan megtartásuk azonban elsősorban a műszaki, technológiai feltételektől függ. " (Szalay) A Kisfaludy Színház igazgatósága értesíti kedves közönségét, hogy a november 5-én megtartandó ünnepi díszelőadás miatt a Dunaparti randevú november 2-i és november 5-i előadása elmarad. A megváltott jegyek november 4-re, illetve 6-ra érvényesek, vagy kívánságra a pénztár a jegyeket visszaváltja.