Kisalföld, 1973. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

A­n 11—— A 13. hét krónikája VASÁRNAP, 1953. MÁRCIUS 25.: Nixon fölfüg­gesztette az amerikai csapatok kivonását; Wa­shington és Saigon gátolja a békemegállapodás végrehajtását. — Az Arab Szocialista Unió és a parlament közös ülésének előestéjén fontos­ dön­téseket várnak Kairóban. — Budapestre indult az olasz iparügyi miniszter. — Az IRA hivata­los szárnya is elutasítja a brit kormány Fehér Könyvét. —■ Éleződnek az olasz kormánykoalíció ellentétei; szót emel az Olasz Szocialista Párt. — Grivasz tábornok terrorszervezete újabb véres merényletekkel tör Ciprus békéjére. — Uganda csapatösszevonásokkal vádolja Tanzániát. — A libanoni hadügyminisztérium közleménye sze­rint izraeli repülőgépek háromszor sértették meg az ország légterét a múlt napokban. — Binh asszony, a DIFK külügyminisztere Da­­maszkuszban tárgyal. HÉTFŐ, 1973. MÁRCIUS 26.; Kairóban az ASZÚ központi bizottsága és a parlament közös ülésén bejelentették: Szadat államfő ideiglenesen át­vette a miniszterelnöki tisztséget is; a kormányt számottevően átszervezték. — A szocialista or­szágok új javaslatai szerepeltek a helsinki Euró­­pa-tanácskozás munkaülésén. — Megegyezés a katonai vegyesbizottság ülésén: csütörtökig be­fejeződik a foglyok átadása és az amerikai fegy­veres erők kivonása, a dél-vietnami felek tár­gyalása. Binh asszony Moszkvába érkezett. — Jól értesült tokiói források szerint Tanaka ja­pán miniszterelnök az ősszel látogat a Szovjet­unióba. — Kilencedszer is eredménytelenül zá­rult a török elnökválasztási kísérlet. — Heine­­mann nyugatnémet államfőt fogadta a pápa; a Vatikán támogatja Brandt irányvonalát. — Két közel-keleti hír: a határvita elsimítására irak­?— kuvaiti vegyes bizottságot szerveztek; Nimeri szudáni államfő Londonban, Medici olasz kül­ügyminiszter Izraelben tárgyal. —■ Mozgalmas hét kezdődött a francia belpolitikában: a kom­mentátorok szerint a kormányban sok személyi változás várható. KEDD, 1973. MÁRCIUS 27.: Letelt az első hatvan nap a vietnami fegyverszünet megállapodás pá­rizsi aláírása óta. Dél-Vietnamból kivonulnak az amerikai csapatok; a DIFK átadja az ame­rikai foglyok utolsó csoportját. — Az alkotmány értelmében a választások után lemondott chilei kormány helyett Allende elnök új kabinetet szervezett — katonák nélkül. — A kairói lapok egyöntetűen helyes és haladó lépésként dicsérik Szadat kormányátalakítási tetteit; hangoztatják: az országnak föl kell készülnie a fegyveres harc­ra. — Irak magának követeli a Kuwait által vitatott területeket. — Az olasz külügyminiszter izraeli vezetőkkel tárgyalt; megállapodást írt alá a két ország idegenforgalmának bővítésé­ről. —■ Befejeződött a bengházi értekezlet: a mu­zulmán országok támogatják a palesztinai moz­galmat. «— Erzsébet királynő fogadta Nimeri szu­dáni elnököt. Szudán fejlesztési segélyt remél Angliától. — Újabb négyes konzultáció Bécsben a haderőcsökkentési tárgyaláson. — Az SZKP Kb üzenete: a szovjet hadsereg erejének gya­rapítása alapvető követelmény. — A 225 millió dolláros hitelügylet után újabb megállapodások várhatók a Szovjetunió és az Export—Import Bank között. SZERDA, 1973. MÁRCIUS 28.: Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Budapestre érkezett; megkezdődtek a magyar— osztrák kormányszintű tárgyalások. Fock Jenő és dr. Bruno Kreisky pohárköszöntőjében han­goztatta: „Nagy fontosságot tulajdonítunk a jó­szomszédi kapcsolatoknak.” — A laoszi népi erők átadták a fogságukban tartott amerikaiakat. — Podgornij szovjet államfő magas kitüntetést adott át Nguyen Thi Binh asszonynak, a DIFK külügyminiszterének. — Letette az alkotmányos­­ esküt az új egyiptomi kabinet. — A helsinki elő­készítő tanácskozáson a magyar—lengyel közös okmány (a konferencián részt vevők köréről) állt a megbeszélés középpontjában. — Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára levelet intézett Tanaka japán kormányfőhöz, amelyben meghívta szov­jetunióbeli látogatásra. — Sunay török államfő átadta hivatalát Tekin Ak­burunnak, a szenátus elnökének, aki az új elnök megválasztásáig ügy­vezető elnökként tölti be a köztársasági elnöki posztot. CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 23.: Befejeződtek a ma­gyar-osztrák államfői megbeszélések. — Hanoi­ban szabadon bocsátották az amerikai foglyok utolsó csoportját, véget értek a csapatkivoná­sok. — Nyugati helyzetelemzés szerint válságos a Lon Nol-rezsim katonai helyzete. — Az új kormány első ülésén Szadat az egyiptomi ve­zető szervek tökéletes összhangját követelte. — Fegyvercsempész hajót fogtak le a dublini ható­ságok. — Zamjatyin, a moszkvai Szovjetszkaja Rosszija „Nézőpont” című rovatának állandó szerzője a szovjet—brit sajtópolémia megszün­tetésének szükségességéről írt; fontos a két or­szág közötti bizalom erősítése. PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS 30.: Közös közleményt adtak ki a magyar—osztrák kormányfői tár­gyalásokról; a közlemény hitet tesz a szoros, jószomszédi kapcsolatok mellett, amelyek ked­vező hatással vannak a két ország gazdasági, kulturális, műszaki, tudományos, politikai együtt­működésére. — Dr. Bruno Kreisky a sajtóérte­kezletén hangoztatta: „Optimális szintet értünk el a magyar—osztrák viszonyban”. — Nixon baljóslatban beszélt az indokínai kilátásokról; az amerikai elnök ismét megfenyegette a VDK-t. — Változatlanul eredménytelenek a két dél­vietnami küldöttség politikai tárgyalásai, Kissin­ger „derűlátó” Kambodzsát illetően. — Pravda­­cikk méltatja a XXIV. kongresszus második évfordulóját; kedvező fordulat a szovjet—ame­rikai kapcsolatokban; állásfoglalás a Moszkva— Peking viszonyról. — Tanaka japán kormányfő a Brezsnyev-üzenetről szólva kijelentette: Moszk­va és Tokió egyaránt együttműködésre törek­szik. — Négyes eszmecsere a bécsi magyar nagy­­követségen a haderőcsökkentési tanácskozások előkészítéséről. — A kulturális együttműködés nem nyithat utat az ellenséges propagandának — hangoztatta Zorin szovjet nagykövet a hel­sinki tanácskozáson. — Kettészakadt az észak­írországi Unionista Párt. — Kinevezték a cseh­szlovák szövetségi kormány új belügyminiszte­rét, Jaromír Obzina személyében. SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 31.: Kairóban ülést tar­tott az Arab Liga Tanácsa; az egyiptomi kül­ügyminiszter Kuvaitban, a török külügyminisz­ter Kairóba látogat. — Thieu dél-vietnami dik­tátor Washingtonba utazott; Nixon és Kissinger San Clementé­be vonult vissza, hogy fölké­szüljön a Thieuval folytatandó megbeszéléseire. — Jichak Rabin, Izrael volt USA-s nagykövete kijelentette: tavaly és tavalyelőtt Tel Aviv 1,2 milliárd dollár kölcsönt kapott az Egyesült Ál­lamoktól, előtte 25 év alatt összesen 1,4 milliár­­dot! — Chilében folytatódott a kommunista párt plénuma, melynek központi témája az ország előtt álló politikai és gazdasági feladatok meg­oldása. 1973. március 25-től 31-ig álló történelmi korban él, sehol sincsenek katonai ösz­­szeütközések a kontinensen. Jelenleg a földkerekség leg­békésebb részén élhetünk. E kedvező Európa-kép Buda­pestről és Bécsből egyfor­mán látszik, és arra sarkall bennünket, magyarokat és osztrákokat, hogy a jószom­szédi viszonyt mielőbb bará­ti kapcsolattá melegítsük, közösen fáradozzunk a még egészségesebb, még gyümöl­csözőbb európai körülmé­nyek megteremtésén. A mostani államközi esz­mecserén természetesen el­sősorban Magyarország és Ausztria kapcsolatairól volt szó. Számos közös érdek fű­zi össze a két szomszédos országot, hosszú határvona­lunk hovatovább összeköti, mintsem elválasztja a két népet. Évről évre gazdago­dik a határ menti megyék, illetve tartományok kultu­rális, sport- és gazdasági­műszaki együttműködése, amely természetesen hatás­sal van az országos kapcso­­latokra is. A mostani buda­pesti tárgyalások ezt az erő­södő folyamatot konkrét programokkal továbbfejlesz­tették. Szerdai lapszámunk­ban már utaltunk rá, hogy magas beosztású gazdasági szakemberek is érkeznek az osztrák kancellárral. Nos, a közös közleményből kiolvas­ható: a tárgyaló felek be­hatóan foglalkoztak a két ország gazdasági, ipari és kereskedelmi együttműkö­désével. Ezentúl is javasol­ják és támogatják a közvet­len ipari kooperációt, hiszen minél jobban bekapcsolódik a két ország gazdasági vér­keringésébe a vállalati kooperációk kínálta együtt­­munkálkodás, annál erőseb­bek a két államot összefű­ző szálak. Az örvendetes fejlődés mellett a szomszéd­ság, valamint a két ország hagyományos kapcsolatai még számos lehetőséget kí­nálnak az együttműködés szélesítésére az ipar és a műszaki-tudományos kap­csolatok minden területén. Kedvező Európa-k­épről szóltunk cikkünk bevezető­jében. A mostani magyar­­osztrák kormányfői eszme­csere részvevői leszögezték, hogy érdekeltek az európai biztonsági konferencia mi­előbbi megtartásában. Mind­két ország küldöttsége Hel­sinkiben azon fáradozik, hogy az álláspontok és véle­mények mihamarabb össze­simuljanak — a földrész, a világ népeinek érdekei sze­rint. Ezt szolgálná annak a közös reményünknek a tel­jesülése is, ha belátható időn belül mindkét német államot fölvennék az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­be, és mielőbb eredményre vezetnének Csehszlovákia és az NSZK közötti tárgyalá­sok. (Kulcsár) Csütörtökön az utolsó amerikai katoná­i« elhagyta Dél-Viet­­namot. Képünk az amerikai jelentés inti utolsó katona, David Odell ezredes, amerikai repülő­tanácsadó távozásáról készült. A kép hátterében a négyes katonai bizottság VDK-­ és DNFF-tagjai láthatók, akik ellenőrzik az amerikai kato­nák kivonulását. (Telefoto — ap—mti—ks) — Kisalföld — Kedvező Európa-kép Budapestről és Bécsből Földrészünk politikájára ható és jellemző kormány­fői találkozás és eszmecse­re zajlott le Budapesten március 28—30-a között. Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására magas rangú vendé­get köszönthettünk: dr. Bru­no Kreiskyt, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, aki kormány­fői tisztségében a szocialista országok között elsőként Magyarországra jött el. Kreisky kancellár nemegy nyilatkozatában már eluta­zása előtt hangoztatta: Ausztria és Magyarország jó szomszédként él egymás mellett, és bár a két állam társadalmi—gazdasági—poli­­kai rendszere alapvetően eltér egymástól, az utóbbi kilenc-tíz esztendőben pél­dásan fejlődtek a két or­szág gazdasági, kereskedel­mi, műszaki, kulturális és politikai kapcsolatai. Csak egyetérthetünk az osztrák kormányfő vélemé­nyével, és egyúttal tegyük is hozzá: a Magyar Népköztár­saság következetes külpoliti­kája nagyban segítette — és segíti a jövőben is — e kap­csolatok további bővítését, gazdagítását. Nemzetközi politikánkból sarjadó törek­vésünk — ezt bizonyítja a héten lezajlott magyar— osztrák kormányszintű tár­gyalássorozat is — nyugati szomszédunknál megértésre talált; együtt valljuk tehát, hogy a különböző társadal­mi rendszerű országok jól együttműködhetnek, példát mutathatnak a kontinens, a föld minden kis és nagy or­szágának. Kreisky kancellár is bizo­nyára erre utalt a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön tartott előadásá­ban, amikor hangoztatta, hogy Európa most egyedül­ ma esti műsora Polgár Dénes, a műsor főszerkesztője interjút készített a francia baloldali unió két vezéralakjával, Georges Marchais­­val, a Francia Kommunista Párt, illetve Francois Mitterand­­nal, a Francia Szocialista Párt főtitkárával. Kis Csaba be­szélgetését Abdullah Al-Ahmarral, a szíriai Arab Újjászüle­tés Pártjának főtitkár-helyettesével ugyancsak ma este köz­vetíti A Hét. A belpolitikai riportok közül különösen figyelemre méltó Balogh Mária és Bán János filmje: két gyárigazgató válaszol ugyanazokra a kérdésekre. A riport csattanója: egyikük két hónapja, a másik 25 éve áll vállalata élén. A héten szom­szédságunkba, a Komárom megyei Ács községbe is elláto­gatott A Hét forgatócsoportja, és két tanácstanjelölttel ké­szített riportot. Érdekessége a filmnek, hogy ellenjelöltekről van szó, egy férfiról és egy nőről, akikről végül is kiderül... No, de várjunk a poénnal estig! Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 9. sz. gyára, Sopron, felvesz ESZTERGÁLYOS ÉS LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Sopron, Hőfsányi u. 4. 1976 ÁPRILIS 1., WKAPNAP Dél-Vietnam sorsa A Párizs melletti Celle-Sa­­int-Cloud-ban a DIFK és a saigoni vezetőség küldöttsé­gének március 19-én meg­nyílt konzultatív tanácskozá­sa a két dél-vietnami fél belső politikai problémáinak rendezésével foglalkozik. A DIFK küldöttsége az el­ső ülésen olyan napirendi ja­vaslatot terjesztett elő, amely tökéletesen megfelel a pári­zsi megállapodás betűjének és szellemének. Lényegében három kérdést kell megvitat­ni: hogy biztosítsák a de­mokratikus szabadságjogo­kat és hogyan valósítsák meg a nemzeti egyetértést Dél- Vietnamban; hogyan alakítsák meg a Nemzeti Tanácsot a három egyenlő erőből; s végül: hogyan szervezzék meg a szabad és demokratikus álta­lános választásokat. A tanácskozás elején a Sai­gon­ fél nyomban olyan ál­láspontra helyezkedett, amely nem kelt reményeket. Ma is új variációban ismé­telgeti azokat az elkoptatott érveket, amelyeket Párizs­ban, valamint a háború alat­ti vietnami értekezleteken hangoztattak. Ezeket az „ér­veket” Celle-Saint-Cloud-ban már fantasztikus részletekkel egészítették ki, olyan állító­lagos hadosztályokról és pán­célosokról, amelyek Északról Délnek tartanak. A négyoldalú katonai bi­zottságban helyet foglaló DIFK-küldöttség legutóbbi sajtóértekezletén Csan Van Csa altábornagy, a küldött­ség vezetője, elutasította az alaptalan vádaskodásokat. Hangoztatta: a saigoni fél ez­zel azt szeretné elérni, hogy a Japánból a Da-Nang tá­maszpontra irányuló tör­vényellenes és titkos, ameri­kai fegyverszállítások tényét palástolja. A párizsi konzultációk eredményes alakulását ter­mészetesen nem mozdítja elő, hogy a saigoni vezetőség rendszeresen megsérti a pá­rizsi megállapodások fő téte­leit, folytatja a házkutatáso­kat, a hazafiak ellenőrzése alatt álló területek erőszakos­­birtokbavételére irányuló kí­sérleteit. A párizsi konzulta­tív tanácskozáson részt vevő DIFK-küldöttség vezetője, Nguyen Vim Hien elmondot­ta, hogy a dél-vietnamiak még mindig nem élhetnek normális körülmények kö­zött, és nem élvezhetik az olyan elemi demokratikus szabadságjogokat, mint pél­dául a szabad mozgás lehe­tősége. A saigoni hatóságok az utóbbi időben lázasan foly­tatják politikai ellenfeleik likvidálását, hogy így gyen­gítsék a demokratikus erő­ket az országban. Márpedig a demokratikus szabadságjo­gok biztosításának alapkér­dése a saigoni rezsim politi­kai foglyainak sorsa. A DIFK küldöttségének ez az álláspontja a párizsi konzul­tációkon. Olga Trofimova (APNEES) Ismét közszemlén a választók névjegyzéke Szombaton az ország vala­mennyi városában és közsé­gében a tanácsok hivatali he­lyiségében ismét közszemlére tették a választók módosí­tott, most már végleges név­jegyzékét. Mint ismeretes, a választói listákat első ízben március 10—19. között függesztették ki a tanácsi hirdetőtáblákra, s március 21-ig lehetett kifo­gást emelni a névjegyzékbe történt törvényellenes felvé­tel vagy az abból való kiha­gyás miatt. A bejelentett ki­fogásokat a tanácsi végrehaj­tó bizottságok, illetve az il­letékes járásbíróságok min­denütt megvizsgálták, alapos mérlegelés után elfogadták vagy elutasították a „felleb­bezéseket”. A döntéseik alap­ján kiegészített névjegyzéke­ket tették ismét közszemlé­re szombaton, a listák ápri­lis 3-ig tekinthetők meg. Minden választójogosult magyar állampolgárt — több relolt hétmilliót — az állan­dót lakóhelye szerinti taná­csi választókerület névjegy­zékébe vettek fel. Ha valaki­nek a választás napjáig — április 15-ig — változik meg állandó lakóhelye, elköltözé­sét a korábbi lakóhely sze­rint illetékes tanács végre­hajtó bizottságánál kell beje­lentenie. A bejelentés alap­ján a választót törlik a név­jegyzékből, s arról igazolást állítanak ki. E dokumentum birtokában kérheti — legké­sőbb április 14-ig — felvéte­lét a választók névjegyzéké­be új lakóhelye tanácsának végrehajtó bizottságánál. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala felhívja a választó­­polgárok figyelmét arra, hogy a lakóhelyváltozással kapcsolatos igazolás beszer­zésére csupán április 14-ig van lehetőség. A szavazás napján mindenki csak ott voksolhat, ahol neve szere­pel a választók névjegyzéké­ben. (MTI)­­ A nyugdíjasok munkavállalásának szélesítése Az új rendelkezések szerint azok az öregségi vagy rokkard­sági nyugdíjasok, illetve kivételes el­látásban részesülők, akiknek a nyugellátási összege ebben az évben nem haladja meg a havi 800 forintot, nyugdíjuk megtar­tása mellett korlátozás nélkül létesíthetnek munkaviszonyt. Az említett 800 forintos felső határba nem számít bele a házastársi pótlék és a lakbérhozzájárulás összege. Mint ismeretes, tavaly azok a nyugdíjasok vállalhattak munkát korlátozás nélkül, akik­nek a nyugellátása a havi 700 fo­rintot nem haladta meg. A termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özve­gyi járadékban részesülők közül azok, akiknek a­­járadéka házas­társi pótlék nélkül számítva 468 forintnál nem magasabb, az ed­digi 3120 forint helyett munkavi­szony keretében évi 6000 forintot kereshetnek járadékuk korláto­zása nélkül. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kéri a nyugdíjasokat és a mun­káltatókat, hogy az említett sza­bályokat a nyugdíjasok foglal­koztatásánál és a nyugdíjas­nyilvántartó lapok vezetésénél vegyék figyelembe. (MTI)

Next