Kisalföld, 1974. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

4 „A praletáriánust nem lehet félreállítani!“ Vági István mozgalmas éve Győrött Vági István, a húszas évek kiváló párt­­vezetője olyan gazdag és sokirányú munkássággal írta bele nevét a munkás­­mozgalom lapjaira, hogy győri munkál­kodásának évéről alig-alig olvashatunk valamennyire is részletesebb jellemzést. Hogy azonban győri munkássága mi­lyen fontos, mutatja az a körülmény is, hogy­ Kőműves Imre: Vészben, viharban csinlő, Vági István életéről szóló 335 la­ illegális kommunisták pás munkájában, amely a múlt év nya­rán jelent meg a Kossuth Könyvkiadó­nál, Az út kiszélesedik című fejezetben foglalkozik a győri esztendővel. Tegyük hozzá, hogy Vági Istvánnak a róla elnevezett győri utcában lévő em­lékművén is szerepel a többi között ez a mondat: „A húszas évek elején a Ma­gyar Szociáldemokrata Párt győri titká­ra.” Mindenképpen indokolt tehát, hogy megvizsgáljuk, milyen értékes, sokoldalú munkásságra utal e rövid mondat, és bemutassuk, hogyan szélesedett ki Vági István mozgalmi útja Győrben az 1921. január 1-e és 1922. január 23-a közötti időszakban. Talán kezdjük ott, hogy Vági István 1920 végén Budapesten, az Építőmunká­sok Szakszervezetében és a Népszava c. lapnál tevékenykedett, amikor szinte egy időben kettős fordulat jelentkezett életében. Egymását a párt vezetősége megbízta a győri párttitkár­ság teendőinek ellátásával, másrészt jelentkezett nála két 19-es kommunista vezetőnk­nek, Landler Jenőnek és Szántó Bélának a megbízott­ja. Vági István a Tanácsköz­társaság önvédelmi harcai kiején­yi, az építőmunkások zászlóaljának politikai bizto­saként a legjobb egyetértés­ben tevékenykedett a két em­lített kommunista vezetővel, aki­k Vágit, teljesen reálisan és helyesen, kommunista meggyőződésűnek tartották. Most bécsi emigrációjukból kértek véleményt Vágitól a szervezett munkások helyze­téről, hangulatáról. Vági ter­mészetesen kitüntetésnek vette a két elvtárs érdeklődé­sét, amely voltaiképpen a ha­zánkban illegalitásban műkö­dő Kommunisták Magyaror­szági Pártja első tapogatózó lépése volt az új győri párt­tá­rcái irányában, így hát Vági győri munkál­kodását kettős célkitűzéssel kezdte: egyrészt új működé­si helyén mintaszervezetet akart létrehozni, másrészt szi­lárdam, elhatározta, hogy az­ illegális kommunisták nehéz és kockázatos munkájához ti­­tokban minden támogatást meg fog adni. Nehéz kezdet A Győrött talált helyzet azon­ban alaposan feladta a leckét Váginak: a leváltott párttit­­kár nem nagy lelkesedéssel végezte munkáját kissé tar­tott az uralomra került ellen­forradalomtól és a klérus en­gesztelhetetlen gyűlöletétől, ezért keveset hallatott magá­ról. Nagy szükség volt tehát Válgi kiváló szervezői és párt­­vezetői rátermettségére, lan­kadatlan­ szorgalmára, ame­lyek segítségével szinte né­hány napon belül fellendítet­te a győri pártmozgalmi éle­tet, és lelket öntött az ájult szakszervezeti mozgalomba. Azonnal meghívót íratott a vezetőségi tagoknak és s­zak­­szervezeti vezetőknek. Estén­ként elbeszélgetett az új tit­kár hírére belátogató pártta­gokkal, és első pillanattól megnyerte tetszésüket. Né­hány hét alatt valamennyi nagyobb üzem szervezkedési problémájával tisztában volt. Értekezletre hívta össze a szakszervezeti bizottságot, terveket dolgozott ki, rendez­te a pártszervezeti adminiszt­rációt és új alapokra helyezte a Népszava előfizetési akciót. Amikor február 2-án be­mutatták az új párttitkárt a tagságna­k, arját úgyszólván mindenki igen jól ismerte és rendkívül sokat várt irányító munkásságától. „Ez a mi emberünk!“ Vági másfél órás beszédben foglalta össze, hogyan gondol­ja fejleszteni a párti életet, erősíteni a szakszervezeti mozgalmat. Javaslatot tett a szabómunkások beszervezésé­re, és a forradalom bukása óta nem hallott kemény han­gon bírálta a munkaadókat a bérleszállítások miatt, vala­mint a város vezetőségét, mert­ nem törődnek a munka­nélküliekkel, nem indítják meg az építkezést és a köz­munkákat. , „Nem lehet a proletariátust hosszabb időre némaságra kárhoztatni ”— mondta befe­jezésül. — Egyre jobban ki­bontakozik az elnyomottaik védekezése az önkénnyel és a mértéktelen kizsákmányolás­sal szemben.” Fergeteges taps szakította meg a beszédét, ezt a hangot várták az elmúlt keserves hó­napokban. „Ez a mi embe­rünk!” — mondták kellemes izgalommal az emberek, és a beszéd végén körülvették Vé­git. Mindenkinek volt közölni valója, kérdése. Aznap este tízkor is hangosak voltak a pártszervezet környékén lévő utcák. Ettől kezdve Vági értékes segítséget kapott tagságától szervező és agitációs munká­jához, olyannyira, hogy már­cius 16-ára már javaslatot terjesztett elő a helyi szak­szervezetek alkotmányára, a jogvédelem rendszeresítésére. Bemutató: SOPRON, Szabadság filmszínház, január 10—13-ig, GYŐR, Rába filmszínház, 14—16-ig. Nem volt jobb szónok Győrben A munk­ásvédelem és a lakás­építkezések miatt, különösen a felháborító vagongyári munkakörülmények és a nyo­morúságosnál nyomorúságo­sabb barakk-lakások miatt állandó küzdelmet vívott a gyárak és a város vezetőivel, különösen a polgármesterhe­lyettessel. Április 17-én az építőmun­kás­ try ülésen követelte a la­kásépítkezések állami támo­gatását a munkanélküliség érdekében is. Június 27-én 2000 ember előtt beszélt a drágaságról és az alacsony munkabérekről. Előadásainak mindig nagy számú hallgatósága volt, az övéhez hasonló bátor, bíráló hangot nem ütött meg senki a forradalom megdöntése óta. 1921-ben nem volt nála jobb szónok Győrben. De jobb fellépésű sem! Erős termete, egészséges színe, magyaros kiejtése egymagában is fel­keltette a figyelmet. Kelle­mes orgánumával, színes, ér­dekes kifejezésmódjával, be­szédének magasságával, kedé­lyességével és villámgyors visszavágásaival órák hosszat ébren tudta tartani az érdek­lődést. Nem nézett feljegyzé­seibe, alaposan megszerkesz­tett beszédvázlatát előzőleg többször átfutotta, olykor rögtönzésekkel tarkítva adott elő. Röpcédulák és szökevények Legnehezebb és egyben leg­veszélyesebb tevékenysége Váginak az illegális kommu­nisták támogatása volt. Pon­tosan tudta, hogy tagságából kik hajlanak a kommunista eszmék felé, velük külön is foglalkozott, természetesen a legnagyobb titokban. Sőt az sem kerülte el a figyelmét, hogy egyik embere az illegá­lis kommunistákkal tartja a kapcsolatot. Úgyhogy amikor Győrött kommunista röpcé­dulákat talált a rendőrség, rögtön tudta, kitől származik Természetesen nagyon meg­örült, hogy a Tanácsköztár­saság megdöntése után nem egészen két évvel Győrött is újból életjelt ad magáról a forradalmi gondolat, az ille­galitásban dolgozó kommu­nista elvtársnak pedig kellő óvatossággal és nagy titok­ban minden tekintetben a ke­zére járt. Még veszélyesebb helyzet alakult ki, amikor 1921 nya­rán két ítélet előtt álló kom­munista szökött meg Vácról. Az egész ország rendőrségét riadóztatták, ennek ellenére a szökevények hamar elju­tottak Győrbe. Itt aztán Vági rejtette el őket a vasas ott­honban, ahol megborotválkoz­tak, ruhát váltottak, majd Felfelé a kiszélesedett úton Vági rendkívül eredményes munkásmozgalmi tevékenysé­gének hatására igen hamar megmozdult az egész győri jobboldali reakció. Jellemző egyébként, hogy Vágit kom­munistának nevezték, meg­gyilkolással fenyegették, majd az ellenforradalmi rend­szer hallatlanul durva, alat­tomos fegyveréhez fordul­tak: a rendőrség Vági Ist­vánt 1922. január 23-án ki­utasította a vármegye terü­letéről. A kiutasítást még sem lehetett fellebbezni. A Győri Hírlap másnap egészen rövid közleményben adta tudtul a kiutasítás megtör­téntét. A párt vezetőségét és Vágit nem érte váratlanul az el­lenforradalmi támadás. A pártvezetőség addigra már a pécsi párttitkárság vezetésé­vel bízta meg, és győri utód­járól is gondoskodott. Vági István a győri kiszé­lesedett út tapasztalatait, ta­nulságait jól felhasználta, több vonatkozásban is kama­toztatta, és pályája most már magasan ívelődött felfelé, az 1925. április 14-i csúcspontig, amikor a Bürthy-rendszer ál­­lig felfegyverzett­­ rendőrsé­gének szeme láttára megala­kult a Magyarországi Szocia­lista Munkáspárt, amely le­gális marxista párt volt. Az új pártot nagy részben Vági István zsenialitása, fáradha­tatlan tevékenysége hozta létre, ez volt legnagyobb po­litikai alkotása, ő is lett az új legális marxista párt ügy­vezető elnöke, amelyet a mozgalmi munkások, párttör­ténészek nem hivatalosan „Vági-pártnak” neveztek és neveznek. Bognár Gyula 1974. JANUÁR 8., KEDD ugyancsak Vági segítségével kijutottak a városból, tovább­mentek, és Sopron mellett szerencsésen átjutottak a ha­táron. A győri rendőrség va­lahogyan szimatot kapott, Vágit hosszasan vallatták­­zaklatták, ő azonban sokat kockáztatva sem árulta el őket, vallomásából nem tu­dott meg a rendőrség sem­mit sem a szökevényekről. Egy hét múlva viszont az illegális láncolat útján üzen­tek a Vácról elmenekült elv­társak, hogy szerencsésen megérkeztek Bécsbe, és kö­szönik Vági István segítsé­gét.­­ A KGST 25 éve — A mai fiatalok — Chilei képek A FÁKLYA új számában A Fáklya 1974. évi első szá­ma két főtémának, a KGST fennállása 25. évfordulójának és Szibériának szenteli fi­gyelmét.­­ A KGST fennállásának 25. évfordulója alkalmából Mi­hail Szenyin, a Szocialista Világrendszer Gazdasági Problémáit Tanulmányozó Nemzetközi Intézet igazgató­ja elemzi a szocialista gazda­sági integráció eddigi ered­ményeit és távlati célkitűzé­seit. Külön összeállítás ismer­teti a szocialista gazdasági rendszer kérdéseivel foglal­kozó legújabb szakkönyve- ket. Valerij Lazarov portrét ad két geológusról. Mindketten — az Állami-díjas Jurij Erv­­je és a fiatal Valentyin Gav­­rikov — nagyszabású felada­tok megoldása érdekében utaztak Szibériába. Borisz Polevoj a szibériai vállalko­zás emberi indítékait tárja fel. Ifjúsági rovat egy moszk­vai iskolában végzett szo­ciológiai felmérés tanulságait foglalja össze. Választ ka­punk arra, mi érdekli a mai fiatalokat, mivel foglalkoz­nak szabad idejükben. Az egyik riportnak nyolcéves kislány a szereplője, aki min­den külön megerőltetés nél­kül, könnyedén vég­ez el há­rom osztályt — egy év alatt. A Fáklya — hagyományai­hoz híven — olvasói elé tárja a tudomány és technika leg­újabb híreit is. Ma már történelmi értéke van azoknak a képeknek, amelyeket a lap Hja Glazu­nov alkotásaiból válogatott. A n­eves szovjet festőművész még 19­73. szeptemberében, chilei tartózkodása során megfestette Salvador Allende arcképét. Glazunov élmény­­beszámolójából és chilei ké­peiből a nagy chilei hazafi emberi ■ arculata bontakozik ki. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának esedékes programösszeállítása hasznos tanácsokat ad felnőtteknek­­gyerekek­nek egyaránt a sza­bad idő haszos eltöltéséhez. (APNEKS)

Next