Kisalföld, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A szocialista országok 1977. évi diplomáciai erőfeszítései korántsem teljes felsorolásá­nak élére kívánkozik a nem­zetközi fórumokon, így az ENSZ-közgyűlés 32. üléssza­kán, a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi találkozóján kifej­tett tevékenység. Az ENSZ-közgyűlés decem­ber 21-én véget ért 32. ülés­szaka hangsúlyozottan foglal­kozott a leszerelés témaköré­vel. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptember 27-i felszólalásában hangsú­lyozta: a Szovjetunió külpo­litikájának békés céljait, a szovjet állam alaptörvénye is rögzíti. Rámutatott, hogy a világ népeinek választa­niuk kell: vagy elindulnak az erőszakról való lemondás útján, vagy ha ez nem tör­ténik meg,­­ soha nem lá­tott arányokat ölt a fegyver­kezési hajsza. A szovjet kül­ügyminiszter síkraszállt az enyhülési politika folytatá­sáért, s kijelentette: a világ­­szervezetnek követelnie kell a nukleáris fegyverek gyár­tásának betiltását. Gromiko ismételten kifejtette a Szov­jetunió már ismert álláspont­ját a világ válsággócaival kapcsolatban: síkraszállt a közel-keleti válság igazságos és békés rendezése, s a dél­afrikai probléma békés meg­oldása mellett. Az ENSZ közgyűlés politi­kai bizottsága november 16-án a Szovjetunió, Magyar­­ország és az NDK által be­terjesztett dokumentum alap­ján határozatot fogadott el az új típusú tömegpusztító fegyverek, fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállítá­sának betiltásáról. Ugyan­csak a politikai főbizottság foglalkozott a nukleáris fegy­verkísérletek általános és tel­jes betiltásával, s az erről szóló határozatot november 22-én elfogadta. A Szovjetunió szándékait híven tükrözte Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökének november 2-án (a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csa együttes ülésén) a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszéde is. Az SZKP KB főtitkára javasol­ta a világ országainak a nuk­leáris fegyverek gyártásának betiltását, valamint a békés célú atomkísérleteik meghatá­rozott időre szóló felfüggesz­tését. Leonyid Brezsnyev ja­vaslatát a nemzetközi közvé­lemény kedvező fogadtatás­ban részesítette. Az év folyamán Genfben folytatódtak a szovjet—ame­rikai tárgyalások a hadásza­ti fegyverrendszerek korláto­zásának kérdéséről (Salt). A Salt-problémákról, a két or­szág kapcsolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdé­sekről tárgyalt márciusban Moszkvában, májusban Genf­ben, szeptemberben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gro­miko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Fontos eseménye volt az el­múlt esztendőnek a helsinki záróokmányt aláíró 35 or­szág képviselőinek találkozó­­ja Belgrádban. Az előkészítő tanácskozásokat június 15. és augusztus 5. között tartották, majd a találkozó első szaka­szára — nagyköveti szinten — október 4. és december 22. között került sor. A találko­zó érdemi munkáját a nyu­gati országok zavarni pró­bálták azzal, hogy a figyel­met elsősorban a „harmadik kosár” problémakörére, az emberi jogok kérdésére irá­nyították, és éles kirohaná­sokat intéztek a Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocia­lista­ országok ellen e jogok állítólagos megsértése miatt. A szocialista országok minden egyes alkalommal visszauta­sították a vádaskodásokat, a belügyekbe való beavatkozá­si kísérletet, s leszögezték: a helsinki záróokmányban fog­laltakat teljes egészsében kell a valóságba átültetni, csakis ez lehet az együttmű­ködés alapja. A belgrádi ta­nácskozáson hátra van még a határozattervezet elfogadá­sa, s az újabb találkozó szín­helyének és időpontjának ki­jelölése. A szocialista országok ma­gasszintű küldöttségeinek moszkvai látogatásai jelez­ték, hogy tovább erősödtek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai. Magas­szintű küldöttséggel képvi­seltette magát a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának ünnepsé­gein valamennyi szocialista ország, köztük hazánk is. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. A Magyar Népköztársaság intenzív diplomáciai tevé­kenységet folytatott mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő országok vonatko­zásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, az Elnöki Ta­nács tagja, júniusban Olasz­országban tett hivatalos láto­gatást, s tárgyalásokat foly­tatott Andreotti miniszterel­nökkel. Fogadta őt VI. Pál pápa. Ez a találkozó kiemel­kedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős esemény­nek tartották számon Kádár János júliusi bonni látogatá­sát is. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Afganisztánban, Mexikóban, Ecuadorban tett hivatalos látogatást. Kádár János az év elején Berlinben járt, júniusban Debrecenben és Nagyváradon folytatott megbeszéléseket Nicolae Ceausescuval, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkárával, a Román Szocia­lista Köztársaság elnökével a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. A kétoldalú kapcsolatok erősítését, a gazdasági együtt­működés fejlesztését szolgál­ta Lázár György miniszter­elnök norvégiai, finnországi, iraki és ausztriai látogatása. Raymond Barre francia miniszterelnök októberben Budapesten tárgyalt a két or­szág kapcsolatainak fejlődé­séről. A Magyar Népköztársaság belső és külső sikereit ismer­te el az Egyesült Államok, amikor december 15-én nyi­latkozatban kötelezte el ma­gát, hogy visszaszolgáltatja a több mint 30 esztendeje bir­tokában lévő magyar, koro­nát és a koronázási ékszere­ket. A szocialista országok és a nyugat-európai államok ez évi kapcsolatainak jelentős mozzanatát alkották Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár varsói tárgyalásai (októ­ber), valamint Edward derek­nek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkárának olaszországi látogatása (no­vember). Giereket szintén fo­gadta a Vatikánban VI. Pál pápa. Az év végén Carter amerikai elnök tett látoga­tást Lengyelországban. Nem a Szovjetunión és a szocialista országokon múlt, hogy nem javult a Kínai Nép­­köztársaság és a szocialista tábor kapcsolata. A kínai ve­zetés Mao Ce-tung halála után is minden fórumon éles támadásokat intézett a szocia­lista országok ellen. A szocialista Kuba elsősor­ban a harmadik világgal fenntartott kapcsolatai terén fejtett ki élénk diplomáciai tevékenységet. Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, miniszterelnök egyhónapos körutat tett Afrikában, hogy elősegítse Kuba és a függet­lenné vált afrikai országok kapcsolatait. Szocialista diplomácia -1977. 2 - Magyar vezetők üdvözlő távirata Dr. Fidel Castro Ruz elv­társnak, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének, Havanna. Tisztelt Fidel Casro elvtárs! A forradalom győzelmének 19. évfordulója, a "Kubai Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a ma­gyar nép és a magunk nevé­ben forró elvtársi üdvözle­tünket küldjük önnek és személyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a hős kubai népnek. A magyar nép őszinte tisz­telettel tekint azokra a ki­emelkedő eredményekre, amelyeket a kubai nép, a Kommunista Párt vezetésével a szocialista társadalom épí­tésében, a népi hatalom in­tézményes megszilárdításá­ban, a népgazdaság és a kul­túra sokoldalú fejlesztésében elért. A Kubai Köztársaság sikerei, internacionalista kül­politikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott harca elismerést vált ki a szocialista országok né­pei és a haladás erői körében világszerte. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága napról nap­ra mélyül, sokoldalú együtt­működésünk erősíti a szocia­lista országok közösségét, hozzájárul a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomnak az imperializmus el­len, a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcához. Forradalmuk győzelmének 19. évfordulóján kívánjuk önnek és a testvéri Kubai Köztársaság népének, hogy további kimagasló eredmé­nyeket érjenek el a Kubai Kommunista Párt I. kong­resszusa határozatainak va­lóra váltásában, hazájuk fel­virágoztatásában, a szocializ­mus ügyének szolgálatában. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. + ♦ ♦ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Bias Ko­cát, a nemzetgyűlés elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketa­nács és a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa ugyancsak táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait a kubai partnerszerveze­teknek. | HUfllPO­D Kambodzsa megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vietnammal A Phnom Penh-i rádió szombaton reggel bejelentet­te, hogy Kambodzsa ideigle­nes jelleggel megszakította diplomáciai kapcsolatait Viet­nammal. Phnom Penh a döntést a kambodzsai—vietnami hatá­ron történt harci cselekmé­nyekkel indokolta. A vietnami külügyminisz­térium szombaton délelőtt az alábbi tájékoztatást adta az MTI tudósítójának a kam­bodzsai kérdésről: " A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumának tudomása van a kambodzsai döntésről. A viet­nami fél az ügy kapcsán nyi­latkozatot ad ki. Minden­esetre Hanoi álláspontja az, hogy a két ország kapcsola­tát illetően továbbra is türel­met, megértést és nyugalmat tanúsít. Ugyanakkor — han­goztatja a vietnami külügy­minisztérium — minden or­szág természetes joga szuve­renitásának megvédése. Ki­fejtették a VSZK álláspont­ját, miszerint a két ország közötti határok kérdése bo­nyolult, a történelmi időkre visszanyúló probléma, ame­lyet a feleknek tanulmányoz­niuk kell, s mindenképpen tárgyalniuk kell róla. Az MTI tudósítójának je­lentése­ szerint a vietnami vezetés nagyfokú higgadtsá­got, türelmet, és a két ország közötti vitás kérdések tár­gyalások útján történő ren­dezése iránti feltétlen készsé­get tanúsít. Lengyel—amerikai közös közlemény Az enyhülés korunk egyetlen alternatívája Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, pénteken es­te vacsorát adott a hivatalos látogatáson Varsóban tartóz­kodó Carter amerikai elnök tiszteletére. A vacsorán po­hárköszöntők hangzottak el. " Az enyhülési folyamat kulcsfontosságú tényezőjének tekintjük — mondotta ebben Edward Gierek — az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat. A két nagyhatalom párbe­szédétől függ napjainkban a nemzetközi kapcsolatok álta­lános légköre, és az, hogy az emberiség megmenekülhet-e a nukleáris háború kataszt­rófájától? — Lengyelország szocialis­ta szövetségeseivel és bará­taival mindent elkövet annak érdekében, hogy elmélyítse és visszafordíthatatlanná te­gye az enyhülési folyamatot, mert ez korunk egyetlen al­ternatívája — mondotta, majd megemlítve, hogy Len­gyelország számos javaslatot tett a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sára. Kijelentette:­­ teljes mértékben támogatjuk Leo­­nyid Brezsnyevnek azt a kez­deményezését, hogy megálla­podás alapján kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyverek gyártásáról. örülünk annak, hogy amint ezt mai tárgyalásunk bizonyí­totta, ön, elnök úr, egyetért azzal a törekvésünkkel, hogy továbbra is sikerrel formál­juk a lengyel—amerikai kap­csolatokat. Dinamikusan fej­lődnek a gazdasági kapcsola­taink, amelyeknek különös jelentőséget tulajdonítunk, s amelyeket továbbra is fej­leszteni szeretnénk. Az amerikai elnök válasz­beszédében kitért Lengyelor­szág második világháborús szenvedéseire. Mint mondot­ta, személyesen győződhetett meg róla, hogy milyen szere­tettel ápolják a háború el­esett hőseinek emlékét. Hoz­záfűzte: talán a világ egyet­len népe sem viselt el annyi szenvedést a második világ­háború alatt, mint Lengyel­­ország 6 millió polgára el­pusztulásával. Ezekből a tragikus esemé­nyekből fontos következtetés vonható le — folytatta —, a Nyugat időnként nem bízik a Keletben. Lehetséges, hogy időnként Önök sem hisznek a mi szándékainknak, vagy ér­tékeléseinknek. Előfordul, hogy mi, mint NATO-szövet­­ségeseink is szemben állva a Varsói Szerződés országaival,­­ azt hisszük, hogy Önök megfenyegetnek bennünket. Most azonban mindennél job­ban meggyőződhettem róla, hogy az olyan népek, mint a lengyel és a szovjet nép, el­sőnek soha sem kezdene há­borút, hacsak valamilyen sú­lyos provokáció vagy az érint­kezések hiánya miatti értet­lenség azt ki nem robbantja. Mi szintén békét akarunk és soha sem kezdenénk hábo­rút, ha csak valamilyen hiba folytán nem, ami abból fa­kadhat, hogy nem értettük meg potenciális ellenfeleink szándékát — jelentette ki Carter. Az amerikai elnök ezután utalt arra, hogy szoros együttműködés és konzultáció folyik az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atompusztulás szörnyű veszé­lyének kiküszöbölésére, s hangoztatta: " Ez rendkívül bonyolult és nehéz technikai vitát je­lent, a jószándék és a kö­zös célkitűzések azonban elő­mozdíthatják a nézetkülönb­ségek leküzdését. Joggal vár­hatjuk, hogy a jövő esztendő sikert hoz. El akarjuk hárí­tani az újabb és egyre ször­nyűbb fegyverfajták kidolgo­zását és fejlesztését, el akar­juk hárítani a nukleáris fegy­verek kísérleteit. Azt akar­juk, hogy a nukleáris tölte­tek gyártásának lehetőségé­vel nem rendelkező országok ne törekdjenek ilyen töltetek megszerzésére. Szeretnénk csökkenteni a hagyományos fegyverek eladását más or­szágoknak. Az eddiginél szo­rosabb kapcsolatokat aka­runk, szeretnénk megjavítani a kereskedelmet, megjavítani a kapcsolatokat a világ vala­mennyi országával. ♦ ♦ ♦ Varsóban pénteken éjfél­kor közös közleményt hoztak nyilvánosságra Carter ame­rikai elnök lengyelországi lá­togatásáról. Carter amerikai elnök hi­vatalos lengyelországi látoga­tása befejeztével szombaton reggel Varsóból Teheránba, körútjának következő állo­mására utazott. Az amerikai elnököt az államfőnek kijáró tiszteletadás ünnepélyes kül­sőségei mellett Edward Gie­rek, a LEMP KB első titká­ra, Henryk Jablonski, az Ál­lamtanács elnöke és Piotr Ja­­roszewicz a Minisztertanács elnöke búcsúztatta Varsó ka­tonai repülőterén. * ♦ 4-A látogatás során az elnök felesége, R­osalynn Carter, részben független programja keretében, pénteken Zbigniew Brzezinski társaságában lá­togatást tett Wysznski bíbo­rosnál, a lengyel katolikus egyház fejénél, majd város­nézésen vett részt és megte­kintette az épülő gyermek­egészségügyi központot. Események röviden KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt a KB székházában találkozott Louis Van Geyt-tel, a Belga Kommunista Párt hazánkban tartózkodó elnökével. A szí­vélyes, elvtársi légkörű be­szélgetésen, amelyen részt vett Gyenes András, a KB titkára, eszmecserét folytat­tak a két pártot érintő idő­szerű kérdésekről. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT. A palesztin forradalom 13. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság táviratban üdvözölte a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságát, a palesztin arab népet. AZ ÓÉV UTOLSÓ NAP­JÁN Anglia totális acélhá­borút indított a Szovjetunió ellen. Edmund Dell kereske­delmi miniszter azonnali ha­tállyal leállította a szovjet vas- és acéláruk behozatalát. A durva diszkriminációs lé­pés nyilvánvalóan politikai döntés következménye, hiszen nem­ a szovjet acélbehozatal fenyegeti legjobban az angol acélipart. Kormánykörökben számítanak rá, hogy a Szov­jetunió természetesen ellen­lépéseket tesz az angol áruk­kal szemben. A TÖRÖK képviselőház szombaton megvonta a bizal­mat a Süleyman Demirel ve­zette jobboldali koalíciós kor­mánytól. A bizalmatlansági indítványt követően Demirel­­nek be kell nyújtania kabi­netje lemondását a köztársa­sági elnöknek. A képviselőház döntése újabb akadályokat hárított el annak útjából, hogy a jú­nius 5-i parlamenti választá­sok győztese, a köztársasági néppárt vezére, Bülent Ecevit alakíthasson kormányt. 1978. január 1., vasárnap

Next