Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)
1981-12-01 / 281. szám
Termeltetési tervek a Mosonmagyaróvári Afésznél Segítség a szakcsoportoknak uborkamag ingyen Kisállattenyésztés szervezetten A Mosonmagyaróvári Afésznél már közel egy hónapja megkezdődtek a jövő évi szerződéskötések. Most dől el, hogy lesz-e elegendő korai paprika, paradicsom, saláta, uborka, vagyis primőr. Nos, a számok bizonyossága szerint nem lesz gond. Az áfész eddig nyolcvanhat termelővel kötött szerződést, a becsült fólia illetve üveg alatti felület megközelíti a huszonkétezer négyzetmétert. Azok, akik nagyobb területen termesztik a primőröket, az értékesítés biztonsága érdekében szinte kivétel nélkül az áfésszel kötöttek szerződést, így aztán a sátrak vázaihoz, illetve a fóliavásárláshoz megkapják a negyven százalékos állami támogatást. A Mosonmagyaróvári Áfész ezen kívül még palántákkal, vegyszerek beszerzésével is segíti a primőrtermelőket. A jövő év egyik fontos feladatának tartják az áfésznél az uborkatermesztés növelését is. Mégpedig azért, mert a mosonmagyaróvári konzervgyár jelentős menynyiségű uborkát dolgoz fel, tehát nincsenek értékesítési gondok. A gyár számára is az volna az előnyös, ha az uborka termelése Mosonmagyaróvár környékén történne, mert így lerövidülnének a szállítási távolságok, ezáltal javulna a minőség. Éppen ezért az áfész és a konzervgyár közösen úgy döntöttek, hogy megfelezve a költségeket, a zöldség és gyümölcstermelő szakcsoport tagjainak ingyen adják az uborka vetőmagot. Mindazok, akik tájékozottak az uborkamag áráról, tudják, hogy ez bizony nem kis segítség. Mindemellett az áfész még más kezdeményezésekkel is próbálkozik. Az uborka és zöldségtermesztési szaktanácsadás, az írásban szétküldött tájékoztatók már hagyományosnak számítanak. De most felkérték a felvásárlókat arra is, hogy tudakolják meg: mit szólnának a kistermelők ahhoz, ha falvanként illetve felvásárló körzetenként egy-egy ember végezné a kiskerti uborkák növényvédelmét? A bedolgozókat a szakcsoporti alapból fizetnék, vagyis a kistermelőknek nem kerülne külön pénzébe e szolgáltatás. Másik jelentős előny, hogy a növényvédelem szakszerűbbé válna. Emellett vegyszert is lehetne megtakarítani. A zöldség- és gyümölcstermelőket azzal is segíti az áfész, hogy a szerződésekben előre meghatározza a garantált árakat. Ezen kívül azok a termelők, akik vállalják, hogy zöldség- és gyümölcsféleségeiket megfelelő ütemezésben közvetlenül a boltokba szállítják, a napi eladási ár legalább nyolcvan százalékát kapják. Megkezdődtek a sertésfelvásárlási szerződéskötések is. Az áfész hegyeshalmi vágóhídjának bővítése lehetővé tette, hogy évente hétezerötszáz sertést dolgozzanak fel. Ez közel hatszorosa a három évvel ezelőtti mennyiségnek. Jövőre tizennégyezer sertést szeretnének az áfész körzetében felvásárolni. A sertéstenyésztők az eladást megelőző három hónapban hízónként nyolcszáz forint takarmányvásárlási előleget kaphatnak, amit kamatok nélkül az eladott sertések árából kell visszafizetni. Ezen kívül a szakcsoportok már minden helységben sertésátvevő helyeket is készítettek. Huszonkét eladóhelyen pedig kellő mennyiségű szemestakarmányt, tápot és premixet vásárolhatnak a kistermelők. A Mosonmagyaróvári Áfésznek tizenegy nyúltenyésztő szakcsoportja van, amelyeknek a tagjai az idén mintegy négyszáz tonna húsnyulat értékesítettek. Jövőre ezt a mennyiséget szeretnék tovább növelni. Ennek érdekében az elmúlt hónapokban darabonként ötven forintos szakcsoporti hozzá járulással 1600 tenyésznyulat helyeztek ki a kistermelőkhöz. Ugyancsak a szakcsoportok fedezték a nyúlállomány betegségek elleni oltásának költségeit is. Az áfész kisállattenyésztői az idén egy önálló kiállítást rendeztek Mosonmagyaróvárott, melyen bemutatták a legszebb nyulakat, galambokat. A kiállításnak nagy sikere volt. Ezen felbuzdulva, szeretnék megalakítani a Magyar Kisállattenyésztők Országos Egyesületének megyei csoportját, mely újabb lehetőséget adna a kisállattenyésztés szakmai színvonalának növelésére. Ahhoz, hogy ez utóbbi kezdeményezés valóra váljon, a megye más áfészeiben tevékenykedő kisállattenyésztő szakcsoportok támogatását is meg kívánják nyerni. Összességében a Mosonmagyaróvári Áfész az ideinél több zöldség, gyümölcs, állat felvásárlását tervezi jövőre. És mint a fentiekből kitűnik, e tervek megvalósítása érdekében különféle kedvezményekkel, szolgáltatásokkal támogatja is a kistermelőket. N. E. flovaggazdálkodás a textiliparban A textil, és textilruházati ipar mintegy 180 ezer tonna elsődleges nyersanyagot használ fel évente. Ennek 15 százalékát hazai forrásokból biztosítják, 20 százalékát más szocialista országokból, a fennmaradó nagyobb részt — 65 százalékot — nem rubelelszámolású piacokról szerzik be. Az anyaggazdálkodás komplex programjának keretében az Ipari Minisztérium a Textilipari Kutató Intézetnek ésaz ágazat több mint húsz nagyvállalatának közreműködésével átfogó vizsgálatot indított az anyaggazdálkodás helyzetének felmérésére, az anyagmegtakarítás lehetőségeinek feltárására. Megállapították, hogy a textiliparban elsődleges nyersanyagok és félkésztermékek feldolgozása során évente mintegy 30 ezer tonna hulladék keletkezik, ami nem sokkal kevesebb, mint az egész nyersanyag-szükséglet 20 százaléka. A pamutiparban — vállalatonként és gyártási fázisonként — felülvizsgálják az anyaggazdálkodás rendszerét, a hulladéknyilvántartást, és az eredményes módszereket adaptálják valamennyi vállalatnál. A gyapjúiparban kidolgozzák a hulladék kezelésének, nemesítésének, a másodlagos nyersanyagok újrahasznosításának módszereit. Az anyaggazdálkodás hatékony javítása természetesen teljes mértékben nem valósítható meg anyagi ráfordítások nélkül. Elsősorban a hulladékok nemesítéséhez, feldolgozási fokának növeléséhez szükségesek a gépi beruházások, a technológiák korszerűsítése. 1981. december 1., kedd Az első keltetés mindenképpen vizsga volt — emlékezik Elő Lászlóné. — A férjem nyugtalanul aludt, sokszor fölkelt, járkált a szobában, kiment az udvarra, benézett a keltetőbe, visszajött. Az arcára volt írva: vajon mi lesz? Az első öt kiscsibét a férfi zsomporba tette, bevitte az asszonynak, mintegy ajándékot. Akkor érezték először mindketten: jól döntöttek, így kezdődött, illetve dehogy így, hiszen ez már afolytatás volt. Az ötlet 1979 nyarán pattant ki a sarródi házban. — Inkább a férjem fejében fordult meg a dolog — mondja az asszony. — Engem sokáig rágott a kétség, sikerül-e. Később már magam mondtam, hozd el a keltetőgépeket Győrből. Elhozta, beszerelte. A géphez bújtató kellett, megcsinálta. A rekeszeket szintén. Volt egy kis megtakarított pénzünk, azt fektettük a vállalkozásba. Vettünk autót, a lakást rendbetetettük, másra nagyon nemigen kellett költeni. Két fiunk van, leszerelt katona az egyik, augusztusban szerelt le, a másik Győrben dolgozik. A férjem téesz-tag, gépkocsivezető, én a Bősárkányi Háziipari Szövetkezet tagja vagyok, székülés-lapokat keretezek, lábtörlőket fonok, emellett rendezem még a tejcsarnokot: a háztáji tejet veszem át. Könnyű lenne elsorolni a tejhordókat, hatan vannak. Hatvan-hetven litert hordanak naponta. És megvettük a két ötezres keltetőgépet, ipari áramot vezettettünk be, az kell hozzá, két régi helyiséget alakíttattunk át, egyik raktárféle, másik takar ó •Öt csibe zsomporban mánytároló volt. Jártunk a tojás után. Tavaly már újabb ötezres gép üzemelt, egyik helyiség lett a csirkenevelő, a másik a keltető. Betonoztak a férfiak, új ablakokat, ajtókat tettek be, kidobták a régi kemencét. A csibének nagy lett a becsülete. — Hallottam, beszélték egyszer az utcán, milliomosok akarunk lenni. Nem a meggazdagodásért kezdtünk a munkába, hanem egy kis mellékes jövedelemért. Kockázatos volt. Tapasztalat, szaktudás nélkül vágtunk bele, szakkönyveket vettünk, azokat bújtuk, elmentünk régebbi keltetésökhöz, érdeklődtünk, tanácsokat kértünk. Senki nem mondta, hogy ne csináljuk. És sikerült. Habár sokat kell éjjelezni. Egy éjszaka az óra háromszor csönget, akkor menni kell, forgatni a tojásokat, ellenőrizni a gépeket, a hőmérsékletet, a páratartalmat. Ha minden rendben, akkor jöhet a fekvés. Éjszaka a férjem a szeres, nappal én. A tanítómesterük a munka volt. A keltetés januártól május végéig tart. Most Élőék takarítanak, festenek, mázolnak, a keltetőgépeket javítják, hiba ne legyen az idényben. És nemcsak csibéket — levágásra való fehér húshibridet, a tojókból a kendermagosat, a Hampshir-fajtát, az F1-eset, ami fehér kakas és vörös tyúk keresztezéséből származik —, hanem kacsákat is keltetnek. Az első szezonban még csak a környező falukból, tavaly már messzebbről is érkeztek vevők. Igyekezünk, hogy jó minőségű tenyésztojásunk legyen. Januártól negyven-ötven ezer tojást rakunk be. Az öt hónap nagyon zsúfolt lesz, talán bírjuk erővel. Előnevelést is fogadunk el, akkor többe kerül a csibe. Tavaly sok áramkimaradás volt, nem tudtunk agregátort szerezni, az öt kilowattos kicsi. Amikor belefogtunk a munkába, féltünk. Most? Reménnyel kezdjük a harmadik idényt. Vannak terveink, de ezek még odébb lévő dolgok. A munka mellett hogyne dolgozna akármelyikünk. Van értelme. Joó József Az év utolsó hónapját mintegy 15 százalékos tervtúlteljesítéssel kezül a győri üvegfeldolgozó Ipari Szövetkezet. Termékeik különféle üvegajtók és polcok, elsősorban bútorokhoz készülnek amelyből idén több mint 15 millió forint értékben szállítanak hazánk legnagyobb bútorgyárainak. Bér- és Munkaügyi Tanács Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének vezetésével hétfőn megtartotta első ülését a Bér- és Munkaügyi Tanács. Az ülésen megvitatták és elfogadták a tanács ügyrendjét, amely rögzíti a további munka módszereit, feltételeit, eleget téve a kormányhatározatban foglalt követelményeknek. A tanács alapvető feladatának tekinti, hogy állást foglaljon s véleményt mondjon mindazokban a bér- és munkaügyi, munkajogi kérdésekben, amelyekről az állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a jövőben a Minisztertanács és bizottságai elé javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket készít. A tanács megvitatta az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatairól és a rövidített munkahétnek további területekre történő kiterjesztéséről szóló előterjesztéseket is. Hatvannégymilliós hitelfelvétel FEJLESZTÉS ÉPÍTÉS NÉLKÜL Két év alatt olajból megtérül Két nagy, egyenként az egymilliárd forintot ugyancsak meghaladó beruházás után értékben nem mondható nagynak az a hitelfelvétel,aminek okmányait tegnap írta alá a Graboplast vezérigazgatóhelyettese, Tamaskovics Gyula és dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. Ám ma más időket élünk, mint akár hat éve is, forrásszűkében a pénzemberek sokkal inkább meggondolják, mit támogassanak. Az a 64 millió forint, amit most vett fel fejlesztési kölcsönként Magyarország egyetlen műbőr, gyára a már meglévő évi 43 millió négyzetméteres kapacitást, korszerű termékeket előállító, korszerűen termelő, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes nagyvállalat egyik termékcsaládját hivatott tovább fejleszteni. A Graboplast 1968 óta készít úgynevezett műszaki konfekció termékeket, és 13 év alatt egyebek között mintegy kétszáz óriás sátra áll az országban. A gyári anyagtárolásra, műtrágya- és géptárolásra, uszoda fedésére szolgáló levegővel tartott, s újabban fém és ragasztott favázas sátrak immár nélkülözhetetlenné tették magukat. Viszonylag olcsóságuk mellett a felállításukhoz szükséges, a hagyományos építési módokkal szembeni rendkívül kevés idő szól mellettük. A Graboplast egyéb műszaki konfekció termékei ugyancsak a célszerűség jegyében fogantak. Mindenekelőtt a gyártók és tervezők ötletességét dicsérik, na és a felhasználókét, hogy fenntartás nélkül voltak képesek fogadni az újat. A győri nagyvállalat alig két-három éve fedezte fel magának a mezőgazdaságot. Ma a lébénymiklósi termelőszövetkezetben valóságos referencia telepe van: a ridegen — szabadban — tartott szarvasmarhák téli melegedőjéül szolgáló jurták (ugyanezek nyáron raktárként használhatók) háromszáz tonna nedves kukorica tárolására szolgáló siló, folyékony takarmány tárolására alkalmas „medence”, különböző méretű konténerek jelzik a vállalat fejlesztési törekvéseit. A Graboplast azdén 800 ezer négyzetméter alapanyagból készít műszaki konfekció termékeket. (Sok egyéb mellett háromezernél több gépkocsiponyvát.) A tegnap aláírt hitelfelvétellel rövid idő alatt az előbbi mennyiséget kétmillió négyzetméterre bővíti. Az alapanyaggyártás fejlesztésére korszerű szövőgépeket, nagyfrekvenciás hegesztőket és egy sor célgépet vásárol. A fejlesztéshez nem lesz szükség építésre, az új berendezéseket a vállalat jelenlegi üzemeiben helyezik el. A bővítés eredményeként a műbőrgyár műszaki konfekcióüzemének termelése évente 230 millió forinttal gyarapszik. Ami a fejlesztés várható gazdaságosságát illeti, az ugyancsak bíztató. Az MNB az úgynevezett energiaracionalizálási fejlesztések között szavazta meg a hitelt a Graboplastnak. A hazai gazdaságok 260 szemestakarmánytárolót várnak az elkövetkezendő időben a győri nagyüzemtől. Ezek mintegy 80 ezer tonna takarmány nedvesen való tárolására alkalmasak összességükben. Tekintve, hogy a Graboplast által készítendő silókban előszárítás nélkül tárolható a kukorica, évente 26 millió forint takarítható meg ezzel. (Háromezer tonnánál több üzemanyag megtakarításával számolnak a szakemberek.) A fejlesztés döntő része már jövőre megvalósul, s ily módon folyamatosan tudja bővíteni a vállalat műszaki konfekció termékeinek készítését. F. J. Kumpa id 3