Kisalföld, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
Megbízó a Magyar Tudományos Akadémia is Műszakiak vállalkozásai Szervezi a MTESZ szakértői bizottsága Szerződés a szabad szellemi kapacitásokra Egy év alatt tizennégy megbízás Nem ítélhető meg pontosan, mennyi gazdasági kár származott abból, hogy a legfelkészültebb vezető munkakörben dolgozó — műszakiak esetében minden szellemi alkotó tevékenységet munkaköri kötelességnek minősítettünk. Azt sem becsülhetjük meg értéke szerint, mennyi kárt okozott az, gazdasági fejlődés szakaszában ezek a bürokratikus kötöttségek egyértelműen az elérendő célok akadályaivá válnának, éppen ezért a műszaki, gazdasági élet valamennyi területén objektív követelmény a felszámolásuk. A keretek az utóbbi időben gyorsan tágulnak, s kiterjednek olyan területekre is, mint például a kiemelkedően jelentős szellemi kapacitással rendelkező tudományos egyesületek. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében tavaly nyitották szélesre a kapukat az alkotóerő előtt: a társadalmi munkák kereteit meghaladó műszaki, gazdasági feladatok megoldására szerződéses, megbízásos jogviszony létesítésére adtak lehetőséget. ★ ★ ★ Győr-Sopron megyében elsőként éltek a lehetőséggel. Már az elmúlt évben létrehozták a MTESZ szakértői bizottságát, azely lehetőséget nyújt a műszaki-, agrár-, természettudományi- és közgazdasági értelmiség szabad szellemi energiájának szervezett keretek között történő hasznosítására. Az idő szinte azonnal indokolta a vállalkozás létjogosultságát: tavaly 3 témára kaptak megbízást a tudományos egyesületek szakember tagjai, aminek az árbevétele meghaladta a félmillió forintot. Az újabb, 1983-as gazdasági év immár 14 megbízást hozott, amelynek árbevétele 1 millió 279 ezer forintot. A MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezetének végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén értékelte a szakértői bizottság tevékenységét. Mint megállapította: a szakértői bizottság olyan rugalmas társadalmi alakulat, amely a kapott feladatok függvényében — a tagegyesületek szakembereire támaszkodva — szervezi a feladatok elvégzésére alkalmas munkabizottságokat és a munkák szakmai színvonalát garantáló zsűribizottságokat. Az eddigi megbízásokat kivétel nélkül a megbízók által kért határidőre, megfelelő minőségben teljesítették a szakemberek. ★ ★ ★ A munkacsoportok, szakértői bizottságok általában 3—12 szakemberből állnak, a szakmai zsűri 2—3 tagú. Munkabizottságokban eddig 75-en dolgoztak, további 29 szakember szakzsűriben tevékenykedett. A Közlekedéstudományi Egyesület, végezte a megbízásos munkák 40 százalékát, utána az Építéstudományi Egyesület következett 27,5 százalékkal és a Gépipari Tudományos Egyesület 8,7 százalékkal. A végrehajtó bizottsági ülésig tíz megbízást teljesítettek a szakemberek, több mint egymillió forint értékben. Díjazásuk a számok alapján arányban áll teljesítményükkel, ugyanis az meg-, közelíti az árbevétel negyven százalékát. (Az eddigi 1 mil■iió 9 ezer forintból 402 ezer forint honoráriumot kaptak kézhez a szakemberek.) A megbízók között találunk iparvállalatokat, mint például a Győri Növényolajgyár; országos hatáskörű szerveket (Magyar Tudományos Akadémia); tanácsokat, intézményeket. A megbízások Győr- Sopron, Vas, Veszprém megyékből és Budapestről érkeztek. Több helyről jeleztek tervezés iránti igényt, amire a jövőben a MTESZ megteremti a jogi és egyéb feltételeket. ★ ★ ★ A tudományos egyesületi szakemberek e gazdasági vállalkozása a jelek szerint máris bizonyította létjogosultságát. Ami nem egyéb, mint az hogy van igény a szellemi alkotómunkára, s mind több helyről érkeznek a megbízások. A szakemberek úgy anyagi, mind erkölcsi érdekből egyaránt készséggel vállalkoznak e munkaidőn túli feladatok megoldására. Ismerve a műszakiak jelenlegi bérezési helyzetét, természetes, hogy a legfelkészültebbek igyekeznek megbízásokhoz jutni, magasabb szintre növelve ezáltal jövedelmüket. Erkölcsileg nyilván azért vállalkoznak, mert e megbízások teljesítésével egyszersmind bizonyíthatják is felkészültségüket, tehetségüket. A vállalkozás alkalmas arra, hogy a jövőben tovább szélesedjék, mindtöbb szakember számára nyisson utat a vállalkozás jellegű munkák végzésére. Az anyagi előnyökön túl ez a forma azt a sikerélményt is ígéri, amire — valljuk meg nyíltan — a munkahelyeken, főállásban még mindig meglehetősen korlátozottak a lehetőségek ... N. Magyar Tibor hogy legális keretek között a műszakiak szabadidejükben sem végezhettek szervezetten díjazott munkát. Az intenzív Együtt a lakosság ellátásáért Fogyasztási cikkek börzéje A feleimben idézett szlogen csupán egyszerűsített kifejezése annak a célnak, amelyet egy holnap nyíló győri kiállítás vezérgondolatának szántak. Bővítetten így hangzik: kisiparosok és kiskereskedők (vagyis magánkereskedők) együtt, eredményesebben a lakosság ellátásáért. Miről is van szó? A kisiparok képviseletében a KIOSZ Győr-Sopron megyei Titkársága, a kiskereskedők nevében pedig a KISOSZ Győr-Sopron megyei Szervezete összefogott, hogy erősítse a két fél tagságának gazdasági kapcsolatait. Ugyanis erősítésre szorul. Évek hoszszú során amolyan kutyamacska barátságban voltak egymással, s habár gyakran voltak egymásra utaltak, a kapcsolatuk közel sem felhőtlen. (Gyakran hallani olyan kölcsönös vádaskodást, hogy egyik vagy másik nem ad számlát, s ez egész szabálytalansági folyamatoknak lehet az előidézője: adóforgalom stb. ellenőrzésekor). Ha a két partner egymásutaltsága nem is mindig jelent napi kapcsolatot, egy területen viszont egyértelműen közös a feladatuk, mégpedig a lakossági ellátásban. Ezért is bővítette államunk mind a kisiparosok, mind a magánkereskedők tevékenységi körét, működési feltételeit. Mert az állami és szövetkezeti ipar illetve kereskedelem mellett munkájukra szüksége van a népgazdaságnak, szüksége van a lakosságnak. A két érdekképviselet kezdeményezése ez a bizonyos holnap délelőtt nyíló rendezvény, a fogyasztási cikkek észak-dunántúli börzéje. Győr-Sopron, Komárom, Vas, Veszprém és Zala megyék érintett kisiparosai és kiskereskedői kapnak módot arra hogy egymással közvetlenül találkozva javíthassák a beszerzési és fogyasztási piacukat. A börzén a kiskereskedők azokra az árucikkekre keresnek kisipari gyártót, amelyeket a vásárlók érdeklődése alapján szívesen árusítanának, ha lenne. A kisiparosok pedig olyan termékeiket ajánlják fel, amelyek várhatóan tovább javítják az áruellátást. A két fél között a közvetlen kapcsolatok mellett hivatásos üzletkötők is igyekeznek majd kapcsolatot teremteni, hiszen három napon át nincs mód minden kínálónak és minden vásárlónak személyesen találkozni egymással. Az első, látványos közös rendezvényt, Győrött október 18-án hozták tető alá a kisiparosok és a kiskereskedők érdekvédelmi szervei, az utólagos értékelések szerint ugyanis szép anyagi és erkölcsi sikert hozott az akkori vasárnapon a megyeszékhely főutcáján megren dezett őszi kirakodó vásár. Ez a mostani rendezvény is sikert ígér, ugyanis a mintegy húszoldalas katalógusban közel 1500 termék neve szerepel Száz körüli kisiparos és kiskereskedő jelölte meg benne a kínálatát illetve azt, hogy mit vásárolna és adna tovább szívesen. A kínálat-kereslet mérlegben a legkülönfélébb játékoktól a háztartási cikkeken át az autóalkatrészig számos olyan termék található, amelyből ma kevés van vagy egyáltalán nincs a hazai üzletekben. Mert hogy az egyik leglényegesebb célról ne feledkezzünk meg: a börze rendezői szeretnék, 'C Hökkenteni a hazai hiánycikkek ma még ugyancsak jelentős számát. Bízzunk abban, hogy a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Művelődési Központban november 2-től 4-ig naponta 10-től 16 óráig nyitva tartó fogyasztási cikk börze hozzájárul az üdvözlendő kezdeményezés sikeréhez — és majdan a folytatásához is! (Csiszka) 1933. rvo*emfo©r 1., feeáil A Rábatext Textilipari Vállalat szövődésében az új rendszerű Rab F—2001 típusú szövőgépeken zsebkendők és vilet anyagok készülnek. Ezeken a gépeken megközelítőleg egymillió négyzetméter terméket gyártanak tőkés exportra. A PIAC MÁSKÉNT DÖNTÖTT Egy árszabályzat margójára Nem azért ragadtam tollat, hogy lelkendező cikkben számoltak be arról, milyen hatást váltott ki az új kisüzemi építőipar hatósági iránydűjgyűjtemény az illetékesek körében. Ez annak ellenére igaz, hogy az új árszabályzat törvényesítette azt, ami az ország sok területén így elsősorban a Balaton környékén és a fővárosban már élő valóság volt. A kisiparosok egy tekintélyes, azaz hangadó hányada tapsolhatott is neki. Hozzájuk csatlakozhatnak a magán és vállalati munkaközösségek tagjai, akik számára az alap óradíj felső határát 90, azaz kilencven forintban állapították meg. Ha fenntartási, felújítási, javítási karbantartási átalakítási munkát végeznek, akkor ez az alapdíj harminc százalékkal, azaz 117 forintra növekedik. Nos, ezután vegyünk egy egyszerű példát, mondjuk egy köbméter falazatot kisméretű teáidból. Ennek a norma szerinti időszükséglete a kisiparosoknál nyolc óra, ez 936 forint. Ehhez jön még a habarcskeverés 175 forintért. Hagyjuk el az olyan apróságokat mint az anyagkezelési költség az emelőgép költsége, a kiszállási díj, a forgalmi adó, így is kifizethet az építtető durván ezeregyszáz forintot. Ugyanezért egy vállalat, amely szabadáron vállalkozik 230 forint 40 fillért számlázhat. Márpedig köztudott, hogy az ország legalacsonyabb áraival dolgozó GYÁÉV, vagy a még ennél is takarékosabb Fertődi Építő ISz lakásnégyzetméter árai is nyolc és tizenkétezer forint körül mozognak. Le sem merem írni, mekkora szám jönne ki ha az augusztus elsejétől érvényben levő kisüzemi árszabályzat válna a piac ,.árcentrumává”. Néhány milliomost kivéve aligha tudna más lakást építtetni. A fizetőképes kereslet hiánya miatt az új árak szerencsére nem is érvényesülnek a megyei építőipari piacon. Ugyanakkor mégsem hanyagolható és hallgatható el az a zavar, amelyet ez az új, az ÉVM egyetértésével kialakított hatósági iránydíj megállapítás kiváltott. Vegyük először a szakmára különösen a nagyvállalatokra gyakorolt hatását. Az amúgy is fogyó termelői létszám megfogására alkalmazott vállalati gazdasági munkaközösségek joggal alkalmazhatnák a példákban említett árakat mert hatóságilag még mindig a tisztesség határain belül lennének. Igaz, hogy a vállalat erre ugyancsak ráfizethet, mert tovább nem számlázhat, legfeljebb a kötbér és a veszteség egyenlege dönt kiadják-e a munkát a vam-nek vagy sem. Ha szorult helyzetben van a vállalat akkor, kiadja. Ez viszont olyan helyzetet teremt, hogy aki munkaközösségi tag, néhány délután megkeresheti a rendes fizetését, aki pedig nem tag, nem ér társa nyomába. Főnök legyen a talpán, aki ilyen jövedelemfeszültséget sokáig fenn tud tartani. Ez eddig egy szakma belügye. De nemcsak erről van szó. Félő, hogy az új árszabályzatot alkalmazzák a kisvállalkozók az állami lakások bérlői számára. Márpedig, ha az ingatlankezelő a kapacitáshiánya miatt önmaga nem tudja elvégeztetni akkor ez szabályszerű Nincs az az állami költségvetés, amely ezt a számlát elbírná. Nem is bírja. Az ingatlankezelők megyénkben nem is fogadják el az új árszabályzatot, hanem a helyi piacnak megfelelő javítási árakat érvényesítik csak. A bérlő pedig a különbözetet elkárolhatja, mert aligha ismeri ki magát a mai építőipari árrendszerben. Egyszer talán hajlandó a különbséget állni, másodszor aligha. A maradék tulajdonosi érzetét is elveszti, s ezt az állami lakásállomány is megsínyli, mert a lakók megvárhatták míg öszsze nem dől a bérlemény Aki kételkedik ennek a magatartásmódnak a veszélyében, kérem, tegyen egy kis sétát nyitott szemmel mondjuk Győrött, az Újvárosban. Horváth Sándor Kétszer hasznosítják a gőzenergiát A Vegyiműveket Tervező Vállalat közreműködésével négy üzemben alkalmazzák már a Kőbányai Gyógyszerárugyár energiatakarékos technológiai eljárását. A Győr-Sopron, a Tolna és a Fejér megyei tejipari vállalatoknál, illetve a Tiszamenti Vegyiműveknél a kőbányaiak módszerének átvételével a technológiai célokra termelt gőz két százalékát takaríthatják meg, ami az energiaigényes ipari ágazatokban összességében jelentős költségcsökkentést jelent. Az eljárással ,,megfogott” gőzt különleges berendezés segítségével ismét energiaszolgáltatásra teszik alkalmassá. A módszer bevezetésére további hat vállalat kért ajánlatot a VEGYTERV-től. A gyakorlatban jól vizsgázott korszerű technológiai eljárás szélesebb körű elterjesztésére a Vegyiműveket Tervező Vállalat — új kezdeményezésként — szabadalom-hasznosítási szerződést köt a módszert kifejlesztő vállalattal. A technológia átadásában így a fejlesztők is érdekeltek meghatározott összegű díjat kapnak a további hasznosításért. Az újszerű megoldásokat a tervező vállalat szakemberei keresik meg, s felajánlják a megbízással hozzájuk forduló üzemeknek. EURIPOID —3