Kisalföld, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

Megbízó a Magyar Tudományos Akadémia is Műszak­iak vállalkozásai Szervezi a MTESZ szakértői bizottsága Szerződés a szabad szellemi kapacitásokra Egy év alatt tizennégy megbízás Nem ítélhető meg pontosan, mennyi gazdasági kár szárma­zott abból, hogy a legfelkészültebb­­ vezető munkakörben dolgozó — műszakiak esetében minden szellemi alkotó tevé­kenységet munkaköri kötelességnek minősítettünk. Azt sem becsülhetjük meg értéke szerint, mennyi kárt okozott az, gazdasági fejlődés szakaszában ezek a bürokratikus kötöttsé­gek egyértelműen az elérendő célok akadályaivá válnának, éppen ezért a műszaki, gazdasági élet valamennyi területén objektív követelmény a felszámolásuk. A keretek az utóbbi idő­ben gyorsan tágulnak, s ki­terjednek olyan területekre is, mint például a kiemelke­dően jelentős szellemi kapa­citással rendelkező tudomá­nyos egyesületek. A Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében tavaly nyitották szélesre a kapukat az alkotóerő előtt: a társadalmi munkák kereteit meghaladó műszaki, gazdasá­gi feladatok megoldására szerződéses, megbízásos jog­viszony létesítésére adtak le­hetőséget. ★ ★ ★ Győr-Sopron megyében el­sőként éltek a lehetőséggel. Már az elmúlt évben létre­hozták a MTESZ szakértői bizottságát, az­ely lehetőséget nyújt a műszaki-, agrár-, természettudományi- és köz­­gazdasági értelmiség szabad szellemi energiájának szer­vezett keretek között történő hasznosítására. Az idő szinte azonnal indokolta a vállalko­zás létjogosultságát: tavaly 3 témára kaptak megbízást a tudományos egyesületek szak­ember tagjai, aminek az ár­bevétele meghaladta a fél­millió forintot. Az úja­bb, 1983-as gazdasá­gi év immár 14 megbízást ho­zott, amelynek árbevétele 1 millió 279 ezer forintot. A MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezetének végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén ér­tékelte a szakértői bizottság tevékenységét. Mint megálla­pította: a szakértői bizottság olyan rugalmas társadalmi alakulat, amely a kapott fel­adatok függvényében — a tagegyesületek szakemberei­re támaszkodva — szervezi a feladatok elvégzésére alkal­mas munkabizottságokat és a munkák szakmai színvonalát garantáló zsűri­bizottságo­­kat. Az eddigi megbízásokat ki­vétel nélkül a megbízók által kért határidőre, megfelelő minőségben teljesítették a szakemberek. ★ ★ ★ A munkacsoportok, szak­értői bizottságok általában 3—12 szakemberből állnak, a szakmai zsűri 2—3 tagú. Munkabizottságokban eddig 75-en dolgoztak, további 29 szakember szakzsűriben tevé­kenykedett. A Közlekedéstu­dományi Egyesület, végezte a megbízásos munkák 40 száza­lékát, utána az Építéstudomá­nyi Egyesület következett 27,5 százalékkal és a Gépipari Tu­dományos Egyesület 8,7 szá­zalékkal. A végrehajtó bizottsági ülésig tíz megbízást telje­sítettek a szakemberek, több mint egymillió forint érték­ben. Díjazásuk a számok alapján arányban áll teljesít­ményükkel, ugyanis az meg-, közelíti az árbevétel negyven százalékát. (Az eddigi 1 mil­­■iió 9 ezer forintból 402 ezer forint honoráriumot kaptak kézhez a szakemberek.) A megbízók között találunk iparvállalatokat, mint például a Győri Növényolajgyár; or­szágos hatáskörű szervek­et (Magyar Tudományos Akadé­mia)­; tanácsokat, intézmé­nyeket. A megbízások Győr- Sopron, Vas, Veszprém me­gyékből és Budapestről ér­keztek. Több helyről jeleztek tervezés iránti igényt, amire a jövőben a MTESZ megte­remti a jogi és egyéb feltéte­leket. ★ ★ ★ A tudományos egyesületi szakemberek e gazdasági vál­lalkozása a jelek szerint már­is bizonyította létjogosultsá­gát. Ami nem egyéb, mint az hogy van igény a szellemi alkotómunkára, s mind több helyről érkeznek a megbízá­sok. A szakemberek úgy anya­gi, mind erkölcsi érdekből egyaránt készséggel vállalkoz­nak e munkaidőn túli felada­tok megoldására. Ismerve a műszakiak jelenlegi bérezési helyzetét, természetes, hogy a legfelkészültebbek igyekez­nek megbízásokhoz jutni, magasabb szintre növelve ez­által jövedelmüket. Erkölcsi­leg nyilván azért vállalkoz­nak, mert e megbízások tel­jesítésével egyszersmind bi­zonyíthatják is felkészültsé­güket, tehetségüket. A vállalkozás alkalmas ar­ra, hogy a jövőben tovább szélesedjék, mind­­több szak­ember számára nyisson utat a vállalkozás jellegű munkák végzésére. Az anyagi előnyö­kön túl ez a­ forma azt a si­kerélményt is ígéri, amire — valljuk meg nyíltan — a munkahelyeken, főállásban még mindig meglehetősen korlátozottak a lehetősé­gek ... N. Magyar Tibor hogy legális keretek között a műszakiak szabadidejükben sem végezhettek szervezetten díjazott munkát. Az intenzív Együtt a lakosság ellátásáért Fogyasztási cikkek börzéje A feleimben idézett szlo­gen csupán egyszerűsített ki­fejezése annak a célnak, amelyet egy holnap nyíló győri kiállítás vezérgondola­tának szántak. Bővítetten így hangzik: kisiparosok és kiskereskedők (vagyis ma­gánkereskedők) együtt, ered­ményesebben a lakosság el­látásáért. Miről is van szó? A kis­iparok képviseletében a KI­OSZ Győr-Sopron megyei Titkársága, a kiskereskedők nevében pedig a KISOSZ Győr-Sopron megyei Szerve­zete összefogott, hogy erősít­se a két fél tagságának gaz­dasági kapcsolatait. Ugyanis erősítésre szorul. Évek hosz­­szú során amolyan kutya­macska barátságban voltak egymással, s habár gyakran voltak egymásra utaltak, a kapcsolatuk közel sem fel­hőtlen. (Gyakran hallani olyan kölcsönös vádaskodást, hogy egyik vagy másik nem ad számlát, s ez egész sza­bálytalansági folyamatoknak lehet az előidézője: adó­­for­galom stb. ellenőrzésekor). Ha a két partner egymás­utaltsága nem is mindig je­lent napi kapcsolatot, egy területen viszont egyértel­műen közös a feladatuk, mégpedig a lakossági ellá­tásban. Ezért is bővítette ál­lamunk mind a kisiparosok, mind a magánkereskedők te­vékenységi körét, működési feltételeit. Mert az állami és szövetkezeti ipar illetve ke­reskedelem mellett munká­jukra szüksége van a nép­gazdaságnak, szüksége van a lakosságnak. A két érdekképviselet kez­deményezése ez a bizonyos holnap délelőtt nyíló ren­dezvény, a fogyasztási cik­kek észak-dunántúli börzéje. Győr-Sopron, Komárom, Vas, Veszprém és Zala megyék érintett kisiparosai és kiske­reskedői kapnak módot arra hogy egymással közvetlenül találkozva javíthassák a be­szerzési és fogyasztási pia­cukat. A börzén a kiskeres­kedők azokra az árucikkek­re keresnek kisipari gyártót, amelyeket a vásárlók érdek­lődése alapján szívesen áru­sítanának, ha lenne. A kis­iparosok pedig olyan termé­keiket ajánlják fel, amelyek várhatóan tovább javítják az áruellá­tást. A két fél között a közvet­len kapcsolatok mellett hi­vatásos üzletkötők is igye­keznek majd kapcsolatot te­remteni, hiszen három na­pon át nincs mód minden kínálónak és minden vásár­lónak személyesen találkoz­ni egymással. Az első, látványos közös rendezvényt, Győrött októ­ber 1­8-án hozták tető alá a kisiparosok és a kiskereske­dők érdekvédelmi szervei, az utólagos értékelések sze­rint ugyanis szép anyagi és erkölcsi sikert hozott az ak­kori vasárnapon a megye­­székhely főutcáján megren­­ dezett őszi kirakodó vásár. Ez a mostani rendezvény is sikert ígér, ugyanis a mint­egy húszoldalas katalógus­ban közel 1500 termék neve szerepel Száz körüli kisipa­ros és kiskereskedő jelölte meg benne a kínálatát illet­ve azt, hogy mit vásárolna és adna tovább szívesen. A kínálat-kereslet mérlegben a legkülönfélébb játékoktól a háztartási cikkeken át az autóa­lkatrészig számos olyan termék található, amelyből ma kevés van vagy egyálta­lán nincs a hazai üzletek­ben. Mert hogy az egyik leglényegesebb célról ne fe­ledkezzünk meg: a börze rendezői szeretnék, 'C Hökken­teni a hazai hiánycikkek ma még ugyancsak jelentős szá­mát. Bízzunk abban, hogy a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Művelődési Központban no­vember 2-től 4-ig naponta 10-től 16 óráig nyitva tartó fogyasztási cikk börze hoz­zájárul az üdvözlendő kez­deményezés sikeréhez — és majdan a folytatásához is! (Csiszka) 1933. rvo*emfo©r 1., feeáil ­ A Rábatext Textilipari Vállalat szövődés­ében az ú­j rendszerű Rab­ F—2001 típusú szövőgépeken zsebkendők és vilet anyagok készülnek. Ezeken a gépeken megközelítőleg egymillió négyzetméter terméket gyártanak tőkés exportra. A PIAC MÁSKÉNT DÖNTÖTT Egy árszabályzat margójára Nem azért ragadtam tol­lat, hogy lelkendező cikkben számoltak be arról, milyen hatást váltott ki az új kis­üzemi építőipar hatósági iránydűjgyűjtemény az ille­tékesek körében. Ez annak ellenére igaz, hogy az új ár­szabályzat törvényesítette azt, ami az ország sok terü­letén így elsősorban a Bala­ton környékén és a főváros­ban már élő valóság volt. A kisiparosok egy tekinté­lyes, azaz hangadó hányada tapsolhatott is neki. Hozzá­­juk csatlakozhatnak a ma­gán és vállalati munkakö­zösségek tagjai, akik számá­ra az alap óradíj felső hatá­rát 90, azaz kilencven fo­rintban állapították meg. Ha fenntartási, felújítási, javítá­­si karbantartási átalakítási munkát végeznek, akkor ez az alapdíj harminc százalék­kal, azaz 117 forintra növe­kedik. Nos, ezután vegyünk egy egyszerű példát, mondjuk egy köbméter falazatot kis­méretű teáidból. Ennek a norma szerinti időszükség­lete a kisiparosoknál nyolc óra, ez 936 forint. Ehhez jön még a habarcskeverés 175 forintért. Hagy­juk el az olyan apróságokat mint az anyagkezelési költség az emelőgép költsége, a kiszál­lási díj, a forgalmi adó, így is kifizethet az építtető dur­ván ezeregyszáz forintot. Ugyanezért egy vállalat, amely szabadáron vállalko­zik 230 forint 40 fillért szám­lázhat. Márpedig köztudott, hogy az ország legalacso­­nyabb áraival dolgozó GYÁ­­ÉV, vagy a még ennél is ta­karékosabb Fertődi Építő ISz lakásnégyzetméter árai is nyolc és tizenkétezer fo­rint körül mozognak. Le sem merem írni, mekkora szám jönne ki ha az augusztus elsejétől érvényben levő kis­üzemi árszabályzat válna a piac ,.árcentrumává”. Né­hány milliomost kivéve alig­­ha tudna más lakást építtet­ni. A fizetőképes kereslet hiá­nya miatt az új árak sze­rencsére nem is érvényesül­nek a megyei építőipari pia­con. Ugyanakkor mégsem hanyagolható és hallgatható el az a zavar, amelyet ez az új, az ÉVM egyetértésével kialakított hatósági iránydíj megállapítás kiváltott. Vegyük először a szakmá­ra különösen a nagyvállala­tokra gyakorolt­­ hatását. Az amúgy is fogyó termelői létszám megfogására alkal­mazott vállalati gazdasági munkaközösségek joggal al­kalmazhatnák a példákban említett árakat mert hatósá­gilag még mindig a tisztes­ség határain belül lennének. Igaz, hogy a vállalat erre ugyancsak ráfizethet, mert tovább nem számlázhat, leg­felj­ebb a kötbér és a veszte­ség egyenlege dönt kiadják-e a munkát a vam-nek vagy sem. Ha szorult helyzetben van a vállalat akkor, kiadja. Ez viszont olyan helyzetet teremt, hogy aki munkakö­zösségi tag, néhány délután megkeresheti a rendes fi­zetését, aki pedig nem tag, nem ér társa nyomába. Fő­nök legyen a talpán, aki ilyen jövedelemfeszültséget sokáig fenn tud tartani. Ez eddig egy szakma bel­­ügye. De nemcsak erről van szó. Félő, hogy az új ársza­­bályzatot alkalmazzák a kis­vállalkozók az állami lakások bérlői számára. Márpedig,­ ha az ingatlankezelő a kapa­citáshiánya miatt önmaga nem tudja elvégeztetni ak­kor ez szabályszerű Nincs az az állami költségvetés, amely ezt a számlát elbírná. Nem is bírja. Az ingatlankezelők megyénkben nem is fogad­ják el az új árszabályzatot, hanem a helyi piacnak meg­felelő javítási árakat érvé­nyesítik csak. A bérlő pedig a különbözetet elkárolhatja, mert aligha ismeri ki magát a mai építőipari árrendszer­ben. Egyszer talán hajlandó a különbséget állni, másod­szor aligha. A maradék tu­lajdonosi érzetét is elveszti, s ezt az állami lakásállo­mány is megsínyli, mert a lakók megvárhatták míg ösz­­sze nem dől a bérlemény Aki kételkedik ennek a ma­gatartásmódnak a veszélyé­ben, kérem, tegyen egy kis sétát nyitott szemmel mond­juk Győrött, az Újvárosban. Horváth Sándor Kétszer hasznosítják a gőzenergiát A Vegyiműveket Tervező Vállalat közreműködésével négy üzemben alkalmazzák már a Kőbányai Gyógyszer­­árugyár energiatakarékos technológiai eljárását. A Győr-Sopron, a Tolna és a Fejér megyei tejipari válla­latoknál, illetve a Tiszamen­­ti Vegyiműveknél a kőbá­nyaiak módszerének átvéte­lével a technológiai célokra termelt gőz két százalékát takaríthatják meg, ami az energiaigényes ipari ágaza­tokban összességében jelen­tős költségcsökkentést jelent. Az eljárással ,,megfogott” gőzt különleges berendezés segítségével ismét energia­szolgáltatásra teszik alkal­massá. A módszer bevezeté­sére további hat vállalat kért ajánlatot a VEGY­­TERV-től. A gyakorlatban jól vizsgá­zott korszerű technológiai eljárás szélesebb körű elter­jesztésére a Vegyiműveket Tervező Vállalat — új kez­deményezésként — szabada­lom-hasznosítási szerződést köt a módszert kifejlesztő vállalattal. A technológia át­adásában így a fejlesztők is érdekeltek meghatározott összegű díjat kapnak a to­vábbi hasznosításért. Az új­szerű megoldásokat a terve­ző vállalat szakemberei ke­resik meg, s felajánlják a megbízással hozzájuk for­duló üzemeknek. EURIPOID —3

Next