Kisalföld, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

2 Kenyéráremeléssel kezdődik a szeptember Amikor tegnap a rádió esti krónikájában meghallottam, hogy általános áremelést hajt végre ma reggeltől a sütőipar, épp kenyeret aprí­tottam a levesbe, s majdnem kiesett a kezemből. A győri kenyérgyár portása is épp úgy a rádióból értesült a je­lentős mértékű áremelésről, mint azok, akik az esti órák­ban a kiürült polcokon ke­resték. Felhívtam hát Bozso­­ki Lajost, a Győr és Környé­ke Sütőipari Vállalat igazga­tóját, aki az általános áreme­lés hírét megerősítette.­­ A sütőipar nyolc héttel ezelőtt hivatalosan bejelentette az illetékes hatóságnak, a Föld­­művelési Minisztériumnak az áremelést, így az teljesen szabályosan szeptemer else­jétől életbe lép, a kereskedel­mi vállalatok is elfogadták az árközlést. - Nem gondoltak arra, hogy a fogyasztókat is illene az újságokon keresztük ér­tesíteni?- Nem gondoltam - hangzott a válasz. - Kérem, néhány árat azért elárulna? - Igen, a fehér kenyér 14 forint 80 filléres ára változat­lan, a kifli és a zsemle is ugyanúgy 1,70-be kerül. Minden más ár nőtt, így a házi jellegű ára 20-ról 23-ra nőtt, a sós kifli 2 forint, a rozsláng kenyér ára 17-ről 20,40-re emelkedett, a szó­­jás ára fél kilónként 20 fo­rint, az alföldi 1 kilósé pedig 18-ról 20,40-re változott. A vajas kifli 20 fillérrel, a ne­gyed kilós fonott kalács két forinttal drágult. Most már csak azt nem tudom eldönteni, hogy ezt az újabb ajándékot az országos mezőgazdasági kiállítás, vagy a kormány első száz napjának lejárta miatt kap­tam önökkel együtt váratlan ajándékba. H.S. Kezdődhet hétfőn a tanítás az enesei általános iskola új épületében is. A munkákra 14 millió forin­tot költöttek, a beruházást a község fejlesztési tar­talékából, megyei céltámogatással valósították meg. A kivitelező a helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói határidőre adták át a létesítményt. Az iskolaavatásra tegnap délután fél ötkor került sor. JOMLFÖ­LD 1990. szeptember 1., szombat Határőrségből határrendőrség Változások és új feladatok Tegnap délelőtt a BM Ha­tárőrség országos parancs­nokságára invitálták a ma­gyar sajtó képviselőit, ahol Nováky Balázs határőr vezérőrnagy, a BM Határőr­ség megbízott parancsnoka adott tájékoztatást a határ­őrség tavalyi és az idei év eddig eltelt időszakában végzett munkájáról. Tavaly 90.857.335 személyt, 25.466.693 járművet, az idei év első hét hónapjában pe­dig 60.303.325 személyt és 17.108.555 járművet léptet­tek át határainkon. Ezen belül harminc százalékkal növekedett a nem szocialis­ta országokból érkezők szá­ma, Ausztriából 24, az NSZK-ból 23 - amire eddig nem volt példa - az USA-ból 50, Kanadából pedig 44 szá­zalékkal érkeztek többen hozzánk, mint a tavalyi esz­tendő hasonló időszakában. Sajátságosan alakult a szo­cialista országokból érkezők száma, mert 68 százalékkal több bolgár, 131 százalék­kal több jugoszláv és 26 százalékkal több szovjet ál­lampolgár érkezett hozzánk. A tavaly ilyenkori 14 ezer határsértéssel szemben az idén eddig 7 ezer határsértő ügyével kellett foglalkozniuk a határőröknek. Szólt a vezérőrnagy, külö­nösen a nyugati határszéle­ken egyre növekvő ember­­csempészésről, amelyben törökök, arabok, szovjet és román állampolgárok is részt vettek szép számmal. Az idén eddig elsősorban az osztrák határon különbö­ző szervek kérésére 27 eset­ben tíz helyen került sor ideiglenes határátkelőhelyek megnyitására közös vallási és ifjúsági rendezvények megtartására. A BM Határőrség nagy­szerű munkakapcsolatot létesített az utóbbi hónapok­ban az osztrák határőrizeti szervekkel. Telex- és telefon­­vonalakat építettek ki közö­sen, naponta tájékoztatják egymást a közös határon történt eseményekről, külö­nös tekintettel az em­bercsempészekre. Bejelen­tette a parancsnok, hogy Ferihegyen már teljes egészében, Hegyeshalomban pedig részben hivatásos ál­lomány látja el a határőrize­ti feladatokat. A közeli jövőben a belügy­minisztérium, majd a kor­mány illetékesei tárgyalják azt a koncepciót, amely a határőségnek határrendőr­­séggé való alakításáról intéz­kedik. Eddig a határőrség­nek legfontosabb feladata volt egyrészt a köztársaság határainak őrizete, másrészt a határforgalom lebonyolítá­sa és a határrend fenntartá­sa. Amennyiben határren­­dőrséggé alakulnának át, közbiztonsággal is összefüg­gő feladatokat is ellátnának, ami azt jelenti, hogy rendé­szeti szabálysértések eseté­­­ben lehetőségük nyílna eljá­rást kezdeményezni, bírsá­golni, figyelmeztetni, fel­jelentést tenni az eset súlyosságának megfelelően. A tervek szerint átvesznek néhány idegenrendészeti kérdést is, tehát egy kézbe kerülhetnének az eléggé szétszóródott határövezeti munkák. Bűncselekmények esetén nyomozási feladato­kat is ellátnának. Ugyanígy bekapcsolódhatnak a külföl­diek tartózkodási engedélyé­nek kiadásába és meghosz­­szabításába. A tervek szerint elsőfokú menekültügyi ha­tóságként is működhetné­nek. Mindezt összefoglalva azt mondotta a BM Határ­ség megbízott országos parancs­noka, hogy a határok átjár­hatóságának hívei, nem ter­veznek semmiféle szigorí­tást, csak azt szeretnék elér­ni, hogy minden magyar és hozzánk érkező külföldi ál­lampolgár az előírásokat megtartsa. I. B. A Győriek Győrért Szövetség állásfoglalása A helyhatósági választásokról A Győriek Győrért Szövet­ség Elnöksége és Választ­mánya együttes ülésén - hosszas vita és ellenvélemé­nyek megfogalmazódása után - úgy határozott, hogy a szövetség, mint társadalmi szervezet, az 1990. szeptem­ber 30-i helyhatósági képvi­selőválasztásokon nem indít önálló jelöltet. Elemezve a város tár­sadalmi-politikai életének helyzetét, a szövetség úgy látja, hogy az előttünk álló választás nem lesz mentes a pártok közötti erőpróba jel­legtől, s a Győriek Győrért Szövetségnek nem célja és érdeke, hogy önálló fellépé­sével megzavarja, illetve to­vább bonyolítsa a város po­litikai viszonyait. A szövetség annál köny­­nyebben lemond az önálló jelölt­állításról, mivel céljai között nem szerepel a hata­lom megszerzése, vagy az abban való részvétel. Alaku­ló közgyűlésünkön és alap­szabályunkban is megfogal­­mazottan tagságunk célja a város, Győr fejlődésének elősegítése­­ a város polgá­rainak önszerveződő szak­csoportjaiban végzett mun­ka által. A Győriek Győrért Szövet­ség felhívja a helyhatósági választásokon jelölteket in­dító pártokat és szervezete­ket, hogy a szűk csoportér­dekeken felülemelkedve, a legelismertebb lokálpatrióta szakembereket, a lakókörze­tükben tekintéllyel bíró pol­gárokat jelöljék helyhatósá­gi képviselőnek. Valameny­­nyiünk érdeke, hogy a legkiválóbb polgárok al­kossák a város ügyeit intéző testületet. A pártok csakis ilyen jelöltek állításával nyerhetik meg a pártonkívüli többség rokonszenvét, tá­mogatását. A szövetség támogatásáról biztosít minden olyan jelö­lést, mely e szempontok alapján történik - függetle­nül attól, melyik párt színei­ben indul valaki. A Győriek Győrért Szövet­ség vezető testületei és tag­sága meg van győződve arról, hogy csakis akkor sikerül városunk polgárai közül a város valamennyi polgárá­nak boldogulását szem előtt tartó helyhatósági testületet választani, ha e képviselők jövendő munkáját a szakmai tudásból és városszeretetből fakadó tekintély, megbecsü­lés övezi. A szövetség felhívja vala­mennyi tagját és kéri a város választópolgárait, hogy - leküzdve az elmúlt hónapok belpolitikai eseményeiből táplálkozó fásultságot, félre­téve a korábbi politikai csa­tározások okozta ellentéte­ket - cselekvően vegyenek részt lakóhelyükön a jelöltál­lításban, kiválasztásban, majd a szeptember 30-i sza­vazáson! A Győriek Győrért Szövet­ség üdvözli a Kisalföld kollektívájának felhívását a választási küzdelem tiszta­ságáért, s reméli, hogy vala­mennyi sajtóorgánum, új­ságíró ugyanilyen szellem­ben végzi fontos és felelős­ségteljes munkáját. Szaktudással és várossze­retettel, értelmünkkel és szívünkkel szolgáljuk váro­sunkat, Győrt! A Győriek Győrért Szövetség­­ Elnöksége és Választmánya Allende újratemetése Tizenkilenc eszten­dővel Chile alkotmá­nyos elnökévé válasz­tása után szeptember 4-én, jövő kedden a teljes chilei kormány jelenlétében, nagy népi részvétellel újra teme­tik Salvador Allendét, a chilei népi egységkor­mány 1973-as szélső­­jobboldali puccsban meggyilkolt elnökét - közölték chilei hivata­los forrásból. Patricio Aylwin kor­mánya - a néhai elnök családjával és az Allen­­de-alapítvánnyal szo­ros együttműködésben - megkülönböztetett gyászszertartás kereté­ben kívánja leróni ke­gyeletét annak az embernek az emléke előtt, aki az alkotmá­nyos demokrácia védelmében, a Moneda palota bombázása köz­ben vesztette életét Augusto Pinochet pucscsistái ellen. Miklós és Társa Bt. Rég óhajtott találkozások - Bejön hozzánk egy 17 éves, nem túl jó ízléssel öl­tözött, mit szépítsem, csú­nyácska ifjú hölgy. Gyors- és gépíró iskolát végzett, de gyakorlata még nincs. Kizá­rólag magyarul beszél, a legkevésbé se választékosan. Nos, a hölgy igazgatói titkár­nő szeretne lenne. Egyetlen példa arra, hogy az emberek olykor mennyire nem isme­rik magukat, lehetőségeiket, mennyire hibás elképzelés­sel próbálnak elhelyezkedni. Miklós Jánost idéztük, a Győrött működő Miklós és Társa betéti társaság, a megyeszékhely egyetlen magán munkaközvetítő iro­dájának egyik vállalkozóját, aki hat éven át dolgozott hivatásos munkaközvetítő­ként, s most ugyanezzel a feladattal egyénileg próbál­kozik. - Az eddigi mérlegünk ki­fejezetten kedvező - mondja - száz hozzánk forduló közül hetvennek viszonylag gyor­san sikerült munkát talál­nunk. "Nemcsak munkake­resők, munkát kínálók is vannak, csak éppen nehezen találkoznak egymással. A mi dolgunk ezt elősegíteni. Helyismerettel, na és renge­teg talpalással törvényszerű, hogy sikerülnie kell.­­ A munkakereső száz forint befizetésével bizonyítja elöl­járóban, hogy valóban ko­moly a szándéka. Amennyi­ben aztán találnak számára megfelelő munkát, az első havi fizetésének tíz százalé­ka a közvetítők díja.­­ És erre is adunk har­mincöt nap haladékot. Ha a kiadásainkra gondolok, bér­leti díjak, adó, áfa, mintegy havi 40-50 ezer forint, mi ta­gadás, nem a legjobban mértük fel a működési költ­ségeket. Dehát ez nem olyan hivatal, amelyikben a nagy pénz megszerzése a résztve­vők elsődleges szándéka. Miklós Jánosnak és tár­sának az az ötlete, hogy a jövő héttől minden kedd délelőttjére kibérelik a Széc­henyi István Művelődési Központ egyik termét, hogy közvetlenül megismertessék egymással a munkakereső­ket a munkát kínáló cégek megbízottaival. Az a szándé­kuk, hogy felveszik a kap­csolatot az osztrák és min­denekelőtt a határ közeli területek munkaügyi szer­veivel. Noha, mint mondják, tudatában vannak annak, hogy Ausztriában sokkal kevesebb munkavállalási engedélyt adnak meg idege­nek számára, mint ahány munkaalkalmat kínálnak. - Az üzleti, sikeren kívül nem megszokható öröm, amikor eredményesen mű­ködünk közre a hozzánk fordulók elhelyezkedésében. Eddig egyetlen nagy kudarc ért bennünket. Egy hölgy számára heteken át keres­tünk egy műszakos állást (volt néhány megkötése), felvették, munkába állt, másnap azonban kézhez kapta az igazgató levelét, miszerint megszűnt a mun­kaköre. A hölgy ma is nyil­vántartásunkban van, nem adtuk fel, hogy végül mégis találunk számára neki meg­felelő állást. F. J. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Gépjavító- és Felújító Gyára autódarust vesz fel (ADK 12,5 t, CKD 16 t) Alkalmazási feltétel: 5 éves gyakorlat, több járműkategóriára érvényes hivatásos jogosítvány előnynek számít. A­TM Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet Mórocz György ■ gyárigazgatónál, a 15-222-es telefonon 36-99-es mellékén. 1K *25838/1H* * 1 ' A Győri Hűtőipari Vállalat lakatos, vízmű gépészt, portást és öltöző-takarítót keres. Jelentkezés a vállalat munkügyi osztályán. *24884/ 2.* GORDIUSZ KISALFÖLD. Politikai napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Telex: 24-364. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Fő­szerkesztő-helyettesek: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. Kiadja a Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 9022 Győr, Szent István út 51. Levelcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetésfelvétel: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készül a Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomtatás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.

Next