Kisalföld, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
10 KISALFÖLD KITEKINTŐ 1993. május 4., kedd Az embargó nem használ az idegenforgalomnak A győri Eldorado Tours idegenforgalmi iroda meghívása révén lehetőségünk nyílt egy négynapos utazás során megismerkedni Montenegró természeti szépségeivel, tengerparti nyaralóival, a csodás öblökkel, szigetekkel, hegyi településekkel. Pontosabban fogalmazva mindebből annyival, amennyi a körútra fordított időbe belefért, hiszen a házigazdák még számos vendégváró szállodát, ősrégi várat, lélegzetelállító hegyi tájat és ott létesített települést, s ezer csodát megmutattak volna, számukra ugyanis létkérdés, hogy jöjjenek az embargó óta igencsak elmaradt vendégek. Montenegrót, Kis- Jugoszlávia legdélibb köztársaságát, fekete sziklás hegyeivel, haragoszöld fenyőerdőivel, kék tengerével, homokos napozóival, narancs- és pálmaligeteivel mintha a Jóisten eleve a turizmus, a nyaralás céljaira teremtette volna: iparral alig rendelkezik, de szinte érintetlen természettel fogadja az odaérkezőt. Szegedről, a körutat szervező Adria Tours irodája elől indulva, a röszkei határállomáson át Újvidékről nem Belgrád felé, hanem Labac irányába kanyarodott autóbuszunk, mivel Szerbia egyik legszebb síparadicsomába, a Valjevo melletti Divcsiborba várták a csoportot rövid látogatásnyi pihenőre. Innen felkerekedve az alagutakkal, viaduktokkal, merész szerpentinekkel tarkított út továbbra is nyugodt, csendes volt. Az egész délszláv válságból ezen a vidéken csupán az embargó érezteti hatását. Találkoztunk vele a tengerparton felépült Budván, azon belül pedig a fényűző Avala Szállodában. Közben a pálmafák teljes pompájukban virultak, a lila akác mindenütt illatozott, a homokkal, avagy néhol kaviccsal borított partszakasz már akár tele is lehetne lubickoló napozókkal, de a vendég igen kevés. A 290 kilométer hosszú montenegrói tengerparton Kotor-öböltől az albán határnál lévő Ana-szigetig 55 kilométert összesítenek a többnyire sziklákkal övezett beugrókban meghúzódó kellemes, napozásra, fürdőzésre alkalmas, homokos partszakaszok. A leghosszabb strand az ulcini, amely csaknem 13 kilométert tesz ki. És arrafelé a nyári szezon gyakorlatilag hat hónapig tart, s az évi átlagos hőmérséklet 18 Celsius-fok. Az odautazást jócskán le lehet rövidíteni annak köszönhetően, hogy Montenegrónak két repülőtere is van: a fővárosban, Podgoricán és a Kotor-öböl partján, Tivatban, ahova Belgrádból légi úton 40 perc alatt lehet eljutni. A négy nap alatt bőven volt alkalom meggyőződni: arrafelé egyszerűen nem lehet unatkozni. Csodálatos kirándulásokra nyílik lehetőség, de aki inkább a rövid sétákat kedveli, az akár Budván, akár Rotorban választhatja az ősi várfalakkal körülvett óváros sok kicsi kávézóval, butikokkal és templomokkal teli zegzugos sikátorait. A visszaütöm amit a Kotor fölé emelkedő meredek hegyre kapaszkodó szerpentinen kezdtünk, s a hajdani montenegrói királyok székhelyén, Csetinán szakítottunk meg, egyre ámuldoztunk a sziklák közé ékelt, tenyérnyi sík területekre - természetesen kövekből - épített házak alkotta falvak láttán. Amikor pedig a helyi turisztikai képviselet vezetője elmondta, hogy akik a hegyek közé ékelt történelmi város, Csetina korszerű szállodáját választják nyaralásuk színhelyéül, azoknak sem kell lemondaniuk a tengeri fürdőzés örömeiről, már nem is csodálkoztunk. A vendégek kedvéért bármi áldozatra hajlandó montenegróiak ugyanis naponta leszállítják Botorba a 45 kilométeres nyaktörő úton a turistákat, akik a fürdőzés fáradalmait a friss levegőjű magaslaton pihenhetik ki. Ha valahol, hát a fekete hegyek vidékén érvényes a mondás: mindent a vendégért. Hazafelé tartván útitársainknak, Fekete Nórának, valamint László Lajosnak, az Eldorado Tours vezetőinek, a látottak és tapasztaltak alapján leszűrt véleményét kértük. - Nagyon jó benyomást keltettek a Montenegróban mutatkozó lehetőségek - hangzott a válasz. - Ha a nemzetközi helyzet nem romlik ezen a vidéken, igyekezni fogunk gyümölcsöztetni is ezeket a lehetőségeket. Szegedről már több csoport nyaralt a kotort öbölben. Miért ne tehetnék ezt meg a győriek és a kisalföldiek is? Illés Ferenc ÁJSafifiÚ ^-4ififeái §j||jíL. , 1111 ■ Ki fi 1A iRMiBI Békés, homokkal borított partszakaszok sora és kék színű, hits tenger várja a fürdőzni óhajtókat. Budva óvárosában kellemes sétákra nyílik alkalom az ősi kőfalak között kacskaringózó sikátorokban. Kétszáz év történetéből jubilál a kolozsvári Magyar Színház Fájdalmas, szinte már sértő mellőzöttség az, amivel a fennállásának kerek 200.(!) évfordulóját „ünneplő” kolozsvári Magyar Színházat részeltetjük... A kolozsvári Magyar Színház történetének első fél évszázada különösen eseménygazdag volt. Életteli színiévadok, emlékezetes előadások, apályos esztendők, vértelen színházi események követték egymást. Ám sem a hullámzó teljesítmény, sem a gyakori igazgatócserék nem homályosították el azt a tényt, hogy a kolozsvári Magyar Színház a magyar kultúra egyik fellegvárává nőtte ki magát. 1821- től - érdekes módon - egy-egy évadra bérlők üzemeltették a színházat. 1837 után kezdődött az az időszak, amelyet megsínylett a kolozsvári színház. Az akkoriban megnyitó Pesti Színház (későbbi nevén Nemzeti Színház) a legjobb erőket vonzotta magához, és a vidéki színjátszás kimagasló tehetségek nélkül maradt. Az így keletkezett űrt híres művészek meghívásával igyekeztek kitölteni, amely kísérlet bevált, hiszen a néhány szerep eljátszására szerződött neves vendégszereplők hírére ismét megtelt a színház igencsak tágas nézőtere. 1840 telén például nem is voltak színészek Kolozsvárott, csupán márciusban kezdődtek az előadások Kilényi Dávid igazgatásával. Déryné Széppataki Róza is újra itt volt. Időnként jutott neki egy-egy kedvező kritika is, de az akkor negyvenhét éves színésznő már nem tartozott a közönség dédelgetett kedvencei közé, hiszen ő egy olyan ideált testesített meg, amely nem képes dacolni az idő múlásával. Kilényi Dáviddal 1840 nyarán megszervezték a nyári színkört, az úgynevezett Arénát, amelynek az volt a hivatása, hogy a nyári hónapokban lehetőséget nyújtson a színjátszáshoz, méghozzá kellemes környezetben a sétatéren. A színkör - mint később kiderült - nem bizonyult kifizetődő vállalkozásnak; az árvíz és a kedvezőtlen időjárás veszteséget eredményezett. Az őszi napok színházi eseményeit viszont Laborfalvy Róza, az akkor már neves színésznő kolozsvári vendégjátéka tette emlékezetessé. Az előadásokat oly sokan látogatták, hogy a nézőtér mindannyiszor színültig megtelt. A vendégszínésznő távozása után viszont rögtön megcsappant a színház közönsége. December 10-én Kilényi és Déryné új színházi jelentést adott ki, amelyben közzétették, hogy a színház belső kormányzását Déryné veszi át, ami azt jelentette, hogy Déryné lett az igazgató. Az eseményre élénken reagáltak a korabeli lapok. Az érdeklődés egyrészt Dérynének szólt, másrészt pedig annak, hogy színháztörténetünkben először vállalta nő a direktorságot. A kolozsvári Erdélyi Híradó ezt így kommentálta: „Meglepő e jelentésben az, hogy a színházi belkormányt, tehát mi színészetnél lelke a dolognak, Déryné veszi által. Mi őszinte s való örömünket nyilvánítjuk ezen új fordulaton, meglévén győződve, hogy Déryné műismerete, ügyessége, szépízlése, s megülepedett tapasztalatai a színháznál sok és lényeges javításokat eszközlendenek, melyeket eddig hiába vártunk, s ha vártunk is, nem létesülésükön nem csodálkoztunk”. Örömmel nyugtázták a hírt a színház berkeiben is, de nem rejtették véka alá kétségeiket sem .Azonban mi azt hisszük, hogy Déryné vállalatának csak úgy felelhet meg, ha az elkezdett reformációt a tagokra is kiterjeszti.” A helyzet javulását többek között abban látták, hogy Dérynének sikerül majd jó színészeket egybegyűjtenie. Déryné még további fél éven keresztül kísérletezett a kolozsvári színészet megreformálásával, de pénzügyi kérdésekben járatlan volt, amellett számos illúziót táplált, ezért sem tudott radikálisan változtatni a kolozsvári színészet állapotán. Állandó anyagi gondokkal küszködött, ezért nem sikerült nagy nevű művészeket állandó jelleggel maga köré tömöríteni. 1841 májusában eltávozott Kolozsvárról. Távozása annak beismerése volt, hogy a kolozsvári színészetnek a gondjai nagyobbak voltak, semmint, hogy azon Déryné segíteni tudott volna... Cóth János TELEFON: IGAZGATÓ, ÁRUFORGALOM: Fax: Telex: 96/14-646 96/19-062, 96/16-600 96/15-479 24-345 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. 9028 GYŐR, Régi Veszprémi út 14-16. 9002 Pf. 441. FERROKONTAKT KFT. NAGY TAVASZI VÁSÁR A FERROKONTAKT BOLTJAIBAN REKLÁMÁRAKON, A KÉSZLETEK EREJÉIG!2. sz. bolt Győr, Kiss J. út 1. Tel.: 96/21-452 NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig: 7-15 óráig. Tarján I. kályha 14.220,- Ft Vesta 3 kályha 10.000,- Ft Olajkályha 5 kW 11.260,- Ft Salgó tűzhely 16.040,- Ft Teatűzhely 13.370,-Ft Vesta gáztűzhely 3 21.630,- Ft Vesta gáztűzhely 3 A 25.640,- Ft ZANUSSI gáztűzhely ZC 500 22.100,- Ft Hegesztőtrafók 11.950,- Ft-30.100,- Ft-ig Zománcozott kúposüstök 1.860,- Ft-2.720 Ft Fém abálókosár 1400,- Ft TOVÁBBÁ: rozsdamentes mosogatók, 251 szódásbalon, falétrák nagy választékban kaphatók. 3. sz. bolt Győr, Kodály Z. út 4-6. Tel.: 96/24-430. NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Villanybojler 120 1 15.780,- Ft Villanybojler 150 1 17.450,- Ft Mikrohullámú sütő 181 14.900,- Ft Mikrohullámú 24 1 grill 30.590,- Ft Olajradiátorok 6.900,- Ft-tól Minden Mofém készárura és alkatrészre, továbbá csőösszekötő idomokra (könyök, közcsavar, T-idom stb.) EGYSÉGESEN 10% engedményt adunk. A VÁSÁRLÁSNÁL KÁRPÓTLÁSI JEGYET IS ELFOGADUNK! Részletfizetési lehetőséget biztosítunk. (44689/24) Market Raktáráruház Győr, Tarcsay út 2. Tel.: 96/24-043. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-16 óráig. KF 125 gázbojler 36.650,- Ft Totya kazán S 30 41.055,- Ft Körmend 2 B kazán 34.650,- Ft Körmend 3 B kazán 41.200,- Ft Terana műpadló, habalátétes 670,- Ft/m2 Nagy engedménnyel: acéllemez radiátorok minden méretben, 10%-os engedménnyel: Hajdúsági és dunaújvárosi lapradiátorok, fekete csövek 1/2 - 6/4'-ig zártszelvény 40x40x2 vill. motorok, hajtóműves vill. motorok Szologén és Wicsin homlokfestékek, Trinát, Sztandolit, Nitro és Neolux festékáruk. 5. sz. Villamossági Műszaki Bolt Győr, Türr I. út 9. Tel.: 96/25-043. NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig: 7-15 óráig. ZLF 125 fagy. szekrény 22.870,- Ft ZLF 230 fagy. szekrény 35.460,- Ft Fagyasztóládák 29.900,- Ft-tól Hűtő + fagyasztó kombinációk 22.430 - Ft-tól Hűtőszekrények 17.100,- Ft-tól Hagyományos mosógép 6.500,- Ft Átfolyó vízmelegítők 5.530,- Ft-tól Z 120 bojler 15.780,- Ft Z 150 bojler 17.450,- Ft Olajradiátorok 6.900,- Ft-tól Olcsó mikrohullámú sütők már: 14.900,- Ft-tól Villanyszerelési cikkek széles választékát is ajánljuk.