Kisalföld, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
1993. július 1., csütörtök AKTUÁLIS írásbeli beszámolójához - tegnapi számunk 24. oldalán közöltünk belőle részleteket - szóbeli kiegészítéseket fűzött tegnap Hárn Gyula elnök, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Érdekvédelmi Szövetségének idei küldöttközgyűlésén. A szövetkezeti törvény készülődő módosításával kapcsolatban elmondta: a csoportos leválás helyett inkább a szétválás lehetőségeire, Raiffeisen-típusú szövetkezetek kialakítására kellene tenni a hangsúlyt. A teszövösök - több nyugati szövetkezeti modell tanulmányozása alapján - az eszközök kivitele helyett az üzletrészek forgalmának megkönnyítését, kedvezményes befektetői programok megvalósítását tartanák helyesnek. A küldöttközgyűlés vendége volt Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke. Rövid köszöntőjében a szövetkezetek és a megye közötti önkéntes együttműködés erősítéséről beszélt, s megjegyezte: - Egy ilyen találkozó fő célja, hogy a gyakorlati szakemberek hangoztathassák véleményüket, s a döntések ennek figyelembevételével születhessenek. A jogalkotás nem történhet valamiféle elefántcsonttoronyban. Hári Gyula a Botos Gábor által elmondottakhoz hozzátette: az élni akarás megvan a falvak lakóiban, csak a politika hagyja békén a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóit. Az ezt követő felszólalók egyetértettek az elnöki beszámolóban elhangzottakkal. - Miközben a községekben egyre kevesebb lesz a munkalehetőség, a megtermelődő kevés jövedelmet is elvonják az idegen üzletrész-tulajdonosok, akiknek nem érdekük a helyi infrastruktúra fejlesztése - állapította meg Varga József. A püski Kollár Péter azon csodálkozott, hogy a májusi országos közgyűlésen a privatizációs és a pénzügyminiszter hogyan nyilatkozhatott illetéktelenül az átmeneti törvény módosításáról? „Talán nem kérdezték meg a főnöküket?” A Sopronból jött Magyar Géza a cégbírósági bejegyzések felgyorsítását sürgette, a lébényi Holczinger István szóvá tette, hogy Raskó Györgyhöz írott levelükre még csak választ sem kaptak. A kimlei dr. Vincze Sándor szerint a parasztság bízott a kisgazdákban, de nem azt kapta tőlük, amit várt: az emberek létbizonytalanságba kerültek, elpocsékolódott minden. A bogyoszlói Németh Vilmos az érdekvédelmi szervezet gazdasági tevékenységének erősítésére figyelmeztetett. Maász József Rajkáról a miniszterelnök egyik nyilatkozatát idézte, amelyben Antall József arról beszélt, hogy a kilépés, kiválás esetén szó sem lehet vagyonkivitelről. Igen ám, csakhogy a demokrata fórumból történő kilépésről volt szó... A tényői Koteczky Lajos szerint a kormány a jelenlegi helyzetben sem a szövetkezeteket, sem az egyéni gazdákat nem segíti. A küldöttközgyűlés végül egy határozat elfogadásával zárult. A megye szövetkezetei követeléseik figyelmen kívül hagyása esetén csatlakoznak egy országos figyelmeztető demonstrációhoz, s figyelmeztetésként javasolják az államhatár átkelőhelyeinek rövid időre történő blokád alá helyezését. Csudás Endre Országos demonstráció készül? A politika hagyja békén a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóit A Teszöv-küldöttközgyűlés határozata Osztrák, német, román résztvevőkkel Ergonómiai nyári egyetem Három nap a munkatudományok jegyében A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pannon Egyesülete valamint az Osztrák Ergonómiai Szövetség közreműködésével szervezett előadás-sorozat és tapasztalatcsere magyar, osztrák, német valamint román résztvevőit dr. Kaucsek György, a MOM Munkaügyi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa köszöntötte. Mint mondta: szándékaik szerint meg szeretnék őrizni a jövőben is a témák és a megközelítések sokszínűségét a nyári egyetemek programjában, mert a változások gyökere az információ szabad áramlásában rejlik. Győr város önkormányzata és a megyeszékhely polgármestere nevében Szíj Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Méltatta az ergonómiai tudományok, az emberi tényezők, a munkaszervezés fontosságát, melynek jelentősége egyre nagyobb hangsúlyt kap az automatizált termelés korában. Örömét fejezte ki afelett, hogy Győr városa adhat otthont a nemzetközi nyári egyetem programjainak. A magyar szakemberek nevében Hegedűs József, az OMFB Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Irodájának vezetője szólt a megjelentekhez. Mint beszédében elhangzott, arról álmodnak, hogy az ezredfordulóra jelentősen megváltozik környezetünk, s ebben az ergonómiának fontos szerep jut. Kiemelte az információs erőforrások, az adat- és tudáshalmaz, a technológiák s ezek kapcsolatainak jelentőségét, hatásait. Az ergonómia számára a jövőt illetően e tényezők jelölik ki a követendő utat, adják a megvalósítandó programot. A háromnapos nyári egyetem résztvevői az előadások mellett részt vesznek a városházán tiszteletükre rendezett polgármesteri fogadáson, valamint megismerkednek Győr és Pannonhalma kulturális nevezetességeivel. Keszei L. András Állampolgári bejelentés buktatta le a győri vízügyi igazgatóság egyik gépkezelőjét, aki ismerősével saját munkagépének üzemanyagát lopta el az egyik hétvégén. Történt, hogy május végén a vízügy az egyik kotrógépét kezelővel együtt bérbe adta a kapuvári erdészetnek egy rövidebb munkára. A géphez ugye üzemanyag is kell, ezért a munkahelyre kiszállítottak három hordó gázolajat. Május 23-án, vasárnap, ahelyett, hogy pihent volna, a gépkezelő egyik ismerősével, és annak utánfutóval felszerelt gépkocsijával kihajtott az erdőben pihenő kotróhoz, és elloptak két hordó gázolajat. Az esetnek azonban hívatlan tanúi is voltak, és mivel furcsállották a hétvégi rakodást, értesítették a rendőrséget. A helyszínre küldött járőr már semmit sem talált, a szemtanúk azonban még egy rendszámtöredéket is meg tudtak jegyezni, így került meg nem sokkal később a bűncselekményhez használt gépkocsi, és a két elkövető is. Kiderült, hogy a lopásban segédkező ismerős fizetett is a 400 liter gázolajért, igaz, hogy huszonnégyezer forint helyett csupán ötezret. A lopott üzemanyagnak csupán töredékét találták meg nála, a többit ugyanis egy gyors kamionfuvarjához már fel is használta. Kiderült az is, hogy a harmadik hordó olajat a gép kezelője egy másik bűntárssal lopta el, mert az megrendelést kapott rá. Egy hölgy ismerőse - akit a lakosság kedves óvónőként ismer - biztatta fel, hogy „szerezzen” valahonnan olcsó gázolajat... Kovács Gézától, a Kapuvári Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a hasonló esetek, bár a tettesek általában nincsenek meg, egyre gyakoribbak. Több vállalat, illetve azok dolgozói egyre-másra jelentik, hogy kisebbnagyobb mennyiségű gázolajnak lába kelt a munkahelyekről. Nyomot a legritkább esetben találnak a rendőrök, mert a dolgozók, bár többször figyelmeztették őket, még mindig nem tudják, vagy nem akarják megjegyezni, hogy a helyszínt nem szabad összetiporni, vagy átrendezni. Meglepő, de legalább is bosszantó, hogy a történtek ellenére a péntek délutánonként leállított munkagépeket továbbra is gyakran lezáratlan tanksapkával hagyják a munkahelyeken, ha a véletlen éppen úgy hozza, akkor akár a Hanság közepén is, a helyszínre szállított üzemanyagot pedig sok esetben csak egy gyenge drótháló védi. Elgondolkodtató az is, hogy a megcsapolt tartályú munkagépeket a dolgozók - állításuk szerint - szinte kivétel nélkül teli tankkal hagyták a helyszínen... Mészáros Gábor Az alkalmazott segítette a tolvajt Meglopta a saját cégét Nyugtalan) hangulat a piacon Inkább vesszen el a termés? Ismert, hogy mától az „őstermelőknek” is nyugtaadási kötelezettséget ír elő az áfa-törvény. Tegnap piaci nap lévén kilátogattunk a győri Dunakapu térre és néhány árust megkérdeztünk, hogy mi a véleménye a nyugtaadásról. Az egész családom kertész volt, én is már ötven éve ezzel foglalkozom. Több évtizede ide járok már a győri piacra a kertünkben termett árukkal. A véleményem, hogy az utóbbi időben hiába hozunk bármilyen szép árut, a kereslet megcsappant, így nagyon kevés a hasznunk. Mi mindennek megfizetjük az árát (vetőmag, permetezőszer, víz stb.), és látástól vakulásig dolgozunk, de most már miért? Csak a helypénz kétszáz forint, ha eladom az árut, ha nem. Sajnálatos ez a döntés, hogy az állam megint az öregeket sújtja, hiszen itt a piacon jobbára ők árulnak. Külön írnokot fogadjunk azért, hogy kitöltsék helyettünk a nyugtát? Hiszen a munka nem állhat meg, valakinek kiszolgálnia is kell, no meg figyelni sem árt... Egy másik árus úgy vélekedett, hogy nincs ötforintos órabére, a család egésze termeli meg azt, amit ő a piacra hoz, és ha mindent felszámítanak, már jóformán csak szerelemből járnak ide. . Egy győrújbaráti méztermelő mondta: - A nyugtaadás itt kivitelezhetetlen, ellentmond a gyakorlatnak, hiszen sem idő, sem mód nincs rá. Amellett nem tudjuk, hol kell számlát vásárolni, a papírboltban adószám nélkül nem adnak tömböt, kettős könyvelést kell vezetni, amit az idős emberek már szerintem nem fognak tudni elvégezni. Aki nagyon öreg már, remeg a keze, nincs olyan hely ahol kitöltse a számlát, és mi van akkor, ha esik az eső? Erre rímelve egy győrújfalui nénike azt mondta, hogy ha már muszáj megvásárolni a nyugtatömböt, azt adják a helyi önkormányzatok. A piacfelügyelőtől tudom és magam is tapasztaltam, hogy a világpiacon sem jobb a hangulat. Ott is egyértelműen a törvényhozást hibáztatják azért, hogy megint ilyen felemás, kidolgozatlan rendeletet alkotott. Ide zömében nyugdíjasok járnak, akik kiegészítő fizetésként árusítanak. Szerintük elképzelhetetlen az a dolog, hogy szezonban a nedves, sáros gyökerű, földlabdás palánta mellé még a sáros kezükkel nyugtát is átnyújtsanak. Amíg írják a nyugtát, addig elmegy 3-4 vevőjük, hiszen az időt lopják, és még őket is meglophatják. Kérdésként tették fel, hogy ha nyugtaadásra vagy figyelésre alkalmazottat kell felvenni, akkor annak költségeit ki fogja állni? Összességében a győri piacon már sokan azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy keresetüket, nyugdíjukat nem a piacozással egészítik ki, hanem inkább sorba állnak majd az önkormányzatoknál segélyekért. Mint mondták, rohadjon meg a fán a gyümölcs, a földben a burgonya, ha már ilyen a törvény. „Szombaton még kijövünk, hogy lássuk, a szomszéd miként adja a nyugtát.. .azután meggondoljuk." És még egy megválaszolatlan kérdés: a „lengyelpiacon" vajon ki és milyen nyugtát fog adni? Zsadányi Dezső Vélemény TISZTULÓ HORIZONT Noha a kulisszák mögött hosszas, néha kilátástalannak tűnő küzdelem és taktikázás előzte meg létrejöttét, ma már elmondható, jó, hogy megalakult a Magyar Igazság Párt. Nem roggyantotta meg a kormánykoalíciót - mellesleg ez senkinek sem lett volna érdeke, még azoknak sem, akik titokban erre vágytak -, végre világos és egyértelmű képletet teremtett az MDF-ben. Annak ellenére így van ez, hogy immár nem alapvető társadalmi érdek és igény új pártok alakulása, mert szándékaik és törekvéseik ellenére szétporlaszthatják, sőt, alkalmasint szétzilálhatják a közéletet, elbizonytalaníthatják a választópolgárt. Arról nem is szólva, hogy a Csurka-féle politikai filozófia, amelyre tevékenységét a Magyar Igazság Párt láthatóan alapozni kívánja, olyan, mint egy szürrealista festmény. Részleteiben reális, összhatásában, koncepciójában, jövőt illető elképzeléseiben elmosódott és képlékeny. Az ok nyilvánvaló: a valóságra, a tényekre rátelepszik az elfogultságoktól és balítéletektől sem mentes ideológia. Pedig e tájékon a korábbi évtizedek és az elmúlt három év tapasztalatai alapján azt mindenképpen megtanulhatta volna a valamire való politikus, politikai gondolkodó, hogy kevesebb ideológia és több tényszerűség a sikeres politizálás alapja. Mindezeken túl a legfontosabb mégiscsak az, hogy a Magyar Igazság Párt megalakulása, az azt megelőző hercehurca arra hívja fel a politikacsinálók figyelmét, hogy a működőképes demokrácia megalapozásához valódi pártokra van szükség, és nem baráti kapcsolatokból, asztaltársaságokból, laza szimpátiákból szövődött, belsőleg egyenetlen politikai szerveződésekre. Úgy tűnik, olyan tapasztalat ez, amit az MDF után más pártok sem takaríthatnak meg, függetlenül attól, hogy a parlamentben vagy azon kívül tevékenykednek-e. Kloss Andor KISALFÖLD 3 Esseni kapcsolat Nemzetközi porondon az Édász Együttműködési szerződést kötött a németországi Essenben az RWE Energie és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. A két, villamos energetikában működő társaság az együttműködési szerződés alapján szoros partneri kapcsolat kiépítésére törekszik. Az együttműködésbe az RWE Energie krefeldi regionális áramszolgáltató egységét vonták be, mely területi sajátosságai alapján hasonlít a győri Édász Rt.-hez. Az együttműködés súlypontját a villamosenergiatermelés és -elosztás, a berendezések üzemeltetése és karbantartása kérdései alkotják. Ezen túlmenően a szociális és képzési ügyek, valamint a pr-tevékenység területén is együttműködést terveznek. Az Édász Rt. számára fontos, hogy a közelgő privatizációja előtt minél nagyobb nemzetközi tapasztalatokat szerezzen, és szakmailag is felzárkózzon a nyugati partnereihez, amikorra is a magyar villamosenergia-rendszer a nyugati rendszerhez kapcsolódik. Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik út minőségű étkezési búzájukat az állami intervenciós felvásárlás keretében - tájékoztatta Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője az MTI-t. A gabonát felajánló tonnánként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos zárolás után eldöntheti, hogy visszavásárolja-e a terményt. Amennyiben lemond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. A termelők közül bárki felajánlhatja terményét, ez azonban nem lehet része export céltermeltetési pályázatnak. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Az erről szóló rendelet a napokban jelenik meg.