Kisalföld, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

2 KISALFÖLD Világgazdasági Fórum Davosban Csehországé lehet a legújabb közép- és kelet-európai gazda­sági sikertörténet, ehhez azon­ban az kell, hogy az Európai Unión kívüli európai országok­kal is felfuttassa kereskedel­mét - jelentette ki Vladimír Dlouhy cseh kereskedelmi és ipari miniszter a The Wall Stre­et Journal Europe című gaz­dasági szaklapnak Davosban, a világ állam- és kormányfői­nek, valamint üzleti vezetőinek jelentős részét vendégül látó Vi­lággazdasági Fórum helyszí­nén. Dlouhy és Václav Klaus miniszterelnök az idén export­ra épülő, 2-4 százalékos gaz­dasági növekedést várnak or­szágukban. Rövid távon jelentős nehéz­ségeket jósol országa gazdasá­gának Borisz Fjodorov, aki a múlt héten vált meg az orosz pénzügyminiszteri széktől. Mint mondta, hosszabb távon sen­ki sem tudja meggátolni a pi­acgazdasági reformok folytató­dását Oroszországban, eleinte azonban néhány hónapnyi meg­torpanás várható. Fjodorov el­­marasztalólag szólt Viktor Cser­­normirgyin kormányfőről, aki­ben szerinte nincs meg a szán­dék további reformok beveze­tésére. Maga a miniszterelnök a re­formok folytatódását ígérte Da­vosban, egyúttal határozottan kizárta a régi rendszer vissza­térésének lehetőségét. A román gazdasági stratégia és reform államminisztere, Mircea Cosea azt jelentette be, hogy a dél-koreai Daewoo cég összesen 3 milliárd dolláros ro­mániai előzetes terveinek ke­retében 250 millió dollárért kí­vánja megvásárolni az Oltcit autógyárat, és a cégbe össze­sen további 700 millió dollárt szándékozik beruházni. Ha a terv megvalósul, ez lehet min­den idők legnagyobb külföldi befektetése a kelet-európai or­szágban. Göncz Árpád találkozói Göncz Árpád köztársasági el­nök, aki a Világgazdasági Fó­rum és a Világművészeti Fó­rum munkájában vesz részt a svájci Davosban, vasárnap ta­lálkozott Süleyman Demirel tö­rök köztársasági elnökkel, Jasszer Arafattal, a PFSZ elnö­kével, Valdis Birkavi lett mi­niszterelnökkel, Jean-Claude Paye-jel, az OECD főtitkárával és Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével. Demirel elnökkel egyetértet­tek abban, hogy a magyar-tö­rök politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok bővítése egyes területeken hozzájárul­hat Magyarország integráció­jának előrehaladásához is. Konkrétan felmerült, hogy Tö­rökország is támogatja Magyar­­ország tagságát az OECD-ben, és lehetséges az együttműkö­dés a „Partnerség a békéért” program keretében is. Göncz Árpád megerősítette Demirel elnök Magyarországra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szulejmán-ki­­állításhoz kapcsolódóan sor ke­rülhet. Jasszer Arafattal, a PFSZ el­nökével megvitatták a közel­­keleti békefolyamat alakulását és a közeljövő kilátásait. Ara­fat bízik abban, hogy a Davos­ban folytatott tárgyalásai alap­ján is mielőbb sikerül megál­lapodásra jutni, ami azért is fontos, mert minden késede­lem csökkenti a békefolyamat hitelét. A megbeszélésen átte­kintették a magyar-palesztin kapcsolatokat is, és szó esett az újjáépítés programjáról is. Mindezeket a kérdéseket meg­vitatják majd Arafat magyaror­szági látogatásán. Az erre szó­ló meghívást Göncz Árpád szó­ban is megerősítette. Birkavs lett miniszterelnök jelezte Göncz Árpádnak, hogy szorosabb együttműködésre tö­rekednek a visegrádi országok­kal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggésben új lett-magyar megállapodások megkötését szorgalmazta, főleg gazdasági és jogi területen. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Ár­pád kérte a teljes tagságra irá­nyuló magyar törekvés támo­gatását, hogy mielőbb megszü­lethessen a tagsági tárgyaláso­kat elindító politikai döntés. Paye igen pozitívan értékel­te az eddigiekben Magyaror­szág és az OECD számos bi­zottsága között kialakult együtt­működést, jelezte, hogy a szer­vezetben megkezdődött a gon­dolkodási folyamat több ország, így Mexikó, Korea és a közép­európai országok felvételéről. A főtitkár véleménye szerint Ma­gyarország az eddigi sikeres együttműködéssel jól előkészí­tette a talajt a továbblépéshez. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével Göncz Árpád Kádár Béla miniszter társa­ságában áttekintette az EBRD által a magyar gazdasági át­alakuláshoz, privatizációhoz, a magánszektor fejlődéséhez és az infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatást, amely ed­dig közel 200 millió ECU konk­rét támogatást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötele­zettséget jelentett. Szintén át­tekintettek néhány olyan terü­letet, amelyen az EBRD továb­bi támogatást nyújthat Magyar­­országnak, különös tekintettel a bankszektorra és a nagyvál­lalati privatizációra. (MTI) George Bush átveszi a kitüntetést Helmut Kohltól. Kohl Washingtonban Helmut Kohl német kancel­lár vasárnap kétnapos láto­gatásra Washingtonba érke­zett, formailag az amerikai kormányzók szövetségének meghívására. Sűrű program­ja keretében hétfőn találko­zott Bill Clinton elnökkel, még­pedig egy felkapott georgetow­­ni vendéglőben, az olasz kony­hájáról híres Felomenában. Ez már a második alkalom, hogy Bill Clinton beiktatása óta a német kancellár Wa­shingtonban járt. Helmut Kohl kancellár va­sárnap este a washingtoni né­met nagykövetségen rende­zett ünnepség keretében át­nyújtotta George Bush volt amerikai elnöknek és külügy­miniszterének, James Baker­nek a legmagasabb német ki­tüntetést, az Érdemrend Nagy­keresztjét. A kancellár a ki­tüntetés átadásakor melegen méltatta a német újraegyesí­tés érdekében kifejtett tevé­kenységüket. Kijelentette, hogy a német nép hálával tar­tozik nekik „azokban a zűr­zavaros és drámai években" tanúsított helytállásukért és támogatásukért. (MTI) Gajdar és Fjodorov nélkül Borisz Jelcin orosz elnök ismét egy felkészült refor­merét vesztette el. Jegor Gajdar után - aki az orosz kormányfő első helyettese, a jelcini refor­mok fő mozgatója volt - most Fjodorov, egy­kori pénzügyminiszter döntött úgy, nem vállal szerepet az új orosz kabinetben. A politikai értékelők úgy vélik, ez (netán) a radikális reformok visszafogását jelenti majd Oroszországban. Gajdar jól képzett közgazdász, akit so­kan elismertek hazájában. Borisz Fjodorov is felkészült pénzügyi szakember, távozá­suk figyelmeztetés lehet a reformok végig­­vitelének a veszélyeztetettségére. Ugyan­akkor úgy tűnik, Jelcin visszafogottabb tempót szeretne diktálni a reformok terén. A kérdés az, kinek hisznek majd az állampolgárok. Mi­közben Jelcin még mindig az igazi alternatíva az orosz politika porondján - népszerűsége csökke­nőben van. Ebben közrejátszik: nehezen lendül előre országának gazdasága, a fenn­álló hihetetlen problémaözönt nem tudja hatásosan orvosolni. Az a helyzet állhat elő, hogy a türelem, a megértés elfogy hazájá­ban iránta. Ha Gajdar, Fjodorov és több más refor­mer eláll az elnöktől, Jelcin könnyen abba a helyzetbe kerülhet, mint elődje, Gorba­csov. Egyedül marad. Ettől pedig - Zsiri­­novszkijjal a háttérben - isten óvja Orosz­országot és a térséget. PASS ANDRÁS Jelcin nehéz napjai KISALFÖLD A CSALÁD NAPILAPJA A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Kiadó és szerkesztőség: 9022 Győr, Szt. István út 51. Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042; 96/312-475. Fax: 96/313-042. Hirdetésfelvétel telefon/fax: 96/316-313. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr. Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zs. utca 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon: 99/340-383. Fax: 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon és fax: 98/314-277. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Terjeszti: a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hó­napra 319, negyedévre 957 forint. Nyomás: Széchenyi Nyomda Kft. 9024 Győr, Kálvária út 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN ügyvezető igazgató. Index: 26-060-Hu ISSN 0133-1507 A NAGYVILÁG HÍREI Zsirinovszkij belgrádi sajtóértekezlete Az ENSZ vonja ki csapatait Boszniából - Ha légitámadást hajtanak végre a boszniai szerb váro­sok ellen, az hadüzenet Orosz­ország számára - jelentette ki belgrádi sajtóértekezletén Vla­gyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt el­nöke, aki vasárnap kezdte meg többnapos szerbiai látogatá­sát. Sok száz fős lelkes hall­gatóság gyűlt össze sajtóérte­kezletén, amely azonban in­kább nagygyűlésre, semmint sajtókonferenciára hasonlí­tott. Zsirinovszkij szinte min­den válaszát dübörgő taps és éljenzés követte. A mondanivaló, amit Zsiri­novszkij kifejtett, belgrádi kö­zönsége számára nagyon szív­hez szóló volt: az ENSZ von­ja ki csapatait Boszniából, hagyja, hogy a népek maguk döntsék el sorsukat. Orosz­ország békeszerető ország, de Szerbia oldalán van, s ha hív­ják, segít, s elküldi csapata­it. Amikor megkérdezték, mi­lyen választ adhat Moszkva egy esetleges NATO-légicsa­pásra Boszniában, Zsirinovsz­kij kijelentette, hogy arra egy új orosz kormány ad majd vá­laszt, nagyon hatékonyan. Ki­jelentette, hogy nem nyugszik, amíg Kozirevet le nem váltják a külügyminiszteri tisztség­ből. Zsirinovszkij elmondta még, hogy nem kért találko­zót Milosevic elnöktől, de ké­szen áll a konzultációra a szerb vezetővel. Zsirinovszkij hét­főn ellátogatott a szerb Kraji­­nába. (MTI) SZIMFEROPOL. A krími el­nökválasztás vasárnap tartott második fordulóján Jurj Mes­­kovot, a félsziget Oroszország­gal való újraegyesülését szor­galmazó politikust választot­ták meg a jelenleg Ukrajná­hoz tartozó autonóm köztár­saság első elnökévé. Még nem hivatalos adatok szerint a po­litikus a szavazatok 75,1 szá­zalékát, míg fő ellenfele, Nyi­­kolaj Bagrov, a parlament el­nöke 23,3 százalékát szerez­te meg. MOSZKVA: A kirgiz válasz­tópolgárok megerősítették Asz­kar Akajev elnök hatalmát, miután a választásra jogosul­tak döntő többsége bizalmat szavazott a parlamenti ellen­zék által támadott államfő­nek. Nem végleges adatok sze­rint 95,6 százalékos részvétel mellett 96,7 százalék volt az „igen” szavazatok aránya, ami azt jelenti, hogy a közép-ázsi­ai köztársaság lakossága az elnök mellett támogatásáról biztosította az Akajev által két éve kezdett reformokat is. DAV­OS. Simon Peresz izra­eli külügyminiszter és Jasszer Arafát, a PFSZ vezetője meg­állapodott arról, hogy egy hét múlva Kairóban újabb talál­kozót tartanak, amelyen meg­próbálják végleges formába önteni az izraeli-palesztin au­­t­onó­miamegál­lapo­d­ás­t. PÁRIZS: A baloldal előre­törését hozta a franciaorszá­gi parlamenti pótválasztások vasárnapi első fordulója. Há­rom választókörzetben került sor voksolásra. A vasárnapi szavazás jelentőségét az ad­ja, hogy 10 hónappal a jobb­oldali kormány hatalomra ke­rülése után ez volt az első iga­zi alkalom az erőviszonyok fel­mérésére. LONDON: John Major brit miniszterelnök február 14- étől 16-áig hivatalos látoga­tást tesz Oroszországban -je­lentették be hétfőn London­ban. A brit kormányfő utoljá­ra 1991 szeptemberében, még a Szovjetunió felbomlása előtt járt Moszkvában. BARCELONA Csaknem po­rig égett hétfőn reggel Barce­lona belvárosában a világ egyik legnagyobb operaháza, a hí­res Liceo. Az AFP szerint a tűz díszletépítés közben tört ki: az egyik munkás hegesztő­pisztolyáról szikra pattant a színpadi függönyre, amely azonnal lángra kapott. A tűz a fából készült mennyezeten át gyorsan átterjedt a néző­térre is: az egész XIX. száza­di termet elborították a lán­gok. A csaknem harminc tűz­oltó két órán át harcolt a lán­gokkal, s a füstöt az egész vá­rosban látni lehetett. A tűz­esetben két személy enyhe füstmérgezést kapott. A mint­egy 3000 férőhelyes, neo­klasszicista stílusú operaház a katalán főváros leghíresebb sétányán, a Ramblason talál­ható. BUDAPEST. Göncz Árpád­nak, a Magyar Köztársaság el­nökének meghívására febru­ár 3-a és 5-e között Vincent Censu Tabone, a Máltai Köz­társaság elnöke hivatalos lá­togatást tesz Magyarországon. Útjára elkíséri felesége, MOGADISHU. Félreértés­ből tüzet nyitott egy amerikai katonai konvoj a Szomáliai fő­városban élelmiszerért sor­ban álló többszázas tömegbe: a halottak száma öt, sok a se­besült. Stevenson McKtvaine, a mogadishui amerikai ügy­vivő szerint szomáliaiak pro­vokálták ki, hogy az amerikai katonák a tömegbe lőttek. (MTI) Jeszenszky Ungváron Segélyszállítmány az árvíz károsultjainak Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatoly Zlenko uk­rán és Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter találko­zásának. A hétfőire, melynek Ungvár volt a színhelye, tu­lajdonképpen egy természeti csapás, a Kárpátalja több mint 150 települését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kárpátalja lakosságá­nak a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszál­lítmányát, mely a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat jóvoltá­ból megkétszereződött. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott, amelyen a megye ve­zetői - Durko János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szer­­hij Usztics, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, valamint - az ukrán küldött­ség tagjaként - Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kul­turális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. A tárgyaláson - mint azt Je­szenszky Géza az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta - megvitatták a kétoldalú kap­csolatok helyzetét, mindenek­előtt azokat a lépéseket, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy a két ország gazdasági kap­csolatai minél élénkebbek le­gyenek és könnyítsék a ha­tárokon személy- és teherfor­galmat. Sok szó esett a tár­gyaláson a kárpátaljai ma­gyarság helyzetéről, az erről korábban folytatott tárgyalá­sokból, egyezményekből faka­dó lépések szükségességéről. (MTI) Általános mozgósítás A boszniai szerb köztársaság vezérkara úgy döntött, hogy „minden rendelkezésre álló erőt mozgósít”. A SRNA boszniai szerb hírügynökség ismertette a boszniai szerb vezérkar közleményét, amely szerint a lakosság hadra fogható részét katonai egységekbe vagy munkaalakula­tokba szervezik, hogy „minél hamarabb véget vessenek a háborúnak, s megkezdhessék a gazdaság talpra állí­tását”. A közlés szerint az általános mozgósítás a nőkre is vonatkozik. A mozgósítható állampolgároknak a leg­rövidebb időn belül eleget kell tenniük a parancsnak. (MTI) 1994. február L, kedd

Next