Kisalföld, 1994. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

2 KISALFÖLD A helyi gazdakör holnap es­te 7 órakor tartja összejövete­lét az ifjúsági házban. A tava­szi tennivalók mellett kiemel­ten foglalkoznak az uborka nö­vényvédelmével. GÖNYŰ A falu pályázatot nyújtott be Gönyű és környéke partvidéké­nek támogatására, mivel a mű­ködtetett erőmű vízingadozásai veszélyesen kimosták a partot a falu magasságában s ennek következtében az aszfalt több helyen megrepedt. A helyi önkormányzat a lak­tanya értékesítésével szerzett pénzből - 2,3 millió forint - új fogászati rendelőt, fogászati röntgenszobát rendezett be. Ezenkívül helyet kapott ugyan­ott egy általános diagnosztikai labor is. MOSONSZENTMIKLÓS Az Alapellátási Szabadegye­tem következő rendezvénye a helybeli polgármesteri hivatal­ban lesz holnap délután 1 óra­kor. Ezúttal „Egészség, gazda­ság, társadalom” címmel, első­sorban a családi kérdések or­voslásával foglakozik. A Népjó­léti Minisztérium munkatársa a gyermekek jogairól, a moson­magyaróvári Karolina Kórház munkatársa, dr. Futó Zoltán pe­dig a kardiológiai ellátás kérdé­seiről számol be a hallgatóknak. (Folytatás az 1. oldalról.)­­ A közoktatási törvény tan­év eleji életbelépése, annak végrehajtási rendeletei, a köz­­alkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításai miatt ebben a tanévben tornyo­sulnak a feladataink. Éppen a napokban látott napvilágot a Tankerületekről szóló 3/1994 MKM rendelet. Szá­mos olyan kérdésben is véle­ményt kell nyilvánítanunk és állást foglalnunk, ami első­­sorban nem a mi, hanem több­nyire az MKM, vagy az önkor­mányzatok feladata lenne. Az illetékes minisztérium azzal érvel, hogy helyismeretünk, rálátásunk közvetlenebb, az önkormányzatok pedig a szak­mai lépéseket próbálják ve­lünk ellenőriztetni. Azt érez­zük, hogy hatósági eljárást várnak el tőlünk a települési önkormányzatok, az intézmé­nyek és testületek közül szá­mosan. Mi továbbra is arra törekszünk, hogy határozot­tan és következetesen, politi­kától mentesen, korrektül, szakmai megalapozottsággal, szakszerűen tevékenykedjünk - mondta Környei László. - A feladatok ezek szerint szerteágazóak és sokrétűek. - Csak egy példa. A képe­sítési előírások felmérése és rendszerezése után rengeteg tennivalót jelentett, hogy mind a városi és települési önkor­mányzatok, mind az intéz­ményvezetők kérdések özöné­vel árasztottak el minket a pe­dagógusok be- illetve átsoro­lása kapcsán. Ezen jórészt túl­vagyunk. Most a pedagógiai programok engedélyezés előt­ti szakvéleményezésével és az intézményvezetői pályázatok minősítésével foglalkozunk. - Mit mutatnak az iskolák­nál végzett vizsgálatok? - Kiemelt feladatunk az ok­tatási intézmények szakmai vizsgálata, ellenőrzése. A ré­gió mindhárom megyéjében két típusú vizsgálatot végez­tünk. Egyrészt ellenőriztük az érettségi írásbeliket. Tapasz­talataink és szülői bejelenté­sek alapján az idei évben ezt az ellenőrzést még körültekin­tőbben fogjuk végezni. Mind­három régióban lesznek olyan intézmények, ahol többször megfordulunk. Másrészt - a fenntartók kérésére - konk­rét, átfogóbb formában ellen­őrző vizsgálatokat tartottunk oktatási intézményekben. Volt ahol az okozott gondot, hogy az alapító okirat felülvizsgá­latát a jegyző úgy értelmezte, ezáltal új iskolát alapítanak és új intézményvezetői állást írtak ki. Itt felhívtuk a fenn­tartó figyelmét: a törvény sze­rint a vezetői megbízások nem vesztették érvényüket, tehát nem lehet ezen a címen új pá­lyázatot kiírni. Másutt a tan­tárgyfelosztást vizsgálva évek­re visszamenőleg az derült ki, hogy az igazgató és helyette­sei a kötelező óraszámuk több­szörösében (16-21 órában) ta­nítottak túlórában ahelyett, hogy alkalmaztak volna erre külön szakos tanárt. Ugyan­csak problémát okozott, hogy helytelenül értelmezték a ké­pesítési előírásokat, vagy kol­légákat olyan főiskolára küld­tek továbbtanulni, ahol nem lehetett az iskola profiljához szükséges képesítést szerez­ni. Másutt egy község új is­kolát alapított, de a képvise­lő-testület elfelejtett igazgatói megbízást kiadni, így törvé­nyesen megbízott igazgató nél­kül működött az iskola... PASS ANDRÁS Fotó: B. A. -----------------------------------------------1 iBlulktf.­­új­­ gy A név változott, a feladat maradt S­zakmai alapon nyugvó pedagógiai vizsgálatok Szakmai megalapo­zottsággal, politikától mentesen - mondta Kör­­nyei László. AKTUÁLIS Az orvos fehér köpeny, a beteg pizsama nélkül Lapunk figyelmes olvasói minden bizonnyal felfigyeltek azokra a rövid hírekre, ame­lyekben az „Egymásért”, a hae­­matológia (vérképzőrendsze­ri­ betegek egyesületének ren­dezvényeire hívtuk fel a figyel­met. Nemrég - talán éppen a legrosszabbkor, amikor be­számoló és vezetőségválasztó összejövetelüket tartották - meglátogattuk az egyesület tagjait, hogy többet tudjunk meg róluk. Fura érzés fogott el, amikor azt láttam, éreztem, hogy ők negyvenhárman, a társada­lom legkülönbözőbb rétegei­ből kikerülve milyen erős kö­zösséget alkotnak. Bár nehe­zen oldódtak, de aztán szin­te családias „civódás” közepet­te értékelték eddigi munká­jukat, alakították ki jövőbeni programjukat. Közös célju­kat, az egyesület lényegét ta­lán legjobban az a kérdőíven beérkezett válasz fogalmazta meg, mely szerint: számukra az a legnagyobb segítség, hogy az orvosok és ápolók nem fe­hér köpenyben, a betegek pe­dig nem pizsamában találkoz­nak egymással. Az ismét elnökké megvá­lasztott dr. Nahajevszky Sa­rolta, aki a fővárosi haemato­­lógiai intézet szakorvosaként jár „haza” klubtársaihoz, meg­fontolandó gondolattal kezd­te: - Meggyőződésem, hogy nemcsak a csontvelő- és nyi­rokcsomó-, vagy más megbe­tegedésekben szenvedőknek lenne szüksége a rendszeres klubéletre, hanem a teljesen egészségeseknek is, mert a közösséghez tartozás ősidők óta természetes igénye az em­bernek. Nekünk annak ide­jén az adta az ötletet a klub létrehozására, hogy kerestük azokat a módszereket, ame­lyekkel oldható a félelem be­tegeinkben. Ugyanis az nem igaz, hogy betegségük miatt bármit is elvesztettek volna ezek az emberek azokból az értékekből, amit magukban hordoznak. - Miért kellett a klubból hi­vatalosan bejelentett egyesü­letté átalakulniuk? - Csak így tudtunk mentál­higiénés pályázatokat bead­ni, amelyek közül az egyiken sikerült elnyernünk három­­százezer forintot. Ebből és a tagdíjakból sikerül biztosíta­ni a klub működését. A résztvevőkkel elbeszélget­ve, a legtöbben azt panaszol­ták, hogy nehezen jutnak munkához. A megyei munka­ügyi központ segítő szándé­kát élvezik, velük együttmű­ködési szerződést kötöttek, de jogszabályi változtatásokat el­engedhetetlennek tartanak ahhoz, hogy a munkáltatók is szívesen lássák őket. Mint ahogy ők is nagy szeretettel várnak mindenkit, aki érdek­lődik tevékenységük iránt. Aki viszont anyagilag is szeretné segíteni az „Egymásért” Hae­­matológiai Betegek Egyesüle­tét, az a megyei OTP Bank­nál vezetett 339-98004- 550244 számú számla gyara­pításával teheti meg. FORGÁCS LÁSZLÓ Fotó: SZ. Ö. 1994. április 20., szerda Diákexpedíció Tibetbe? T­ámogatókra várva (Folytatás az 1. oldalról.) A szakkör ez év júliusa és szeptembere között utazást tervez Körösi Csom­a Sándor kutatói működésének színhe­lyére, az Indiához tartozó Nyu­­gat-Tibet-hegyi kolostorba. Az útvonal rövid leírása is kalan­dos, és felejthetetlen utat sej­tet. Delhiből útjuk Simlába, onnan a kanami kolostorba vezetne, ahol Körösi Csom­a 1827 őszétől 1830 őszéig tar­tózkodott, s ahol kutatómun­kájának döntő részét végez­te. Útjuk érintené Leh­et, Nyu­­gat-Tibet székvárosát, majd vezető és teherhordók segít­ségével gyalogosan járnák be Zangla, Padam, Phugtal, Dar­­csa vidékét, látogatást tenné­nek Dharamsalában, a tibeti emigráció központjában és az ottani buddhista egyetemen is. A középiskolás szakkörök közül elsőként vállalkozná­nak ilyen - térben és szellem­ben is - távoli útra. Az utazás során néprajzi, vallási megfi­gyeléseket végeznének, vala­mint az ezekhez tartozó fotó­dokumentációkat is elkészí­tenék, hogy visszatértük után fotókiállításokon, illetve elsősorban középiskolákban tartott előadásokon számol­hassanak be tapasztalataik­ról, megfigyeléseikről, élmé­nyeikről. Ennek kapcsán nem­csak a hagyományos tibeti kultúra különös értékeire sze­retnék felhívni a figyelmet, ha­nem a kis népek sorsában mu­tatkozó hasonlóságokra, lé­tük veszélyeztetettségére és a világörökségbe tartozó ősi kul­túrájuk megőrzésének fontos­ságára is. Programjuk maga mögött tudja a gimnázium, valamint a Tibet Társaság teljes erköl­csi, eszmei támogatását, és várják a Kelet-Ázsiai Gyűjte­ményi Múzeum fotódokumen­tációs megbízólevelét is. Ám ekkora - ötven napra terve­zett - úthoz, bármily sajnála­tos, pénz is szükségeltetik. Pályázatukat - félmillió forin­tot alig meghaladó összegért -bizakodással nyújtják (nyúj­tották) be a városi önkormány­zat alapítványának felhívásá­ra. Hogy milyen reménnyel? Az elmúlt évben válaszra sem méltatták őket. Talán az idén másként lesz... (A szakkör ezúton is kéri az utat szponzorálni tudók, aka­rók segítségét és várja a fel­ajánlásokat az MHB Rt. Győ­ri Igazgatóság 1. fiók 330- 88882 Révai Miklós Alapít­vány 330-00831 -0013 szám­laszámon.) K. L. A. Tavaszi tárlat Ismét megrendezte a Ma­gyar Képzőművészek és Ipar­művészek Szövetsége orszá­gos tárlatát Budapesten, ezút­tal a Petőfi Csarnokban. 570 alkotó képviselteti magát. A megyei képzőművészek közül tizenhatan mutatkoztak be al­kotásaikkal: Cziráki Lajos, Farsang Sándor, Giczy János, Selényi Károly István, Rado­­sza Attila, Ézsiás István, Tó­vári Tóth István, Soltra E. Ta­más, Nagy Géza, Sz. Egyed Emma, Nagy Stoica George­­ta, Lebó Ferenc, Illés Csaba, Hefter László, Heitler László és az elhunyt Renner Kálmán. A tárlat május 8-ig tekinthe­tő meg. Mazdának futott Tegnap délután kevéssel négy óra előtt Győr-Gyár­­városban, a Rába standionja felől a Tompa utca irá­nyába közlekedett Mazda személykocsiján egy hölgy. A Madách utcában egy hat-hét éves kisgyerek oldalról nekifutott a kocsinak. A mentők nyolc napon túl gyó­gyuló sérülésekkel szállították kórházba a gyereket. Banktitok és titokvédelem Dr. Vincze István megyei fő­ügyész e konzultáció céljáról szólva elmondta, hogy az a pénzintézetek és a bűnüldö­ző szervek kölcsönös megis­merése, a figyelemfelkeltés, valamint a jogalkotókra és jog­­alkalmazókra váró nehézsé­gek áttekintése szándékával jött létre. Említést tett a fegy­vercsempészet, a terrorizmus, a droghelyzet nemzetközi ala­kulásáról, annak hatásáról a pénzügyi biztonságra. Han­goztatta, hogy az ismertté vált esetek azt mutatják: nagy ve­szély fenyegeti az országot, ha a nemzetközi folyamatokat, jelenségeket elbagatellizálja. Országunk helyzete nagyon nehéz - hangsúlyozta -, mert utólag kell létrehozni azokat a törvényeket, garanciákat, melyeket Nyugat-Európában már korábban meghoztak, il­letve alkalmaznak. Rámuta­tott, hogy nemzetközi össze­fogásra van szükség. Becsült adatokra hivatkozva elmond­ta azt is, hogy a bankokban megforduló, feltehetően nem legálisan szerzett pénz mennyisége a világban 300 millió dollárra, Magyarorszá­gon 80-120 milliárd forintra tehető. Dr. Molnár Gábor legfőbb ügyészségi ügyész előadásá­ban megválaszolta mindazo­kat a kérdéseket, melyeket a konzultációt létrehívó pénz­intézetek fogalmaztak meg a banktitokkal, a banktitok ki­­adhatóságával kapcsolatban különös tekintettel arra, hogy a banktitokra vonatkozó új szabályozás meghatározott körben és feltételek mellett megkönnyíti a banki adatok megszerezhetőségét, valamint enyhíti a betétekre vonatko­zó szigorú titokvédelmet. E szabályozás kiterjeszti és pon­tosabban határozza meg a ti­toktartásra kötelezettek kö­rét, valamint bűntetté nyilvá­nítja a banktitok illetéktelen személy részére történő hoz­záférhetőségét. Szóba került többek között: mely szerveket és milyen körben kell nyomo­zóhatóságnak tekinteni, mit kell tartalmaznia a nyomozóható­ság megkeresésének, kinek az adatai adhatók ki, miként kell eljárni, ha a sértett pénzinté­zet. Az előadó a kérdések meg­válaszolása után kitért arra is, hogy a pénzmosás megelő­zéséről szóló törvény alapján a pénzintézeteket olyan beje­lentési kötelezettség terheli, melynek elmulasztása június elejétől a Btk. szerint bűncse­lekménynek minősül. A nyo­mozóhatóságok pedig a hiva­tali visszaélés miatt törvényi­leg felelősségre vonhatók. Dr. Bene László, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi he­lyettese elmondta: a rendőr­ség mindent megtesz képzés­sel, szakértelemmel, széles kö­rű szabályzással az ügyek kor­rekt intézésére. Elhangzott: az elengedhetetlenül szüksé­ges szabályzókat a gyakorlat fogja kialakítani, s azt is, hogy milyen szerepet rónak és vál­­lal(hat)nak a bankok a bűnül­dözésben . A pénzintézetek ré­széről az együttműködés igen­lése mellett számos kérdés fo­galmazódott meg és hangsú­lyozták: egy bank addig bank, amíg az iránta való bizalom meg nem rendül. KESZEI L. ANDRÁS A | -IPX' A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: NYERGES CSABA. Kiadó és szerkesztőség: 9022 Győr, Szent JxJLOZJUjIj IL^ÍLbÍJJ- István út 51. Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042; 96/312-475. Fax: 96/313-042. Hirdetésfelvétel telefon/fax: A CSALÁD NAPILAPJA 96/316-313. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zs. utca 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon: 99/340-383. Fax: 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon és fax: 98/314-277. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 319, negyedévre 957 forint. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt, árusítja a RÁBAHÍR Rt és alternatív árusok. Nyomás: Széchenyi Nyomda Kft. 9024 Győr, Kálvária út 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN ügyvezető igazgató. Index: 26-060­ HU ISSN 0133-1507

Next