Kisalföld, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

1996. augusztus 14., szerda Nemzetközi bélyegkiállítás A magyar filatelisták nemzetközi bélyegkiállítással köszön­tik hazánk jeles eseményét, a honfoglalás 1100. évforduló­ját. A kiállítást - amely augusztus 18-ig lesz látható a Ma­gyar Kultúra Alapítvány Házában - tegnap délelőtt dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nyitotta meg. A százöt külföldi és százhuszonöt magyar kiállító több mint hétszáz keretben mutatja be gyűjteményének jeles da­rabjait. Érdemes megemlíteni két különlegességet: az egyik Wittenberg ausztrál gyűjtő magyar anyaga, amely ma a vi­lág legteljesebb és legnagyobb gyűjteménye, a másik pedig az 1896-os centenáriumra kiadott levelezőlapok szebbnél szebb darabjai. A kiállítás időtartama alatt és színhelyén au­gusztus 17-én, szombaton délelőtt tíz órakor kerül sor a 69. bélyegnapi ünnepségre is. Kép és szöveg: Moldoványi Géza A tárgyalási technikáktól a konfliktuskezelésig Nyári PDSZ-szeminárium Négynapos szemináriumot tart Győrben, a Kereskedelmi Szak­­középiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiumában a Peda­gógusok Demokratikus Szakszervezete. A hétfőtől csütörtökig tar­tó tanácskozáson mintegy száz szakszervezeti aktivista és veze­tő jött össze az ország különböző településeiről, hogy tudásukat gyarapítva felkészültebben képviselhessék az őket megválasztó kollégák érdekeit a munkaadókkal folytatott tárgyalások során.­ ­ Az emberek, így a pedagó­gusok is, elfordulnak mosta­nában a politikától. Éppen ezért elégedett vagyok azzal, hogy ilyen sokan jelentkeztek az egyébként nem túlzottan reklámozott szemináriumunk­ra - mondta Szakács Péter, a PDSZ szóvivője, amikor ked­den délután felkerestük a to­vábbképzés helyszínén. A PDSZ egyébként évente több szemináriumot is tart, a legnagyobbat azonban min­dig nyáron rendezik meg. A cél az, hogy a tagság önvédel­mi képességét fokozzák - így lehet elérni, hogy a munka­­vállalói érdekek minél kevés­bé sérüljenek.­­ Nemcsak jól képzett veze­tőségre van szüksége a tag­ságnak, hanem arra, hogy he­lyileg is felkészült képviselői legyenek. Ebben szeretne se­gíteni a szeminárium, mely­nek előadásain elsősorban jog­szabályi ismereteket és prak­tikus tanácsokat adunk át a hallgatóságnak - mondta el a szóvivő. A munkajogi ismere­tek, a tárgyalási technikák és a konfliktuskezelés mellett sok másról is szó esik a négy­napos rendezvénysorozaton. Többek között a tavaszi közal­kalmazotti törvénymódosítás­ról és a szeptembertől életbe lépő közoktatási törvénymó­dosításról is. A szemináriummal egy idő­ben itt Győrben készül fel a PDSZ választmánya az őszi kongresszusra. Komoly prog­rammegújításra van szükség. A kialakult helyzetnek megfe­lelő célokat kell választanunk, úgy, hogy főbb céljaink ne vál­tozzanak. Új ötletekre és tech­nikai megoldásokra is szüksé­günk lesz, hogy továbbra is eredményes munkát végezhes­sünk, és fel kell készülnünk a szakszervezet életének újabb három évére.­ ­MEG­ A Hargita mellől érkeztek Erdélyből, közelebbről Csík megyéből, a Hargita mellől ér­kezett iskolás gyerekek és szü­leik negyvenöt tagú csoportja vendégeskedik Nyúlon. Útju­kat Horváthné Czippán Ibo­­lya és Pákozdy István iskola­széki tagok szervezték és az erdélyiek a nyúli általános is­kolások korábbi hargitai láto­gatását viszonozzák. A kápol­­násfalui vendégek, közlésük szerint, nagyon jól érzik magu­kat a Kisalföldön. Ismerkednek a vendéglátó községgel és kör­nyékével, a megyeszékhellyel. KISALFÖLD A vízpart tovább nem terhelhető A tegnap délután Győrött, a városházán tartott lakos­sági fórumon a Mosoni-Duna mentén elhelyezkedő csónak­házak részletes rendezési ter­véről esett szó. A fórumon a csónakházak tulajdonosai vettek részt. Pák Eszter, a főépítészeti és környezetvédelmi iroda képviselője nyitotta meg a be­szélgetést, majd Fátay Ta­más, a rendezési terv készí­tője szólt a tervezési felada­tokról, a területfelhasználás­ról, a létesítmények elhelyezé­séről, a közlekedési tényezők­ről, a közművesítés lehetősé­geiről. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztés során a területfel­használás és a kialakult telek­határok változatlanok marad­nak. A vízpart beépítése elérte a telítettség határát, a terület és a városkép sem vehet fel to­vábbi terhelést. A fejlesztés egyetlen útja a földszintes épü­letek emeletráépítése. A víz­ügyi csónakház esetében leg­feljebb a telek 15 százalékát lehet beépíteni, a többi ingat­lannál pedig csak annyi bőví­tés engedhető meg, amennyit egyidejűleg le is bontanak. Elhangzott, hogy a terve­zési terület gazdagon telepí­tett növényzettel rendelkezik és az idős állományt meg is akarják tartani. Az ártéren lévő sportlétesítmények funk­­ciója változatlanul megma­rad a vízpartot kiszolgáló csó­nakházak és teniszpályák be­fogadására. L. A. A fórumon a csónakházak részletes rendezési tervéről volt szó. AKTUÁLIS 3 Kerüljük a csalogató, erős parfümöt és a hadonászást A méh csípését mérgével gyógyítják (Folytatás az 1. oldalról.) - Osztályunkon, a bőrgyó­gyászaton húsz méhallergiás beteget kezelünk - mondja Takács Judit, a Petz Aladár Megyei Kórház munkatársa. - A lakosság mintegy egy szá­zaléka vagy annál is keve­sebb méh- és darázsméreg­­allergén. A méhcsípés okozta haláleset ugyan elenyésző, de sajnálatosan előfordul. A darázs és méh nem ag­resszív rovar, amennyiben mégis támadnak, sokkal in­kább félelmükben vagy ép­pen védekezésként teszik.­­ Nem célszerű hadonász­ni a méhek előtt. Természet­ben kerülendő az élénk színű, virágmintás ruha, a méhcsa­logató erős parfüm. A méh- és darázsméregre érzékenyek le­hetőleg ne étkezzenek a sza­badban. A motorosok viselje­nek bukósisakot, autóval pe­dig ne utazzunk teljesen lehú­zott ablakkal. Az elmondot­takból következik, hogy leg­jobb elkerülni a méhekkel és darazsakkal való találkozást. A méhcsípés után jelent­kező erőteljes duzzanat, piro­­sodás a méhcsípéssel a testbe került méreg természetes kö­vetkezménye. Amennyiben a méhcsípés is elkezd szédülni, olyan érzése támad, mintha a mellén ülnének, gombóc ke­rült volna a torkába, nos ezek már feltehetően allergiás re­­akciók. Előfordulhat azon­ban, hogy a rovar érbe jut­tatta mérgét, s esetleg szeny­­nyezett volt a méreg - hiszen annyiféle vegyszer kerül a természetbe. Az erőteljes reakciókat mindenképpen szükséges kivizsgálni, ennek alapján derülhet ki, hogy va­laki allergiás-e a méhméreg­­re vagy sem.­­ Ami a teendőket illeti: méhcsípés esetén lehetőleg ki kell venni a rovar fullánkját, mindenképpen kinyomni a sebet, s amennyiben mód van rá, jeget helyezni a duzzanat­ra. A népi gyógyászat szerint alkalmaznak paradicsomot, hagymát, lehet, hogy ennek is jótékony a hatása. A házi pa­tikákban sok helyütt megta­lálható a Fenistil gél, ez utób­bi bizonyosan hatékonyabb a paradicsomnál. Mindenkép­pen javaslom a hűtő boroga­tást, ami alatt értem, hogy cserélgetni szükséges a duzza­natra helyezett textíliát. Ez utóbbiak ugye az átlagos csí­pések. Ilyen esetekben nem szükséges, sőt, nem is kell or­voshoz szaladni. A valódi al­lergia viszont sürgős orvosi beavatkozást követel. Amennyiben igazolódik a méh- és darázsméreg-aller­­gia, osztályunkon úgyneve­zett hiposzenzibilizáló keze­lést alkalmazunk. Ez valójá­ban egy hosszan tartó injek­ciós kúra. A betegnek fokoza­tosan, növekvő mértékben adagoljuk a tisztított méh­mér­get, ily módon növelve el­lenálló képességét. Évekig tartó kezelés, ám a méh- és darázsallergének számára az egészséget és mindenképpen a biztonságot jelenti. FERENCZI JÓZSEF Csak akkor szúr, ha fél. Reszkessetek, szúnyogok! A győri Aero Klub repülőgé­pe augusztus 15-én, amennyi­ben az időjárás kedvezőtlen lenne, augusztus 16-án, újra a levegőbe emelkedik vegyszeres szállítmányával. Ez alkalom­mal Győr, Pér és Győrzámoly önkormányzata rendelte meg a vegyszeres szúnyogirtást. Győrött ez lesz az idén a hato­dik alkalom, amikor a ligeteket, parkokat, a folyópartokat vé­­gigpermeteztetik. Mint Bara­nyai Rudolf pannonhalmi gáz­mester elmondta, a nyári meleg napokban még egy hét sem kell, hogy a szúnyogivadékok szárnyra keljenek. Az alkalma­zandó vegyszer valamennyi re­pülő rovart, legyeket, molyo­kat elpusztítja, de veszélyes a méhekre is. Ezt jó tudniuk a méhészeknek, s persze tudják is. A veszélyes napokra ilyen­kor kaptárba zárják a méhcsa­ládokat. Az Aero Klub az idén Kapuváron és Csornán, vala­mint környékükön, illetve a Szigetközben is eredményesen végezte a szúnyogirtást. „ Ma már nem lehet,,egy kicsivel több” Sertéshúst, de mennyiért? Jelentős áremelkedéstől nem tart a kereskedelem (Folytatás az 1. oldalról.)­­ Sajnos, januártól folyama­tosan mentek fel a takarmány­árak, s ez érezteti hatását a sertéshúsárak alakulásában mondta Kártyás Ferenc, az egyik húsbolt vezetője. Egy ki­ló élő sertést 190-200 forintból lehet előállítani, s az a helyzet állhat elő, hogy a termelő nem tudja azt 220-240 forint alatt adni. Ekkor előfordulhat egy ármozgás, de ezerforintos ki­lónkénti árat nem tudok elkép­zelni. Egyébként az alacsonyabb értékű húsra lehet jobban rá­terhelni az árnövekedést, a job­bakra - comb, karaj - már nem­igen. Tudja, a hentesnek volt egy jó mondata a vevő felé, ami­kor közölte a vásárlóval: lehet egy kicsivel több? Ma ez szóba sem jöhet. - Szerintem nem lesz ezer fo­rint a sertéshús év végi kilón­kénti ára - fogad hentesboltjá­ban Dobos Tibor. Ennek kicsi a valószínűsége, mivel ha ilyen jelentősen emelkedne, akkor a kereslet számottevően visszaes­ne. Ezért nagyon át kell gondol­ni a helyzetet, amikor áremel­kedésről beszélnek a termelők, értékesítők egyaránt. Nekem nincsenek szállítási gondjaim, az elmúlt három hétben lassú emelkedés történt ugyan, de így is egy kiló sertéshús ára nálam nem éri el a hatszáz forintot tízszázalékos áremelkedés mel­lett. Talán még öt százalékot tartok elképzelhetőnek... Az­zal is számolni kell, hogy milyen szállítóval lesz dolgunk a jövő­ben. Egyszóval, nem tartom el­képzelhetőnek az ezerforintos kilónkénti árat. - Amit beszélnek az embe­rek, meg írnak a lapok, hogy ezer forint lehet egy kiló sertés­hús ára, azt én túlzottnak tar­tom - mondta Aranyosi János húskereskedő. - Hét-nyolcszáz forintig elmehet ugyan, ahogy a jelenlegi sertéspiac alakul, de az ezerforintos árat nem hi­szem, hogy eléri. A túl magas ár (még ha indokolt lenne is) a ke­reslet drasztikus visszaesését eredményezné. Ez pedig nem lehet érdeke sem termelőnek, sem értékesítőnek. P. A. Kártyás Ferenc Dobos Tibor Aranyosi János

Next