Kisalföld, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

Péntek, 2003. augusztus 1. Nincs vérhiány Az elmúlt hetekben átmeneti hiány alakult ki Baranyában, a kimerült vérkészletek miatt több klinikán is el kellett halasztani a műtéteket. Győrött szerencsére nincs ilyen gond. A nyári hónapok alatt kevesebb vér áll rendelkezésre. Egyrészt a va­káció miatt csappan meg a véradók száma, másrészt jóval több a közúti baleset, amihez nélkülözhetetlenek az életmentő cseppek. Baranyában az elmúlt hetekben komoly hiány lépett fel, még operációkat is el kel­lett halasztani. A megyeszékhely vérellátó központjában megtudtuk egyelőre nem küzdenek ilyen prob­lémával. Némi csökkenést ugyan itt is tapasztaltak, de ez nem jelen­tős. Az összlakossághoz képest kife­jezetten jó helyzetben van ez a te­rület, hiszen évente átlagosan 20 ezer egység vért vesznek le. A kész­letből több alkalommal már Buda­pestet is ki tudták segíteni. Vér­adókra természetesen mindig szük­ség van, ezért hétköznapokon reg­gel hét és délután három óra között várják az önzetlen embereket a vér­adó állomáson. Nem kell előre be­jelentkezni, s fontos, hogy ne éh­gyomorral menjenek a véradók, hi­szen az csak az orvosi vizsgálatoknál szükséges. Vim A régiókról Még idén kormányzati és parla­menti döntést kell hozni a mostani régióbeosztás megváltoztatásáról — jelentette ki csütörtökön Vigántpe­­tenden Baráth Etele. A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatá­sok Hivatalának vezetője kijelentet­te: az unió szabályzata szerint olyan régiókat kell kialakítani, amelyek lakossága 800 ezer és 3 millió fő kö­zött van. Magyarországon nem fel­­tétlenül a régiók számát kell csök­kenteni, egy-egy térség, megye be­sorolásánál az a döntő, hogy mek­kora a térség gazdasági kohéziója és fejlődőképessége. KISALFÖLD Mától több türelem! Csőtörés és hídhiba is hátráltatja a felújítási munkákat Faltól falig közlekedési dugók Folytatás az 1. oldalról. — Nincs átfogó közlekedési ta­nulmány. Bár készülnek hasonlók, azokat nem használják fel, vagy legalábbis az a gyakorlati intézke­désekben nem tükröződik. Tehát nem egyértelműen az autósokban kell keresni a hibát - véli egy la­punk által megkérdezett közleke­dési szakember. Ezzel utalva arra a Kisalföldben július 19-én megje­lent írásra is, amelyben a város al­polgármestere a piros lámpán át­hajtó, s a körforgalomban „béná­­zó” autósokra hárítja a forgalomát­eresztő kapacitás egyötödének el­­vesztét. A szakember szerint bekal­kulálják a lámpák váltási periódus­idejébe a piroson áthajtók miatti időveszteséget.­­ Nem csak tanulmányt, ha­nem út- és közlekedésfejlesztési terveket kellene készíteni, hiszen anélkül pályázni sem lehet a meg­valósításhoz szükséges pénzekre — magyarázta a szakember. Távlatokban gondolkodni Szakértőnk szerint a városfej­lesztési elképzelések előbb kerül­nek a közvélemény elé, mint ahogy azokat szakemberekkel megvitatnák. A közlekedésben nem lehet fokozatos kiépítésben gondolkodni, mert ha megépül egy út vagy egy csomópont, az utólagos átépítés rendkívüli több­letköltségekkel jár, vagy lehetetlen. Taxisvélemény Varga Zoltán 1969 óta taxizik Szerinte ami Győrben néha előfor­dul, az tragikus. Ugyanakkor bízik benne, hogy az útjavításoknak meglesz az eredménye, s javul a közlekedés. A forgalomszervezést el kell fogadni, szerinte nincs jobb megoldás. Inkább kerül, mint­hogy belemenjen a Teleki utcánál előfordulóhoz hasonló dugókba. Azzal egyetértett, hogy az autósok nem ismerik a körforgalomban történő közlekedés szabályait. Szent István út: tovább... Az 1-es főút belvárosi szaka­szán, a Szent István úton már hetek óta tart, és még sokáig tartani fog a forgalomkorláto­zás, sőt, a helyzet augusztustól súlyosbodik. Miután (nagy ne­hezen) befejeződtek a víziköz­műves munkák, kezdődhet a fő­út faltól falig felújítása a Jókai utcától az Újlak utcáig, sőt, a burkolatfelújítás a benzinkútig is kihúzódik. A munkálatok idején kétszer egy sáv marad (váltakozva) az autósok számá­ra, nagyobb dugóra lehet tehát számítani, mint az elmúlt he­tekben. A helyközi járatok érin­tett buszmegállóit is át kell he­lyezni a park mellől. A munka­­területet mához egy hétre (augusztus 8-án) adják át a köz­­beszerzési eljáráson pályázat­­nyertes kivitelezőnek, a Strabag győri építésvezetőségének. A befejezési határidő október 15. — jó, ha az autósok hosszabb tá­von gondolkodnak azon, merre kerülhetnek... Fehérvári út és környéke A Fehérvári úton gázvezetékcse­re folyik, emiatt egyirányúsítani kellett a Szigethy Attila út irányá­ba. Egyirányú lett a Körkemence utca a Szabolcsk­a utca felé és a Sza­bolcsk­a utca a Sport utca felé. Sok autó még mindig megszokásból közlekedik, szemközt téved a for­galommal. Az elterelés érinti a buszjáratokat is. Mint Tóth Péter­től a város útkezelő szervezete út­ügyi főelőadójától megtudtuk, az Égáznak augusztus 10-ig végeznie kell a munkákkal, s akkor a burko­lat-helyreállítás után a megszokott forgalmi rend is helyreállhat. (Köz­ben az állami közútkezelő is elvégzi a szakaszon a szükséges javításo­kat.) Megjegyzendő, a „gázos” munkákat a nagy ipari felhasználó, a Graboplast nyári leállásának ide­jére lehetett csak tenni. Csőtörés, hídhiba Nem elég, hogy a Szigethy At­tila út a Fehérvári út miatt többlet­­terhelést kapott, közbejött még egy csőtörés is a Nagy Imre u. és a Zrínyi u. közti szakaszon, ezért itt keddtől az 5 forgalmi sávból csak kettő járható. Némi riadalmat okozott a szakemberek körében, hogy a kánikulai forróság miatt a révfalui híd egy acélszerkezeti tar­tóeleme elgörbült, a belvárosi híd­főnél az egyik járda 15 négyzetmé­ternyi szakaszon alátámasztás nél­kül maradt. A járdaszakaszt lezár­ták, aládúcolták, tart a javítás, sze­rencsére komoly baj nélkül. (A híd egyébként 1982-ben volt utoljára felújítva.) T. Gy. - J. F. FOTÓ: H B. E. VARGA ZOLTÁN TAXIS: Minden autós abban reménykedik, hogy az útjavítások befejeztével ja­vulhatnak a közlekedés feltételei. Aranyérmes virágok A szenvedélyes kertész számos praktikát ismer, egy részét tanulta, a másikra maga jött rá, a többit a kollégáktól hallotta, leste el. Győrött tegnap olyan szakmai tapasztalatcserét tartottak, amely a város lakosságának okulását is szolgálja. A városháza dísztermében a kommunális szolgáltató, a Gyü­mölcs- és Dísznövénykutató Kht., valamint a Veres Péter mezőgazda­­sági szakközépiskola szervezésében a magyarországi önkormányzatok főkertészei adtak randevút egy­másnak. Az egynyári virágok faj- és fajtabemutatójával összekötött úgynevezett növényalkalmazási ta­nácskozáson Kovács Barnabás a magyar fajták versenyképességére, előnyeire hívta fel a figyelmet. A megyeszékhely 100 hektár­nyi intenzív parkjából csaknem 1 hektárt tesz ki a virágágyások te­rülete. Dr. Kovács Zoltán nemesítő kiemelte: Győr az országban egye­dülálló, mivel zömében magyar egynyári virágokat ültet. Az or­szág többi részét tekintve azonban elmondható, hogy Európában egyelőre jobban ismerik a magyar fajtákat, mint idehaza. A profesz­­szor Rudbeckia hirta glória nevű virága tavaly az uniós Fleuroselect kiállításon aranyérmet nyert, és az egyesült államokbeli America Se­lections versenyen is elismerést ví­vott ki. Név szerint is ajánlotta a ne­mesítő legújabb, nagy sikert aratott törpe mályvarózsáit, amelyek egész nyáron át virá­goznak és a talajt is jól takarják, illetve az Európa-díjas Tagetes („büdöske”) patula Robusztát, hasonlóan jó tulajdonságokkal. A magyar fajták nagy előnye az „agyonnemesített", hibrid nyugati versenytársakkal - begónia, vízifukszia, petúnia -, hogy még az eredeti, vadon növő ősöktől származnak. A tetőtől talpig vérvörös Ce­­losia argentea „Bikavér”-t a győ­ri nagyközönség is ismeri, hi­szen valósággal megrohamozta már érte a dísznövénytelepet. Régi kedves hazai fajok leg­újabb fajtája az illatos bazsali­kom, a Salvia (zsálya), a Portu­­laca (porcsin, „kukacvirág”), il­letve a háromféle színben is elő­állított kokárdavirág, amely az Egyesült Államokban „Az év vi­rága” díjat nyerte. Csudás Endre www.kisalfold.hu Aktuális 3 Sok kicsi sokra megy A Lázár Vilmos és a Kertész utcában felújítások folynak, összesen 35 millió forint értékben. A Corvin utcában az At­tila és a Nemzetőr u. között három méter mélyen csator­náznak, a munkagépek miatt ezt az útszakaszt a héten le­zárták - várhatóan augusztus végéig. Befejezéshez közeledik a téli úthibák javítása, még Szi­get, Újváros és Szabadhegy egyes részein kátyúznak. Az említetteken kívül Győrben még legalább száz helyen fo­lyik olyan építkezés (zömmel társasház) és felújítás, ame­lyek környékén a munkagépek, teherautók, daruk miatt ideig-óráig akadályba ütköznek a közlekedők. Vadak násza: Az állatok ilyenkor még nappal is kirohannak az útra Sosem az őz üti el az autót Körülbelül augusztus közepéig tart az őzek násza, a szerelmi hévtől fűtött állatok ilyenkor nappal is vakon szelik át a műutakat. Győr környékén főként az 1-es, a 19-es főúton és a nyalkai úton kell vigyázniuk az autósoknak. A Győrszentiváni Földtulajdonosok Vadász­­társaságának hatezer hektárján tavaly tíz baleset történt, ebből nyolc esetben őz, egyszer vad­disznó, egyszer pedig szarvasbika került a kocsi elé. A Győr délkeleti környékének vadállomá­nyáért felelős társaság elnöke szerint szerencsére az ütközések egyike sem járt személyi sérüléssel. Bársony Zoltán elmondta: a társaság területén az 1-es és a 19-es főút a legveszélyesebb, a leg­több baleset itt történt. A táblák jelezhetik a veszélyt A jelzőtáblák kihelyezését a társaság kez­deményezi, ugyanakkor Bársony Zoltán szerint nem csak a jelzett útszakaszokon kell óvatosnak lenni. Hiszen nem is gon­dolnánk, hogy Győr-Likócson,­­ az Audi környékén több baleset történik, a vadá­szok mégis aligha kezdeményezhetnék, hogy mondjuk az egyik szerviz mögé vad­veszélyt jelző táblát állítsanak fel. A Mag­­vassy-sportcsarnok, az Iparcsatorna-híd környéke is frekventált terület. Mint megtudtuk, három éve a közútkezelő szervezet fényvisszaverő prizmákat helyezett el kísérleti jelleggel az 1-es és a 19-es főút vala­mennyi terelőoszlopán. Több millió forintba került a beruházás, ám az, hogy hosszú távon megelőzhetők-e ezzel a balesetek, nem derült ki, mivel valamennyi - egyébként önmagában szinte értéktelen - darabot ellopták. A balesetek körülményeiről meg kell jegyezni: ritkán fordul elő, hogy az állat közvetlenül a kocsi elé ugrik. Általában már száz méterről észrevehetjük a vil­lanó szempárt, bár most, őanász idején nappal is jó esélyünk van a találkozásra. Sok vezető a társaságot hibáztatja Ha már megtörtént a baj - s helyszínelésre nincs is szükség -, a rendőrséget mindenkép­pen fel kell hívni, mivel ott adják meg az ille­tékes társaság elérhetőségét. Bársony Zoltán el­mondta: a felelősség akkor terheli a vadásztár­saságot, ha a műút százméteres körzetében ete­tőt, itatót, fürdőhelyet, sózót létesített a vad számára, illetve, ha az állatokat az út felé csalja vagy odahajtja. Mégis sok vezető a társaságot hibáztatja, ezért az elnök maga készít fényképe­ket minden egyes balesetről. A biztosító nem köt szerződést Magyarországon egyetlen biztosító sem köt szerződést vadásztársaságokkal, így — hacsak nem sikerül a társaságra hárítani a felelősséget , az autós kára nem fog megtérülni. Ugy­an­ak­kor a vadásztársaságnak sem olcsók az ilyen balese­tek: egy nagyobb őzbak például 400 ezer forin­tot ér, a kisebbek élővad­ára is 270 ezer forintra rúg. Az elnök szerint évente körülbelül kétmil­lió forintos kár éri a szentiváni tulajdonosok szervezetét a balesetek miatt, amelyekkel kap­csolatban azért Bársony Zoltán leszögezte: ,Akárki a felelős, csaknem negyvenéves tapasz­talatom alatt még soha nem láttam olyat, hogy az őz ütötte el az autót.” Laczó FOTÓILLUSZTRÁCIÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM Általában már száz méterről észrevehető a villanó szempár. ÍRJA MEG VÉLEMÉNYÉ I ! 0Pf^JGy°r S2erk6sdoseg®’featfoid.hu

Next