Kisalföld, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

Csütörtök, 2004. április 1. Kevesen kérik el a kórházi számlát Folytatás az 1. oldalról. „Van olyan hét, amikor a be­tegek mindössze nyolc százaléka szól, hogy kéri a számlát, máskor a harminc százalékot is eléri az arányuk. Átlagosan a páciensek negyede kíváncsi a végösszegre” - mondta kérdésünkre dr. Bugo­­vics Elemér, a győri kórház fő­igazgatója. Mennyi a költsége? Hogy havonta mennyibe kerül a kórháznak ez a pluszszolgáltatás, könnyen kiszámítható: ha a havi átlag 5 ezer beteg negyede kéri a borítékolt papírt, akkor 87.500 forint kiadással számolhat az in­tézmény. A tervek szerint egy-két éven belül mindenki megkapja a „borítékot”, kérés nélkül is. Éves szinten 56 ezer fekvő beteget lát el a kórház, az összeg a számlánként 50—70 forint. Azt a főigazgató is elismerte, hogy a számlák egyelőre nem túl beszédesek, de a legfontosabbra - mondja - választ adnak. Ez pedig az, hogy milyen olcsón dolgoznak az emberek a magyar egészségügyben. A végösszegnek ugyanis átlagban tíz százaléka a gyógyszerköltség, ötven a mun­kabér, ehhez jönnek még az esz­közkiadások. Az első betegszám­la esetében 48 ezer forint volt a végösszeg, a kézműtét és az azt követő kétnapos gyógykezelés legalább 18 kórházi dolgozó munkáját igényelte. Az előbbi arányokat alapul véve nem éri el a harminc forintot személyen­ként az órabér. Külföldiek kapnak A soproni Erzsébet-kórházban szintén a betegek kérésére adnak kisalföld ELŐZMÉNYEK _________4Swwwfdsalfold.hu számlát - tudtuk meg dr. Bara­nyai Tibor főigazgató főorvostól. Ez itt sem vált gyakorlattá. A fő­igazgató tapasztalatai szerint a kórházban kezeltek elsősorban a gyógyulásukkal törődnek, s ha elégedettek az ellátással, akkor nem kérnek számlát. Azok a be­tegek viszont, akik nem tartoz­nak a biztosítottak körébe vagy külföldiek, minden esetben kap­nak számlát, amely a gyógyítás konkrét költségein túl tartalmaz­za az orvosok, az ápolónők, a sze­mélyzet bérének és az intézmény általános költségeinek egy beteg­re jutó részét. Sopronban a szám­lának tíz százaléka az általános költség, ami azt jelenti, hogy a kórház jól szervezett és takarékos az energiarendszere, így több jut a gyógyításra. Arra viszont egye­lőre nincs lehetőség, hogy részle­tezzék is az általános ráfordításo­kat — például, hogy mennyi az adott betegre eső energiaköltség de a rendszer itt is kidolgozás alatt áll. Amikor befejeződik a fejlesztés, a biztosított betegek is teljes körű számlát kaphatnak. A rekonstrukció után Dr. Vörös László, a mosonma­gyaróvári Karolina Kórház igaz­gatója elmondta: az intézmény rekonstrukciójának keretében az informatikai rendszer cseréje is folyamatban van. Valószínűleg néhány napon belül, de legké­sőbb április közepén már az in­tézmény is tud kiállítani előkal­kulációt a kezelés költségéről. A kórháznak a rekonstrukció miatt ez nem jelent többletkiadást, vagy ahogy az igazgató fogalma­zott: „csak a papírköltséget kell megfizetni”. Egyébként néhány beteg már érdeklődött Moson­magyaróváron a a számláról. S. Á. - H. F. - Cs. A. FOTÓARCHÍV: H. BARANYAI EDINA AZ ELSŐ: Egy hónappal ezelőtt országos esemény volt az első előkalkuláció átadása Győrben. Telepítés után: A jó fogás már csak a horgászokon múlik A vizekbe 48 mázsa hal került Megkezdte vizein a tavaszi haltelepítéseket a megyei horgászszövetség, s miközben a telepítési költségek meghaladják a jegybevételt, a horgászjegyek ára a régi marad. A hét elején 24 mázsa, két-három kilós pontyot telepí­tett a zátonyi Holt-Dunába a sporthorgászok megyei szövet­sége, tegnap a Mosoni-Duna holtágába ugyanennyit. Mint azt a szövetség ügyvezető elnö­ke, Takács Antal emon­ti, ezzel szeretnének kedvezni a horgá­szoknak, hogy már húsvét előtt legyen lehetőségük halfogásra. Tavasszal összesen 57 mázsa pontyot tesznek a szövetségi vi­zekbe, a visszamaradó mennyi­séget várhatóan húsvét után te­lepítik. „Már két éve nem emeltünk jegyárat, miközben a halárak jelentősen nőttek. Ennek ellenére az elmúlt két év­ben több halat telepítettünk, mint a jegybevételek, s ez így lesz idén is. Az elnökség úgy döntött, hogy a többletköltségeket a tartalék­­alapból fizetjük." TAKÁCS ANTAL ÜGYVEZETŐ ELNÖK Az elnök bízik abban, hogy a közelmúltban elfogadott tör­vénynek köszönhetően, amely a nem megengedett eszközzel és módon folytatott horgászást bűncselekménnyé nyilvánítja, visszaszorul a rapsickodás. Emel­lett a megyei szövetség beszerzett egy elektromos csónakmotort, ami segítségükre lesz az éjszakai ellenőrzéseknél. A szövetség az április 17-i kül­döttközgyűlést követően - amelyre 68 horgászegyesület kép­viselőjét várják - elindítja külön­böző programjait, így az ifjúsági versenyeket, az ifjúsági horgász­tábort, s más akcióikat. Ezek kö­zül kiemelte az elnök azt az ugyancsak április 17-re szervezett környezetvédelmi napot, ame­lyen a Mosoni-Duna-holtág partjait teszik rendbe. - Sok horgászt várunk e napon a kikötőknél. Hozzanak magukkal szerszámot, a zsákokról és a szemét elszállításáról gondoskodunk - mondta Takács Antal. Tóth Gyula FOTÓ: T. GY. DSCF0099JPG HAL TONNASZÁMRA: A horgászoknak még húsvét előtt lesz lehetőségük halat fogni. Szemtanúkat keresnek Először az ismeretlen fiatalem­ber szólt be a győri Interspar Áruház előtt egy 50 éves férfinak március 19-én este 10 óra körül, amit persze az idősebb sem ha­gyott szó nélkül. Később, a Budai úti buszmegállóban - ahol töb­ben is várakoztak - a huszonéves férfi a sértettet többször fejbe rúgta, akinek eltört az orrcsontja. A fiatalember 20-25 év körüli, 175-180 cm magas, 70-80 ki­lós, szikár testalkatú férfi. Bőre fehér, falközépig érő haja közé­pen volt elválasztva. Bő szárú nadrágot és zöldes színű kapuc­nis felsőt viselt. A rendőrség szemtanúk jelentkezését várja te­lefonon az 520-000-ás szám 14-61-es és 14-62-es mellékén, vagy a 107-es és 112-es ügyeleti számokon. Április elseje: bolond egy nap Áprilist őseink Vénusz istenasszonynak szentelték, így vált a hónap a szerelem havává. Ám hogy elseje miért lett a bolondok napja, igazából nem lehet tudni. A naptárt reformáló Julius Caesar családjának ős­anyját tisztelte Vénusz istenasszonyban, akinek mel­lékneve „április”, azaz megnyitó volt. Hogy április el­sejéből miként is lett a bolondok napja, igazából nem lehet tudni. Sok a találgatás eredetéről, ám egyik sem meggyőző. Az tény, hogy április elsejének világszerte sok elnevezése van. Angliában „All fools Day” (min­den bolondok napja), Franciaországban „poison dAvril” (áprilisi hal), Olaszországban ehhez hasonló­an „il pesce d’aprile”, Németországban „Narrentga” a neve. Németországban 1631 óta ismerik a „bolond­ünnepet”, amit talán az óitáliai szaturnáliákból szár­mazott középkori bolondünnepre lehetne visszave­zetni, csakhogy azt december 28-án (aprószentek ün­nepén) vagy újév napján ülték meg. A bolondünne­pen a diákok sok országban gyerekapátokat, gyerek­püspököket és gyerekpápát választottak, akik a temp­lomokban rendszeres liturgikus szolgálatot végeztek és körmeneteket tartottak. A pápák, püspökök, a francia és a spanyol zsinatok már a XIII. század óta tilalmazták ezt a vallást gyalázó szokást, amely ezek el­lenére fennmaradt. Német földön a XVI. századtól létezik egy furcsa népszokás. Az augsburgi országgyű­lés 1538. április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki, s a bennfentesek óriási spekulációkat akartak vég­rehajtani. S amikor aztán a valutareform mégis elma­radt, a spekulánsok ráfizettek manipulációikra, s köz­röhej tárgyává lettek. Ettől fogva ezt a napot német területen „az elbolondítás napjaként” emlegetik. Az áprilisi tréfa Magyarországon is elterjedt, bár elsősorban a gyerekek viccelik meg egymást az álta­lánossá vált „lóg a cipőfűződ”, s ehhez hasonló tré­fákkal. N. M. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA pályázatot hirdet az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény, az államháztartás működéséről szóló 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. rendelet, valamint Győr megyei jogú város költségvetéséről szóló rendelet alapján az önkormányzati biztosi névjegyzék összeállítása céljából. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezése szerint az önkormányzat a fenn­tartási körébe tartozó költségvetési szervhez a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. rendelet, valamint a Győr Megyei jogú város mindenkori költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerinti esetekben önkor­mányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzati biztos alapfeladata az intézmény tartozásállományának felszámolása. Fel kell tárnia a tartozásállomány felhalmozódásának okait, majd rövid és hosszú távú intézkedési tervet készítve, az intézmény pénzügyi-gazdasági stabilitásának megalapozása céljából, részt kell vennie annak megvalósí­tásában a megbízási szerződésben foglaltak szerint. (Az önkormányzati biztos jogait és kötelezettségeit a 217/1998. (XII. 30. sz. Korm. rendelet szabályozza. Az önkormányzati biz­tos­ok­ díjazása és költségtérítése esetenkénti megbízási szerződésben egyedileg kerül meghatározásra.­ A névjegyzékbe való felvétel alapfeltételei: • büntetlen előélet • magyar állampolgárság • felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettség • az elmúlt 10 évben legalább 5 (öt) éves szakirányú költségvetési gyakorlat. Pályázatot nyújthat be: • minden magánszemély, aki a feltételeknek megfelel • jogi személy, ha tevékenységi körébe az önkormányzati biztos alapfeladataival összefüggő tevékeny­ségek beletartoznak, illetve, ha az általa foglalkoztatott, név szerint megjelölt személy a fenti feltéte­leknek megfelel, és tevékenységéhez a jogi személy garanciát vállal. Nem pályázhat: • aki Győr város költségvetési intézményhálózatában, ill. polgármesteri hivatalában főállásban foglalkoztatott. A pályázathoz mellékelni kell: • a büntetlen előéletet igazoló érvényes okmányt (erkölcsi bizonyítvány) • szakmai önéletrajzot • iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát • jogi személy által történő jelölés esetén az előzőeken kívül megfelelő referenciamunkák bemutatása is szükséges. A pályázatban meg kell jelölni, hogy • a pályázó melyik ágazatba tartozó költségvetési intézményi körre vonatkozóan rendelkezik kiemelt speciális szakismeretekkel és gyakorlattal • mely ágazatban, szakterületen vállalná az önkormányzati biztosi feladat ellátását. A pályázatok 2004. április 15-ig lehet benyújtani a következő címre: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda 9021 Győr, Városház tér 1., Pf. 56 Felvilágosítást a 96/500-135-ös telefonszámon lehet kérni. Az önkormányzati biztosi névjegyzék Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közlönyében kerül közzétételre. A közzétételben szereplők a kihirdetéstől számított három évig kérhetők fel (jelölhetők ki) önkormányzati biztosként.

Next