Kisalföld, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

Kedd, 2005. február 1. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Fészekrakó-program: Az építési vállalkozók akár bérletben is gondolkodhatnak Több lakás kellene, de sok eladhatatlan Folytatás az 1. oldalról. Igaz ugyan, hogy az új lakástörvény szerint kedvezően változnak a lakásvá­sárlási támogatások. Ám rögtön ott egy másik oldal is. Eddig ugyanis 30 millió forintig illetékmentes volt a vásárolt la­kóingatlan, idén már csak 15 millió fo­rintig. Márpedig a szóban forgó, eladat­lan lakások zömmel nem az olcsóbb ka­tegóriába tartoznak. A kormány azzal igyekszik mégis a vállalkozókat ösztönözni, hogy lehetőséget biztosít az eladatlan lakások átmeneti bérbeadására. Az így bérbe adott lakást három év elteltével is olyan feltételekkel lehet eladni, mint az újat (teljes szocpol stb.). Helyi rendelet kell Nem tudni, az építési vállalkozók mennyi rációt látnak majd ebben a lehe­tőségben. A győri lakásirodát minden­esetre még egyik sem kereste meg, hogy­ vannak lakásaim, talán az önkormányzat tudna valamit kezdeni velük, akár állami lakbértámogatással... Wajzer Gábor iro­davezető szerint csupán néhány magán­érdeklődő akadt. (A rendelet szerint a legalább öt évre bérbe adott magánla­kások beszedett bérleti díja után nem kell adót fizetni!) Azt sem lehet még tudni, hogy a rá­szorulók a Fészekrakó-program szerinti maximum 7 ezer forintos állami lakbér­­támogatás mellé hogyan, milyen forrás­ból kaphatnak talán ugyanilyen mértékű önkormányzatit is. Wajzer Gábor szerint nem valószínű, hogy a tavasz közepe-vé­ge előtt megszülethet egy ilyen helyi ren­delet. Ez egyébként aligha érintené a szóban forgó lakásokat. Az újonnan épí­tett lakások piaci bérleti díja havi 50 ezer körül jár - ilyesmiről a rászorulók még támogatás mellett is legfeljebb ha ál­modhatnak... Eddig volt lendület Győrben tavaly 1149 lakás építésére adtak ki engedélyt, tudtuk meg Székely Győzőtől a polgármesteri hivatal építési hatósági csoportjának vezetőjétől. Ösz­­szesen 819 volt a kiadott használatbavé­teli engedély, azonban ez nem jelenti, hogy ennyi lakásba be is költöztek. Csu­pán azt, hogy elkészültek, s úgymond el­adásra alkalmasak. A Győrben épült la­kások 30 százaléka családi ház, 70 száza­léka társasházas épületben van. Ménfő­csanak, Sziget, Révfalu, Nádorváros a legkedveltebb területek. Egyelőre inkább nem A vállalkozók lakásépítési kedve az utóbbi néhány évben megugrott, a tava­lyi és tavalyelőtti azonos szinten volt. Va­jon milyen lesz idén? Az Integrál-H­ft. ebben az évben egészen biztosan nem épít lakásokat, ezt a programját „befagyasztja”. Pedig Imre István elnök-vezérigazgató szerint kész tervek és előkészített területek egyaránt vannak. Szerinte talán két év múlva lesz olyan kereslet, hogy az igé­nyes lakások eladhatók lesznek. Az In­tegrálnak eddig az eladásokkal nem volt gondja, így nem is gondolkodik azok bérbeadásán. Kifejezetten bérla­kásépítéshez viszont (ami tíz év alatt sem térül meg a vállalkozónak) nincse­nek meg a feltételek. Imre István szerint egyébként annak, aki nem tudja eladni megépített lakásait, valóban érdemes elgondolkodnia az át­meneti bérbeadáson. A banki kamatok ugyanis az üresen álló lakásokra is „ke­tyegnek”, legalább ebből le lehet valamit faragni a bérleti díjjal. Hogy valójában mennyi megépült la­kás áll eladatlanul, senki sem tudja, a vál­lalkozók érthetően nem büszkélkednek vele. Ha az országos becslésre hagyatko­zunk, Győrben úgy kétszáz körül lehet. J.F. írja meg SMS-ben! Kisalföld SMS: ^El30/3030-449 Sok sérült a kórházakban. Szánkózásból, korcsolyázásból sokhetes kényszerpihenők Törések, ficamok, agyrázkódások A téli sportok nagyon egészségesek, a lendületes csúszások azonban bőségesen adnak munkát az orvosoknak: a megyei kórház traumatológiáján az elmúlt napokban szinte csak szánkó- és korcsolya-balesetet szenvedetteket láttak el. Az idei télen egészen a múlt hétig nem látott havat az ország, ezért aztán amikor ellepte a nagy fehérség az utakat, kicsik és na­gyobbak örömmel töltötték az idejüket a szabadban. A gyerekek egyik legkedvesebb időtöltése a szánkózás. A leggyakoribb bal­eseti ok a tapasztalatok szerint az, amikor többen sűrű egymásután­ban csúsznak egyszerre a pályán. Ilyenkor egy esés elegendő a tö­meges bukáshoz, amely törések­kel vagy agyrázkódással járhat. Népszerű és könnyen veszélyessé váló sport a korcsolyázás is. So­kan a hivatalos pályák helyett a természetes vizek jégpáncélját vá­lasztják. Ezek pedig a legnagyobb hidegben sem mindig biztonsá­gosak, hiszen nem lehet felmérni a jég vastagságát, a víz mélységét. Patay József számára is emléke­zetes marad a vasárnapi kikapcso­lódás. A fiatalember korcsolyázás után szánkózni indult, s amikor lecsúszott, a lába a szánkó és egy nagy kő közé szorult. Lábszártöré­sét operálni is kellett. Hosszú he­tek kényszerpihenése vár rá. Hartl Miklósáé a szerencséseb­bek közé tartozik. Ő munkába indult tegnap reggel, amikor el­csúszott az utcán. Az asszony megkönnyebbült a diagnózis hal­latán: a kezén „csak” csuklórepe­dés keletkezett, de gipszelni kel­lett a sérült testrészt.­­ A hétvégén szinte kivétel nél­kül csak korcsolya- és szánkó­bal­­eseteseket láttunk el, a betegforga­lom úgy 25 százalékkal nőtt meg. Naponta 300-350 embert látunk el, ebből 60 a friss sérült, és közü­lük 8-9 pácienst kell megoperálni - mondta el a Kisalföld érdeklődé­sére dr. Jancsó József. A Petz Aladár Megyei­ Oktató Kórház traumato­lógiai osztályának főorvosa úgy vé­li, hogy az ilyen balesetek többsé­gét nem a vakmerőség okozza, az eszközöket sem lehet okolni, hi­szen azok zöme jó minőségű. „Magyarországon az emberek nincsenek hozzászokva az igazi télhez, és nem ismerik eléggé an­nak velejáróit, veszélyeit. A rövid szezonálisból, a gyakorlatlanság­ból aztán csúszások, törések és ficamok adódnak.” DR. JANCSÓ JÓZSEF FŐORVOS A pillanatok alatt bekövetke­zett sérülések nagyon súlyosak is lehetnek. A napokban a szakor­vosok Győrben láttak el olyan beteget is, aki a szánkózás után darabos törést, egy másik korcso­lyázás következtében kulcscsont­törést szenvedett. A fiatalabbak leggyakrabban csukló- és bokatö­réssel kerülnek az osztályra. A csúszós utakon az egyébként is bizonytalanul közlekedő idős emberek vannak a legnagyobb ve­szélyben, mert az ő csontjaik töré­kenyebbek. Náluk egy esésnek - amely egy fiatal­embernél esetleg zúzódással megúszható - súlyos sérülés, például combnyaktörés lehet a következménye. Sopronban is emelkedett a sze­mélyi sérüléssel járó balesetek szá­ma. Az Erzsébet-kórház trauma­tológiai osztályán a múlt hét kö­zepén duplájára, naponta 30- 40-re nőtt az ellátottak száma. El­sősorban boka-, lábszár- és kézsé­rülteket vittek kórházba, de elő­fordult hólapátolás közbeni izom­sérülés is. A hétvége csendesebb volt, ez annak köszönhető, hogy az emberek már alkalmazkodtak a körülményekhez. A mosonmagyaróvári Karolina Kórház traumatológiai osztályán nem volt érezhető hatása az el­múlt napok síkos útjainak. Mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátás­ban átlagos volt a forgalom. A csornai Margit Kórház sebé­szeti ambulanciáját mintegy tíz százalékkal többen keresik fel a síkos utakon történt balesetek miatt, mint a valódi tél beállta előtt. Főleg a lábtörések és a csí­pőtáji zúzódások száma emelke­dett az elmúlt napokban. A kapuvári kórház sebészetén több mint tíz százalékkal több ese­tet regisztrálnak a havazás megin­dulása óta. Az ambulanciára a na­pokban több fiatal érkezett be kulcscsonttöréssel, vállficammal, de még enyhe agyrázkódással is. A boka-, kéz- és alkartörést inkább az idősebb korosztály tagjai szenved­ték. Az ambuláns és járóbeteg-for­galomban is érezhető volt a csúszós utak és járdák hatása, de tegnap már fagyásos esettel is találkoztak. V. M. - T. A. FOTÓ: SZŐK ÖDÖN MÜTVE: Patay József szánkózásból eredő lábszártörését tegnap operálták a győri kórházban. Ha vége a káosznak, Hamama Fadi újra iraki állampolgár akar lenni „Talán leszünk még lélekben szabadok” Körülbelül ötszázhúsz párt, száztizenegy lista és hétezer-ötszáz jelölt - egy kezdődő demokrácia ébredezik ezekben a számokban. A Győrött élő dekoratőr, Hamama Fadi a királyi sarjat támogatja, ezzel képletesen saját gyermekkorára adja a voksát. Hamama Fadi húszéves korában hagyta el Irakot, vagyis harmincnyolc éve él Győr­ben. Gyökereit soha sem tagadta meg. A há­ború kezdetekor fekete szalagot tűzött a szí­ve fölé, s akkor vette le, amikor Szaddám Huszeinté Sogák. Bevallja, most végre ismét irakinak érzi magát, percről percre követi a közéleti eseményeket az arab televízión és írott sajtón keresztül. Amint lehetséges, kér­ni fogja az iraki állampolgárságot, s alig vár­ja, hogy ismét hazájába látogasson. Több mint 280 ezer külföldi iraki szava­zott a hétvégén. Hamama Fadi elmondta: a Magyarországon élők szerettek volna egy közös buszt indítani Münchenbe az állam támogatásával, de csak egy fordulóra kaptak volna járművet, így viszont nem volt értel­me a kezdeményezésnek, hiszen az előzetes regisztrációval együtt kétszer kellett volna megjelenni a szavazóknak. Hamama Fadi bevallotta, őt a hóhelyzet akadályozta meg abban, hogy önállóan el merjen indulni Münchenbe. Friss tapasztalatai szerint az irakiak a magyarokhoz hasonlóan szemérmesek, ha arról esik szó egy társaságban, hogy ki­­re­ mire szavaztak. De azért bevallotta: ő a volt királyi család utódját, Hasszánt támo­gatná, mivel ötvennyolc előtt Irak virág­zott, Bagdad teniszpályák, korcsolyapá­lyák paradicsoma volt. - Tudom, ez úgy hangzik, mintha a gyerekkoromra akarnék szavazni. Nem így van. Meg kell érteni, hogy én az elmúlt majdnem fél évszázadban nem láttam mást Irakból, mint puccsot, robbantást, tankot és lángokat. Most megadnám a bi­zalmat annak a családnak, amelynek a ne­véhez egy sokkal szebb Irak kötődik - mondja a dekoratőr. Hamama Fadi szerint az, hogy a válasz­tásokat komoly vallási ellentét kíséri, a külső államok befolyásának, a síita többségű Irán­nak, a szunnita többségű Szaúd-Arábiának, Jordániának köszönhető, miután ezek ki­használták a politikai rést Irak társadalmán. - Talán már el sem hiszik nekem, hogy nem volt mindig így - teszi hozzá a keresz­tény Hamama Fadi. - Az én húgom egy mohamedánhoz ment férjhez évtizedekkel ezelőtt. A mai napig sem tudom, hogy ő micsoda: síita, szunnita. Őket sem érdekli, hogy más éppen kurd, török, keresztény vagy mohamedán. Az emberek nagyon megváltoztak Irakban. Elég csak azt látni, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben divattá vált az arc eltakarása: a nők sállal tekerik körbe a fejüket, a férfiak vastag borostát növeszte­nek. Védekezésnek szánják a rendszer ellen, diktatúrák, háborúk, megszállások­­ a világ ellen. Az én drága anyám finom csipkeruhát viselt a negyvenes években. Talán leszünk még lélekben olyan szabadok. Laczó Vfc mm­m ■ Röviden Gépkocsik az árokban Győr térségében mintegy 10 centiméternyi hó esett tegnap. A síkossá vált utakon, Rábapa­­tona térségében, a 85-ös főúton és a szigetközi úton Győrújfalu közelében személygépkocsik csúsztak az árokba lapzártánk előtt. Az esti órákban a főutak latyakosak, hókásásak, a mel­lékutak havasak voltak, ezek ta­karítására tizenöt hóeke és só­szóró folyamatosan dolgozott az utakon. Minőségi díj a Hödlmayrnak Magyar Nemzeti Minőségi Díj szolgáltató kategóriájában idén a Győrött működő Hödlmayr Hungária Logistics Kft. kapta az elismerést, melyet a cégvezető a Parlamentben vehetett át. A ma már Győrben működő céget 1990-ben alapították, ak­kor Gyálon kezdte meg műkö­dését és három évvel később tet­te át székhelyét a Kisalföldre. A társaság új autók szállítását, rak­tározását, nullszériás vizsgálatát végzi egyebek között. A 250 munkatársat foglalkoztató cég mintegy hatvan, gépkocsi szállí­tására alkalmas saját járművel végzi szolgáltatásait. Győrött harminc hektár területen tárol gépkocsikat, az új járművek át­adás előtti mosása, tisztítása és a szállítás közbeni apróbb sérülé­sek kijavítása is a szolgáltatási körébe tartozik. A Hödlmayr által elnyert Ma­gyar Nemzeti Minőségi Díjat ki­lenc éve alapították, a társaság olyan szolgáltatókkal állt verseny­ben a díjra kiírt pályázaton, mint a Matáv Rt., vagy az E.ON. Madarak és fák napja A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület (MME) és a Környezet- és Természetvé­delmi Oktatóközpontok Orszá­gos Szövetsége (KOKOSZ) meg­hirdeti a „Madarak és fák napja” országos versenyt. A program cél­ja, hogy lehetőséget biztosítsanak a természet iránt érdeklődő 10-14 éves tanulóknak arra, hogy számot adjanak tanórai, erdei is­kolai, szaktábori, madárgyűrűző, vonuláskutató, szakköri, termé­szetjáró, madarászsuli-programok során szerzett ismereteikről, terepi tapasztalataikról és megfigyelése­ikről. A csapatversenyre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél Vándor Barbara kör­nyezeti nevelésfelelősnél lehet je­lentkezni: 1121 Budapest, Költő u. 21., telefon: (1) 275-6247.

Next