Kisalföld, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-01 / 26. szám
Kedd, 2005. február 1. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Fészekrakó-program: Az építési vállalkozók akár bérletben is gondolkodhatnak Több lakás kellene, de sok eladhatatlan Folytatás az 1. oldalról. Igaz ugyan, hogy az új lakástörvény szerint kedvezően változnak a lakásvásárlási támogatások. Ám rögtön ott egy másik oldal is. Eddig ugyanis 30 millió forintig illetékmentes volt a vásárolt lakóingatlan, idén már csak 15 millió forintig. Márpedig a szóban forgó, eladatlan lakások zömmel nem az olcsóbb kategóriába tartoznak. A kormány azzal igyekszik mégis a vállalkozókat ösztönözni, hogy lehetőséget biztosít az eladatlan lakások átmeneti bérbeadására. Az így bérbe adott lakást három év elteltével is olyan feltételekkel lehet eladni, mint az újat (teljes szocpol stb.). Helyi rendelet kell Nem tudni, az építési vállalkozók mennyi rációt látnak majd ebben a lehetőségben. A győri lakásirodát mindenesetre még egyik sem kereste meg, hogy vannak lakásaim, talán az önkormányzat tudna valamit kezdeni velük, akár állami lakbértámogatással... Wajzer Gábor irodavezető szerint csupán néhány magánérdeklődő akadt. (A rendelet szerint a legalább öt évre bérbe adott magánlakások beszedett bérleti díja után nem kell adót fizetni!) Azt sem lehet még tudni, hogy a rászorulók a Fészekrakó-program szerinti maximum 7 ezer forintos állami lakbértámogatás mellé hogyan, milyen forrásból kaphatnak talán ugyanilyen mértékű önkormányzatit is. Wajzer Gábor szerint nem valószínű, hogy a tavasz közepe-vége előtt megszülethet egy ilyen helyi rendelet. Ez egyébként aligha érintené a szóban forgó lakásokat. Az újonnan épített lakások piaci bérleti díja havi 50 ezer körül jár - ilyesmiről a rászorulók még támogatás mellett is legfeljebb ha álmodhatnak... Eddig volt lendület Győrben tavaly 1149 lakás építésére adtak ki engedélyt, tudtuk meg Székely Győzőtől a polgármesteri hivatal építési hatósági csoportjának vezetőjétől. Öszszesen 819 volt a kiadott használatbavételi engedély, azonban ez nem jelenti, hogy ennyi lakásba be is költöztek. Csupán azt, hogy elkészültek, s úgymond eladásra alkalmasak. A Győrben épült lakások 30 százaléka családi ház, 70 százaléka társasházas épületben van. Ménfőcsanak, Sziget, Révfalu, Nádorváros a legkedveltebb területek. Egyelőre inkább nem A vállalkozók lakásépítési kedve az utóbbi néhány évben megugrott, a tavalyi és tavalyelőtti azonos szinten volt. Vajon milyen lesz idén? Az Integrál-Hft. ebben az évben egészen biztosan nem épít lakásokat, ezt a programját „befagyasztja”. Pedig Imre István elnök-vezérigazgató szerint kész tervek és előkészített területek egyaránt vannak. Szerinte talán két év múlva lesz olyan kereslet, hogy az igényes lakások eladhatók lesznek. Az Integrálnak eddig az eladásokkal nem volt gondja, így nem is gondolkodik azok bérbeadásán. Kifejezetten bérlakásépítéshez viszont (ami tíz év alatt sem térül meg a vállalkozónak) nincsenek meg a feltételek. Imre István szerint egyébként annak, aki nem tudja eladni megépített lakásait, valóban érdemes elgondolkodnia az átmeneti bérbeadáson. A banki kamatok ugyanis az üresen álló lakásokra is „ketyegnek”, legalább ebből le lehet valamit faragni a bérleti díjjal. Hogy valójában mennyi megépült lakás áll eladatlanul, senki sem tudja, a vállalkozók érthetően nem büszkélkednek vele. Ha az országos becslésre hagyatkozunk, Győrben úgy kétszáz körül lehet. J.F. írja meg SMS-ben! Kisalföld SMS: ^El30/3030-449 Sok sérült a kórházakban. Szánkózásból, korcsolyázásból sokhetes kényszerpihenők Törések, ficamok, agyrázkódások A téli sportok nagyon egészségesek, a lendületes csúszások azonban bőségesen adnak munkát az orvosoknak: a megyei kórház traumatológiáján az elmúlt napokban szinte csak szánkó- és korcsolya-balesetet szenvedetteket láttak el. Az idei télen egészen a múlt hétig nem látott havat az ország, ezért aztán amikor ellepte a nagy fehérség az utakat, kicsik és nagyobbak örömmel töltötték az idejüket a szabadban. A gyerekek egyik legkedvesebb időtöltése a szánkózás. A leggyakoribb baleseti ok a tapasztalatok szerint az, amikor többen sűrű egymásutánban csúsznak egyszerre a pályán. Ilyenkor egy esés elegendő a tömeges bukáshoz, amely törésekkel vagy agyrázkódással járhat. Népszerű és könnyen veszélyessé váló sport a korcsolyázás is. Sokan a hivatalos pályák helyett a természetes vizek jégpáncélját választják. Ezek pedig a legnagyobb hidegben sem mindig biztonságosak, hiszen nem lehet felmérni a jég vastagságát, a víz mélységét. Patay József számára is emlékezetes marad a vasárnapi kikapcsolódás. A fiatalember korcsolyázás után szánkózni indult, s amikor lecsúszott, a lába a szánkó és egy nagy kő közé szorult. Lábszártörését operálni is kellett. Hosszú hetek kényszerpihenése vár rá. Hartl Miklósáé a szerencsésebbek közé tartozik. Ő munkába indult tegnap reggel, amikor elcsúszott az utcán. Az asszony megkönnyebbült a diagnózis hallatán: a kezén „csak” csuklórepedés keletkezett, de gipszelni kellett a sérült testrészt. A hétvégén szinte kivétel nélkül csak korcsolya- és szánkóbaleseteseket láttunk el, a betegforgalom úgy 25 százalékkal nőtt meg. Naponta 300-350 embert látunk el, ebből 60 a friss sérült, és közülük 8-9 pácienst kell megoperálni - mondta el a Kisalföld érdeklődésére dr. Jancsó József. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház traumatológiai osztályának főorvosa úgy véli, hogy az ilyen balesetek többségét nem a vakmerőség okozza, az eszközöket sem lehet okolni, hiszen azok zöme jó minőségű. „Magyarországon az emberek nincsenek hozzászokva az igazi télhez, és nem ismerik eléggé annak velejáróit, veszélyeit. A rövid szezonálisból, a gyakorlatlanságból aztán csúszások, törések és ficamok adódnak.” DR. JANCSÓ JÓZSEF FŐORVOS A pillanatok alatt bekövetkezett sérülések nagyon súlyosak is lehetnek. A napokban a szakorvosok Győrben láttak el olyan beteget is, aki a szánkózás után darabos törést, egy másik korcsolyázás következtében kulcscsonttörést szenvedett. A fiatalabbak leggyakrabban csukló- és bokatöréssel kerülnek az osztályra. A csúszós utakon az egyébként is bizonytalanul közlekedő idős emberek vannak a legnagyobb veszélyben, mert az ő csontjaik törékenyebbek. Náluk egy esésnek - amely egy fiatalembernél esetleg zúzódással megúszható - súlyos sérülés, például combnyaktörés lehet a következménye. Sopronban is emelkedett a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Az Erzsébet-kórház traumatológiai osztályán a múlt hét közepén duplájára, naponta 30- 40-re nőtt az ellátottak száma. Elsősorban boka-, lábszár- és kézsérülteket vittek kórházba, de előfordult hólapátolás közbeni izomsérülés is. A hétvége csendesebb volt, ez annak köszönhető, hogy az emberek már alkalmazkodtak a körülményekhez. A mosonmagyaróvári Karolina Kórház traumatológiai osztályán nem volt érezhető hatása az elmúlt napok síkos útjainak. Mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátásban átlagos volt a forgalom. A csornai Margit Kórház sebészeti ambulanciáját mintegy tíz százalékkal többen keresik fel a síkos utakon történt balesetek miatt, mint a valódi tél beállta előtt. Főleg a lábtörések és a csípőtáji zúzódások száma emelkedett az elmúlt napokban. A kapuvári kórház sebészetén több mint tíz százalékkal több esetet regisztrálnak a havazás megindulása óta. Az ambulanciára a napokban több fiatal érkezett be kulcscsonttöréssel, vállficammal, de még enyhe agyrázkódással is. A boka-, kéz- és alkartörést inkább az idősebb korosztály tagjai szenvedték. Az ambuláns és járóbeteg-forgalomban is érezhető volt a csúszós utak és járdák hatása, de tegnap már fagyásos esettel is találkoztak. V. M. - T. A. FOTÓ: SZŐK ÖDÖN MÜTVE: Patay József szánkózásból eredő lábszártörését tegnap operálták a győri kórházban. Ha vége a káosznak, Hamama Fadi újra iraki állampolgár akar lenni „Talán leszünk még lélekben szabadok” Körülbelül ötszázhúsz párt, száztizenegy lista és hétezer-ötszáz jelölt - egy kezdődő demokrácia ébredezik ezekben a számokban. A Győrött élő dekoratőr, Hamama Fadi a királyi sarjat támogatja, ezzel képletesen saját gyermekkorára adja a voksát. Hamama Fadi húszéves korában hagyta el Irakot, vagyis harmincnyolc éve él Győrben. Gyökereit soha sem tagadta meg. A háború kezdetekor fekete szalagot tűzött a szíve fölé, s akkor vette le, amikor Szaddám Huszeinté Sogák. Bevallja, most végre ismét irakinak érzi magát, percről percre követi a közéleti eseményeket az arab televízión és írott sajtón keresztül. Amint lehetséges, kérni fogja az iraki állampolgárságot, s alig várja, hogy ismét hazájába látogasson. Több mint 280 ezer külföldi iraki szavazott a hétvégén. Hamama Fadi elmondta: a Magyarországon élők szerettek volna egy közös buszt indítani Münchenbe az állam támogatásával, de csak egy fordulóra kaptak volna járművet, így viszont nem volt értelme a kezdeményezésnek, hiszen az előzetes regisztrációval együtt kétszer kellett volna megjelenni a szavazóknak. Hamama Fadi bevallotta, őt a hóhelyzet akadályozta meg abban, hogy önállóan el merjen indulni Münchenbe. Friss tapasztalatai szerint az irakiak a magyarokhoz hasonlóan szemérmesek, ha arról esik szó egy társaságban, hogy kire mire szavaztak. De azért bevallotta: ő a volt királyi család utódját, Hasszánt támogatná, mivel ötvennyolc előtt Irak virágzott, Bagdad teniszpályák, korcsolyapályák paradicsoma volt. - Tudom, ez úgy hangzik, mintha a gyerekkoromra akarnék szavazni. Nem így van. Meg kell érteni, hogy én az elmúlt majdnem fél évszázadban nem láttam mást Irakból, mint puccsot, robbantást, tankot és lángokat. Most megadnám a bizalmat annak a családnak, amelynek a nevéhez egy sokkal szebb Irak kötődik - mondja a dekoratőr. Hamama Fadi szerint az, hogy a választásokat komoly vallási ellentét kíséri, a külső államok befolyásának, a síita többségű Iránnak, a szunnita többségű Szaúd-Arábiának, Jordániának köszönhető, miután ezek kihasználták a politikai rést Irak társadalmán. - Talán már el sem hiszik nekem, hogy nem volt mindig így - teszi hozzá a keresztény Hamama Fadi. - Az én húgom egy mohamedánhoz ment férjhez évtizedekkel ezelőtt. A mai napig sem tudom, hogy ő micsoda: síita, szunnita. Őket sem érdekli, hogy más éppen kurd, török, keresztény vagy mohamedán. Az emberek nagyon megváltoztak Irakban. Elég csak azt látni, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben divattá vált az arc eltakarása: a nők sállal tekerik körbe a fejüket, a férfiak vastag borostát növesztenek. Védekezésnek szánják a rendszer ellen, diktatúrák, háborúk, megszállások a világ ellen. Az én drága anyám finom csipkeruhát viselt a negyvenes években. Talán leszünk még lélekben olyan szabadok. Laczó Vfc mmm ■ Röviden Gépkocsik az árokban Győr térségében mintegy 10 centiméternyi hó esett tegnap. A síkossá vált utakon, Rábapatona térségében, a 85-ös főúton és a szigetközi úton Győrújfalu közelében személygépkocsik csúsztak az árokba lapzártánk előtt. Az esti órákban a főutak latyakosak, hókásásak, a mellékutak havasak voltak, ezek takarítására tizenöt hóeke és sószóró folyamatosan dolgozott az utakon. Minőségi díj a Hödlmayrnak Magyar Nemzeti Minőségi Díj szolgáltató kategóriájában idén a Győrött működő Hödlmayr Hungária Logistics Kft. kapta az elismerést, melyet a cégvezető a Parlamentben vehetett át. A ma már Győrben működő céget 1990-ben alapították, akkor Gyálon kezdte meg működését és három évvel később tette át székhelyét a Kisalföldre. A társaság új autók szállítását, raktározását, nullszériás vizsgálatát végzi egyebek között. A 250 munkatársat foglalkoztató cég mintegy hatvan, gépkocsi szállítására alkalmas saját járművel végzi szolgáltatásait. Győrött harminc hektár területen tárol gépkocsikat, az új járművek átadás előtti mosása, tisztítása és a szállítás közbeni apróbb sérülések kijavítása is a szolgáltatási körébe tartozik. A Hödlmayr által elnyert Magyar Nemzeti Minőségi Díjat kilenc éve alapították, a társaság olyan szolgáltatókkal állt versenyben a díjra kiírt pályázaton, mint a Matáv Rt., vagy az E.ON. Madarak és fák napja A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) meghirdeti a „Madarak és fák napja” országos versenyt. A program célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a természet iránt érdeklődő 10-14 éves tanulóknak arra, hogy számot adjanak tanórai, erdei iskolai, szaktábori, madárgyűrűző, vonuláskutató, szakköri, természetjáró, madarászsuli-programok során szerzett ismereteikről, terepi tapasztalataikról és megfigyeléseikről. A csapatversenyre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél Vándor Barbara környezeti nevelésfelelősnél lehet jelentkezni: 1121 Budapest, Költő u. 21., telefon: (1) 275-6247.