Kisalföld, 2017. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

KISALFÖLD 2017.02.01., szerda® Ki miben a legjobb? A betegjogok terén a maximális pontszámot Norvégia abszolválta, a hozzáférhetőségben Belgium, Macedónia és Svájc nyújtották a maximumot. Az egészségügy eredményességében a finnek, az izlandiak, a németek, a hollandok, a norvégok és a svájciak járnak az élen.Körkép 3 EURÓPAI LISTA - MÁR CSAK ÖT ORSZÁGBAN ROSSZABB A HELYZET, MINT NÁLUNK Betegebb az egészségügy MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Az első tanulság Csehország, szomszédunk lett ugyanis ez az első kelet-közép-európai ország, amelyik felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai nemzetekhez. A maximális ezerből Csehország 780 pontot kapott, Szlovénia 740 ponttal a 16. lett, a 729 pontot összegyűjtő Észtország pedig a 17. helyen áll a 35. górcső alá vett nemzet között. A volt szocialista országok közül Horvátország a 19. helyre csúszott vissza 703 pont­tal, a 2014-ben rakétaként a 16. helyre kilőtt Macedónia 699 pont­ja pedig ezúttal a 20. helyre volt elég. Szlovákia 678 pontot ért el, ez 25-tel több, mint 2015-ben. Szerbia a huszonnegyedik 670 ponttal, 116 ponttal többet telje­sítve, mint 2015-ben. Litvánia a huszonhetedik 620 ponttal. A kritikus mezőbe ke­rült többek között az új rákgyógyszerek alacsony alkalmazási rátája. A hat szempont alapján ösz­­szeállított indexben nyolc or­szág kapott 600 pontnál keve­sebbet - köztük mi: 575-öt. A magyarnál rosszabb egészség­üggyel már csak Lengyelország­ban, Albániában, Bulgáriában, Montenegróban és Romániában találkozhatunk. Hogy miért? A betegjogok ér­vényesülése területén a maximá­lis 125 pontból 73 pontot értünk el. Ehhez az kellett, hogy a betegszer­vezeteket a döntésekbe alig von­ják be; a műhibák elleni biztosítás kevés, a szolgáltatók minősítése pedig továbbra is csak ígéret. Az egészségügy hozzáférhetőségé­nél is sok pontot vesztettünk: a nem akut sebészeti beavatkozá­sokra való várakozási idő, a rákte­rápiák elérhetősége a diagnózistól számított 21 napon belül és a be­utalástól számított 7 napnál gyor­sabban elvégzett CT-vizsgálatok szintje a legalsó, már pirosan jel­zett zónába került. Az egészségügyi rendszer eredményességénél Magyaror­szág öt helyen került az előbb említett piros mezőbe. Ide tarto­zott a rákbetegségek túlélési aránya, a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) halálozás csökkenésének a szintje; a kór­házi fertőzések között a multire­­zisztens kórokozók (MRSA) által okozott fertőzések száma; az abortuszok aránya, valamint a krónikus légúti betegség miatti halálozási ráta mértéke. Az elemzés nem tartja megfe­lelőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből. Ugye nem lepődünk meg azon sem, hogy pirosat kapott a hála­pénz jelenléte és elvárt mivolta. A betegjogok érvénye­sülése területén 73 pontot értünk el a maximális 125-ből, az itt kapott eredményeket fel­sorakoztató listán a magyar adatnál csak az albán rosszabb. Szintén pirosat kapott az ezer él­ve születésre jutó császármet­szések számát bemutató magyar adat. A megelőzésben sem va­gyunk jók, ebből a legszomo­rúbb a magas vérnyomással élők 30 százaléknál nagyobb aránya, illetve a 15 év felettiek alkoholfogyasztása. Ezekkel is piros mezőbe kerültünk. De hogy valami jót is mond­junk: kiemelkedően jó helyezést értünk el a védőoltási rend­szerrel. A magyar egészségügy listavezető a gyerekek 8 betegség elleni, 95 százalék fölötti oltott­­ságával. A gyógyszerellátásnál piros mezőbe került többek kö­zött a gyógyszerköltésben az 50 százalék körüli állami támogatás aránya, az új rákgyógyszerek alacsony alkalmazási rátája és az új gyógyszerek támogatásba va­ló, szintén alacsony befogadása. A magyar beteg sokszor érezheti úgy, hogy egyedül maradt a rendszerben. Pedig nem kellene hogy így le­gyen, s a világban nincs is mindenhol így. fotóillusztráció: h. baranyai EDINA NYILATKOZATOK Prof. Oláh Attila, a Petz-kórház orvos igazgatója: - Csehország nem lepett meg, Macedónia annál inkább. A problémákat mi is látjuk, így például azt, hogy a műhibákra nincs fedezet, nincs reális biztosításuk a kórházaknak. A szolgáltatók minősítése olyan szinten megrekedt, hogy még nekünk sincs valós képünk a többiekről. A kórházi fertőzések az ápolók, a takarítók alacsony számával magyarázható, ezek is ismert tények. A megoldáshoz az kell, hogy a szakmát sokkal nagyobb arányban vonjuk be a döntéshozatalba. Most nem ezt tesszük, a politika rendre csak az aktuális tüzet oltja. Dr. Bugovics Zoltán szociológus: - A felmérés néhány­­ szempontját sokkal inkább politikainak, mintsem szakmainak érzem, de ettől még kitűnik a lényeg: az országok egészségügye ugyanazt tükrözi, mintha gazdasági térképet készítettek volna. De nem feltétlenül múlik minden csak és kizárólag a pénzen. A magyar, nyilvánvalóan alulfinanszírozott egészségügybe több forrás kellene, de legalább ennyire fontos a társadalom hozzáállása is. Kicsit többen sportolnak már Magyarországon is, de az étkezési szokásaink, a szűréseken való részvétel alig változott. Dr. Menyhárt Miklós háziorvos: - A szociális szféra és az egészségügy között kinyílt ollót kellene összébb csukni. Ehhez olyan generációs szemlélet szükséges, ami Nyugat-Európában van, nálunk viszont nincs. Pedig nyilvánvaló, hogy a mi társadalmunk is öregszik, az idősek ellátása, a demencia kezelése nem odázható tovább. Ha az idősekről nem tudunk gondoskodni, a betegbiztonság is sérül, forráshiányos egészségüggyel, rossz arányban elosztott pénzekkel nem fogunk tudni jobb eredményt elérni. Ez a magyar egészségügy betegsége. Dr. Vasas István, a Kardirex főigazgató főorvosa: - A mutatókat nagy­részt befolyásolják az állami egészségügyi el­látást sújtó rendszer­­szintű problémák. A fő gondot az alul­finanszírozottság okozza, erre vezet­hetők vissza a hozzáférési anomáliák, a várólisták megjelenése, de a hálapénz megszüntetésének sikertelensége is. A betegek egyre jelentősebb hányada a fizetős magánellátások felé fordul a gyorsabban elérhető, szabott árak mi­att. Az öngondoskodáson alapuló pre­venciós szemlélet letéteményesei vol­tak az „önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségpénztárak", de a terhek eme­lésével egyre kevesebb munkáltató vá­lasztja az egészségpénztári támogatást. Óvatosságra intik a közlekedőket MAGYARORSZÁG. Kedd este több megye járásaira és Budapestre a legmagasabb, harmadfokú (pi­ros) riasztást adta ki a meteoroló­giai szolgálat. Mára az ónos eső és a hó miatt az egész országra kiadtak valamilyen fokú figyel­meztetést. Komárom-Esztergom megyében másodfokú, a többi te­rületen az elsőfokú figyelmezte­tés van érvényben. Az ónos eső veszélyeire fi­gyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság (OKF) kedden Budapesten, a két szervezet kö­zös sajtótájékoztatóján. Elhang­zott: kedd éjszaka a legmaga­sabb riasztási fokozat is érvény­be léphet. Gál Kristóf, az ORFK szóvivője azt hangsúlyozta, hogy senki ne rutinból közle­kedjen, akár autós, akár gyalo­gos, akár kerékpáros. Az autósoknál fontos a na­gyobb követési távolság és a se­besség megfelelő megválasztása - tette hozzá. Arra kérte az em­bereket, hogy figyeljenek egy­másra, és a balesetek elkerülése érdekében adott esetben azokat is engedjék el, akikkel szemben nekik lenne elsőbbségük, mert lehet, hogy az érintettek nem tudnak megállni. Ha egy autó megcsúszik, általában a hátulja mozdul el. Ilyenkor nem fékezés­sel kell korrigálni, hanem a gáz elvételével és ellenkormányzás­­sal - adott vezetéstechnikai ta­nácsot Gál Kristóf. Az ónos eső miatt helyenként előfordulhatnak áramkimaradá­sok is, a katasztrófavédelem fo­lyamatos kapcsolatot tart fenn a közműszolgáltatókkal, hogy ha szükséges, azonnal intézkedhes­senek a kieső szolgáltatások hely­reállításáért. Azt javasolják, min­denki kísérje figyelemmel a me­teorológiai szolgálat riasztásait és a hatóságok közleményeit. Ha valaki bajba jutott em­bert vagy járművet lát, hívja a 112-es segélyhívó számot. ÁLLÁSPONT SUDÁR ÁGNES ÚJSÁGÍRÓ kifizetve B­ucsek Gábor magyar állampolgár előtt le a kalap­pal. A nyilvánvaló igazságtalanság ellen nemcsak szót emelt, hanem ki is fizette a leukémiás kislány apukájának 15 ezres büntetését. Ki ne tudná: az apának annyi volt a bűne, hogy túl öreg autóval vitte kórházba gyermekét a szmogriadó kellős közepén. Egy rendőr elkapta, megbüntette; a szabály az szabály, a parancs meg parancs. A szabály az szabály, a narancs m­a? Mert innen °'vas°m teljesen ^ ° más szemmel a történetet, s parancs, erről, ha jól sejtem, Bucsek Gábor számos rendőri ve­zetővel együtt igenis tehet. Ez a történet így, ebben a formá­ban pontosan illeszkedik abba a rendőri propagandagépe­zetbe, amelyet önök remélhetőleg nem látnak - hacsak nem lelkes böngészői a nyomozó hatóság hírportáljának. A határ­­vadászképzésekkel, elfogott piti tolvajokkal és baleseti hírek­kel hemzsegő hírözönbe megfeneklett nyomozások, újságírói kérdések már jó ideje nem férnek bele. Erre tökéletes példa még a mostani is, amikor az Indexnek a sokadik próbálko­zásra sem sikerült kimondatnia a BRFK-val, hogy igen, Bu­csek úr kifizette az apa büntetését. Nyomozd ki te! A rendőrség és Bucsek Gábor magánember addig jutott a tör­ténet feldolgozásában, hogy jogszerűen bírságolt a rendőrkolléga, aki ráadásul másképp is mesélte el az esetet. De egy főrendőr „tartja a szavát”. Bocsánatkérés nincs, nincs miért. De akkor miért érzi úgy magánemberként, hogy az apa helyett fizetnie kell? Az még rosszabb, ha ahelyett teszi, hogy kimondja: a kolléga parancsot teljesített, így választása sem lehetett, hogy taplóként viselkedjen vagy ne. S ha már a kérdéseknél tartunk, eljutottunk a legfontosabbhoz is, ame­lyet a „jogszerűség” pillanatában kellene megválaszolnia an­nak, aki leírta és kimondta ezt a szót. Szolgálnak és véde­nek, rendben. De kit? És még inkább: mit? Rossz levegőt szívunk MAGYARORSZÁG. Több helyen tovább nőtt a légszennyezett­ség. Kedden a fővárossal együtt tizenhárom település levegőjét minősítette veszélyesnek a ma­gas szállópor-koncentráció mi­att az Országos Közegészség­­ügyi Központ (OKK) kedden. Az OKK térképén Budapest, Dorog, Vác, Salgótarján, Eger, Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Miskolc, Oszlár, Debrecen, Nyír­egyháza és Hernádszurdok sze­repel a veszélyes levegőminősé­get jelző piros színnel. Hét települést jelöltek az egészségtelen levegőminősé­get jelző narancsszínnel. Ezek: Tatabánya, Szolnok, Szeged, Dunaújváros, Száz­halombatta, Esztergom és Székesfehérvár. Az ország nyugati felében alacsonyabb a légszennyezett­ség, de ott is legalább kifogá­soltnak minősítette a levegőt az OKK kedden. Több települé­sen van érvényben a szmogri­adó valamely fokozata. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos előrejelzé­se szerint kedden is csak he­lyenként élénkül meg a szél, és csütörtökön és pénteken is a Dunántúlon lehet erős szél. Ugyanakkor a következő na­pokban csapadékos idő vár­ható. Jogsegéllyel enyhítenék a kirekesztettek gondját MAGYARORSZÁG. Az LMP jog­segélyt ajánl azoknak az egész­ségügyi okból munkára alkal­matlan embereknek, akiket tö­röltek az álláskeresők nyilván­tartásából - közölte Szél Berna­dett, az ellenzéki párt társelnö­ke hétfőn. A politikus szerint az önhibájukon kívül munkanél­külieket a lépéssel havi 22.800 forintos foglalkoztatást helyet­tesítő támogatástól fosztották meg. Az LMP szerint a kor­mány úgy kozmetikázza a munkanélküliségi adatokat, hogy közben emberek ezreit, tízezreit hagyja az út szélén - fogalmazott Szél Bernadett. opelakcio.hu ! EZ A CSODA CSAK­­ 24 ÓRÁIG TART. Február 3-4.

Next