Kisdednevelés, 1883 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1883-09-01 / 9. szám

157 közben élénkebb lesz a tüdő munkássága, a gyorsabb vérforgás pírt önt az arcra, csillogóvá teszi a szemeket s az egész gyermek felfrissül. b) A játék nemcsak az izmokra hat, hanem ép akkor, mikor a szemet, kezet ügyesíti s a derekat hajlékonyabbá teszi, ugyan­akkor éb­reszti a gyermek figyelmét, szaporítja erejét, növeli bátorságát, kitartását s előmozdítja lélekjelenlétét s ekképen képezi s gyakorolja szellemi erőit is. Vagyis a játék megszerzi a testnek azt a rugékonyságot, mely által a lélek akaratának biztos, alkalmas és gyors végrehajtója lesz. c) A játék a gyermeki szellemet produkcióra vezeti, melyet ő kény­szer nélkül, szabadon s csak azért visz végbe, hogy a játékban előforduló nehézséget, akadályt legyőzze. És ezért, a mit a gyermek játék közben tesz, lélektanilag is fontosabb és többet mondó, mint a mit a parancsolt munka közt végez. d) A játék szabályokhoz van kötve. E szabályokat a játszók önként alkotják, vagy legalább elfogadják. Játék közben az így megállapított szabályokat megtartják, helyöket kölcsönös­en korlátozzák, egymás iránt tü­relmesek. Ekkér a játékban az alkotmányos élet első csíráit nyeri a gyermek. e) A játékok sok esetben dalolással járnak. Játékdalaink közt sok a művészi szépségű, társas játékaink közt a drámai lefolyású. A játékok tehát alapul szolgálnak az aesthetikai képzésnek is. f) A játék örömet okoz, mert feltalálni valamit, s a feltalált dolgot véghez vinni, szóval sikerre jutni, minden korban örömet szerez. „Az öröm pedig a legjobb idegerősítő szer“. (Herbert Spenczer.) g) A játék megújítja, felfrissíti a munkára szükséges erőt. 3. A tornának is megvannak úgy physikai, mint paedagogiai, sőt politikai előnyei is. Fizikai haszna p. o. ennek is az, hogy az anyagcse­rét gyorsítja s így egész szervezetünket fokozottabb tevékenységre izgatja. Nevelési haszna, hogy rendre s engedelmességre szoktat. Politikai előnye, hogy a nemzeti védképességet hatalmasan előmozdítja. De hiányzik a tornából az örömnek az a magas foka, a­mit a játék nyújt- Parancsolt foglalkozás, az önkéntesség és szabad akarat minden jellege nélkül. II. A játék alkalmazása. 1. A szülői háznál. A gyermeki játék ösztönszerű, s a szülői háznál szabadon, természetes módon nyilvánul. Annak gátat vetni nem szabad. Jó játszó gyermekből lesz a jó dolgos ember! Az iskolaköteles évek előtt nincs miért munkára fogni, vagy fejlesztés alá venni a gyermeket. E kor szerepe csak a megóvás, a gyermeknek testi, lelki erőinek ápolása és minden káros hatástól való megmentése. Különben is munka és játék nem egy. A munka bizonyos célért való erőfeszítés ; a játék maga a cél, játszik a gyermek, hogy játszék.

Next