Délpestmegyei Népujság, 1949 (3. évfolyam, 14-50. szám)

1949-04-03 / 14. szám

DÉl 'BSTME©V *el**i».*.. ezelőtt Félegyházi Közlöny • A*MA©YAR*DOLGOZÓK*PÁRTJÁNAK»POLITIKAI»N­ETILAPJA* 111. évfolyam 14. szám Ara: 60 fillér 1949 április 3. vasárnap A cselédek béresek, kommend­ósok, kocsisok tíz­ezrei élnek Magyarországon a kulákok rab­szolgaságában. Agyond­ol­gozt­at­j­á­k őket nyomorúságos bérért, ruhájuk ron­gyos, lakásuk az istállóban van, gye­rekeik és asszonyaik ingyen dolgoznak a »gazdának«. Dinnyés Péter, alsószék­­tói alapszervezetünk titkára írja, hogy az időszaki munkásoknak 8—10 forintos bért fizet Csősz Gergely (a tanyás belső­­ballószögi kulák meg jónéhány társa. A nincstelen és öntudatlan földmunká­sok elszegődnek, mert sok a munka­­nélküli­­és a kulákok válogath­atnak kö­zülök. Aki egy szót szól, azonnal el­küldik és a falat száraz kenyér is kiesik a szájából. A rémhírek szele na­gyobb a pusztán, mint a felvilágosítás lágy fuvallata. Valamit tenni kellene.­­ A kormány már tett is. A miniszter­tanács rendeletet hozott, amely meg­tiltja a kulákoknak, hogy elbocsássák állandó alkalmazottaikat, sőt arra is kötelezi őket, hogy a január elseje óta elbocsáttakat viszavegyék szolgálatuk­ba. A munkás maga bármikor felmond­hat 15 napra, de elküldeni nem lehet, így az állandó gazdasági alkalmazottak védelmet nyertek, a munkanélküliség rémével már nem lehet ijesztgetni őket. A kóláknak az a terve, hogy munkásait elküldve dolgozó parasztnak tüntesse fel magát, kud­arcot vallott a kóláknak termelnie, helyesebben termeltetnie kell, ez alól nincs kibúvó. Aki szabotálni mer, keservesen bűnhődik.­­ Most már rajtunik a so­r, hogy a gaz­dasági cselédeket felvilágosítsuk és ki­vonjuk a kulákok befolyása alól. Min­den népnevelőnknek, párttagunknak ez a kötelessége. A MDP kecskeméti szer­vezete jövő vasárnapra, április 10-ére értekezletre hívja össze a környéken lakó béreseket, kommend­ósokat, gaz­dasági cselédeket és megbeszéli velük helyzetük megváltozását. Az időszaki földmunkásokért a DÉ­­­FOSz száll síkra. Április 3-án meg­alakul Kecskeméten is a DÉFOSz föld­munkás tagozata. Megválasztják veze­tőségüket a nincstelen földmunkások, a kubikosok és a törpebirtokosok a maguk sorából. Kemény, harcos szer­vezet lesz ez a tagozat, keményebbé, harcosabbá fogja tenni a DÉFOSz egész működését. A kulákok munkabéruzsorája miatt számos feljelentést tett a DÉFOSz. Az időszaki földmunkások panaszait ki­vizsgálták és 24 esetben 14 ezer forint ki nem fizetett bért állapítottak meg. A kizsákmányoló kulákok ellen pert in­dítanak, de nemcsak a visszatartott munkabért kell kifizetniö­k, hanem bír­ságot is. Ezenkívül még fogházba is kerülhetnek. Elmúltak azok az idők, amikor a basaparasztok büntetlenül nyúzhatták a dolgozókat. Készül már az új kollektív szerződés, mely ren­dezi a gazdasági cselédek és földmun­kások helyzetét. A Magyar Dolgozók Pártja minden vonalon keresztül viszi munkásvédelmi politikáját. Kerekegyházán lelepleztek egy kulákot, aki zabkenyeret süttetett a béreseinek, m­íg maga az ő fejadag­jukból szép fehér kenyeret fogyasztott.­­Megindult ellene az eljárás. Gátéren , Tóth Pál 113 holdas kulákot 24 ezer forintra büntették, mert két cselédjét istállóban h­álatta, ugyanígy járt dr. STarjányi István 90 holdas »úri« bir­tokos. Fokozatosan visszaszorítja Pár­tunk a falusi és városi kizsákmányoló­­kat, hogy végül egészen megszüntesse Embernek ember által történő kizsák­mányolását. A Népfront határozata alapján Félegyházán azonnal leváltják a népellenes tisztviselőket A kiskunfélegyházi népi szervek márc. 26-án tartották ülésüket a város­háza közgyűlési termében. A gyűlésen a Népfront Bizottság átiratát Cseh László polgármester ismertette. Rámu­tatos arra, hogy addig, amíg a szegény és középparasztok becsületesen elvég­zik munkáikat, a kulákság minden mó­don megpróbál szabotálni. »Felvesszük a harcot a kulákok ellen és egy percig sem­ lehet kétséges, hogy sikeresen fog­juk megvívni. Lesújtunk nemcsak a kul­­ákokra, hanem mindazokra, akik őket támogatják és segítik. Ilyenek vannak itt közöttünk is. Név s­zerint is megneve­zem őket: Mogyoró József gazdajegyző és Bagi Kálmán gazdasági felügyelő. Mogyoró József, aki arra hivatott, hogy mindenben előmozdítsa a gazdasági ütemterv sikeres elvégzését és rendelke­zésére álljon a dolgozó parasztságnak, ehelyett minden intézkedésével ennek ellenkezőjét cseleks­zi Bag! Film:a Z maga is kulák, terp­észetesen I az emeltében dolgozik. Ennek a két embernek káros tevékenysége okozta, hogy a Járos határában tízezer hold­­földet elloptak, mert nem lehet másnak, mint lopásnak hielezni, hogy ennyi föld áll művelet­lenül és nincs gazdája. A legszigorúbb megtorlást helyezem kilátásba — mon­dotta a polgármester — és nem tűröm, hogy ezek az emberek továbbra is a helyükön maradjanak.« A gyűlésen résztvevők közül többen nyilatkoztak. Pesli István a DÉFOSz titkára így szólt: Már régen tapasztal­juk hogy mind Bagi, mind Mogyoró ellensége a dolgozó parasztoknak, ezért ker­esetjük azonnali eltávoitásukat Azt kívánjuk, hogy helyükre becsületes parasztokat állítsanak. Papp Mihály, a Parasztpárt elnöke kifej­ti, hogy Bagi, áld ötven holdas kulák, eltitkolta Szolnok megyében levő földjét -és csak akkor derült ki, hogy földje ■*»... amikor az ottani Termelési Bt­­.....)•••■' hivatalos ügyben nála járt, .gazdajegy­zőséget ígért, ha én elhallgatom nép­­ellenes tevékenységét. Dobák Mihály­né dolgozó parasztasszony megjegyzi: A szegényparasztok háza is borsódzo­tt, ha Mogyoró nevét meghallották, örömmel fogadják eltávolítását. Március 30-án rendkívüli­­közgyű­lést tartott Kiskunfélegyháza város kép­viselő testülete. A közgyűlésen Katona Sándor, a Népfront elnöke, a napirend előtti felszólalásában ismertette a Nép­front helyi bizottságának határozatát. — Elérkezett az ideje annak, — mon­dotta Katona Sándor — hogy a közigaz­gatásban is érvényesüljön az az elv, hogy csak~azolt­niu,'adszStante a helyükön, akik minden ténykedésükkel a dol­gozó nép érdekeit szolgálják. A Népfront Bizottsága , megvizsgálta, kik azok a tisztviselők, aki­k ennek a követelménynek nem felelnek meg, s elhatározta a következők azonnali le­váltását: dr. Csányi Sándor adóügyi ta­nácsnok, Ver­­ei Gusztáv Fujis Jenő, Horváth Gergely, Nagy István­­(volt csendőr), F. Juhász Károly, Ring Imre, Mikó József, id. Poór Lajos, dr. Baksai József­né, Mogyoró József, Keresztesi Lajos, Tóth Gy. Ilona.­­ A közgyűlés lelkes örömmel csatla­kozott a fenti határozathoz és kimon­dotta, hogy április 1-i hatállyal nevezett tisztviselőket állásukból elbocsájtják. Foglalkozott a közgyűlés az 1946—47. évi zárszámadásokkal is és itt gyanús dolog derült .id. Juhász Kálmán volt polgármester a város részére megvásá­rolt egy autót 29.000 forintért, amelyet az előtte való napokban 18.000 forintért kínáltak. De ezt megelőzőleg lefoglaló­­zott egy autót 10.000 Ft előleggel, me­lyet az eladó nem szállított. Midőn a város ezért az eladó ellen pert indí­tott, az illető úgy vallott, hogy ő nem kapott kézhez 10.000 forintot csak 5000-et, a másik ötezret jutalék címén Juhász Kálmán visszatartotta. A per folyamán nem is fizetett vissza csak 3000 forintot és így a városnak elve­szett 7000 forintja. A fentiek ismerte­tése után kérte Cseh László polgármes­ter a közgyűlés hozzájárulását, hogy Juhász Kálmán ellen a bűnvádi felje­lentést azonnal megtehesse. A közgyű­lés hozzájárult. Hétfő­i felszabadulás Ünnepe Április 4-én, hétfőn lesz négy esztendeje, hogy a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege kiűzte Magyarországról az utolsó fasiszta katonát. Ezzel felszabadult a Dunántúl legnyugatibb területe is és a magyar nép végre sza­bad lett. A felszabadulás ünnepén hálával és kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet hősökről, akik életüket áldozták a mi szabadságunkért. Kecskeméten délután 6 órakor küldöttségek■ koszorúzzák meg a­ há­­rom hősi emlékművet, este 7 órakor a színházban tartják az emlékünne­pélyt kultúrmű­orral. Ezután a színtársulat »A király nevében« című színmű­vet adja elő. Kiskunfélegyházán ,délelőtt fél 10 órai kezdettel váltó­futás lesz 500 résztvevővel, majd fél 11 órakor rendezik meg az emlékünnepélyt a szov­jet hősi emlékmű előtt. K­özrem­ű­köd 'рек énekkar­ok, a szakszervezeti zene­kar és szavalok. Az ünnepi beszédet Katona Sándor, a Népfront elnöke mondja. Bezártak öt kecskeméti zugmalmot A spekuláció, a feketézés, az adó­­szabolctás, a kizsákmányolás és áru­uzsora egyik gócát sikerült felszámolni Kecskeméten. Czagány Ferenc polgár­­mester elvtárs rendeletére villanyáram­­lartozás címén hétfőn bezártak három malmot és két darálót. Dán Kamill, a Villamosmű igazgatója jelentette a pol­gármesternek, hogy több malomtulaj­donos vonakodott megfizetni áramfo­gyasztását, sőt pökhendi hangon uta­sítja ki a pénzbeszedőket. Az Iván­­ma­lom tulajdonosai és bérlője 11.551 fo­rinttal, Hemberger Jenő (Sütő) malom­tulajdonos 4130 forinttal, az Erzsébet­­malom 2434 forinttal tartozik a már­cius havi fogyasztáson kívül. Sz. Tóth Vincze és Fazekas Zsigmond daráló­­tulajdonosok villany­tartozása is túlha­ladja az ezer-ezer forintot. Csakhamar m­egállapítot­ták azt is, hogy az öt kis malom adóhátraléka több mint 40 ezer forint. Nyilvánvaló volt a köztehervi­selés szabotálása, miért is Czagány elv­­társ leállíttatta­ a zugmalmokat, ame­lyek nem szolgálták a közérdeket, hi­szen a felidézésnek és családiak me­legágyai voltak. A majomellenőrök szá­mos visszaélést lepleztek le bennük, amiért több ezer forintnyi bírsággal sújtották őket az utóbbi két esztendő­ben is. Az Erzsébet-malom tulajdonosa most tölti ki héthónapos börtönbünte­tését, amit tiltott üzérkedésért róttak ki rá. A város dolgozói megnyugvás­sal vették tudomásul a polgármester erélyes intézkedését annál is inkább, mzert Varga Ferenc, a két nagy állami hialom­ vállalatvezetője kijelentette, hogy a bezárt malmok­ munkásait azon­nal alkalmazza és "Valamennyi őrlési igényt ki tud elégíteni jó minőségű liszt­tel. Most még a Ferenc-gőzmalom van hátra, melynek tulajdonosa Táncos Fe­renc 13 ezer forintos adóhátralékán kívül több mint ezer forint áramdíjjal is tartozik és egy év alat­t háromszor büntették meg különböző szabálytalan­ságokért. Az ilyen szabotálok garázdál­kodásának véget kell vetni. Fásítsunk Az Alföld csapadék­szegénységének egyik legfőbb oka a fák hiánya, amelyet m­ég fokozott a pusztító háború, de a tervszerűtlen, felelőtlen fakitermelés is. Az egyéni fairtás elé gátat vetett a leg­utóbb kiadott földmivelésügyi minisz­teri rendelet, amely még egy-két fa ki­termelését is engedélyhez köti. Ezzel azonban nem oldódott meg a fásítás problémája és szükséges, hogy a lakosság belássa a helyzet tarthatatlanságát. A polgármester felhívja mind a külterü­leten mind a belterületen lakókat, hogy a kivágott fák helyett ültessenek újat, az utak mentét fásítsák be, és általá­ban fásítással hasznosítsák az egyéb művelésre alkalmatlan területeket. A dülőfelelősöknek foglalkozniuk kell a fásítás népszerűsítésével.

Next