Félegyházi Hírek - Félegyházi Közlöny, 1992 (5. évfolyam, 1-6. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1992-10-23 / 15. szám

6. oldal Filegyházi Közlöny Ne támadj se rendőrre, se vasutasra! Jól halad az új benzinkút építése Egymást érik az országos és megyei sajtóban a rendőröket és más hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyeket ért támadásokról szóló híradások. Sajnos, nem mentes ez alól Kiskunfélegyháza térsége sem. A rendszerváltás-változás kezdetén volt egy időszak, amikor szinte sikk volt rendőrre támadni, s a rendőrség és más hivatalos személyek elbizonytalanodott­­sága volt a jellemző. Mára már változás állt be, de ez csak részben pozitív. A polgárok törvénytisztelete sajnos nem javult, sőt ha lehet, még romlott is. Egye­sek még mindig úgy gondolják, a demok­rácia azt jelenti,, hogy nekik mindent szabad, őket semmi és senki nem korlá­tozhatja. A pozitív változás az, hogy a hatóságok és különösen a rendőrség ma­gára talált, megerősödött, s már nem le­het büntetlenül pl. rendőrt verni, vagy akadályozni a hatóságok munkáját. Tény, hogy az emberek „felszabadul­tabban” élik ki dühüket, haragjukat, ag­resszívadnak stb. Úgy gondolom, nem jó ez így. Néhány helyi bűneset ismertetése előtt nézzük, mit mond a Büntető Törvény­­könyv. Aki a hivatalos személyt jogszerű el­járásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt illetőleg emiatt bán­talmazza, bűntettet követ el. Hivatalos személy a népképviseleti szerv tagja, a bíró, az ügyész, az ezen szerveknél ill. államigazgatási szervnél­­ez a rendőrség is, szolgálatot teljesítő személy és az ál­lamigazgatási feladatot ellátó más sze­mély. Ugyanilyen védelem alatt állnak a közfeladatot ellátó személyek, így a posta vagy a közforgalmú közlekedési vállalat (MÁV, VOLÁN) végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazott­ja, a biztonsági feladatot teljesítő kato­na, a közfeladatot ellátó polgári őr, a mentőszolgálat tagja, bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, jogszabályban meghatározott esetben orvos ill. pedagógus vagy oktató, a tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja. Mindezt bizonyára sokan nem tudták, azonban felhívom a figyelmet arra, hogy a törvény nem tudása senkit nem men­tesít a felelősség alól! Csak remélni merem, hogy az 1991—92- ben Kiskunfélegyháza területén elköve­tett 9 ilyen bűncselekmény vádlottja most már örökre eszébe véste ezt! P. E. ifjú hölgy 1991. március 10-én a Szeged—Budapest gyorsvonaton kevere­dett szóváltásba a kalauznővel, aki meg akarta őt bírságolni, mert jogosulatlanul használta a kedvezményes jegyet. A szó­váltás Kiskunfélegyháza térségében már odáig fajult, hogy P. É. a sértett jegy­vizsgáló vállát megfogta, rángatta, így akadályozta őt — a mozgási szabadság fizikai erővel történő korlátozásával — közfeladatot ellátó jogszerű eljárásában. P. É. a tényeket nem tagadta, de bű­nösségét nem ismerte el, erre csak a bün­tetőeljárás döbbentette rá. Z. J-nét 1991. szeptember 30-án este­felé ismerősei gépkocsival vitték Szeged felé, amikor az E-75-ös úton Kiskunfél­egyháza határában ittas-zavart állapot­ban az autóból menetközben ki ak­art szállni. Megállás után az úton futni kez­dett, többször majdnem elütöttek, útitár­­sai nem bírtak vele. Az időközben kihí­vott rendőrjárőr próbálta megfékezni, de ennek ellenszegült, trágár szavakkal szi­dalmazta az eljáró rendőröket, s egyikü­ket lábon rúgta. Állapota miatt kórházoa vitték, ahol tovább dulakodott, szitkozó­dott, s újra megrugdosta a rendőrt. A nyomozás megállapította, hogy ittassága, tudatzavart állapota miatt közepes fok­ban korlátozott volt a beszámítási képes­sége, s ezt a bíróság is méltányolta, ami­kor a büntetlen vádlottat két évre pró­bára bocsátotta. A tárgyaláson döbbent rá Z. J-né is arra, hogy mit tett, s bo­csánatot kért a rendőröktől. F. J-né 1992. január 31-én este a laká­sában életveszélyesen megszúrta élettár­­sát.­­Ezért külön folyt ellene eljárás.) A bűncselekmény miatt helyszíni szemlét folytató rendőröket F. J-né ittas és fel­indult állapotában mocskos szavakkal szidalmazta, ki akarta ütni a fényképező bűnügyi technikus kezéből a fényképező­gépet, ezzel akadályozta őt munkájában. A rendőrökre támadt, azok nem győztek kitérni előle, az őt végül lefogni akaró rendőrt majdnem megharapta, szerencsé­jére azonban gyorsabb volt. F. J-né ma­gatartása sérülést nem okozott, de erő­szakkal akadályozta a jogszerű intézke­dést, a helyszíni szemlét. Az érintettek­től ő is bocsánatot kért utólag, s éppen akkori állapota miatt, az enyhítő körül­mények túlsúlyára figyelemmel vele szemben is próbára bocsátására került sor. Ezután újra egy kalauzra támadt a jog­szerű intézkedést kifogásoló utas. K. L. 1992. március 25-én utazott a budapesti gyorson, jegye nem volt rendben, s az ezért intézkedő kalauzra támadt, őt dü­hösen szidalmazta, nekiugrott, kezéből ki­tépte a személyi igazolványt, és eközben meglökte a közforgalmú közlekedési esz­közön, vasúton, közfeladatot ellátó sze­mélyt, aki kitántorodott a fülkéből. Ő is „megúszta” próbára bocsátással. E bűncselekmények, mint az alkalma­zott joghátrányok is mutatják, nem a sú­lyosabb megítélésűek közé tartoztak. De jegyezzék meg, ennyi is elég a bűnös­séghez! Sokkal súlyosabb volt a már korábban is többszörösen büntetett. A. Z. cselek­ménye. Őt 1991. októberében egy betörés miatt körözték, s egy délben három nyo­mozó — akik éppen ebédelni mentek, megállította. A. Z. elszaladt előlük, de egy építési telken bekerítették. A. Z. nem adta meg magát, a felszólításra durva szavakkal reagált, féltéglával és egy deszkadarabbal támadt az őt elfogni aka­rókra, s egyiküket a kezén meg is sebe­­sítette. Végül is testi kényszerrel elfog­ták. A. Z. mindent tagadott, de a bizo­nyítékok egyértelműek voltak, s védeke­zését teljesen cáfolták, ezért mint több­szörös visszaesőt jogerősen 2 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélték. Nem járt jobban K. Gy. sem, aki 1991. nyarán egy közeli faluban folytatólagos garázdaságot, rongálást követett el, mely­nek során meg is sérült. A vérveszteség miatt legyengült, ittas férfit ismerősei or­voshoz vitték, ahol K. Gy. az őt vizsgáló orvosra támadt, (közfeladatot ellátó sze­mély elleni erőszak) őt ütlegelte, könnyű testi sérülést okozott neki. Ez nem volt elég, az odaérkező, beavatkozni akaró rendőr ellen fordult K. Gy., dulakodni kezdett vele. Végül is a rendőr és civil segítők közös erővel fékezték meg. A többszörös visszaeső vádlott büntetése 2 év fegyház volt. Sajnos, van még néhány történetem, de azokkal később, más összefüggésben fogl­­alkozok részletesen. Célom az volt, hogy tudatosítsam, a hatósági intézkedésekkel nem kifizetődő szembeszegülni. Amennyiben kifogásunk van ellenük, annak közlésére, érvényesí­tésére panasz, kérelem stb. formájában minden hatósági eljárásban megvan a törvényes lehetőség. Gyakorlati tapaszta­latom alapján állítom, még ha a törvé­nyes út hosszabb is, mindenképpen ered­ményesebb. Számoljon mindenki azzal, hogy a jog­szerűen eljáró hivatalos vagy közfelada­tot ellátó szentélyt fokozott védelem il­leti meg a törvény szerint, s törvényes intézkedéseiknek mindenki köteles ma­gát alávetni. dr. Jádi János városi vezető ügyész A napokban hatalmas A tartályok beemelése és­cember közepére már átad­­haró segítségével emelték rögzítése után a biztonsági hatyák az új TOTÁL men­­helyére a több tonna súlyú intézkedésekkel a legeseké­­znnkutat, mely sokoldalú tartályokat, de a többi mun- igyekeznek Szolgáltatásaikkal, messze kával is látványosan, gyor­­jja ilyen tempóban sike- meghaladja az előzőt, san haladnak. K­it folytatni a munkát, de- N. L. Tornaterem épül Pálmonostorán Az iskola nyolc osztályá­ban 165 gyerek tanul, s ed­dig sportolásra, edzésekre szinte semmi lehetőségük Ez év májusában húsz­millió forintos beruházással minden igényt kielégítő tornaterem építése kezdő­dött Pálmonostorán. A költségek 40 százalékát pá­lyázat útján nyerték, a töb­bit a községi önkormány­zat teremti elő. Az építés fővállalkozója a kiskunfél­egyházi KUNÉP, kivitele­zője pedig a Kiskun Kft. A tornateremhez tágas öl­töző, hideg-melegvizes mos­dók, tusolók, WC-k tartoz­nak majd és a különbö­ző versenyeken megjelenő szurkolók részére is épül lelátó. Rádiné Gémes Ildikó bí­zik abban, hogy az építők december végére átadják az épületet, mert eddig bizony a testnevelés oktatása a községben mostoha körül- nem ve­­­mények között történt. Ad­dig tantermekben, torna-­­ tanulókon kívül az új szoba kialakításával, jó idő tornatermet a község szinte esetén az udvaron tartják minden lakója használhatja az órákat, majd, s remélik, hogy né­hány év múlva már 1—2 sportágban eredményekről is beszámolhatunk. Az iskola mellett új sza­badtéri színpad is épül, mely egyidőben készül el a tornateremmel. Kép és szöveg: Némedi László 2­0 éves jubileum A Félegyházi Asszonyklub megalakulásának immáron 20 éves évfordulóját ünne­pelte az Aranypáva étteremben. Fekete Ferencné, a klub vezetője köszöntötte a vendégeket és a tagokat, beszámolt a 20 év legfontosabb eseményeiről, az alapító tagoknak okleveleket adott át. H. J. 1992. október 23. Húsbavágó kérdés! Már szinte megdöbbentő, ami ebben az országban történik nap mint nap. Most a húsárak felemelése bor­zolta fel a kedélyeket. Történik ez azért, mert a felsőház nem figyeli vagy nem is akarja tudomásul venni azt ami alulról ta­nácsként elhangzik. Azt ré­gen mindenki tudta, hogy a mezőgazdaság az ország éléskamrája, erre most oda sem figyelnek. Csűrik csa­varják a rendeleteket, ezzel telik el már hosszú hóna­pok óta a parlament min­den ülésszaka. Azt, hogy ebből mit lehet végrehajta­ni már oda sem figyelnek. Hogyan segítette a gazdá­kat eddig a kormány. Sok volt a tej, még pénzt is adott azért, hogy a fejős te­heneket a vágóhídra vigyék. Nem piacot keresett, akkor mikor sok volt a sertés, en­gedte, hogy az anyasertése­ket levágják. Mi van most, a hazai tejet 14 Ft-ért át­veszik ahol van átvevőhely, behoznak helyette 70 Ft-os tejet külföldről. Most a hús árát azért emelik mondván, ezt is úgy kell behozni külföldről. Nagy betűkkel hozzáteszem, hogy már az olcsó húst sem tudja megvásárolni a lakos­ság zöme. Kinek a zsebéhez emelték az árakat? Ez az ország akár fél Európát ké­pes lenne ellátni élelemmel. Vagy komolyan az az igaz­ság, hogy a mezőgazdaság sorsát az aszfalton döntik el?! Kéri a lakosság a mező­­gazdasági városok ország­­gyűlési képviselőit fogjanak össze és tárják fel, hogy nem csak vállalkozni kell és gyorsan meggazdagodni, hanem arra is oda kellene figyelni, ki és hogyan ter­meli meg azt. Vagy valóban igaz, hogy a lakosság egy része már azt hiszi, hogy a csirke a mélyhűtőben, a húsok a hentesnél, a kenyér a péküzletben, a zöldségfé­lék, a zöldséges boltokban teremnek? Lassan már oda jutunk, hogy nem csak az ipari munkásság, hanem a mező­­gazdasággal foglalkozó em­berek is kenyér nélkül ma­radnak. A hústermelés után a ga­bona­növények termesztése is csökken, a gyümölcsösö­ket, szőlőtermő területeket kivágják. Az emberek most már könyörögnek, hogy ne te­gyék tönkre ezt az orszá­got. Országhatárokon kívül is elismerték, hogy a magyar ember szeret és tud dolgoz­ni. Most a fiatalok úgy kez­dik az életet, hogy munka­­nélküli segélyt kapnak. „Meddig és miből tudjuk ezt fizetni”? Még egy figyelmeztetés, ne árusítsuk ki a jövedel­mező üzemeket a külföldi­eknek, mert eddig láttuk, hogy a munkalehetőség nem nő ezzel, hanem in­kább fogy, ha megszűnik a termékükből a kereslet, csomagolnak és mennek, de ha itt is maradnak, hosszú távon a jövedelem néhány százaléka marad itt csu­pán. Végül a munkahelyek létesítésén kívül az a lakos­ság kérése, ha már közve­títik a parlamenti üléseket, ne mondják mosolyogva, hogy minden jó úton halad, mert mi nem tudunk visz­­szamosolyogni, egyelőre. Héjjas István

Next