Félegyházi Hírek - Félegyházi Közlöny, 1992 (5. évfolyam, 1-6. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1992-10-23 / 15. szám
6. oldal Filegyházi Közlöny Ne támadj se rendőrre, se vasutasra! Jól halad az új benzinkút építése Egymást érik az országos és megyei sajtóban a rendőröket és más hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyeket ért támadásokról szóló híradások. Sajnos, nem mentes ez alól Kiskunfélegyháza térsége sem. A rendszerváltás-változás kezdetén volt egy időszak, amikor szinte sikk volt rendőrre támadni, s a rendőrség és más hivatalos személyek elbizonytalanodottsága volt a jellemző. Mára már változás állt be, de ez csak részben pozitív. A polgárok törvénytisztelete sajnos nem javult, sőt ha lehet, még romlott is. Egyesek még mindig úgy gondolják, a demokrácia azt jelenti,, hogy nekik mindent szabad, őket semmi és senki nem korlátozhatja. A pozitív változás az, hogy a hatóságok és különösen a rendőrség magára talált, megerősödött, s már nem lehet büntetlenül pl. rendőrt verni, vagy akadályozni a hatóságok munkáját. Tény, hogy az emberek „felszabadultabban” élik ki dühüket, haragjukat, agresszívadnak stb. Úgy gondolom, nem jó ez így. Néhány helyi bűneset ismertetése előtt nézzük, mit mond a Büntető Törvénykönyv. Aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el. Hivatalos személy a népképviseleti szerv tagja, a bíró, az ügyész, az ezen szerveknél ill. államigazgatási szervnélez a rendőrség is, szolgálatot teljesítő személy és az államigazgatási feladatot ellátó más személy. Ugyanilyen védelem alatt állnak a közfeladatot ellátó személyek, így a posta vagy a közforgalmú közlekedési vállalat (MÁV, VOLÁN) végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a biztonsági feladatot teljesítő katona, a közfeladatot ellátó polgári őr, a mentőszolgálat tagja, bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, jogszabályban meghatározott esetben orvos ill. pedagógus vagy oktató, a tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja. Mindezt bizonyára sokan nem tudták, azonban felhívom a figyelmet arra, hogy a törvény nem tudása senkit nem mentesít a felelősség alól! Csak remélni merem, hogy az 1991—92- ben Kiskunfélegyháza területén elkövetett 9 ilyen bűncselekmény vádlottja most már örökre eszébe véste ezt! P. E. ifjú hölgy 1991. március 10-én a Szeged—Budapest gyorsvonaton keveredett szóváltásba a kalauznővel, aki meg akarta őt bírságolni, mert jogosulatlanul használta a kedvezményes jegyet. A szóváltás Kiskunfélegyháza térségében már odáig fajult, hogy P. É. a sértett jegyvizsgáló vállát megfogta, rángatta, így akadályozta őt — a mozgási szabadság fizikai erővel történő korlátozásával — közfeladatot ellátó jogszerű eljárásában. P. É. a tényeket nem tagadta, de bűnösségét nem ismerte el, erre csak a büntetőeljárás döbbentette rá. Z. J-nét 1991. szeptember 30-án estefelé ismerősei gépkocsival vitték Szeged felé, amikor az E-75-ös úton Kiskunfélegyháza határában ittas-zavart állapotban az autóból menetközben ki akart szállni. Megállás után az úton futni kezdett, többször majdnem elütöttek, útitársai nem bírtak vele. Az időközben kihívott rendőrjárőr próbálta megfékezni, de ennek ellenszegült, trágár szavakkal szidalmazta az eljáró rendőröket, s egyiküket lábon rúgta. Állapota miatt kórházoa vitték, ahol tovább dulakodott, szitkozódott, s újra megrugdosta a rendőrt. A nyomozás megállapította, hogy ittassága, tudatzavart állapota miatt közepes fokban korlátozott volt a beszámítási képessége, s ezt a bíróság is méltányolta, amikor a büntetlen vádlottat két évre próbára bocsátotta. A tárgyaláson döbbent rá Z. J-né is arra, hogy mit tett, s bocsánatot kért a rendőröktől. F. J-né 1992. január 31-én este a lakásában életveszélyesen megszúrta élettársát.Ezért külön folyt ellene eljárás.) A bűncselekmény miatt helyszíni szemlét folytató rendőröket F. J-né ittas és felindult állapotában mocskos szavakkal szidalmazta, ki akarta ütni a fényképező bűnügyi technikus kezéből a fényképezőgépet, ezzel akadályozta őt munkájában. A rendőrökre támadt, azok nem győztek kitérni előle, az őt végül lefogni akaró rendőrt majdnem megharapta, szerencséjére azonban gyorsabb volt. F. J-né magatartása sérülést nem okozott, de erőszakkal akadályozta a jogszerű intézkedést, a helyszíni szemlét. Az érintettektől ő is bocsánatot kért utólag, s éppen akkori állapota miatt, az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel vele szemben is próbára bocsátására került sor. Ezután újra egy kalauzra támadt a jogszerű intézkedést kifogásoló utas. K. L. 1992. március 25-én utazott a budapesti gyorson, jegye nem volt rendben, s az ezért intézkedő kalauzra támadt, őt dühösen szidalmazta, nekiugrott, kezéből kitépte a személyi igazolványt, és eközben meglökte a közforgalmú közlekedési eszközön, vasúton, közfeladatot ellátó személyt, aki kitántorodott a fülkéből. Ő is „megúszta” próbára bocsátással. E bűncselekmények, mint az alkalmazott joghátrányok is mutatják, nem a súlyosabb megítélésűek közé tartoztak. De jegyezzék meg, ennyi is elég a bűnösséghez! Sokkal súlyosabb volt a már korábban is többszörösen büntetett. A. Z. cselekménye. Őt 1991. októberében egy betörés miatt körözték, s egy délben három nyomozó — akik éppen ebédelni mentek, megállította. A. Z. elszaladt előlük, de egy építési telken bekerítették. A. Z. nem adta meg magát, a felszólításra durva szavakkal reagált, féltéglával és egy deszkadarabbal támadt az őt elfogni akarókra, s egyiküket a kezén meg is sebesítette. Végül is testi kényszerrel elfogták. A. Z. mindent tagadott, de a bizonyítékok egyértelműek voltak, s védekezését teljesen cáfolták, ezért mint többszörös visszaesőt jogerősen 2 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélték. Nem járt jobban K. Gy. sem, aki 1991. nyarán egy közeli faluban folytatólagos garázdaságot, rongálást követett el, melynek során meg is sérült. A vérveszteség miatt legyengült, ittas férfit ismerősei orvoshoz vitték, ahol K. Gy. az őt vizsgáló orvosra támadt, (közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) őt ütlegelte, könnyű testi sérülést okozott neki. Ez nem volt elég, az odaérkező, beavatkozni akaró rendőr ellen fordult K. Gy., dulakodni kezdett vele. Végül is a rendőr és civil segítők közös erővel fékezték meg. A többszörös visszaeső vádlott büntetése 2 év fegyház volt. Sajnos, van még néhány történetem, de azokkal később, más összefüggésben foglalkozok részletesen. Célom az volt, hogy tudatosítsam, a hatósági intézkedésekkel nem kifizetődő szembeszegülni. Amennyiben kifogásunk van ellenük, annak közlésére, érvényesítésére panasz, kérelem stb. formájában minden hatósági eljárásban megvan a törvényes lehetőség. Gyakorlati tapasztalatom alapján állítom, még ha a törvényes út hosszabb is, mindenképpen eredményesebb. Számoljon mindenki azzal, hogy a jogszerűen eljáró hivatalos vagy közfeladatot ellátó szentélyt fokozott védelem illeti meg a törvény szerint, s törvényes intézkedéseiknek mindenki köteles magát alávetni. dr. Jádi János városi vezető ügyész A napokban hatalmas A tartályok beemelése éscember közepére már átadharó segítségével emelték rögzítése után a biztonsági hatyák az új TOTÁL menhelyére a több tonna súlyú intézkedésekkel a legesekéznnkutat, mely sokoldalú tartályokat, de a többi mun- igyekeznek Szolgáltatásaikkal, messze kával is látványosan, gyorjja ilyen tempóban sike- meghaladja az előzőt, san haladnak. Kit folytatni a munkát, de- N. L. Tornaterem épül Pálmonostorán Az iskola nyolc osztályában 165 gyerek tanul, s eddig sportolásra, edzésekre szinte semmi lehetőségük Ez év májusában húszmillió forintos beruházással minden igényt kielégítő tornaterem építése kezdődött Pálmonostorán. A költségek 40 százalékát pályázat útján nyerték, a többit a községi önkormányzat teremti elő. Az építés fővállalkozója a kiskunfélegyházi KUNÉP, kivitelezője pedig a Kiskun Kft. A tornateremhez tágas öltöző, hideg-melegvizes mosdók, tusolók, WC-k tartoznak majd és a különböző versenyeken megjelenő szurkolók részére is épül lelátó. Rádiné Gémes Ildikó bízik abban, hogy az építők december végére átadják az épületet, mert eddig bizony a testnevelés oktatása a községben mostoha körül- nem vemények között történt. Addig tantermekben, torna- tanulókon kívül az új szoba kialakításával, jó idő tornatermet a község szinte esetén az udvaron tartják minden lakója használhatja az órákat, majd, s remélik, hogy néhány év múlva már 1—2 sportágban eredményekről is beszámolhatunk. Az iskola mellett új szabadtéri színpad is épül, mely egyidőben készül el a tornateremmel. Kép és szöveg: Némedi László 20 éves jubileum A Félegyházi Asszonyklub megalakulásának immáron 20 éves évfordulóját ünnepelte az Aranypáva étteremben. Fekete Ferencné, a klub vezetője köszöntötte a vendégeket és a tagokat, beszámolt a 20 év legfontosabb eseményeiről, az alapító tagoknak okleveleket adott át. H. J. 1992. október 23. Húsbavágó kérdés! Már szinte megdöbbentő, ami ebben az országban történik nap mint nap. Most a húsárak felemelése borzolta fel a kedélyeket. Történik ez azért, mert a felsőház nem figyeli vagy nem is akarja tudomásul venni azt ami alulról tanácsként elhangzik. Azt régen mindenki tudta, hogy a mezőgazdaság az ország éléskamrája, erre most oda sem figyelnek. Csűrik csavarják a rendeleteket, ezzel telik el már hosszú hónapok óta a parlament minden ülésszaka. Azt, hogy ebből mit lehet végrehajtani már oda sem figyelnek. Hogyan segítette a gazdákat eddig a kormány. Sok volt a tej, még pénzt is adott azért, hogy a fejős teheneket a vágóhídra vigyék. Nem piacot keresett, akkor mikor sok volt a sertés, engedte, hogy az anyasertéseket levágják. Mi van most, a hazai tejet 14 Ft-ért átveszik ahol van átvevőhely, behoznak helyette 70 Ft-os tejet külföldről. Most a hús árát azért emelik mondván, ezt is úgy kell behozni külföldről. Nagy betűkkel hozzáteszem, hogy már az olcsó húst sem tudja megvásárolni a lakosság zöme. Kinek a zsebéhez emelték az árakat? Ez az ország akár fél Európát képes lenne ellátni élelemmel. Vagy komolyan az az igazság, hogy a mezőgazdaság sorsát az aszfalton döntik el?! Kéri a lakosság a mezőgazdasági városok országgyűlési képviselőit fogjanak össze és tárják fel, hogy nem csak vállalkozni kell és gyorsan meggazdagodni, hanem arra is oda kellene figyelni, ki és hogyan termeli meg azt. Vagy valóban igaz, hogy a lakosság egy része már azt hiszi, hogy a csirke a mélyhűtőben, a húsok a hentesnél, a kenyér a péküzletben, a zöldségfélék, a zöldséges boltokban teremnek? Lassan már oda jutunk, hogy nem csak az ipari munkásság, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó emberek is kenyér nélkül maradnak. A hústermelés után a gabonanövények termesztése is csökken, a gyümölcsösöket, szőlőtermő területeket kivágják. Az emberek most már könyörögnek, hogy ne tegyék tönkre ezt az országot. Országhatárokon kívül is elismerték, hogy a magyar ember szeret és tud dolgozni. Most a fiatalok úgy kezdik az életet, hogy munkanélküli segélyt kapnak. „Meddig és miből tudjuk ezt fizetni”? Még egy figyelmeztetés, ne árusítsuk ki a jövedelmező üzemeket a külföldieknek, mert eddig láttuk, hogy a munkalehetőség nem nő ezzel, hanem inkább fogy, ha megszűnik a termékükből a kereslet, csomagolnak és mennek, de ha itt is maradnak, hosszú távon a jövedelem néhány százaléka marad itt csupán. Végül a munkahelyek létesítésén kívül az a lakosság kérése, ha már közvetítik a parlamenti üléseket, ne mondják mosolyogva, hogy minden jó úton halad, mert mi nem tudunk viszszamosolyogni, egyelőre. Héjjas István