Félegyházi Hírlap, 1920 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1920-09-19 / 39. szám

Lapunk ára I K. XXXVIII XXVI. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1920. szeptember 19. 39. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ a kiskunfélegyházi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának hivatalos lapja. Szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁG. Politikai hetilap. Lapunk előfizetési ára: Egy évre 50 K. Fél évre 25 K. Naraenis clausus. Sokáig nem tudtuk, amíg végre saját bőrünkön nem tapasztaltuk, hogy az iskola politikum. Jönnie kellett egy destruktív, nemzetietlen érzése miatt az iskolából kicsapott tanár­nak, hogy megtanítson rá. Az őszi­rózsás forradalom idején alighogy ke­zébe kaparintotta a kultusztárcát, rögtön hozzálátott a munkához. A zsidó faj szellemi imperializmusának képére és hasonlatosságára gyúrta át a közoktatás egész szervezetét. Az iskola egyszerre szocialista-kom­munista műhely lett, ahol a tekintély és nemzeti gondolat csírájának elfoj­tásával a gyűlölet, osztályharc s a nemzetköziség pokoli tüzét gyújtot­ták. Preparálták a lelkeket a prole­tárdiktatúrának nevezett csőcselék­­uralom befogadására. Hála Istennek, elsöpörte őket az életerejében és faji büszkeségében halálosan megsebzett nép. De a ve­szély egészen még nem múlt el, vé­dekeznünk kell ellene. A világnézetek harca végső fo­kon az iskolákban dől el. Ez a meg­gondolás vezette a megtántoríthatlan kultuszminiszterünket egy új kultur Programm kidolgozására. Kiadta a fölvételi vizsgákról szóló rendeletet s a képviselőház most tárgyalja a numerus clausust. Miről van szó? Egy törvényja­vaslat készült, amely megszabja, hogy ezentúl nem mindenki tódulhat az egyetemre. Nem a szülők hiúsága és zsebe lesz többé a fokmérő. A jelent­kezőket megrostálják és aki tehetség és a hazafias érzés megbízhatósága tekintetében könnyűnek találtatik, menthetetlenül kibukik. Ezt mindnyá­jan helyesnek találjuk, lám pridem oportebat. És mégis mit láttunk ? Felzúdult a zsidó ghettó, sajtója hol nyíltan, hol alattomban támadja a tervezetet, felszisszentek a liberálisok, vétót kiáltanak s idézgetik fejünkre Eötvös József dr. szellemét, a liberalizmust. Nekik fájhat valami. Érzik, hogy ki­csúszik lábuk alatt a talaj. Noha az országban alig 5% a zsidó, az 1911. statisztika szerint a jogi karon volt 23-1 %, a bölcsésze­im 13,9%­, az orvosin 47-3, a gyógy­szerészin 34-9, a műegyetemen 34-4. Ennek a paradicsom állapotnak a vé­gét siratják. Prohászka Ottokár püspökkép­viselő a képviselőházban elmondott hatalmas koncepciójú beszédében egy másik statisztikát is bemutat. Tartalékos tisztekből vesztesség 27%, zsidóból 8 %. 100 műegyetemi hall­gatóból elesett kér. 48, zsidó 7. A zsidó legénységből pláne 1 % a veszteség. Megértjük a kult­úrprogramra cél­ját. Keresztény intelligenciát akar nevelni. A vér és tűzkeresztségen átesett ifjúságnak, nem a lógósoknak akarja megnyitni az Alma Matert. Jogos és szükséges önvédelem ez, harc életre-halálra a kenyérért, s ezt a harcot nekünk kell megnyerni. Különben­­ megértünk a zsidók rabszolgaságára. Képviselőtestületi közgyűlés. Folyó hó 14 én, kedden délelőtt tar­totta a képviselőtestület szeptember havi rendes közgyűlését, melyet a belügyminisz­ter által visszahelyezett, de az ellene el­rendelt fegyelmi alól még fel nem mentett dr. Holló Béla polgármester hívott egybe. A tárgysorozat első pontja a belügy­miniszter indokolás nélküli rendelete, mely­­lyel Holló Béla dr. polgármester felfüg­gesztését megszünteti. A szentkuti és kismindszenti­ uti isko­lák kijavítására a tanácsnak a közgyűlés megadta az enged­el­met 50.000 korona ideiglenes kölcsön felvételére. Az irodaszerek s nyomtatványok szállításával Vesszősi Józsefet bízta meg a közgyűlés. A Fehér kereszt vendéglőnek 28.000 korona évi bérért való kiadását jóváhagyta, míg a péteri-tó halászati bérletére új árve­rés kitűzését határozta el a közgyűlés. Az államrendőrség által önhatalmúlag rendelt és vásárolt irodai szerek árának megfizetését a közgyűlés megtagadta , egyben utasította a polgármestert, hogy a rendőrségnek a városhoz való viszonya rendezését illetékes helyen sürgesse meg. Parázs vitát provokált a Nemzeti tanács által lefoglalt szalma vasúti fekbére, melyet a közgyűlés kivizsgálás céljából a tanácsnak visszaadott. — Sajnálattal ta­pasztaltuk, hogy az elöljáróság részéről jobb ügyhöz méltó módon védelmezték a kommunizmushoz vezető Nemzeti tanács ténykedését. Özv. Sallay Józsefné és özv. Agárdi Sándorné özvegyi nyugdíját a közgyűlés megadta. A polgári leányiskola énektanítójának kért tiszteletdíját és drágasági pótlékát a Constantinum költségvetésénél elért meg­takarítások terhére megadta. Az 1916. évi gyámpénztári számadá­sokat jóváhagyva a vármegyéhez felküldte ; a városi gépész fizetését havi 800 koroná­ban és természetbeni lakásban állapította meg a közgyűlés. Dr. Szolnoky Lajos lemondását a polgármester helyettesi állásról a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul s dr. Szolnoky Lajosnak egyhangúlag jegyzőkönyvi köszö­netet és bizalmat szavazott, kérve őt a város érdekében való további önzetlen munkásságának folytatására. Özv. Mikó Sándorné kérését a köz­gyűlés elvetette , Varga László végrehajtó napidíjasi idejét nyugdíjjogosultságába be­számította és Kis Teréz illetőségét, mint nem idevaló születésűét, nem állapította meg a közgyűlés. A tárgysorozat előtt Ónody Károly interpellált a liszt kiosztása és árának drá­gasága miatt, a­melyre a polgármester szavai után dr. Szolnoky Lajos felelt, miből megtudtuk, hogy a nullás és főzőliszt árát a kormány azért emelte, hogy a kenyér­liszt árát annál olcsóbban adtassa. Dr. Szolnoky Lajos fáradozásának eredménye az is, hogy az eddig vidékről szállított lisztek helyett a szeptemberi lisztmennyi­séget, mintegy 8 vagyont, az itteni vám­malomból utalta ki a közélmezési miniszter. A tárgysorozat letárgyalása után az elnöklő polgármester, dr. Holló Béla be­zárta a közgyűlést s távozása előtt barát­ságos értekezletre és felvilágosító előadásra marasztalta a közgyűlés gazdálkodó tagjait. Ekkor jöttünk reá, hogy a múlt köz­gyűlés határozatával, de még az idevágó miniszteri rendelettel szemben, a képvise­lőtestület elé utalt kisüstök ügyét dr. Holló Béla polgármester úr nem tűzette napi­rendre s az általa szokásos módon, magán­értekezleten akarta letárgyaltatni e fontos és felelősségteljes közügyet. A képviselőtestület még nem tart ott, hogy az ajtónyitásokból elhangzó szavak következményeiért közben vagy utólag fe­lelősséget vállaljon s a testület által ki­küldött bizottság határozata érvényességé­hez szükséges a közgyűlés határozata is­­ Ország-világ. * Héjjas Iván az Ébredők konferen­ciájának záró értekezletén általános, lelkes tüntetés közben tárta fel: a királyság kér­désének előtérbe tolásával, hizelkedéssel, a vesztegetés mindenféle eszközével a nemzet szétzüllesztésére törekvő hazaárulók alá­való aknamunkáját. Elítélte a megveszte­gethető szolgalelkek közreműködését és ki­jelentette, hogy a rágalmakkal is dolgozó bitangok felelni fognak. „ Jogrendet, kon­szolidációt akarunk mi is, de nem azt, amit a megrontásunkra törő zsidók a maguk ér­dekében ellenünk készítenek elő. „A fekélyt levakarjuk a nemzet testéről!“ * Az Ébredő Magyarok országgyűlé­sének elnöke nagyhatású záróbeszédében kiemelte, hogy­­ mi nem akarunk ter­rorizálni, de nem is engedjük magunkat senki által terrorizáltatni. Elmondotta, hogy,a nyugati államok egyik képviselője az ÉME céljai felől interjúvolta meg s így a külföld is hiteles információban lesz tá­jékoztatva. A negyvenéves zsidó liberális uralom nyomása alatt ébredt fel a magyar­ság s mint a gyöngykagyló megszüli az igazgyöngyöt, úgy született meg az Ébredők egyesülete is. Amint a keresztény magyar­ság követelései érvényesülni fognak, eltű­nik az a feszültség is, mely ma még a közéletben és a közérzésben uralkodik. * Legelső sorban arra van szükség. —

Next