Félegyházi Hírlap, 1920 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1920-09-19 / 39. szám
Lapunk ára I K. XXXVIII XXVI. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1920. szeptember 19. 39. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ a kiskunfélegyházi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának hivatalos lapja. Szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁG. Politikai hetilap. Lapunk előfizetési ára: Egy évre 50 K. Fél évre 25 K. Naraenis clausus. Sokáig nem tudtuk, amíg végre saját bőrünkön nem tapasztaltuk, hogy az iskola politikum. Jönnie kellett egy destruktív, nemzetietlen érzése miatt az iskolából kicsapott tanárnak, hogy megtanítson rá. Az őszirózsás forradalom idején alighogy kezébe kaparintotta a kultusztárcát, rögtön hozzálátott a munkához. A zsidó faj szellemi imperializmusának képére és hasonlatosságára gyúrta át a közoktatás egész szervezetét. Az iskola egyszerre szocialista-kommunista műhely lett, ahol a tekintély és nemzeti gondolat csírájának elfojtásával a gyűlölet, osztályharc s a nemzetköziség pokoli tüzét gyújtották. Preparálták a lelkeket a proletárdiktatúrának nevezett csőcselékuralom befogadására. Hála Istennek, elsöpörte őket az életerejében és faji büszkeségében halálosan megsebzett nép. De a veszély egészen még nem múlt el, védekeznünk kell ellene. A világnézetek harca végső fokon az iskolákban dől el. Ez a meggondolás vezette a megtántoríthatlan kultuszminiszterünket egy új kultur Programm kidolgozására. Kiadta a fölvételi vizsgákról szóló rendeletet s a képviselőház most tárgyalja a numerus clausust. Miről van szó? Egy törvényjavaslat készült, amely megszabja, hogy ezentúl nem mindenki tódulhat az egyetemre. Nem a szülők hiúsága és zsebe lesz többé a fokmérő. A jelentkezőket megrostálják és aki tehetség és a hazafias érzés megbízhatósága tekintetében könnyűnek találtatik, menthetetlenül kibukik. Ezt mindnyájan helyesnek találjuk, lám pridem oportebat. És mégis mit láttunk ? Felzúdult a zsidó ghettó, sajtója hol nyíltan, hol alattomban támadja a tervezetet, felszisszentek a liberálisok, vétót kiáltanak s idézgetik fejünkre Eötvös József dr. szellemét, a liberalizmust. Nekik fájhat valami. Érzik, hogy kicsúszik lábuk alatt a talaj. Noha az országban alig 5% a zsidó, az 1911. statisztika szerint a jogi karon volt 23-1 %, a bölcsészeim 13,9%, az orvosin 47-3, a gyógyszerészin 34-9, a műegyetemen 34-4. Ennek a paradicsom állapotnak a végét siratják. Prohászka Ottokár püspökképviselő a képviselőházban elmondott hatalmas koncepciójú beszédében egy másik statisztikát is bemutat. Tartalékos tisztekből vesztesség 27%, zsidóból 8 %. 100 műegyetemi hallgatóból elesett kér. 48, zsidó 7. A zsidó legénységből pláne 1 % a veszteség. Megértjük a kultúrprogramra célját. Keresztény intelligenciát akar nevelni. A vér és tűzkeresztségen átesett ifjúságnak, nem a lógósoknak akarja megnyitni az Alma Matert. Jogos és szükséges önvédelem ez, harc életre-halálra a kenyérért, s ezt a harcot nekünk kell megnyerni. Különben megértünk a zsidók rabszolgaságára. Képviselőtestületi közgyűlés. Folyó hó 14 én, kedden délelőtt tartotta a képviselőtestület szeptember havi rendes közgyűlését, melyet a belügyminiszter által visszahelyezett, de az ellene elrendelt fegyelmi alól még fel nem mentett dr. Holló Béla polgármester hívott egybe. A tárgysorozat első pontja a belügyminiszter indokolás nélküli rendelete, melylyel Holló Béla dr. polgármester felfüggesztését megszünteti. A szentkuti és kismindszenti uti iskolák kijavítására a tanácsnak a közgyűlés megadta az engedelmet 50.000 korona ideiglenes kölcsön felvételére. Az irodaszerek s nyomtatványok szállításával Vesszősi Józsefet bízta meg a közgyűlés. A Fehér kereszt vendéglőnek 28.000 korona évi bérért való kiadását jóváhagyta, míg a péteri-tó halászati bérletére új árverés kitűzését határozta el a közgyűlés. Az államrendőrség által önhatalmúlag rendelt és vásárolt irodai szerek árának megfizetését a közgyűlés megtagadta , egyben utasította a polgármestert, hogy a rendőrségnek a városhoz való viszonya rendezését illetékes helyen sürgesse meg. Parázs vitát provokált a Nemzeti tanács által lefoglalt szalma vasúti fekbére, melyet a közgyűlés kivizsgálás céljából a tanácsnak visszaadott. — Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az elöljáróság részéről jobb ügyhöz méltó módon védelmezték a kommunizmushoz vezető Nemzeti tanács ténykedését. Özv. Sallay Józsefné és özv. Agárdi Sándorné özvegyi nyugdíját a közgyűlés megadta. A polgári leányiskola énektanítójának kért tiszteletdíját és drágasági pótlékát a Constantinum költségvetésénél elért megtakarítások terhére megadta. Az 1916. évi gyámpénztári számadásokat jóváhagyva a vármegyéhez felküldte ; a városi gépész fizetését havi 800 koronában és természetbeni lakásban állapította meg a közgyűlés. Dr. Szolnoky Lajos lemondását a polgármester helyettesi állásról a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul s dr. Szolnoky Lajosnak egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetet és bizalmat szavazott, kérve őt a város érdekében való további önzetlen munkásságának folytatására. Özv. Mikó Sándorné kérését a közgyűlés elvetette , Varga László végrehajtó napidíjasi idejét nyugdíjjogosultságába beszámította és Kis Teréz illetőségét, mint nem idevaló születésűét, nem állapította meg a közgyűlés. A tárgysorozat előtt Ónody Károly interpellált a liszt kiosztása és árának drágasága miatt, amelyre a polgármester szavai után dr. Szolnoky Lajos felelt, miből megtudtuk, hogy a nullás és főzőliszt árát a kormány azért emelte, hogy a kenyérliszt árát annál olcsóbban adtassa. Dr. Szolnoky Lajos fáradozásának eredménye az is, hogy az eddig vidékről szállított lisztek helyett a szeptemberi lisztmennyiséget, mintegy 8 vagyont, az itteni vámmalomból utalta ki a közélmezési miniszter. A tárgysorozat letárgyalása után az elnöklő polgármester, dr. Holló Béla bezárta a közgyűlést s távozása előtt barátságos értekezletre és felvilágosító előadásra marasztalta a közgyűlés gazdálkodó tagjait. Ekkor jöttünk reá, hogy a múlt közgyűlés határozatával, de még az idevágó miniszteri rendelettel szemben, a képviselőtestület elé utalt kisüstök ügyét dr. Holló Béla polgármester úr nem tűzette napirendre s az általa szokásos módon, magánértekezleten akarta letárgyaltatni e fontos és felelősségteljes közügyet. A képviselőtestület még nem tart ott, hogy az ajtónyitásokból elhangzó szavak következményeiért közben vagy utólag felelősséget vállaljon s a testület által kiküldött bizottság határozata érvényességéhez szükséges a közgyűlés határozata is Ország-világ. * Héjjas Iván az Ébredők konferenciájának záró értekezletén általános, lelkes tüntetés közben tárta fel: a királyság kérdésének előtérbe tolásával, hizelkedéssel, a vesztegetés mindenféle eszközével a nemzet szétzüllesztésére törekvő hazaárulók alávaló aknamunkáját. Elítélte a megvesztegethető szolgalelkek közreműködését és kijelentette, hogy a rágalmakkal is dolgozó bitangok felelni fognak. „ Jogrendet, konszolidációt akarunk mi is, de nem azt, amit a megrontásunkra törő zsidók a maguk érdekében ellenünk készítenek elő. „A fekélyt levakarjuk a nemzet testéről!“ * Az Ébredő Magyarok országgyűlésének elnöke nagyhatású záróbeszédében kiemelte, hogy mi nem akarunk terrorizálni, de nem is engedjük magunkat senki által terrorizáltatni. Elmondotta, hogy,a nyugati államok egyik képviselője az ÉME céljai felől interjúvolta meg s így a külföld is hiteles információban lesz tájékoztatva. A negyvenéves zsidó liberális uralom nyomása alatt ébredt fel a magyarság s mint a gyöngykagyló megszüli az igazgyöngyöt, úgy született meg az Ébredők egyesülete is. Amint a keresztény magyarság követelései érvényesülni fognak, eltűnik az a feszültség is, mely ma még a közéletben és a közérzésben uralkodik. * Legelső sorban arra van szükség. —