Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1922 (40. évfolyam, 1-54. szám)

1922-05-14 / 20. szám

XL­XXVill. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1822. május SI 20. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 'm naaaawagaaa 'Felelős szerkesztő: Dr. SALLAY JÁNOS. Politikai hetilap. Lapunk előfizetési ára: Egy évre 160 K. Fél évre 80 K­ SKt^^^KasäÄä$Bä3f<3C2aK5»BaäBBUMitlS5CEiB^3äBxae^^Bä Polgártársak! Folyó évi május hó 14-én, vasárnap, délelőtt V* 11 órakor a Városház-téren (Piac­téren) tartja a „Keresztény Kisgazda, Föld­műves és Polgári párt“ képviselőjelöltje dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató programmbeszédét, melyre Kiskunfélegyháza város egész kö­zönségét tisztelettel meghívjuk. Testvérek, legyetek ott mindannyian! Ismerjétek meg a „Keresztény, Kis­gazda, Földműves és Polgári pártinak el­veit és azt a becsületes, őszinte és haza­fias törekvést, mellyel gróf Bethlen István országos vezérünk a megcsonkításig oly sokat szenvedett hazánkat a mai sivár helyzetéből kivezetni, visszaállítani és fel­virágoztatni akarja. A párt vezetősége nevében: dr. Sallai János, dr. Endre Zsigmond, id. Táby László, dr. Hoffer József, Poór János, Ujszászy János dr. Biró László, Czagány István, Csatár Imre, Deskó József, Dobák Károly, Drahos László, Drahos József, Drozdik István, Dobos István, Dobsa József, Endre János, Endre István, Fekete Gábor, Ficsór Imre, Fantosy Gyula, Fazekas István, F. Juhász Sándor, Gaal Imre, Gaál János, Gyenes Sándor, Hegedűs Pál, Holtky Gyula, dr. Kárpáti Károly, Kanizsai Nagy Imre, Kovács Dezső, Kiasz Sándor, Kocsis Ferenc, Kalmár János, Kanizsai Károly, Kanyó József, Illyés Kálmán. A munkás tömegek, a nyugati műveltség, a haladás, a jogrend, a népakarat, a kisebbségi jogok, a nemzetközi összeköttetés és egyéb sok hangzatos frázis mögé bújva, nap-nap mellett verik arcul a ma­gyarság önérzetét, rántják le maguk­hoz a sárba a magyar nemzet te­kintélyét. " A nagy lármában szemlélő ide­gen joggal hiheti, hogy ebben a ha­zában mindenki úr, csak a magyar nem, hogy itt minden teremtett lélek áhítozik azután, hogy magyarságát megtagadva, mielőbb a liberális nem­zetközi demokrácia karjaiba dobhassa magát, csak az a rövidlátó kormány és néhány elmaradt sovinista magyar álmodozik, erőlködik a magyar faj, mint nemzetalkotó elem jogainak megvédésén, az ország, a nemzet talpraállításán. De hát nem egészen így van a dolog, igen tisztelt liberális egyének és nemzetközi demokrata urak, mert önök, mint a magyarságtól teljesen ide­gen fajvak, az anyagi előnyre magukhoz csábított néhány sabeszgós politikai pojácáikkal együtt nem ösmerik a magyarságot. Az 1918. és 1919-iki próbametszésük rövid és kétes si­kere s a két év óta folytatott akna­munkájuk vélt eredménye ismét el­vakulttá tette önöket. Próbálkoznak újból a magyarság nyakába ülni, azt hívén, hogy gya­­lázkodásaikat, uszításaikat s politikai kalandoraik kötéltáncát látszólag nyu­galommal szemlélő magyarságnak nincs már akarata, ereje lesöpörni testéről az élősdieket, kikergetni a portájáról a kisajátítókat. Nem uraim! az önök uszítására a gyári szerszámot a legkisebb zsidó érdekért is könnyen sutba vágó vörös ökölnél még mindig erősebb a kardforgatásban edzett, ekét, ka­pát, kaszát s a saját szerszámát ki­tartó szorgalommal termelésre szorító magyar marok. Az a nyugalom pedig, mellyel a magyarság a saját házában tűri az idegenek és eltartottjai handaban­­dázását, nem tunyaság ám, hanem egyrészt az igazában vetett hit s az erejében bízó fölény nyugalma, más­részt pedig az ezeréves küzdelmek, meg az országfönntartó, komoly szor­galmat megkívánó foglalkozása a magyarságnak ösztönösen irtózóvá tet­ték a csepűh­ágók természetével ro­kon politikai szélkakaskodástól. Hát teljesen meddő erőlködés a liberális októbrista demokraták ön­jelöltjének városunk becsületes ma­gyarságát lépre csalni, idegen faj szolgálatába kényszeríteni, mert bár nem lármázik a magyar, de 1918— 1919-et nem feledi s nem bocsájtja meg soha. Fújják horváth zoltánék a jerichói kürtöt, — mert becsületes fegyverük egyetlen egy sincs, — vak lármával, handabandázással akarják a magyar­ság védbástyáját lerombolni. Ép oly lármásak, mint 1918-ban, még tolakodóbbak, szinte bizakodók, hogyne, 1918-ban a fegyvert csalták ki a magyarság kezéből, ma meg a fegyvertelen, miattuk és általuk meg­sanyargatott magyarsággal szemben könnyebb győzelmert remélnek a lánc­­hídi hősök s a túszaikkal ölelkező proletár vezérek. Csak lármázzanak horvát Szoltá­­nék, Félegyháza becsületes keresztény magyarsága a választásokon meg fogja mutatni, hogy itt családját, faját, há­zát, földjét,a hazáját szerető magyar­ság lakik és parancsol, nem pedig nemzetközi söpredék. K. D. Kovács Ferenc, Kneffel Béla, Lőrincz Lázár, Lőrincz Miklós, Lukács József, Majláth József, Mák Mihály, Móczár Andor, Móczár Sándor, Nemes Nagy Ferenc, Némedi Varga Lajos, Ring György, dr. Puskás Béla, dr. Puskás János, dr. Stróbl Miklós, Szabó Antal, Szijjártó Gyula, dr. Szolnoki Lajos, Szombati Balázs, Terjék László, Tarjányi János, Tóth Endre, Tarjány József, dr. Tóth Endre, Tábith Lajos, Tóth János, Tóth György, Vass József, Varga József, Vereb Béla, Zimány Béla. Látszat és valóság. Mintha 1998. év őszén lennénk, úgy harsognak a liberál-demokrata újságok. Mintha csak egy újabb lánc­­hídi csatát készítenének elő a poli­tikai kötéltáncosok; oly merész és kihívó produkciókat végeznek a vá­lasztási küzdelem ürügye alatt. ÉLJEN Dr. PORST KÁLMÁN az egységes kormánypárt hivatalos képviselőjelöltje. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 9-én, kedden d. u. rendkívüli közgyűlésen tár­gyalta a virilis képviselők jegyzékét s végre nyugvó­pontra juttatta ezt a sokat hány­­torgatott ügyet. Mint köztudomású, a bonyodalom az 1921. december 27 én tartott közgyűlésen kezdődött. Ekkor mutatta be a kiküldött bizottság az általa az 1922. évre tervezett virilis­ jegyzéket. A jegyzéknek azonban sok hibája volt: először is hiányos adókimutatás alap­ján készült, másodszor nem is a bizottság állította össze, hanem egy városi díjnok, a bizottság nem is tartott ülést, meg se tár­gyalta s igy származott a legnagyobb hiba, hogy a nélkül, hogy valaki vizsgálta volna az adók minőségét és az illető egyének személyi viszonyait, bekerült oda boldog­boldogtalan. Bekerült oda városi tisztviselő is, akinek pedig hivatalból van úgyis szavazati joga, tehát virilis nem lehet,­­ bekerült olyan egyén is, aki vagyon elleni bűncse­lekmény miatt el volt ítélve, holott ilyennek oda nem szabad bekerülni, a helyet foglalt ott meghalt egyén is, továbbá többen olya­nok, kiknek az előző évi adóit is hozzá­számították, mert máskép nem ütötte volna

Next