Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1. szám II földjáradék és földhasználatról A termelőszövetkezetbe a tagok által használatba adott föld után a termelő­­szövetkezetről szóló jog­szabályban megállapított mértékű földjáradékot kö­teles a mezőgazdasági nagyüzem fizetni a tagjai részére. A földjáradék ér­téke termelőszövetkeze­tünk Alapszabályának rendelkezései szerint a kö­zös használatba adott saját föld kataszteri tisztajöve­delmének minden arany­koronája után öt kg búza állami felvásárlási áron számított forint értéke. A termelőszövetkezet nem fi­zet földjáradékot az álla­mi tulajdonban álló, vala­mint a szövetkezet által haszonbérelt földterületek után. A termelőszövetkezet a nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában lévő és földhivatali határozat­tal megváltott ingatlanok után az ezen határozatban előírt forint összeg megfi­zetésére köteles. A terme­lőszövetkezet a kataszteri tisztajövedelem megállapí­tásánál szőlő­ gyümölcsös és erdő kivételével hektá­ronként 28 aranykorona értéket vehet figyelembe. Egy termelőszövekezeti tag a vele közös háztartás­ban élő személyekkel együtt azonban legfeljebb 15 hektár föld alapulvéte­lével részesülhet földjára­dékban. Szőlő,gyümölcsös és er­dő kataszteri tiszta jövede­lem érték­e megállapításá­nál a talaj minőségének megfelelő szántóföldre megállapított aranykorona érték figyelembevételével kell a földjáradék mérté­két kiszámítani. A földjá­radék minden esetben a föld átadáskori, tehát a be­hozatal időpontjában fenn­álló kataszteri tiszta jöve­delmet kell irányadónak tekinteni A földjáradék mindenkor a zárszámadás jóváhagyásának napján vá­lik esedékessé. Jelentős szabály, hogy a bevitt föld után fizethető földjáradék alapjául szolgáló kataszteri tisztajövedelemből le kell vonni a termelőszövetkezet által kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tisztajövedelmét és a ma­radvány után fizethető földjáradék. Földjáradékra jogosult a saját tulajdonában, vagy haszonélvezetében levő­­föld után a termelőszövet­kezet tagja, a tag házas­társa (élettársa) az életkö­zösség fennállása alatt, va­lamint a tag özvegye, az idős, élethivatás-szerűen mezőgazdasággal foglalko­zó személy, ha a megélhe­tése alapjául szolgáló föld családtagja beviteli köte­lezettsége folytán került a tsz. használatába, függet­lenül attól, hogy ezen csa­ládtaggal közös háztartás­ban él-e, vagy önálló kere­settel rendelkezik. Földjá­radékra jogosult továbbá a termelőszövetkezet haszná­latában levő föld haszon­élvezője is. A termelőszövetkezeti tagok tulajdonában levő tanyaingatlanok vonatko­zásában a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a tanya­teleknek mezőgazdasági művelésre alkalmas részét, a termelőszövetkezeti tag részére a közösből adott háztáji föld területébe be kell számítani. Ezen prob­léma hosszú éveken ke­resztül termelőszövetkeze­tünk területén nem volt egységesen megoldva, mi­vel a jogelőd termelőszö­­vekezetek ezen jogszabályi rendelkezést különböző­képpen hajtották végre, így több esetben ellent­mondások keletkeztek. Termelőszövetkezetünk ve­­zetségének határozott szán­déka, hogy a jövőre nézve ezen kérdés egyetemlege­sen rendezésre kerüljön. Ehhez komoly segítséget nyújt az elmúlt évben igen komoly munkával el­végzett tanyafelmérés, mely a lényeges helyzetet rögzítette. A jogszabályi rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy az ily mó­­don felszabaduló és nagy­üzemi művelésre nem al­kalmas területek tekinte­tében a termelőszövetkezet tagjával, illetve alkalma­zottjával a tanácsi keze­lésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosítá­sáról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazásával haszonbérleti szerződést kössön. Gyakorlati problémaként merült fel a termelőszö­vetkezet tagja és az örö­kösök közötti elszámolási viszony kapcsán: az örökö­sök igényük érvényesítését a termelőszövekezet felé csak akkor kíséreljék meg, ha a hagyatéki eljárás már tisztázta az örökösök szá­mát, s az öröklés rendjét. Amennyiben az elhalt szö­vetkezeti tagnak hagyatéki eljárás alá nem tartozó tu­lajdona volt csak, abban az esetben is szükséges az örökösök­ részéről a köz­jegyzőtől olyan jellegű ha­tározat megkérése, mely­ben az öröklés tényleges rendje egyértelműen meg­állapítható. Szövetkezetünk ugyanis a további problé­mák elkerülése céljából csakis az így kiadott intéz­kedés alapján tud örökö­sök felé elszámolást bizto­sítani. Tagjaink tájékoztatása céljából Híradónk követ­kező számában a föld és ingatlan forgalommal kap­csolatosan megjelent ren­delkezések fontosabb sza­bályaira fogjuk a figyel­met felhívni. Dr. Sulyok László jogtanácsos Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Szovjet művészet. 16. Igekötő. 19. Indulatszó. 30. Orosz lovas író és műve, mely orosz román pénz. 21. Rövid tré- (ék, hiány). 31. Szőrmeféle, népmese nyomán a béke- fás történetek. 22. Fürdő­ 32. Ijesztője, szörnyetege, mozgalomról szól. 11. Erős szobában van. 23. Művésze­ 33. Kerek időpont. 35. Kö­­n­al (ék. fel.) 12. A Föld­­i szempontból ismert görög­­esdi részlet. 37. Sártenger, harmadik legnagyobb tava. sziget. 25. Vissza, realista útvesztő. 39. Váráról ismert 13. Fehér fém. 15. Szóra- írónk. 26. Kártyajáték. 27. erdélyi város. 40. Többes­­koztató és ismeretterjesztő igen öreg nagyszülő. 29. számú mutatónévmás. 42. össze-vissza leng. 43. AAAAA. 44. Világhírű óra­­márkák. 46. Konyhakerti növény. 47. Kiejtett mással­hangzó. 48. Móricz Zsig­­mond egyik elbeszélő mű­ve. 50. Betű fonetikusan. 51. Csen, lop. 52. Női név. FÜGGŐLEGES. 2. Fedd. 3. Ilyen hal is van. 4. Női név. 5. A rádióból ismert zeneszerző és karnagy. 6. Jellemtelen, alattomos 7. I-vel a végén rövid, szelle­mes írásmű. 6. Friss, nem régi — fordítva. — 9. Azo­nos mássalhangzók. 10. Bé­kemozgalmunk alappillérei. 14. Neki­k keverve. 16. Ritka női név (ék, hiány). 17. Szorgalmas állatka névelővel. 18. Dél-Ameriká­ban élő teveféle. 20. Világ­hírű szovjet balerina. 22. A Föld kérgét alkotó ásvá­nyos tömegek. 24. Zenei dráma. 26. Közép-Európá­­ban élő nép. 28. Menyasz­­szony. 30. Szín. 34. tt. 35. Ácsok használják. 36. Ve­lencei fejedelem (ék. fel.). 38. Vissza: magas táj. 40. N-nel a végén a Föld leg­nagyobb folyama. 41. Gyors­úszó bajnokunk volt. 44. Vissza: ismert angol film­­komikus. 45. A világ leg­sűrűbben lakott területe (ék. fel.) 48. Idegen össze­tételekben hármat jelent. 45. Anglia egyik fele. 51. Ázsiai folyó. 53. Kakaóban található. Beküldendő a vízszintes 1. és 48., valamint a­ függő­leges 10. Beküldési határidő feb­ruár 15. A megfejtéseket a Központi irodába juttas­sák el. ebédkészítéshez, hogy a közös munkában résztvevő dolgozók minél ízletesebb ebédhez jussanak. Hát igen, így indultunk. Úgy gondolom, ezt a visz­­szaemlékezést meg kellett most tenni, mert előbbre lépni csak az tud, aki né­ha vissza is tud tekinteni. Teltek-múltak az évek, lépésről-lépésre haladtunk előbbre. Az eperfa alól a mostani épületbe költözött az üzemi konyha. A „gu­lyáságyút” felváltotta a vegyestüzelésű nagy kony­hai tűzhely, a zománcos üstöt pedig a rozsdamentes bukóüst. A kitűzött cél pe­dig maradt továbbra is: közös munkában résztvevő dolgozók asztalára minél ízletesebb meleg ebéd ke­rüljön. Az étkezők létszáma év­­ről-évre növekedett és így a 100 főre engedélyezett üzemi konyha egyre ki­sebbnek bizonyult, egyre nehezebbé vált benne a munka elvégzése. A kony­hai berendezések egyre jobban elhasználódtak, il­letve elavultak. A termelő­­szövetkezet vezetősége mérlegelte az egyre rosz­­szabbodó, balesetveszélyes­sé váló munkakörülménye­ket. A vezetőség döntése alapján került sor az üze­mi konyha korszerűsítésé­re a múlt év folyamán. Bővítésre került a főző­helyiség. A vegyestüzelésű tűzhelyet felváltotta a kor­szerű Modul gáztűzhely és a gáztüzelésű ételfőzőüst. Beállításra kerül egy da­rab három rekeszes elekt­romos sütő. A hús és csont ráló gép. Természetesen nem szabad megfeledkezni a világítás és szennyvíz elvezetés korszerűsítéséről sem, ami szintén megvaló­sításra került. A felsorolt gépek, eszközök ugyan so­kat könnyűének a kony­hán dolgozók munkáján, azonban mégis amit érté­kelni tudunk ezen keresz­tül az, hogy az étkezést változatosabbá tudjuk ten­ni. Valószínűnek tartjuk, hogy az étkezők is elsősor­ban ezt veszik figyelembe. Szeretnénk megvalósíta­ni, hogy négy héten belül minél kevesebb ételféleség ismétlődjön meg és eddig nem alkalmazott ételfélesé­gek jelenjenek meg. Sze­retnénk az adagolást, tá­lalást díszesebbé tenni, amennyire a dolgozók ide­je ezt lehetővé teszi. Ez év január 1-től kez­dődően új főszakácsnő ke­rült Rádi Andrásné szemé­lyében a konyha élére. A nyugdíjba vonult és mindenki által ismert „Ilonka néni” helyett most már a „Lucika” iparkodik biztosítani az étkezők meg­elégedettségét. Tudatában van annak, hogy ez nem könnyű feladat, mert a konyhán dolgozó 5­6 sze­mély munkáját naponta több min 300 „minőségi el­lenőr” bírálja el. Nagy szorgalommal látott mun­kájához és kívánjuk, hogy hosszú évtizedekig ne csökkenjen bizalma és lel­kesedése főzzön nagyon sok ízletes ebédet vala­mennyi dolgozónk legna­gyobb megelégedésére. HATVANI BÉLA LENIN TSZ HÍRADÓ Múlt, jelen, jövő... Az elmúlt évben felújí­tásra került az üzemi konyhánk. Túlzás nélkül kell megállapítani, hogy az étkezési létszámot figye­lembe véve a felszerelés jelenleg korszerűnek mondható. Ahhoz, hogy a korszerűsítés, felújítás mértékét kellően értékelni tudjuk, vissza kell tekinte­ni az elmúlt időkre. Ho­gyan is indult az üzemi konyhánk? Egy tanya udvarán, egy nagy eperfa alatt volt el­helyezve egy üstház, rajta egy zománcos üst. Mellette egy kiselejtezett, kerék nélküli „gulyáságyú”. Tá­volabb egy rozoga kecske­­lábú asztal és repedezett húsvágó tőke. Egy balta, néhány kés, pár darab váj­­ling, kisebb-nagyobb faka­nalak, egy-két vödör, ami­ket a konyha dolgozói ott­honról hoztak össze. A most nyugdíjba vo­nult Retkes Imréné veze­tésével és még két asszony szeletelésére egy darab vit­­a név szerint Buri András- lány fűrész. A konyhai né és Hatvani Béláné a dolgozók munkájának közreműködésével indult könnyítését, gyorsítását be az üzemi konyha. A szolgálja az üzembe be-három asszony határtalan íyezett burgonyahámozó lelkesedéssel és szorgalom­­gép, valamint a különféle mai fogott a főzéshez, zöldségeket szeletelő és da- Gulyás Józsefné és Hatvani Béláné a korszerű csont­fűrész gépen dolgoznak Részlet a Bem-kerületi ebédlőből 3. oldal

Next