Középiskolai Matematikai Lapok 39. (1969, 6-10. szám)
1969-11-01 / 8-9. szám
V áramlökést eredményez a jelfogó körében, hogy az működésbe lép, azaz a számlálóberendezés mindig eggyel tovább lép. A jelfogó helyére egy ohmikus ellenállást és egy árammérőt iktatva fényképészeti megvilágításmérő készülékhez jutunk. Itt az árammérő kalibrálásakor ügyelnünk kell arra, hogy sem a fényellenállás, sem pedig a tranzisztor nem lineáris áramköri elem. A fényellenállás néhány egészen érdekes ipari alkalmazásával is találkozhatunk. Mint ismeretes, az oldatok fényáteresztő képessége függ az oldat koncentrációjától. Folyékony termékek minőségének ellenőrzése történhet fényellenállás segítségével is. Megfelelő mértékben fényáteresztő oldat esetén ugyanis a koncentráció megváltozása fényellenállás-érzékelő elem segítségével áramerősség-változássá alakítható, s így a változást vagy műszeren leolvashatóvá tehetik vagy pedig azonnal olyan berendezést hoznak működésbe, amely a gyártási folyamatot úgy befolyásolja, hogy az észlelt koncentráció-változás megszűnjön. Végül még egy közvetett felhasználási lehetőséget említünk. Szabályozási feladatokban az érzékelő műszer mutatójának adott helyzettől való eltérését is érzékelhetjük fényellenállás segítségével, ha a mutatóra tükröt szerelünk, s erre egy fénysugarat ejtünk. Pályázat félvezetőkkel végzett kísérlet-sorozatról 1. forduló (Belső fényelektromos hatás vizsgálata) A Reynolds-szám II. Kovács László Háromfordulós kísérleti pályázatot indítottunk. Mindhárom fordulóban félvezetőkkel kapcsolatos kísérleteket kell végezni. A beküldött pályázatokat a feldolgozott anyag terjedelme, a mérőmunka átgondoltsága, alapossága és a mérési eredmények helyes értelmezése alapján fordulónként pontozzuk. Pályázhatnak egyes személyek és két-három fős mérőcsoportok is. A beérkezett pályázatokat fordulónként értékeljük. A pontverseny végéig a legtöbb pontszámot elért pályázókat dr. Szalay Sándor egyetemi tanár adományából jutalomban részesítjük. (A versenybe a II., illetve III. fordulónál is be lehet kapcsolódni.) A pályázók vizsgálják meg különböző fényérzékeny félvezetők (fényellenállások, fotodióda, fototranzisztor) spektrális és integrális érzékenységét (1. fenti cikkünket). Fotodiódát, illetve fototranzisztort a közönséges rétegdiódák, illetve tranzisztorok burájának óvatos „meglékelésével” állíthatunk elő. Lehet pályázni fényérzékeny félvezetők megvilágítás-fényelektromos áramerősség jelleggörbéinek kimérésével is. Tranzisztorok esetén vizsgálhatjuk a bázisáramnak az érzékenységre gyakorolt hatását, illetve azt, hogy az emitter- vagy a kollektor oldalról történő megvilágítás esetén tudunk-e nagyobb fényelektromos áramot elérni. Közönséges dióda és tranzisztor esetén célszerű a megvilágítás erősségének fokozására gyűjtőlencsét alkalmazni. A dolgozatok beküldésének határideje 1970. febr. 15. A Reynolds-számról szóló előző cikk nyomán kitűzött pályázatra (1. májusi számunkat) három igen szép pályamunka érkezett be. A problémakör roppant bonyolultságát és a viszonylag nehéz kísérleti technikát figyelembe véve ez értékes eredmény. Most a pályázók által végzett kísérletekből és azok eredményeiből kiindulva szeretnénk egy kicsit jobban behatolni a Reynolds-szám rejtelmeibe. A pályázat tárgya a csőben áramló folyadék (ill. gáz) viselkedésének a tanulmányozása volt. Ez azért hálás téma, mert éppen a kísérletileg jól hozzáférhető tartományban következik be ugrásszerű változás az áramlás jellege- 168