Középiskolai Matematikai Lapok 39. (1969, 6-10. szám)

1969-11-01 / 8-9. szám

V áramlökést eredményez a jelfogó körében, hogy az működésbe lép, azaz a szám­lálóberendezés mindig eggyel tovább lép. A jelfogó helyére egy ohmikus ellenállást és egy árammérőt iktatva fény­képészeti megvilágításmérő készülékhez jutunk. Itt az árammérő kalibrálása­kor ügyelnünk kell arra, hogy sem a fényellenállás, sem pedig a tranzisztor nem lineáris áramköri elem. A fényellenállás néhány egészen érdekes ipari alkalmazásával is találkoz­hatunk. Mint ismeretes, az oldatok fényáteresztő képessége függ az oldat koncentrációjától. Folyékony termékek minőségének ellenőrzése történhet fényellenállás segítségével is. Megfelelő mértékben fényáteresztő oldat esetén ugyanis a koncentráció megváltozása fényellenállás-érzékelő elem segítségével áramerősség-változássá alakítható, s így a változást vagy műszeren leolvasható­vá tehetik vagy pedig azonnal olyan berendezést hoznak működésbe, amely a gyártási folyamatot úgy befolyásolja, hogy az észlelt koncentráció-változás megszűnjön. Végül még egy közvetett felhasználási lehetőséget említünk. Szabályozási feladatokban az érzékelő műszer mutatójának adott helyzettől való eltérését is érzékelhetjük fényellenállás segítségével, ha a mutatóra tükröt szerelünk, s erre egy fénysugarat ejtünk. Pályázat félvezetőkkel végzett kísérlet-sorozatról 1. forduló (Belső fényelektromos hatás vizsgálata) A Reynolds-szám II. Kovács László Háromfordulós kísérleti pályázatot indítottunk. Mindhárom fordulóban félvezetők­kel kapcsolatos kísérleteket kell végezni. A beküldött pályázatokat a feldolgozott anyag terjedelme, a mérőmunka átgondoltsága, alapossága és a mérési eredmények helyes ér­telmezése alapján fordulónként pontozzuk. Pályázhatnak egyes személyek és két-három fős mérőcsoportok is. A beérkezett pályázatokat fordulónként értékeljük. A pontverseny végéig a legtöbb pontszámot elért pályázókat dr. Szalay Sándor egyetemi tanár adomá­nyából jutalomban részesítjük. (A versenybe a II., illetve III. fordulónál is be lehet kap­csolódni.) A pályázók vizsgálják meg különböző fényérzékeny félvezetők (fényellenállások, fotodióda, fototranzisztor) spektrális és integrális érzékenységét (1. fenti cikkünket). Fotodiódát, illetve fototranzisztort a közönséges rétegdiódák, illetve tranzisztorok burájá­nak óvatos „meglékelésével” állíthatunk elő. Lehet pályázni fényérzékeny félvezetők megvilágítás-fényelektromos áramerősség jelleggörbéinek kimérésével is. Tranzisztorok esetén vizsgálhatjuk a bázisáramnak az érzékenységre gyakorolt hatását, illetve azt, hogy az emitter- vagy a kollektor oldalról történő megvilágítás esetén tudunk-e nagyobb fényelektromos áramot elérni. Közönséges dióda és tranzisztor esetén célszerű a megvilágítás erősségének fokozására gyűjtőlencsét alkalmazni. A dolgozatok beküldésének határideje 1970. febr. 15. A Reynolds-számról szóló előző cikk nyomán kitűzött pályázatra (1. má­jusi számunkat) három igen szép pályamunka érkezett be. A problémakör rop­pant bonyolultságát és a viszonylag nehéz kísérleti technikát figyelembe véve ez értékes eredmény. Most a pályázók által végzett kísérletekből és azok ered­ményeiből kiindulva szeretnénk egy kicsit jobban behatolni a Reynolds-szám rejtelmeibe. A pályázat tárgya a csőben áramló folyadék (ill. gáz) viselkedésének a ta­nulmányozása volt. Ez azért hálás téma, mert éppen a kísérletileg jól hozzá­férhető tartományban következik be ugrásszerű változás az áramlás jellege- 168

Next