Középiskolai Matematikai Lapok 40. (1970, 1-5. szám)

1970-02-01 / 2. szám

meg a záróréteg vastagságát. Nagy záróréteg-vastagságot igen kis mértékű szennyezéssel érhetünk el. Különleges technikai eljárással szilícium, illetve germánium alapanyagok felhasználásával sikerült már 15 mm-es vastagságot is elérni. A gyakorlatban 3 — 5 mm-es zárórétegvastagság fordul elő. (A közön­séges diódák záróréteg-vastagsága 10­3 mm nagyságrendű.) Az összetett félvezető elemek legismertebb és legfontosabb képviselőjé­vel, a tranzisztorral itt nem foglalkozunk. Pályázat félvezetőkkel végzett kísérletsorozatról Ш. forduló. Félvezető diódák vizsgálata Kísérletek termisztorokkal Kovács László Háromfordulós kísérleti pályázatot indítottunk. Mindhárom fordulóban félvezetők­kel kapcsolatos kísérleteket kell végezni. A beküldött pályázatokat a feldolgozott anyag terjedelme, a mérőmunka átgondoltsága, alapossága és a mérési eredmények helyes értel­mezése alapján fordulónként pontozzuk. Pályázhatnak egyes személyek és két-három fős mérőcsoportok is. A beérkezett pályázatokat fordulónként értékeljük. A pontverseny végéig a legtöbb pontszámot elért pályázókat dr. Szalay Sándor egyetemi tanár adomá­nyából jutalomban részesítjük. (A versenybe a III. fordulónál is be lehet kapcsolódni.) Mérjük ki különböző félvezető diódák áramerősség-feszültség karakterisztikáit nyitó és záró tartományban egyaránt (tus-, réteg-, tunell-, Zener-diódák). Vizsgáljuk meg egy­­egy adott dióda különböző hőmérsékleten mért jelleggörbéit is és a Zener-feszültség füg­gését a dióda hőmérsékletétől. A mérések során érdemes összehasonlítani adott felépítésű dióda esetén különböző típusszámú diódákat, sőt még egy típuson belül is különböző egyedeket. A pályázók igyekezzenek elvi magyarázatot is adni az egyes méréseknél ta­pasztaltakra. A dolgozatok beküldésének határideje 1970. jún. 15. A KML 1969. évi 6. számában a termisztorok vizsgálatára kitűzött pályázat szer­fölött élénk érdeklődést váltott ki lelkes diákokban. Hogy ez a lelkesedés nem bizonyult szalmalángnak, azt a beérkezett 27(!) igen szép pályamunka bizonyítja. A számszerű eredményen túlmenően még nagyobb súllyal esik latba, hogy a néhány egészen kiemelkedő munka mellett a többi dolgozat átlagszínvonala is igen magas. A továbbiakban a termisz­torokkal végzett kísérletek néhány érdekesebb tanulságát foglaljuk össze. A termisztor a félvezetők népes családjának szerény tagja. De míg a többi félvezető esetén a paraméterek erős hőmérsékletfüggése általában hátrányos, addig a termisztor esetén a szükségből erényt csinálva, a félvezető anyagoknak éppen ezt a hátrányos tulaj­donságát használják fel. Az elmélet szerint — legalábbis első közelítésben — a termisztor ellenállása exponenciálisan változik a hőmérséklet függvényében, azaz R = AeB/T (e = 2,7183...). (1> Meggyőzően bizonyítják ezt a pályázók legkülönbözőbb típusú termisztorokkal vég­zett mérései is (1. ábra). Különösen jól látszik azokon a grafikonokon, ahol a lg­b-t áb­rázolták az 1/T függvényében (2. ábra). Itt az a lényeges, hogy az 1/T és nem a T függ- T 87

Next