Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. június (7. évfolyam, 45-52. szám)
1952-06-04 / 45. szám
KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dolgozók Lapja A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LApJa VII. évfolyam, 45. szám Ára 50 fillér 1952 június 4 A mi* békes&eretetihnk vágyakozás* hanem harcos tevékenység Derűs, napfényes vasárnap reggel köszöntötte Tatabányán Június első napját. A tavaszi napsugár úgy ömlött szét a bányászváros utcáin, mint a gyermeknapra, kirándulásra készülő gyerekek, úttörők vidám, boldog nevetése. Tömött hátizsákokkal, táskákkal gyülekeztek a gyerekek az iskolák udvarán, hogy onnan a közeli erdőkbe menve, vendégei legyenek a szülőknek, akik szorgos kezekkel készítették roncsszörpöt, gyümölcsöt, fagylaltot,számukra az uzsonnát, naA város forgalmasabb helyein csoportosan állták körül az emberek azokat a táblákat, melyek a május SI-i békeműszak eredményeit hirdetik. Reggel hattól két óráig te VI-os akna 164, a VII-es 178, a IX-es 169, a Síkvölgyi akna 192 százalékra teljesítette az első műszak előirányzatát — olvasták az emberek. — Vájjon melyik akna nyeri el a „Béke akna” címet — vetődött fel a kérdés itt is, ott is. — A síkvölgyiek, vagy pedig a Vil-es? Azok a legesélyesebbek. Más helyen arról beszélgettek a bányászok, hogy délután a lovasversenyt, vagy a Népházban rendezendő nagy kultúrbemutatót tekintsék-e meg? Maisok a motorosverseny esélyeit latolgatták izgatottan. És amíg az egész várost, a város minden lakóját eltöltötte az ünneplés boldogsága, az újtelepi munkáskaszinóhoz egymásután érkeztek megyénk legjobb békeharcosai, hogy megbeszéljék, mit tettünk eddig te békéért, hogyan védhetjük meg e boldogan dolgozó, szórakozó nép békéjét. Jöttek a bányák, ipari üzemek, termelőszövetkezetek, községek, íródik, iskolák, kórházak küldöttei. Kossuth-díjasok, sztahanovisták, mintagazdák. A munka és a békeharc élenjárói hozták dolgozótársaik harcos békeüdvözletét. A béketanácskozás részvevői egyhangú lelkesedéssel választották az elnökség tagjai közé Beer Jánost, az MDP többek között megyebizottsága másodtitkárát, Nagy Józsefnét, az MDP megyebizottság ágit. prop.titkárát, Kónya Lajos Kossuth-díjas költőt, az országos békebizottság tagját; Csorba István Kossuth-díjas kazánfűtőt, az országos béketanács tagját, Urán Omidi asszonyt, az iráni — Holnap lesz két hónapja_ annak, hogy a hatalmas erejű világbéketábor zseniális vezérének, Sztálinnak válaszát — amelyet a nyugati lapszerkesztők egy csoportjának adott — a szovjet sajtó nyilvánosságra hozta. — Kezdte beszámolóját Székely elvtárás — Az azótara «Lelt idő alatt Sztálinnak e történelmi jelentőségű nyilatkozata áthatotta a világ valamennyi haladó emberének szívét, örömmel és bizalommal tekintenek béke fenntartásáért, a népek szabadaságáért küzdő Szovjetunió felé. Az amerikai újságírók Sztálinhoz intézett kérdése, hogy „Közelebb van-e a harmadik világháború, mint két, vagy három évvel ezelőtt?" Sztálin válaszában három szóban foglalta össze a béketábor hatalmas erejét: „Nem, nincs közelebb!" Beszámolójában az amerikai imperialisták háborús politikájáról, majd a Szovjetunió békeharcáról, békeépítkezéseiről szólt Székely elvtárs. Majd így folytatta beszámolóját: „Nekünk, Komárom megyei dolgozóknak is részünk van abban, hogy a harmadik világháború nincs közelebb, mint két, vagy három évvel ezelőtt. Bányászainknak, ipari dolgozóinknak, parasztságunknak, műszaki és adminisztratív értelmiségünknek is nagy része van abban, hogy békében dolgozhatunk, hogy épülő, szépülő hazánk földjét nem a bombák, hanem a traktorok ezrei szántják... Megyénkben is számos tanújelét látjuk a békéért folyó harcnak, s mind több és több azoknak a száma, akik csatlakoznak az olyan hőstetteket végrehajtó dolgozókhoz, mint Tajkov András, Elekes Ferenc, Haracska Lajos sztahanovista vájárok. Parasztságunk sem marad tétlen a békéért folyó küzdelemben. Bizonyítják ezt azok az eredmények, melyek úgy a mezőgazdasági munkák idő előtti elvégzésében, mint a begyűjtés terén születnek. A békeharc élenjárói, Barer Isván nyergesújfalui, Vencz Imre epöli, Szabó Jánosné szendi, Széles Sándor tárkányi, Pusztai Bálint banai és Varga Pál tatabányai dolgozó parasztok, akik megértették, hogy a beadási kötelezettség teljesítése nemcsak törvény, hanem hazafias kötelesség is. Üzemi és falusi értelmiségi dolgozóink tudják, hogy az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy nincs közelebb a háború és rajtuk múlik, hogy ne is legyen közelebb. Megyénk békemozgalmának fejlődését ismertetve megállapította Székely elvtárs, hogy a béketalálkozó előkészítéséből 543 békebizottság 4644 tagja vette ki részét. Majd az előttünk álló feladatokat ismertette Székely elvtárs. — Ez a mai találkozó — mondotta — megszabja hosszú időre megyénk békeharcosainak, békemozgalmunknak feladatait,. Ez a találkozó új lendületet ad ahhoz a munkához, mely ötéves tervünk döntő évének közepén, a harmadik tervév, második negyedénep küldöttét, Székely Lajos Kossuth-díjas bányamérnököt, Körmendi László tatai dolgozó parasztot, Pótlék Miklós dorogi esperesplébánost, Keresztes Istvánná tszcs-tagot Környéről, Veres Jánosné kisbéri pedagógust, Enczi Endre írót. Az elnökség megválasztása után Székely Lajos Kossuth-díjas sztahanovista főmérnök, a megyei béketanács tagja tartott beszámolói. nek befejezése előtti feladatok végrehajtására kötelez mindnyájunkat. A feladatok részletezése után így fejezte be beszámolóját Székely elvtárs: „Mi biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló feladatokat megoldjuk, a győzelem a miénk lesz, mert a mi adásunkon van az igazság és az erő, mert győzelmes harcunkat a nagy Szovjetunió és bölcs vezére, a nagy Sztálin és a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és mindnyájunk szeretett édesapja, Rákosi Mátyás vezeti.’1- Minden bányász békét akar A beszámoló elhangzása után küldöttek egész sora fejezte ki hozzászólásában megyénk dolgozó népének harcos békeakaratát, tolmácsolta az aknák, üzemek, falvak békeszerető népének üdvözletét, tett ígéretet még keményebb, még következetesebb békeharcra, magasabb termelési, illetve terméseredmények elérésére. Körmendi László 72 éves dolgozó paraszt állt a mikrofon elé. Határozott, őszinte szavai hagytak a tanácskozás mély nyomor részvevőinek szívében. — A béke megvédhető — mondotta — ha mindenki becsülettel megállja helyét kell. Én a 72 éves ott, ahol dolgoznia dolgozó paraszt úgy harcolok a békéért, hogy élőállatbeadási előirányzatomat ez évben már 800 százalékra teljesítettem. Dr. Tetik Béla technikumi igazgató iskolájuk növendékeinek és tanárainak békeharcát ismertette, majd így foglalta össze hozzászólását: Az imperializmus lánca 1917-ben szétszakadt. Azóta egymásután hullanak ki belőle a szemek. A béketábor lánca azonban széttéphetetlen, napról napra erősebb és egységesebb. A tatabányai XlI-es aknavállalat dolgozóinak nevében Nagy János főmérnök mondotta el, hogy a vállalat két aknája a XlI-es és a VlI-es, kemény versennyel készül a béketalálkozóra. — A verseny, a jó munka eredménye — mondotta Nagy elvtárs —, hogy a VII-es akna a mai naptól kezdve a „Békeakna” címet viseli. Zentai Imre érseki titkár szól ezután a tanácskozáshoz. — Amelyik fa rossz gyümölcsöt terem, az kivágattatik és a tűzre vettetik — kezdte felszólalását. — Az amerikai imperialisták „gyümölcsei" rossz, gonosz gyümölcsök. Az Amerikai Egyesült Államok bűnözési statisztikája erkölcsi züllöttségét, könyveinek, filmjeinek bomlasztó, erkölcstelen hatását vázolta ezután meggyőző szavakkal. Zentai Imre, Kapuvári József sztahanovista vájár a tatabányai X-es akna dolgozói nevében szólt. — A béketalálkozó tiszteletére a mi aknánk indította el a békeakna címért folyó versenyt. Tudtuk, hogy nehéz lesz győzni, mert nemcsak mi, hanem minden bányász békét akar. A békeharcos védelmére azonban — folytatta Kapuvári elvtárs —■ a dolgozókat, a bányászokat is nevelni kell. Tudatossá kell tenni minden bányászban, hogy lelkiismeretes, becsületes munkájával, terve maradéktalan teljesítésével a békét védi. Szekeres József, a leányvári Előre tsz küldötte szólt ezután: „Két fél évvel ezelőtt egy rombadőlt puszcs tán kezdtünk új életet — mondotta — és két és fél év alatt a romokból 1.700.000 forint vagyonnal rendelkező szövetkezetet építettünk. Mikor a békét védjük, ezt védjük." A tanácskozás részvevői felállva, tapssal köszöntötték a Petőfi Sándor iskola úttörőinek és a DISZ-nek üdvözlő csoportjait, akik Tatabánya fiataljainak harcos üdvözletét hozták a tanácskozás részvevőinek. — Anyának lenni nagy boldogság, de nagy felszólalását felelősség is. — kezdte Szakács Ferencné tatai asszony. — Az amerikaiak az anyák könnyéből, a gyerekek véréből akarnak dollárt szerezni. Elfeledkeznek azonban arról, hogy gyermekeink boldogságáért, mi anyák mindenre képesek vagyunk. Legdrágább kincsünk, gyermekeink boldogsága megvédéséért tovább fokozzuk erőnket, majd megállapította: „Az amerikaiak kereszténysége hazugság, képmutatás, farizeuskodás. Az igazi keresztény élet a szocialista élet. Igazi keresztény, igazi, becsületes pap nem tehet mást, mint harcol a szocializmus építéséért, a békéért." Tajkov András munkaérdemrendes, sztahanovista vájár a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól számol be. — Láttam Sztálin elvtársat, — mondattal — Erős, egészséges. Megható az a szeretet, amellyel a szovjet nép Sztálin elvtársat körülveszi és mindannyiunknak erőt kell, hogy adjon az a harcos akarat, amellyel a szovjet nép a békéért dolgozik. Ötéves tervem befejezését a bányásznapra terveztem. Most a béketanácskozás alkalmából úgy érzem, hogy a békéért harcolok, amikor ezt az időpontot jóval előbbre hozom. — fejezte be hozzászólását Tajkov elvtárs. Az a nép, mely szülő- és csecsemőotthonokat épít a békére készül — Az orvos egészségügyi dolgozók nevében szólok — kezdte hozzászólását, dr. Kabdebó József igazgató főorvos — városunk kórházának befogadóképessége 180 ágyról 413 ágyra emelkedett. Tüdőszanatóriumot, szülő- és csecsemőotthont létesítettünk. Az a nép — mondotta dr. Kabdebó József —, mely kórházakat tökéletesít, tüdőszanatóriumot, szülő-és csecsemőotthonokat épít, nem háborúra, hanem az életre, a békére készül. Mi orvosok életet mentünk és nem gyilkolunk. Nem baktériumokat tenyésztünk, hanem azok ellen harcolunk. Ez a mi békeharcunk. Purán Omidi asszony, az iráni nép küldötte lépett ezután a mikrofon elé. Nyelvünk különbözik, de a békeharcban egyek vagyunk — Kedves barátaim! Boldog vagyok hogy részt vehetek gyűlésteken. Az iráni békeharcosok forró üdvözletét tolmácsolom — mondotta — és sikert kívánok munkátokhoz, valamint a tartós békéért, az emberiség boldogságáért vívott harcotokhoz. Országaink és nyelvünk különböznek egymástól, de abban, hogy a békét és gyermekeink életét megvédjük, egységesek vagyunk és egy utat követünk. — Az Iráni békeharcosok az imperialisták minden elnyomása és terrorja ellenére harcolnak az életért és szabadságunk kivívásáért. — Iránban a nők és gyermekek semmiféle jogot nem élveznek. Az iráni nők élete nyomorúság. A gyermekek 75 százaléka nem éri meg az egyéves kort és 90 százaléka különféle betegségben szenved. Az iráni anya, aki tíz gyermeknek adott életet, sokszor csak egyetlen egyet tud felnevelni. Olyan alacsony bérért dolgozunk, amely éppen csak egy kevés kenyérre elegendő. Közben az iráni kormány havonta 460 ezer dollárt fizet ki az amerikai tanácsadóknak. Bárdos László tanár a pedagógusok békeharcáról szólt. — A pedagógus nem azért nevel, hogy évekig végzett munkáját egy esztelen háború lerombolja. Én megtanultam — mondotta Bárdos László —, hogy nem elég a béke hívének lenni, harcosává kell válni! Több felszólalás után Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az Országos Béketanács tagja szólott a tanácskozás résztvevőihez. — A mi békeszeretetünk nem merülhet ki vágyakozásban, sopánkodásban. A mi békeszeretetünk tevékeny békeharc kell, hogy legyen. — A mai találkozás újabb erőgyarapodás — mondotta Kónya elvtárs, — gondoljunk azokra, akik már nemcsak dolgoznak a békéért, hanem fegyverrel a kezükben védik is azt. Kónya Lajos elvtárs ezután a megye élenjáró békeharcosainak kiosztotta az Országos Béketanács díszokleveleit. Beer János elvtárs felszólalásában a kommunisták élenjárásával foglalkozott. — Kedves barátaim! — fejezte be hozzászólását Puran Omidi asszony, — ti már az élet minden jogát élvezitek és ahhoz, hogy megtartsátok, folytatni kell a békeharcot. Az amerikai imperialisták gaztetteit nem nézhetjük tétlenül. Nem tűrhetjük, hogy Koreában és Észak-Kínában baktériumfegyvereket használnak, nem tűrhetjük, hogy Nyugat-Németországot felfegyverezzék és az atlanti egyezménnyel egy harmadik világháborút készítsenek elő. Bátran kell harcolnunk a béke kivívásáért, gyermekeink boldogságáért. Éljen a magyar nép békeharca, előre a béke győzelméért. A hallgatóság felállva tapsolta, ünnepelte Purán Omidi asszonyt és egyik résztvevő hangosan kiáltotta felé: „Vidd el harcos üdvözletünket az iráni népnek!” Ez a felkiáltás két nép szívének összedobbanása volt. Két nép találkozott küldöttein keresztül. Olyan népek, melyek nem ismerik egymást, melyek egyek voltak a múltban a szenvedésben, és egyek a békéért folyó harcban. Kassás Adolf, sztahanovista vájár, a francia fasiszta kormány gaztetteiről beszélt. A béketanácskozásról üzente a francia nép, a francia bányászok felé: „Francia bányászok, harcoljatok Andre Stil és Jacques Duclos elvtárs szabadságáért! Harcotokban nem vagytok egyedül, mi veletek küzdünk, mint ahogy veletek harcol a világ minden becsületes dolgozója. Kassás elvtárs javaslatát, hogy a tanácskozás küldjön táviratot Sztálin és Rákosi elvtársaknak, hatalmas lelkesedéssel fogadták el a küldöttek. — Az egész világon a kommunisták járnak élen a békeharcban ezt bizonyítja — mondotta Beer elvtárs, hogy az amerikai imperialisták veszett dühükben és elkeseredettségükben a kommunisták ellen fordulnak elsősorban. Ezért gyilkolták meg Beloiannisz elvtársat, ezért tartóztatták le André Stil és Jacques Duclos elvtársakat, a görög és francia nép élenjáró békeharcosait. Nálunk is a kommunistáknak kell, hogy élenjárjanak a termelésben, a békeharcban egyaránt. Beer elvtárs felszólalása után a béketanácskozás tagjai határozati javaslatot fogadtak el, melyben lefektették békeharcunk újabb soronlévő feladatait. A tanácskozás befejeztével megyénk élenjáró békeharcosai megerősödve, tapasztalatokkal gazdagodva, kemény, a békéért folyó csatába újabb indultak, szívükben azzal az érzéssel, azzal a biztos tudattal és határozottsággal, hogy a béketábor legyőzhetetlen, mert élén a Szovjetunió áll, mert Sztálin elvtárs irányítja, mert élharcosai a kommunisták, a haladás, a fejlődés fontosíthatatlan harcosai. Rákosi elvtárs vezetésével harcolnak tovább, hogy hazánk mind erősebb és erősebb bástya legyen a béke frontját* A mi oldalunkon van az igazság és az erő A béke megvédhető, ha mindenki becsülettel megállja a helyét Nem elég a béke hívének lenni, harcosává kell válni *■