Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. április (10. évfolyam, 27-35. szám)

1955-04-02 / 27. szám

KOMÁROM MEGYEI DOLGOZÓK LAPJA MDP KOMÁROM MEGYEI V­ÉG­R­E­HAJTÓ B­I­ZO­TTS­ÁG­Á­N­A­K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Árf .10 fiLlér TÍZ ESZTENDŐ Tíz éve, hogy a hős szov­jet hadsereg dicsőséges harcai nyomán hazánk felszabadult. Ezt a napot ünnepli gyönk, hazánk dolgozó ma me­népe. Az ünnep napján elsőként azokra gondolunk, akik éle­tüket adták népünk szabad­ságáért és akik halált megve­tő bátorsággal harcoltak a né­pek szabadságáért. Hazánk dolgozói már az első napok­ban érezték, hogy a szovjet hadsereg, amely felszabadító­­ként lépett hazánk földjére, a továbbiakban is támaszunk, se­gítünk. Az első napokban élel­met adtak az éhezőknek. Meg­mentették Budapest lakóit az éhhaláltól, a járványoktól. Az­tán üzemanyagot küldtek traktorainkba, hogy megmű­velhessük földjeinket, hogy kenyeret biztosíthassunk ma­gunknak. Hidat vertek a Du­nára, segítettek közlekedhető­­vé tenni a szétbombázott uta­kat. Hogy országunkat miha­marabb újjáépíthessük, ké­sőbb pedig, hogy szocialista építőmunkánk gyorsabb, ered­ményesebb legyen, hogy gyorsabb ütemben sok dolgozó népünk emelhet­életszín­vonalát, rendelkezésünkre bo­csátotta tapasztalatainak gaz­dag tárházát. Még folytak a felszabadító harcok megyénkben, amikor itt is megalakultak a kommu­nista párt szervezetei. A párt­­szervezetek, a első tevékenysége kommunisták volt, hogy felébresztették népünket a há­ború utáni fásultságból. Még­­ id­ehallatszott az ágyúdörgés, s a bombák robbanása, ami­kor a párt így biztatta a ma­gyar népet: „Lesz magyar új­jászületés”. A párt harcot hirdetett a régi rend teljes megdöntéséért. Az ország nyugati felében még harcok folytak, amikor pártunk meg­hirdette a földreformot. Me­gyénkben 109 000 hold földet osztottak ki az addig földnél­küli és kisparasztoknak a föl­desúri birtokokból. A párt út­mutatása alapján megindult a termelés a bányákban, a föl­deken. Az első eredmények meggyőzték megyénk, hazánk dolgozóit arról, hogy helyes a párt szavát követni. Ezért az iparvidékeken, elsősorban a bányásztelepeken már az 1945-ös választásokon a kom­munista párt kapta a szavaza­tok többségét, 1947-ben pedig a megye legnagyobb területén a kommunista párt melkedett. Népünk, győzedel­elsősor­ban a munkásosztály, már akkor szilárdan követte a pártot. A felszabadulás óta gyönkben több mint 9 új mő­bá­nyaüzem létesült és hatalmas mértékben emelkedett a ré­giekben is a termelés. A szén­­termelés Tatabányán hatszo­rosára, Dorogon négyszeresé­re emelkedett az elmúlt 10 év alatt. Felépítettük Közép-Eu­­rópa legkorszerűbb gyárát, Tatabányán a timföld­kön­­­nyűelemgyárat, bővítettük Alumíniumgyárat, az Eszter­az­gomi Szerszámgépgyárat, a Lábatlani Cementgyárat, Tatabányai Erőművet és kor­a­szerűsítettünk minden üze­met. A nehéz fizikai mun­kafolyamatokat gépesítettük. A tatabányai tröszt aknáiban 42 új gumiszalag, 103 kaparó­berendezés és 2000 más gép könnyíti a fizikai munkát. Kő­bányáinkban gépesítettük a kőrakást. Szűrőberendezéseket létesítettünk a poros üzemek­ben. Napról napra élőbbé vá­lik a jelszó: a legnagyobb ér­ték az ember. A földhöz juttatottakat pár­tunk és kormányunk megvédte az ellenséges támadásoktól, megvédte a bankuzsorától, a kulákuzsorától és megmutatta az utat dolgozó parasztságunk­nak a felemelkedés felé. Me­gyénkben ma már 76 termelő­­szövetkezetben 2262 család 23 000 hold földön közösen gaz­dálkodik. Termelőszövetkeze­teink évről évre erősödnek. A 76 termelőszövetkezet vagyona közel 50 millió közös fo­rint. Nagy utat tettünk meg a mezőgazdaság gépesítésében. Tavaly a szántás 90 százalékát géppel végeztük. Népünk az elmúlt tíz év alatt nemcsak gazdagabb, ha­nem kulturáltabb, műveltebb és egészségesebb is lett. A fel­­szabadulás előtt nyolc közép­iskolánk volt, ma 16 van, a tanulók száma pedig meghá­romszorozódott. 1945-ben a megyében 16 óvoda volt. Ma 79 napközis óvoda működik. A felszabadulás előtt 17 munkás- és levente­otthon volt, ma 109 kultúrotthonunk van. Harmincöt mozi volt, most 100 van. Három kórház volt, most 6 van, a kórházi ágyak száma pedig két és félszere­sére emelkedett. A jólét, az emelkedő életszínvonal bizo­nyítéka, hogy például 1954-ben 20 százalékkal több gyerek született, mint 1949-ben. A munkásosztály hatalmáért folyó harcban, a termelési eredményekért, a nép színvonalának emeléséért élet­­fo­lyó harcban Komárom megye kommunistái — és őket követ­ve megyénk egész dolgozó né­pe — végig az elsők között haladt. Joggal várja párt, az egész­­ ország tehát a népe, hogy m­egyénk az új feladjju­q is, végrehJj­jínás során is az­ el­sők között maradjon. Joggal várja ezt annál is inkább, mert az új feladatok megvaló­sításához, a nehézipar to­vábbi fejlesztéséhez még több, még jobb minőségű szénre van szükség, már­pedig az ország szénszükségletének jelentős része a mi megyénk bányáiból kerül ki. Sok függ az építőipa­ri üzemeinkben dolgozóktól is. Hiszen az egész ország építő­anyagának csaknem felét a mi megyénk adja. Nem közömbös tehát, hogy megyénk üzemei­ben hogyan folyik a termelés, nem lehet közömbös, hogy milyen ütemben emelkedik bányákban, az építőipari üze­­­mekben a termelékenység és hogyan csökken az önköltség. Ahogy az elsők között jártak megyénk dolgozói az életszín­vonal emeléséért folytatott harcban az elmúlt tíz év alatt, az elsők között kell karcol­ntok a párt III. kongresszusa határozatainak és a márciusi határozatoknak megvalósítá­sáért. Szenet, gépeket, olajat ad a mi megyénk az országnak. Mindazt, ami a nehézipar fej­lesztéséhez, közvetve pedig az életszínvonal emeléséhez szük­séges. Szenet, gépet, olajat és mindazt, ami honvédelmünk erősítéséhez szükséges. És en­nek most, amikor a tőkés vi­lág az amerikai imperialisták utasítására és vezetésével megfeszíti erejét, hogy a né­met militarizmus feltámasz­tásával új háborút robbantson ki, különös jelentősége van. A béketábor ereje — és ben­ne hazánk ereje — az egyetlen erő, amely megálljt parancsol­hat a háború előkészítőinek, le tudja fogni tűzcsóvát szo­rongató kezüket. Minden ton­na szén, melyet bányászaink a felszínre küldenek, gép, melyet üzemünk minden dolgo­zói megalkotnak, minden má­zsa búza, mely a dolgozó pa­rasztok szorgos keze nyomán kerül a magtárakba, hazánk erejét, a béke erejét növeli. Tíz éve, hogy Magyarország földjén évfordulón dúltak a harcok. Az megdönthetetlen erővel tör fel minden becsüle­tes ember békeakarata: meg­­védjük a békét, megvédjük szabad, boldog ételünket. 1955. APRIIU5 2. 30000 tonna szenet adtak negyedévi tervükön felül a tatabányai bányászok A felszabadulási műszak utolsó napjaiban egyre lendüle­tesebben folyik a verseny a ta­tabányai aknaüzemekben. El­múlt héten szombaton, amikor a szénbányászati tröszt 114,1 százalékra teljesítette napi ter­vét, a tröszt kilenc aknaüzeme jelentette első negyedévi tervé­nek teljesítését. Hétfőn újabb két akna dolgozói fejezték be negyedévi tervüket. Kedden délre a tröszt 19 aknaüzeme közül már 14 akna tett eleget első negyedévi kötelezettségé­nek. Kedden a szénbányászati tröszt 105,8 százalékra teljesí­tette napi tervét. Ezen a napon az oroszlányi XVIII-as aknai bányászok 133,9 százalékos ered­ményükkel segítették trösztjü­ket. Kedden reggel még több mint 10 000 tonna hiányzott a tröszt negyedévi tervének teljesítésé­hez. Délelőtt 10 órára már 1920 tonna szén hagyta el az akná­kat. Az első műszak végére még 1940 tonna szenet termeltek ki az akna bányászai. A délutáni műszak a győzelem műszakja volt. Felszínre küldték az első negyedéves terv teljesítéséhez szükséges utolsó tonna szenet is. Hazánk felszabadulása mél­tó megünnepléséért március vé­géig 30 000 tonna szenet adtak I negyedévi tervükön felül. Ezzel 10 000 tonna szénnel teljesítet­­tűk az április 4-re tett 20 275 tonnás terven felüli vállalásu­kat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESükftEK! Éljen április 4 — hazánk felszabadulásának 10. évfordulója A FELSZABADULÁSI HÉT HÍREI A nagy tisztaságú alumínium első csapolása az Alumíniumkohó új kemencéjéből Kedden délután a felszabadulási ver­seny nagyszerű győ­zelmét aratták a Tata­bányai Alumínium­kohó dolgozói. Elké­szültek a magyar alu­míniumgyártás új büszkeségei: a 99,99 százalékos, vagy aho­gyan a kohászok mondják a „négyki­lences“ minőségű alu­míniumtartalmú fé­met raffináló kemen­cék. Kedden délután megtörtént az egyik kemence első csapo­lása is. Az alumínium­­gyártás magas színvo­nalú technológiáját, a Szovjetunióban szer­zett tapasztalatok alapján Balázs Endre fiatal mérnök honosí­totta meg hazánkban, aki egyetemi tanulmá­nyait a Szovjetunió­ban végezte. Hazai viszonylatban óriási jelentősége van a nagytisztaságú alu­míniumgyártásnak. Élelmiszercsomagolás­nál nélkülözhetetlen. Az alig pár század mil­­liméteres fólialemez­ből — melyet eddig külföldről szereztünk be — a közeljövőben már exportálni is tu­dunk. A felszabadulási ver­senyben április 4-re ígért új kemencék el­készítése nemcsak a magyar ezüst tatabá­nyai kohászatnak, ha­nem a magyar alumí­niumgyártásnak is jo­gos büszkesége, ame­lyet méltán növel az is, hogy az új raffi­­náló­ kemencék első csapolásával egyidő­­ben az egész alukohó teljesítette első ne­gyedévi tervét. Az 1.es Erőmű teljesítette tervét A tatabányai I-es számú Erőmű Vállalat március 25-én teljesítette az első negyedévre előirányzott tervét. A negyed­év végéig nyolcmillió kilowatt­óra villamosenergiát fejlesztet­tünk, amelynek értéke 1 mil­lió 920 ezer forint. Kazángé­pészeink széntakarékossággal segítették a terv teljesítését. Annyi szenet takarítottak meg, hogy erőművünk március 30- án és 31-én megtakarított szén­nel termelt villamosenergiát. Janka Lajos Kőművesbrigádok a minőség javításáért, az önköltség csökkentéséért Pártunk Központi Vezetősé­gének március 2—­-i határo­zata a termelési tervek telje­sítésére hívta fel figyelmün­ket. A határozat megjelenése­kor brigádunk tagjaival meg­tárgyaltuk, mit tehetünk a mi­nőségi munka javítására, az anyagtakarékosság fokozására. Elhatároztuk, hogy minőségi és anyagtakarékossági versenyre hívjuk Komárom megye kő­művesbrigádjait. Oroszlányban új város épül. Ezért különösen fontos, hogy munkánk minőségileg megfe­leljen. A falazási, a vakolási munkákat a minőségi rendele­tek szerint végezzük el. Az oroszlányi 127 lakásos lakóépü­letnél a 2800 köbméter felme­nő falazást szakaszonként ad­juk át az építésvezetőségnek. Az anyagtakarékosság fokozá­sára, az anyagnormák által megszabott mennyiségből 0,5 százalékot megtakarítunk. A hulladékanyagot beépítjük. A minőségi munka szem előtt tartásával teljesítményünket is növeljük. Brigádunk egy nagy épületen dolgozik, melyet no­vember 15-re kell befejezni. El­határoztuk, hogy november 1-re elkészítjük és átadjuk a lakásokat. Bízunk abban, hogy brigá­dunk javuló munkája, ver­senyfelhívásunk olcsóbbá teszi a lakásépítkezést, segíti a Köz­ponti Vezetőség határozatának megvalósítását. KULCSÁR KÁROLY kőművesbrigádvezető* A vasútállomások versenyben szállítják el az üzemek termel­vényeit Megyénk vasútállomásainak dolgozói is felszabadulási ver­senyben igyekeznek elszállíta­ni az üzemek terven felül adott termelvényeit. Tatabá­nya-Felső vasútállomásról in­dul útjára Tatabánya szene, a cementgyár cementje és még sok más termelvény. A vasút­állomás dolgozói még a ne­gyedév elején megfogadták, hogy elnyerik az élüzem cí­met. Március hónapban a minő­ség javítására tettek vállalást, elhatározták, hogy behozzák a lemaradást irányvonati torna­tervükben. Nagytávolságú vo­natokat indítottak. Március 21-én elindult a 883-as számú miskolci nagytávolságú vonat, március 22-én pedig a Somos­kőújfalu felé induló­­ export cement vonat a baráti Cseh­szlovákiába. Mint a negyedév első hó­napjaiban, az állomás már­ciusban is túlteljesítette ter­vét. A legjobb eredményt Győri Vilmos forgalmi szolgá­lattevő, Bíró János kocsimes­ter és brigádja érte el 116 szá­zalékkal. Az esztergomi vasútállomás dolgozói is elsők akarnak len­ni a vasútállomások versenyé­ben. A forgalmi dolgozók kö­zül Zele József forgalmi szol­gálattevő és brigádja érte el 110 százalékos átlagos tervtel­jesítéssel a legjobb eredményt. Vörös Ferenc forgalmi szolgá­lattevő és brigádja 109 száza­lékra teljesítette tervét. A menetrendszerinti vonatindí­tásnál 100 százalékot, a fajla­gos kocsimozgatásnál 108-at, a kocsitartózkodásnál pedig 118 százalékot értek el. 41 százalékkal növelték a közszükségleti cikkek termelését a Munka Vasöntödében Szombaton, március 26-án a Komáromi Munka Vas­öntöde befejezte első negyedévi tervét. Sok új közszükség­leti cikket gyártottak az első negyedévben. Villanyvasaló tal­pakból, villanyvasaló nehezékekből, B­lux főzőlapokból más­­félszeresére, a többi főzőlapokból pedig majdnem kétszeresére teljesítették tervüket. Formázógépek üzembehelyezésével 41 százalékkal növelték az elmúlt év utolsó negyedéhez képest az új közszükségleti cikkek sorozatgyártását. A gyárban a fel­­szabadulási versenyben nem volt 100 százalékon alul teljesítő. Sokan elérték a sztahanovista szintet. A Lábatlant' Cement és Mészművek dolgozói felkészültek a második negyedévre A Lábatlan­ -Cem­ent és Mészművek dolgozó­­ minden részletében teljesítették első negyedévi tervüket, s terven felül április 1-ig 3700 tonna kankert, 1200 tonna meszet és 7000 tonna cementet készítet­tek. Nagyszerű, lelkes munká­jukkal az ország cementgyárai között a felszabadulási ser­legért folyó versenyben az el­ső helyre küzdötték magukat. Előrelátó műszaki intézkedé­sekkel már a felszabadulási versenyben megteremtették a következő negyedév sikeres tervteljesítésének alapját. Tervszerű ütemben végzik a forgókemencék javítását. Az I-es számú klinkerégető ke­mencén már megjavították a klinkerlefolyócsövet, a hűtő­dobot és a csapágyakat. A ki­javított, újrafalazott kemencét április első napjaiban indítják meg újra. Ugyanilyen nagyará­nyú karbantartást végeztek a cementőrlő üzemrészben is. Lábatlanon rendszerint sok baj van a kőbányából a gyár­ba vezető kötélpályával. Ezért a napokban a kötélpályát 200 méter hosszan kicserélték. Szórádi Imre és Varga István lakatosok brigádjai csúcstelje­sítménnyel 11 darab új bizton­ságos karmantyút szereltek fel a pályára. Felkészültek a második ne­gyedévre a kőbányászok is. Be­fejezés előtt áll a gyár martin­kúti kőbányájának teljes gé­pesítése. Az új gépek a máso­dik negyedév elején indulnak meg. Meggyorsul a kő terme­lése, szállítása és teljesen meg­szűnik a kézi rakodás. Ugyan­csak a napokban fejeződött be az aranyhegyi 1-es számú mész­üzem nagyarányú gépesí­tése, s jó ütemben dolgoznak a brigádok a 2-es számú mész­­üzem korszerűsítésén is. A Tatai Szőnyeggyár dolgozói megtartották ígéreteiket örömmel közöl­jük, hogy a felsza­badulási verseny­ben sonkat tett vállalá­teljesítet­tük. A fegyelem munka­­az el­múlt év utolsó negyedéhez viszo­nyítva megjavult. Csökkent az iga­zolatlanul mulasz­tott munkanapok száma is. A Tatai Sző­­nyeggyár felszaba­dulási versenyvál­lalása öt feladat­körre terjedt ki. Az első a mennyi­ségi terv teljesíté­se. Eddig 104,6 százalékot értünk el. Hónapról hó­napra egyenlete­sen túlteljesítet­tük tervünket. A második az ön­költség csökkenté­se. Ezzel össze­függ az anyagta­karékosság is. Üzemrészenként anyagtakarékos­sági verseny in­­­dult. Eddig 546 ki­logrammal csök­kentettük a hulla­dékot. Harmadik felajánlásunk gyártmányok fej­­­lesztése volt. Két új szőnyegminta elkészítése és gyártásának meg­kezdése. Eddig 3 új szőnyegmintát terveztünk. Ebből egy „Afgár” nevű gyapjúszőnyeget exportra gyártunk. Elkészült az új nyírott velúrsző­­nyeg-minta terve is, amelynek soro­zatos gyártását most kezdjük meg. Az elkészült áruk minőségileg kifo­gástalanok. Vállal­tuk a munkavé­delmi berendezé­sek megjavítását is. Balesetvédelmi tanfolyamokat rendeztünk, munkavédelmi be­­­rendezéseket a gé­peken feltűnő színnel festettük be, hogy figyel­meztesse a dolgo­zót. A verseny ered­ményeként minden dolgozó túlteljesíti tervét. Bondor Angéla cémnázó 156 százalékot ér el. DISZ-brigádja 11,38 ponttal első a brigádok közti versenyben. Gom­bás Mihály felvető 150 százalékra tel­jesíti tervét. Len­­tulai Györgyné 130 százalékot ér el. Az MSZT-brigá­­dok közül Takács Ferenc, a Szakma Kiváló Dolgozója brigádja vezet 33 ponttal. Krupánszky La­jos Tatai Szőnyeg­gyár, VB-elnök.

Next