Dolgozók Lapja, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-15 / 140. szám
dolgozók lapja A beteg jó kezekben van... Sikolt a mentőautó szirénája.. A baleset színhelyén csupán két összetört karosszérájú személykocsi marad bámészkodó tömeggel. Sajnos a nem egyszer látunk ilyen szomorú jelenetet a forgalmas utcákon. De mi lesz a sérültekkel? Hova vezet a mentőautó útja? A kórházba érve gondos kezek veszik máris kezelésbe a töréseket és belső zúzódásokat szenvedett áldozatokat. Különös műtőasztalra kerülnek, úgynevezett traumatológiai műtőasztalra. S míg az orvosok és ápolók nagy gonddal végzik munkájukat, a főorvostól a gyógyászat új, magyar fejlesztésű zeiről érdeklődünk.segédeszkö— Kezdjük talán azzal a műtőasztallal, melyet az előbb látott. Ez a budapesti Medicor Művek egyik legújabb konstrukciója: az univerzális modern töréskezelési módszerek összes alkalmazási lehetőségét biztosítja! Szétszedhető, összerakható, kerekeken gördíthető, tehát nem helyhez kötött A testet tartó felület változtatható a kívánt műveletnek megfelelően attól függően, hogy röntgenvizsgálatot végzünk, vagy pedig az alsó végtagot (vagy egyszerre több végtagot is) az asztal íveire a legkülönbözőbb pozícióban függesztjük fel! — A műtőasztal szerkesztése lehetővé teszi a hagyományos felvételező, hordozható röntgenkészülék használata mellett a törések ellátásában egyre nagyobb tért hódító, esetleg televízióval is kombinált, röntgenkép-erősítő készülék alkalmazását is, a töréshelyretétel — vagy csontműtétek konrollálására. —. Az előbb a képerősítőt említette! Hallhatnánk az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésről valamit? — Egyike a friss eredményeknek a korszerű sebészeti képerősítő. A tervezők gondoltak az orvosokra, s ezért a képerősítő állványa könnyen gördíthető és operáció alatt is lehetővé teszi, hogy a képerősítő bármilyen helyzetbe állítható legyen. Az állvány konstrukciójának egyik fő jellemzője — amely eltér minden más gyártmánytól — hogy a képerősítő a röntgen együtt operáció sugárforrással közben műtéti területről teljesen kia fordítható, anélkül, hogy az egész állványt elmozdítanánk helyéről! A beszélgetés most néhány percre abbamarad: az ügyeletes ápolónő a telemetrikus szobába kéri vendéglátónkat. — Tartson velem! Győződjön meg egy új irányzat gyors térhódításáról az orvostudományban. Hogy mire jó a telemetrikus ellenőrző rendszer a kórházban? Íme egy jellemző példa: a hagyományos EKG vizsgálat során a vizsgált személy nyugalomban van és vezetékekkel létesítenek kapcsolatot közte, valamint a műszer között. Emiatt a vizsgálat csak korlátozott ideig végezhető és a vizsgált személy tudatában van annak, hogy őt ellenőrzik, ami igen sokszor zavaró tüneteket okozhat! Ezeket a hátrányokat küszöböli ki a telemetrikus adóvevő rendszer, melyet a Medicor Művek mérnökei bocsátottak gyógyintézetünk rendelkezésére. A miniatűr rádióadót a vizsgált személyre erősítik, és ez sugározza ki az EKG jeleket A vevőberendezés a felvett jeleket továbbítja a szokásos EKG műszerhez, amely rögzíti vagy láthatóvá teszi azokat, így az orvos több szobányi távolságból, innen a telemetrikus központból is végezhet ellenőrzést! — Századunkban az orvostudomány többek között a technikai segédeszközök révén hallatlan mértékben fejlődött. Elmondhatjuk: kórházunkban olyan technikai segédeszközök vannak, melyek a — Medicor Művek fejlesztő tevékenységének eredményeként — mind nagyobb biztonságot nyújtanak a dignosztika és a terápia területén egyaránt. Miközben kifelé tartunk a kórházból, gondolkodunk látottakon: csupán egy törendéke ez mindazoknak a lehetőségeknek, melyek nagyobb biztonságot, fokozott segítséget nyújtanak munkájában a gyógyító orvosnak, s mégis milyen sokat jelentenek! Megnyugtató érzést keltenek: a beteg jó kezekben érezheti magát... L. Gy. Korszerű műtőasztalok, hőelnyelő műtőlámpák — többek között — a Medicor Művekben készülnek (MTI fotó : Kácsor László felvétele) l MÜCSALI Egy svájci horgász meglepő találmánnyal lépett a horgásztársadalom elé. Nem gilisztákat használ csalinak, hanem műgilisztákat, de a műgiliszták nem darabonként kerülnek forgalomba, hanem a tubusban. A svájci műgiliszta korlátlan ideig eltartható pasztellszínű anyagból készül. A pasztát a tubusból kinyomva „gilisztákat” csinálhatunk. Csaliként a pasztába különleges összetételű vegyi anyagot kevertek, ez fokozza a csali hatásosságát s a feltaláló szerint lényegesen növeli a fogást. 1966. júnise 15. szerda Tűkkel szurkálják a Szabadság-hidat Gonosz ellenség támadta meg a Szabadság-hidat, a rozsda. Beleette magát az acélgerendákba, a szegecsek meneteibe. A híd tehát gyógykezelésre szorul, ami elég „fájdalmas” és igényes. A gyógykezelés anyagsorán először le kell kaparni a régi, itt-ott félig-meddig lepattogott, megrepedezett, felpúposodott festékréteget. A hídszerkezet felületének mintegy 80 százalékáról el kell távolítani a festékanyagot, s ha ez kézi erővel történne, nem hónapokat, hanem éveket igényelne. Éppen ezért gépesítették ezt a munkát. Ötvenhat kihegyezett, egyenként 3—3 milliméter átmérőjű tűt nyalábba fogtak, légpisztolyba szorítottak ezek a tűnyalábok szinte pilllanatonként ütődnek az acélra, s valósággal leszurkálják a festékréteget Egy nagy ciklon-kompresszor egyszerre 6—8 tűnyalábot működtet. Ezzel azonban még nem ér véget a híd tortúrája. Villamos motorral hajtott drótkefékkel dörzsölik végig, vidrás raskettákkal — vésőkkel — gyalulják, kézi drótkefékkel tisztítják végig, majd lakkbenzinnel mossák, ami a zsírtalanítást szolgálja. Erre a célra 8000 liter lakkbenzint használnak fel. Ezt követően két rétegben az acéltesteket kohómiummal vonják be. Csak a pályatest feletti acélszerkezet miniumozására 12 000 kiló miniumra lesz szükség, s ahhoz, hogy galambszürkére festhessék a hidat — valamivel sötétebbre, mint az Erzsébet-híd színei 15 000 kilo Durol festéket használnak fel. Az úttest feletti hídszerkezeten összesen 28 000 négyzetméternyi mázolnak be acéltest-felületet A festéshez, a szegecsek cseréjéhez meglazult természetesen be kellett állványozni a hidat, egyelőre a pesti oldalt. Négyezer méter létra kell ehhez, négyezer méter állványpadló, 350 köbméter egyéb állvány. Névadás lextországban Éva, Krisztina, Salome, Lucia, Liverpool tulajdonnevek az a közös tulajdonságuk, hogy egy-egy textilmárkát is jeleznek. Sokszor igen furcsa a szövetek elnevezése, de a keresztapák mentségére szolgáljon, hogy nincs könnyű dolguk. Évente legalább 300 új névre van szüksége a textiliparnak — tehát a keresztapaságot nagy sorozatban kell vállalni. Ez elsősorban a dessinatőrök, az tervezőinek a dolga, anyagok de ha problémáik vannak, a gyár más szakembereit is segítségül hívják, s előkerülnek a naptárakon kívül a kódexek, lexikonok és a térképek is. A textiliák anyakönyveinek bejegyzéseit tíz évre visszamenőleg megőrzik és a bevált márkaneveket nem használhatják fel ismételten. Ezért van az, hogy a naptárak már rég „kimerültek” és szükség van más forrásokra. Időnkint támpontot adnak az új alapanyagok is, a poliészter fonalat tartalmazó gyűrtelenített kelme így lett pester és mester, a női ruhaanyagoknál amíg a készlet tartott, előszeretettel választották a női neveket, az öltönyanyagoknál úgyszintén a most használatos, vagy a már rég elfelejtett férfinevek dominálnak. Mivel nagy arányú a textilexport, előszeretettel választják az olyan neveket, amelyeket a külföldiek is könnyen megjegyeznek, ezért vették elő a térképeket. A textilipari szakemberek a vásárlók elnézését kérik azért, hogy időnkint nehezen kiejthető, vagy megjegyezhető nevekre hallgatnak készítményeik, de néha számukra is egyszerűbb egy iextilkeveréket kikísérletezni a szövést, illetve a kötésmódokat, megtalálni, az anyagot színezni, mint hozzá a népszerűvé váló nevet is kitalálni. A keresztapaság tehát nemcsak a családban, hanem a gyárban is gonddal jár. Technikuimi laboratórium — termelőszövetkezek megsegítésére ö ö Kaposvárott, a felsőfokú mezőgazdasági technikumban megkezdte működését az laboratórium, amely majd Somogy, Zala, Baranya és Tolna megye termelőszövetkezeteinek ad szaktanácsokat. A laboratórium munkatársai tudományos kutató munkát is folytatnak. Keresik például a kukorica szakszerű tárolásának módjait, valamint azt is, hogyan lehet a magvak tápanyagveszteségét kémiai módszerekkel megakadályozni Többféle silózási kísérletet is végeztek már. Ilyen például a karbidos silókészítés, amelyet Tolna megye termelőszövetkezeteiben ki is próbáltak. Régi istállóból — új zánkban is a átalakításának, régi lóistállók baromfiak nagyüzemi nevelésére történő felhasználásának. Megvan a lehetőség rá, hogy egy régi istállóépületet modern rácspadlós marhaistállóvá alakítsunk . Ha elég magas a helyiség, akkor rácspadlót a régi padozat fölött is elhelyezhetjük. A növendékállatok lehetnek teljesen rácspadlón, míg teheneknél kombinálni kell megfelelő fekvőhellyel. Ezért a tehenek fekvőhelye felett keresztrudat alkalmaznak, ami arra kényszeríti őket, hogy felállva hátra lépjenek a rácsozott részre és így ürülékük már a trágyagyűjtőbe kerül. A trágya a rácspadló alatt húzódó csatornákban gyűlik össze, amelyet összeköthetünk az istállón kívül elhelyezett tartállyal is. Ha megfelelő szivattyút alkalmazunk, akkol a trágyát a tartályba szivattyúzhatjuk. Az állatokat fémcsövek választják el egymástól, így a szabadtartásos istálló előnyei is érvényesülnek: csökken a munkaerő, szükséglet és olcsóbbá válik a tej- és hústermelés. Magyarországon és külföldön egyaránt időszerű kérdés a régi épületek hasznosítása. Számos példáját ismerjük ha