Dolgozók Lapja, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-15 / 140. szám

dolgozók lapja A beteg jó kezekben van... Sikolt a mentőautó sziréná­ja..­ A baleset színhelyén csu­pán két összetört karosszé­­rájú személykocsi marad bámészkodó tömeggel. Sajnos a nem egyszer látunk ilyen szo­morú jelenetet a forgalmas utcákon. De mi lesz a sérültekkel? Hova vezet a mentőautó út­ja? A kórházba érve gondos kezek veszik máris kezelésbe a töréseket és belső zúzódá­­sokat szenvedett áldozatokat. Különös műtőasztalra kerül­nek, úgynevezett traumatoló­giai műtőasztalra. S míg az orvosok és ápolók nagy gond­dal végzik munkájukat, a fő­orvostól a gyógyászat új, ma­gyar fejlesztésű zeiről érdeklődünk.segédeszkö­— Kezdjük talán azzal a műtőasztallal, melyet az előbb látott. Ez a budapesti Medi­cor Művek egyik legújabb konstrukciója: az univerzális modern töréskezelési mód­szerek összes alkalmazási le­hetőségét biztosítja! Szét­szedhető, összerakható, kere­keken gördíthető, tehát nem helyhez kötött­ A testet tartó felület változtatható a kí­vánt műveletnek megfelelően attól függően, hogy röntgen­­vizsgálatot végzünk, vagy pe­dig az alsó végtagot (vagy egyszerre több végtagot is) az asztal íveire a legkülönbö­zőbb pozícióban függesztjük fel! — A műtőasztal szerkesz­tése lehetővé teszi a hagyo­mányos felvételező, hordoz­ható röntgenkészülék haszná­lata mellett a törések ellátá­sában egyre nagyobb tért hó­dító, esetleg televízióval is kombinált, röntgenkép-erősítő készülék alkalmazását is, a töréshelyretétel — vagy csontműtétek konrollálására. —. Az előbb a képerősítőt említette! Hallhatnánk az ez­zel kapcsolatos műszaki fej­lesztésről valamit? — Egyike a friss eredmé­­nyeknek a korszerű sebészeti képerősítő. A tervezők gon­doltak az orvosokra, s ezért a képerősítő állványa kön­­­nyen gördíthető és operáció alatt is lehetővé teszi, hogy a képerősítő bármilyen hely­zetbe állítható legyen. Az állvány konstrukciójának egyik fő jellemzője — amely eltér minden más gyárt­mánytól — hogy a képerősí­tő a röntgen együtt operáció sugárforrással közben műtéti területről teljesen ki­a fordítható, anélkül, hogy az egész állványt elmozdítanánk helyéről! A beszélgetés most néhány percre abbamarad: az ügye­letes ápolónő a telemetrikus szobába kéri vendéglátónkat. — Tartson velem! Győződ­jön meg egy új irányzat gyors térhódításáról az or­vostudományban. Hogy mire jó a telemetrikus ellenőrző rendszer a kórházban? Íme egy jellemző példa: a ha­gyományos EKG vizsgálat so­rán a vizsgált személy nyu­galomban van és vezetékek­kel létesítenek kapcsolatot közte, valamint a műszer kö­zött. Emiatt a vizsgálat csak korlátozott ideig végezhető és a vizsgált­­ személy tudatában van annak, hogy őt ellenőr­zik, ami igen sokszor zavaró tüneteket okozhat! Ezeket a hátrányokat kü­szöböli ki a telemetrikus adó­vevő rendszer, melyet a Me­dicor Művek mérnökei bo­csátottak gyógyintézetünk ren­delkezésére. A miniatűr rá­dióadót a vizsgált személyre erősítik, és ez sugározza ki az EKG jeleket­ A vevőbe­rendezés a felvett jeleket to­­vábbítja a szokásos EKG mű­szerhez, amely rögzíti vagy láthatóvá teszi azokat, így az orvos több szobányi tá­volságból, innen a telemetri­kus központból is végezhet ellenőrzést! — Századunkban az orvos­­tudomány többek között a technikai segédeszközök ré­vén hallatlan mértékben fej­lődött. Elmondhatjuk: kórhá­zunkban olyan technikai se­gédeszközök vannak, melyek a­ — Medicor Művek fejlesz­tő tevékenységének eredmé­nyeként — mind nagyobb biztonságot nyújtanak a dig­­nosztika és a terápia terüle­tén egyaránt. Miközben kifelé tartunk a kórházból, gondolkodunk látottakon: csupán egy töre­n­déke ez mindazoknak a lehe­tőségeknek, melyek nagyobb biztonságot, fokozott segítsé­get nyújtanak munkájában a gyógyító orvosnak, s mégis milyen sokat jelentenek! Megnyugtató érzést keltenek: a beteg jó kezekben érezheti magát... L. Gy. Korszerű műtőasztalok, hőelnyelő műtőlámpák — többek között — a Medicor Művekben­ készülnek (MTI fotó : Kácsor László felvétele) l MÜCSALI Egy svájci horgász meglepő találmánnyal lépett a horgász­társadalom elé. Nem gilisztákat használ csalinak, hanem­­ mű­gilisztákat, de a műgiliszták nem darabonként kerülnek for­galomba, hanem a­ tubusban. A svájci műgiliszta korlátlan ideig eltartható pasztellszínű anyagból készül. A pasztát a tubusból kinyomva „gilisztákat” csinálha­tunk. Csaliként a pasztába kü­­lönleges összetételű vegyi anya­got kevertek, ez fokozza a csali hatásosságát s a feltaláló sze­rint lényegesen növeli a fogást. 1966. júnise 15. szerda Tűkkel szurkálják a Szabadság-hidat Gonosz ellenség támadta meg a Szabadság-hidat, a rozsda. Beleette magát az acélgerendákba, a szegecsek meneteibe. A híd tehát gyógykezelésre szorul, ami elég „fájdalmas” és igényes. A gyógykezelés anyag­­so­rán először le kell kaparni a régi, itt-ott félig-meddig lepattogott, megrepedezett, felpúposodott festékréteget. A hídszerkezet felületének mint­egy 80 százalékáról el kell távolítani a festékanyagot, s ha e­z kézi erővel történne, nem hónapokat, hanem éve­ket igényelne. Éppen ezért gépesítették ezt a munkát. Ötvenhat kihegyezett, egyen­ként 3—3 milliméter átmé­rőjű tűt nyalábba fogtak, légpisztolyba szorítottak ezek a tűnyalábok szinte pil­l­lanatonként ütődnek az acél­ra, s valósággal leszurkálják a festékréteget Egy nagy ciklon-kompresszor egyszer­re 6—8 tűnyalábot működ­tet. Ezzel azonban még nem ér véget a híd tortúrája. Villa­mos motorral hajtott drótke­­fékkel dörzsölik végig, vi­­drás raskettákkal — vésők­kel — gyalulják, kézi drót­kefékkel tisztítják végig, majd lakkbenzinnel mossák, ami a zsírtalanítást szolgál­ja. Erre a célra 8000 liter lakkbenzint használnak fel. Ezt követően két rétegben az acéltesteket kohómium­­mal vonják be. Csak a pá­lyatest feletti acélszerkezet miniumozására 12 000 kiló miniumra lesz szükség, s ah­hoz, hogy galambszürkére festhessék a hidat — valami­vel sötétebbre, mint az Er­­zsébet-híd színe­i 15 000 ki­lo Durol festéket használnak fel. Az úttest feletti hídszer­kezeten összesen 28 000 négy­zetméternyi mázolnak be­ acéltest-felületet A festéshez, a szegecsek cseréjéhez meglazult termé­szetesen be kellett állványoz­ni a hidat, egyelőre a pesti oldalt. Négyezer méter létra kell ehhez, négyezer méter állványpadló, 350 köbméter egyéb állvány. Névadás lext­országban Éva, Krisztina, Salome, Lucia, Liverpool tulajdonne­vek az a közös tulajdonsá­guk, hogy egy-egy textilmár­kát is jeleznek. Sokszor igen furcsa a szövetek elnevezése, de a keresztapák mentségére szolgáljon, hogy nincs kön­­­nyű dolguk. Évente legalább 300 új névre van szüksége a textiliparnak — tehát a ke­resztapaságot nagy sorozatban kell vállalni. Ez elsősorban a dessinatőrök, az tervezőinek a dolga, anyagok de ha problémáik vannak, a gyár más szakembereit is segítsé­gül hívják, s előkerülnek a naptárakon kívül a kódexek, lexikonok és a térképek is. A textiliák anyakönyvei­nek bejegyzéseit tíz évre visszamenőleg megőrzik és a bevált márkaneveket nem használhatják fel ismételten. Ezért van az, hogy a nap­tárak már rég „kimerültek” és szükség van más forrá­­sokra. Időnkint támpontot adnak az új alapanyagok is, a poliészter fonalat tartalma­zó gyűrtelenített kelme így lett pester és mester, a női ruhaanyagoknál amíg a kész­let tartott, előszeretettel vá­lasztották a női neveket, az öltönyanyagoknál úgyszintén a most használatos, vagy a már rég elfelejtett férfine­vek dominálnak. Mivel nagy arányú a textilexport, elő­szeretettel választják az olyan neveket, amelyeket a külföldi­ek is könnyen megjegyeznek, ezért vették elő a térképe­ket. A textilipari szakemberek a vásárlók elnézését kérik azért, hogy időnkint nehezen kiejthető, vagy megjegyezhető nevekre hallgatnak készít­ményeik, de néha számukra is egyszerűbb egy i­extilkeve­­réket kikísérletezni a szövést, illetve a kötésmódokat, meg­találni, az anyagot színezni, mint hozzá a népszerűvé vá­ló nevet is kitalálni. A ke­­resztapaság tehát nemcsak a családban, hanem a gyárban is gonddal jár. Technikuimi laboratórium — termelőszövetkezek megsegítésére ö ö Kaposvárott, a felsőfokú mezőgazdasági technikumban megkezdte működését az laboratórium, amely majd So­­­mogy, Zala, Baranya és Tol­na megye termelőszövetkeze­teinek ad szaktanácsokat. A laboratórium munkatársai tu­dományos kutató munkát is folytatnak. Keresik például a kukorica szakszerű tárolásá­nak módjait, valamint azt is, hogyan lehet a magvak táp­anyagveszteségét kémiai mód­szerekkel megakadályozni Többféle silózási kísérletet is végeztek már. Ilyen például a karbidos silókészítés, amelyet Tolna megye termelőszövet­kezeteiben ki is próbáltak. Régi istállóból — új zánkban is a átalakításának, régi lóistállók baromfiak nagyüzemi nevelésére történő felhasználásának. Megvan a lehetőség rá, hogy egy régi istállóépületet modern rácspadlós marhais­tállóvá alakítsunk .­ Ha elég magas a helyiség, akkor rácspadlót a régi padozat fö­­­lött is elhelyezhetjük. A nö­vendékállatok lehetnek telje­sen rácspadlón, míg tehenek­nél kombinálni kell megfe­lelő fekvőhellyel. Ezért a te­henek fekvőhelye felett ke­­resztrudat alkalmaznak, ami arra kényszeríti őket, hogy felállva hátra lépjenek a rá­­csozott részre és így ürülé­kük már a trágyagyűjtőbe ke­rül. A trágya a rácspadló alatt húzódó csatornákban gyűlik össze, amelyet összeköthetünk az istállón kívül elhelyezett tartállyal is. Ha megfelelő szivattyút alkalmazunk, akkol a trágyát a tartályba szi­vattyúzhatjuk. Az állatokat fémcsövek választják el egy­mástól, így a szabadtartásos istálló előnyei is érvénye­sülnek: csökken a munkaerő, szükséglet és olcsóbbá válik a tej- és hústermelés. Magyarországon és külföl­dön egyaránt időszerű kérdés a régi épületek hasznosítása. Számos példáját ismerjük ha­

Next