Dolgozók Lapja, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-20 / 17. szám
1967. január 26. péntek Egyedül az asszonyok között Az elég gyakori, hogy nők között az egyedüli férfi a hivatali főnök, a részlegvezető vagy a művezető. Ennél jóval ritkább Zettisch József esete, aki társadalmi munkával járó kötelezettséget vállalt — egyedül — az asszonyok között. A kecskééi termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője nyolc év óta elnöke a szülői munkákönöí,ségnek. Az ilyesmi — és ezt a közfelfogás rovására lehet írni — eléggé egyedülálló. Többnyire ugyanis csak a mamák-» narc jut ebből a sok elfoglaltsággal járó, s minden javadalmazástól mentes munkából. Lehet, hogy a szülői munkaközösség vezetésére csak nők alkalmasak? A kecskédi tantestület véleménye ellent mond ennek a feltevésnek. Zettisch József ugyanis egységes, vezetésével tervszerűen működő társadalmi kollektívává szerveződött a szülői munkaközösség. Alaposan ismerik az iskola nevelési elgondolásait, mert évről évre tevékenyen bekapcsolódtak annak kialakításába. A szülői értekezleteken pedagógiai kérdéseket tárgyalnak meg. Tervszerűen gyarapítják a gyermekek élettapasztalatait, hogy a pályaválasztás időpontjára legyem a nyolcadikosoknak némi elképzelésük. Családlátogatásra járnak a pedagógusokkal. Bevezették a gyermeklátogatást Ez az új fogalom kedves, meghitt gondoskodást fejez ki. A szülői munkaközösség — példát véve a szakszervezettől — a hosszabb ideig betegeskedő tanulókat otthonukban keresi fel. Nem feledkeznek meg a csekély ajándékról sem. A leglényegesebb azonban a kedves szó, hogy a gyermek érezze: gondolnak rá, törődnek vele. Nem lehet lebecsülni ennek az apró gesztusnak a pedagógiai hatását sem, mert a figyelmesség a pajtások, a felnőttek, a társadalom megbecsülésére neveli a gyermeket. A szülői munkaközösség tagjai különböző társadalmi munkáért kapott pénzből fedezik a költségeket. — Kötelességemnek éreztem, hogy ebben a harcban részt vegyek — mondotta Zettisch József. S bármennyire elkoptatott ez a kifejezés» a munkaközösség férfi elnökének száján visszakapta teljes fényét. Egy parasztember tett ilyen kijelentést, akit környezeténél fogva többszörösen kötnek a múlt nem mindig haladó hagyományai. A férfi állította ezt, mert harcnak látja a női egyenjogúság valóságos társadalmi megvalósítását. Az apa mondotta ezt, aki példamutatóan vállalta egy iskolai gyermekközösség neveléséhez olyan fontos társadalmi munka fáradságát, nehézségeit. Nyolc év után most fájó szívvel búcsúzik Zettisch József a szülők lelkes kollektívájától. Mint megtudtuk az iskola nevelőitől , arra lehet legbüszkébb az iskolai év végével távozó elnök, hogy erős, egységes szülői munkaközösség maradt utána. A kecskédi iskolában továbbra is építeni lehet a szülők pedagógiai segítségére. Befejezték a pilisi István-akna bővítését A Dorogi Szénbányászati Tröszt pilisi István-aknájának bővítését befejezték. Húszmillió forintos költséggel felújították a bánya föld alatti és külszíni berendezéseit és egy új mező megnyitásával meghosszabbították a régi, még a múlt század végén mélyített akna életét. Az aránylag kis összegű beruházással fontos célt értek el a szakemberek, az eddig államilag dotált bánya termelése ugyanis nyereségesé válik. A bővítés előtt gyenge minőségű, mindössze 2000 kalóriás szenet termeltek ebben a bányában. A régi Erzsébet-akna és a pilisi akna közötti területen fekvő új mező szene négyezer kalória fűtőértékű, s ez teszi gazdaságossá a régi bánya munkáját. A bővítéssel egyidejűleg a bánya korszerű vízvédelmi rendszerét is kiépítették. rendkívül vízveszélyes bányákban a kétoldalú energiaellátás biztosítása is szükségessé vált, s ehhez az új transzformátor állomás is elkészült, a percenként 20 köbméter emelésére alkalmas szivattyúállomás biztosítja a zavartalan termelést, s védi a mélyben dolgozó bányászokat az esetleges vízbetöréstől. A bővítésnél derekas munkát végeztek a pilisi akna dolgozói és a dorogi bányagépgyár munkásai is. A rekonstrukciót lényegében határidő előtt fejezték be. Jól kihasználták az akna dolgozói a gépesítési lehetőségeket, s a vágatkihajtásoknál kimagasló teljesítményt értek el. Gyár-, és Gépszerelő Vállalat felvesz vidéki szerelési területeire (Almásfüzitő, Ajka, Pét, Balatonfűzfő, Diósgyőr, stb) lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és betanított vasipari munkásokat Érdeklődés: személyesen vagy írásban Budapest VI., Paulay Ede u. 52. Személyzeti osztály DOLGOZÓK LAPJA9 Rria'a'ok a mezőgazdaságban A magtáros A bakonybánkiak jól emlékeznek még Molnár Ferencre, amikor az utcán a többi gyerekkel játszott, most pedig már termelőszövetkezetük egyik vezetője. Igaz, hogy azóta 19 éves lett és jeles eredménnyel elvégezte a tatai mezőgazdasági technikumot. — Abból semmiféle hátra i nyom nem származik, hogy a szülőfalumban dolgozom ! Ismerek mindenkit, tudom ki milyen természetű,milyen munkabíró ... Szeretett volna az agrár- tudományi egyetemre menni,de családi körülményei, elsősorban édesapja halála miatt nem sikerült. Levelező tagoi altán majd elvégzi. „Befejezi az épületet, amit a technikumban alapoztak meg",ahogy mondja. Számos fiatal dolgozik a bakonybánki Előre Tsz-ben. > Fiatal lány a fogatosok brigádvezetője, a főagronómus is csupán 30 év körüli Megfogadják-e szavukat az idősebbek? — Én vagyok a legfiatalabb, de még nekem sem volt ezért különösebb problémám. Kukoricahordáskor ugyan a már majdnem teli góréba nem akarták felhordani a termést, de az agronómus éppen arra jött és segített intézkedni. .. — De nem juthat mindig hozzá... — Ha még előfordulna, nem is fogok, hanem egyedül megoldani igyekszem De nem hiszem, hogy szükség lesz rá, hiszen nagyon nyugodt, barátságos, kötelességtudó nép lakik Bakonybánkon. Elégedettek a tSz-szel is, hiszen 50 forint körül fizetünk egy munkaegységre. Molnár Ferenc szeretettel beszél faluja lakóiról. Különösen megtelik szenvedéllyel a hangja, amikor a fiatalokról jön elő a szó. Nem is csoda, hiszen november óta fi a VISZ-Mtláruk. — Nálunk is kevés a művelődési, szórakozási lehetőség — panaszolja. — A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok pedig ugyancsak megérdemlik a jobb bánásmódot. Nem másoktól várják azonban a segítséget A nemrégiben felépített művelődési otthonban, a helyi párt- és KISZ-szervezet három teremből álló helyiségében már e tehet kezdeni. És el is kezdték. Minden pénteken ifjúsági klub-foglalkozást tartanak Rövidesen olvasó-klubot. megalakítják a: Szeretnének egy téli kirándulást szervezni is S ebben a munkában ninc: egyedül Molnár Tóth Jenő pedagógus Ferenc szinte mindig segíti. — Önmagukért vagy a ba konyhánkiakért fáradoznak ; szebb, tartalmasabb élet megteremtésén? — A bakonybánkiakért, elsősorban • a fiatalokért — mondja az ifjú magtáros e- KISZ-titkár, majd hozzáteszi hogy reméli, ezek nem tűntek nagy szavaknak, hiszen a fiatalok között ők is ott vannak — ««» — A járműprogram támaszpontja Motorgyárat szerel fel a Renault cég Győrött —Szakosítják a futóműgyártást—Évenként 3000 vasúti teherkocsi Több mint három esztendő telt el azóta, hogy határozat született: alaposan tájékozódni kell az élvonalbeli európai motorgyáraknál; a rendelkeznek-e a magyar és KGST-országok igényeit kielégítő Diesel-motortípussal? — Ha igen, akkor hajlandók-e annak licencét eladni, és a licenc szerint készítendő motorok előállítására Magyarországon gyárat tervezni, berendezni? A TECHNOIMPEX, a KGM és a győri vagongépgyár szakembereiből álló küldöttség számos nyugat-európai céggel tárgyalt. Ezek többsége hajlandó volt a szabadalom átadására, a gyárberendezés tervezésére és szállításban történő közreműködésre. A tárgyalások eredményeként kilenc árajánlat érkezett. társaiból A kilenc cég mahazánk egyet-egyet megvásárolt, és összehasonlító vizsgálatoknak vetették alá őket a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. Végül is az ajánlatokat műszaki, pénzügyi, jogi kereskedelmi szempontból értékelő bizottság javaslata alapján a Gazdasági Bizottság döntött: a magyar közúti járműgyártást az M.A.N. N . licenc szerint előállítandó motorkonstrukcióra kell alapozni, a motorgyár pedig az M.A.N. és a Renault Engineering vállalat közös tervei szerint valósuljon meg. A felsőszintű döntés alapján a motorgyárat Győrött, a vagongyárban kell felépíteni, berendezni. Miért Győrben? A TECHNOIMPEX-szel kötött nagyszabású megalapodés teljesítésére Európa egyik legnagyobbja, az M.A.N.cég motorgyáalkalmi egyesülésbe, konzorciumba vonta a Renault Engineeringen kívül a pénzügyi vállalkozások bonyolításához nagy gyakorlattal rendelkező nyugatnémet Ferrustaal AG-t is. Miért van szükség hazánkban a motorgyárra? Győrött építik fel azt? Miért Milyen előnyökkel jár az új gyár a népgazdaság számára? — Köztudott, hogy az elmúlt másfél évtizedben fejlett autóbusz- és tehergépkocsi-gyártó iparunk alakult ki. A Csepel és az Ikarus ismert világmárka az egész világon. Az utóbbi években nemcsak a kis távolságokra való szállítás kerüli el a vasutat, hanem a nagy távolsági fuvarozásban is tért hódítanak a közúti járművek. (Lásd: a primőröket továbbító kamionokat, a nemzetközi forgalomra tervezett autóbuszokat!) Egyre növekszik az igény a nagy befogadóképeségű városi autóbuszok iránt is, hisz a nagyvárosok forgalmát csak így lehet lebonyolítani. A győri vagongyárban már több mint hatvanesztendős hagyománya van a közúti járműgyártásnak. A Csepel Autógyár alapítása előtt Győrött volt az ország legnagyobb autógyára, a Rábagyár. Ennek épületei ma felújítva, korszerűen átalakítva várják az új motorgyár berendezéseit 6 henger, 200 lóerő Másfél milliárd forintba kerül a győri motorgyár. Az első sorozat motor 1969 tavaszán hagyja el a szerelőszalagokat. Teljes kapacitás esetén évente mintegy másfél milliárd forint értékű autóbusz, teherautó és traktor-motort szállít a népgazdaságnak. Ez körülbelül tizenháromezer nagy befogadóképességű autóbusz, vagy nagy teh .bírású gépkocsi gyártásához elegendő. Általa a magyar ipar megerősítheti előkelő helyét a régi piacokon, sőt újakat hódíthat meg a szocialista államokban és a többi országban is. Az M.A.N. fekvő és álló motorjai a műszaki világszínvonal mai legmagasabb szintjét képviselik. Teljesítményük körvonalméreteikhez és súlyukhoz mérten igen nagy. Újfajta égésterük lehetővé teszi, hogy kis zajjal működjenek. A TECHNOIMPEX két motor típus licencét vásárolta meg, mindkettő 6 hengeres, 10350 köbcenti lökettérfogattal, az álló típus 200, a fekvő típus 192 lóerő teljesítménnyel. Felvetődhet a kérdés: a mai rohanótempóm lejtones mellett meddig maradnak ezek a motorok világszínvonalon? A megkötött egyezmény alapján az M.A.N.cég gondoskodik a továbbfejlesztésről is. A 230 lóerős változat próbái A szerződésben máris folynak. kötelezettséget vállalt arra, hogy a 230 lóerős motor dokumentációját 1969-ig díjtalanul a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsájtja. Vállalta továbbá, hogy a licenc-szerződés lejártáig mindkét motor típussal összefüggő fejlesztést, korszerűsítő változtatást átad a győri Magyar Vagon- és Gépgyárnak. A hárommilliárd forintot meghaladó győri beruházása sorozat másik nagy fejezete közúti futóműgyártás. Azegységesített hátsó futóműprogram már két esztendeje érlelődik a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, valamint a Járműfejlesztési Intézetben. Hazánk megállapodást írt alá a Szovjetunióval. Eszerint: a szovjet partner mellső tengelyeket, mi pedig hátsó futóműveket gyártunk autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz. A megállapodás szerint 1970-től a szovjet vállalatok évente 4000 Ikarus autóbuszt vásárolnak Magyarországtól, ezenkívül 12 000 új futóművet is, amelyeket a szovjet Laz- és Linz-típusú autóbuszokba építenek be. Az új típusú egységesített hátsó futóműgyártás felfutásáról: tavaly 74, idén 700, 1968-ban 14 000, 1989-ben 23 400, 1970-ben 30 000 készül Győrött! • Hatalmas mű helyett a mali Az egykori győri repülőtér helyén gyáróriás lesz maholnap. Csupán a futóműgyártás céljaira 28 000 négyzetméteres gyártócsarnokot, 20 000 négyzetméteren pedig tmk -üzemet, irodaépületet, öltözőket, fürdőket építenek. A Gazdasági Bizottság egy közelmúltban hozott határozatában előírja: a hazai tehervagon-gyártást a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban kell megszervezni úgy, s ,pv rövid időn belül kielégíthessék a hazai igényeket A MÁV a természetes tehervagonparkja elhasználódás és a nagy igénybevétel miatt- állandó kiegészítésre, bővítésre szorul. A Hl. ötéves tervben 17 000 teherkocsira van szüksége a magyar vasútnak, hogy a szállítási feladatokat fennakadás nélkül lebonyolíthassa. Ezért —, mivel Győrnek már hagyománya van a vagongyártásban — a repülőterén 45 oop négyzetméteres (kb. 8 ki ló) üvegfalú területet elfogvaműhelycsarnokot vasszerkezetű építenek az új vasúti személykocsigyár részére. A jelenlegi vagongyárban viszont a tehervagonigyártás felszabadul részére szüksége terület. Kétféle tehervagon készül majd Győrött: két tengelyes csukott, és négytengelyes nyitott. 1968-tól 1970-ig folyamatos felfutással 650—750—1000 kéttengelyes, 1971-ben és 1972- ben pedig 1500 kéttengelyes kocsi hagyja el a gyárat. A négytengelyes vagonok gyártása 1971-ben kezdődik. Abban az évben 300, a következőkben évenként 1500 készül ebből. Kulcsár László