Dolgozók Lapja, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
X Egy nap a külpolitikában Vér és olaj Téves és tragikus konfliktusnak nevezte a Pentagon Indokínai kalandját a szenátus külügyi bizottságának szerdai kihallgatásán Mansfield demokrata szenátor. „A vietnami háború sok százezer ember pusztulását és rokkanttá válását okozta, óriási anyagi eszközöket emésztett fel, amelyeket Amerika sürgető belső problémáinak megoldására lehetett volna fordítani” — fűzte hozzá. McGovern demokrata párti szenátor leszögezte: „az amerikai nép számára nincs sürgetőbb feladat, mint a vietnami háború befejezése”. Hozzátette: „a történelem folyamán a valóság és a szólamok között soha nem volt még olyan szörnyűségesen nagy különbség, mint amilyen jelenleg Amerika deklarált délkelet-ázsiai céljai és az amerikai politika konkrét eredményei között van” — tette hozzá. Éppen most derült új fény arra, hogy a valóság és a szólamok között csakugyan milyen nagy különbség van. „A szabad világ védelme, a kommunizmus elleni harc” — ez a deklarált szólama, mottója az USA vietnami jelenlétének. Hogy ezzel szemben Washington nagyhatalmi politikájáról, imperialista uralmának és befolyásának fenntartásáról van szó, azt eddig is tudtuk. Most azonban, a szenátus külügyi bizottságában folyó kihallgatások során, váratlanul új momentum vetődött fel. Eddig nem ismert, vagy legalábbis agyonhallgatott új gazdasági motívumok. Lehetséges-e, hogy az USA indokínai beavatkozásának oka az olaj? — Vetette fel most több képviselő a szenátus külügyi bizottságában. Fultright szenátor, a bizottság elnöke közölte: ő már érdeklődött. A külügyminisztérium először azt válaszolta neki, szó sincs olajról. A napokban viszont újabb levelet kapott: ebben már beismerték, hogy a hadiflotta egységei részt vettek az olajkutatásokban az indokínai parti vizeken. Most már sokan azt is határozottan állítják: a kutatások nyomán kiszivárgott a titok, a szakértők szerint Dél-Vietnam közelében a tengerfenék Délkelet-Ázsia leggazdagabb kőolajkészletét rejti. Az amerikai monopóliumok törekvése, hogy koncessziót kapjanak e kincs kiaknázására. Épp most szögezte le Allende chilei elnök egy sajtókonferencián: „a természeti kincsek államosítása szuverén joga minden olyan országnak, amelyet az ENSZ elismer. Ha a chilei nép nemzeti kincseinek visszaszerzésében az imperializmus ellenállásába ütközik, az nem akadályozhatja meg az államosításban”. Az amerikai monopoltőkének s a kezükben lévő vezető politikusoknak persze más a véleménye. Szerintük az ő szuverén joguk más népek természeti kincseinek a kiaknázása is. Például Vietnam népének természeti kincsére, újonnan felfedezett olajára is természetesen ők kívánják rátenni a kezüket Mégha ez, mint cikkünk elején már idéztük Mansfield szenátort, „sok százezer ember pusztulását és rokkanttá válását” okozza is. Az is mindegy nekik, hogy áldozataik között mennyi a vietnami és mennyi az amerikai. Az olaj kapzsi bajnokainak nem számít az egyszerű emberek vére. A Fővárosi Szerelőipari Vállalat Tatabánya és Komárom megyei munkahelyre azonnali belépéssel VILLANYSZERELŐKET, BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT alkalmaz. Jelentkezés személyesen, vagy írásban Tatabánya V., Komáromi u. 1. fszt- 4 Sifléry Károly ügyintézőnél lehet. m V.B. K. M. Villamos Állomásszerelő Vállalat Gyára, Budapest XI., Kőérberki út 36. keres a Lábatlani Vékonypapírgyár munkahelyre lakatosokat, villanyszerelőket, férfi betanított munkásokat. Jelentkezés a gyár Lábatlani Vékonypapírgyár kirendeltségei: Búza József munkahelyvezetőnél, 152 mellék. A TATABÁNYAI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT (Tatabánya V„ Tass vezér u. 11.) FELVÉTELRE KERES kőműves, tetőfedő, vízvezetékszerelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, gazdasági továbbá köz- és építésztechnikusokat. Fizetés megegyezés szerint. DOLGOZÓK LAPJA Szadat üzenete Pompidouhoz Kairó, Reuter Egyiptom azonnali és hivatalos magyarázatot kért az Egyesült Államoktól azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Washington újabb fegyvereket szállít Izraelnek,, köztük 12 Phantom-típusú vadászbombázót — jelenti az Al Ahram. Miként a lap rámutat, az újabb, amerikai fegyverszállítás arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt hódító politikájában. Anvar Szadat egyiptomi elnök üzenetet intézett Pompidou francia elnökhöz a legújabb közel-keleti fejleményekről. Az egyiptomi elnök kedden magához kérette Franciaország kairói nagykövetét és tanácskozott vele. A UPI szerint Szadat üzenete összefügg azokkal a hírekkel, hogy Franciaország állítólag le akarja állítani a Mirage-típusú repülőgépek szállítását Líbiába. Nixon pénzt kér a kongresszustól Washington, UPI Nixon elnök szerdán külföldi segélynyújtásról szóló üzenetet intézett az amerikai kongresszushoz. Nyolcezer szavas üzenetében az elnök az amerikai külföldi segélynyújtási program gyökeres átszervezését javasolta és mintegy 4 milliárd dollárt kért a kongresszustól az Egyesült Államok szövetségeseinek nyújtandó gazdasági és katonai segélyre. Katonai segélynyújtásra az elnök szavaival élve „Nemzetközi biztonsági segélynyújtási programokra” — Nixon 1 milliárd 993 millió dollárt kért a kongresszustól az 1972-es költségvetési évre. A katonai segélynyújtásra kért összegből Nixon 705 millió dollárt Dél-Koreának Kambodzsának, és Törökországnak szánt. Laosz, Thaiföld, és Dél-Vietnam a jövőben is közvetlenül a Pentagontól kap katonai segélyt. A katonai vásárlási hitelekre kért 510 millió dollár nagyrészét közel-keleti, ázsiai és latin-amerikai országok fogják kapni. Mint az AP hírügynökség rámutat, közelkeleti országok közül Izrael kapja az amerikai katonai segély zömét. ® 7L április 12. «sztőrtflfk Tanácskozik a BHP X. kongresszusa Leonyid Brezsnyev üdvözlő beszéde (Folytatás a 1. oldalról) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szerdán a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán mondott üdvözlő beszédében kijelentette: „a szocialista államok ma olyan erővé váltak, amely hatalmas befolyást gyakorol a világ egész fejlődésére. A szocialista rendszer befolyása érvényesül ma a nemzetközi élet minden területén, bolygónk minden szegletében. Országunknak a szocializmus és a kommunizmus építésében elért eredményei az új élet építésére lelkesítik az emberek millióit és millióit”. „A szocialista államok szakadatlanul növekvő ereje, szövetségük az egész világ forradalmi, felszabadító, antiimperialista erőivel — ma döntő tényező abban a küzdelemben, amelyet az emberiség azért vív, hogy megszabaduljon a rakéta-nukleáris világháború veszélyétől. — mondotta Brezsnyev. — Ahol pedig az imperialisták fegyverrel akarják elnyomni a felszabadító harcot, mind keményebb és határozottabb visszacsapással találkoznak. Mindennél ékesszólóbb az sikeres harc, amelyet a vietnaami, laoszi és kambodzsai hazafiak vívnak az amerikai agreszorok ellen, és az a kudarc, amelyet a haladó arab rendszerek megdöntésére irányuló imperiailista tervek szenvednek”. „Mi jól tudjuk, hogy a szocializmus országai annál jobban teljesítik majd történelmi küldetésüket, minél szorosabbra zárják soraikat, minél összehangoltabban cselekszenek a nemzetközi porondon” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nagy elismeréssel szólt a bolgár kommunistáknak a szocialista közösség erősítésében szerzett érdemeiről. Brezsnyev megegyezte, hogy a Szovjetunió és Bulgária — csakúgy, mint a Varsói Szerződésben szövetségre más szocialista államok lépett — egységesek abban az eltökéltségükben, hogy aktívan és következetesen folytatják a béke és a népek szabadsága védelmének lenini politikáját. „Egységünket soha senki nem bonthatja meg. Érmek egyik konkrét kifejezése pártjaink külpolitikai programjának közössége amelyet kifejtettünk az SZKP XXIV. kongresszusán és itt a bolgár kommunisták kongresszusán” — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, majd megjegyezte: a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa, amelynek feladata a pártprogram jóváhagyása, új fontos szakasz kezdetét jelenti a párt és az ország életében. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai a kommunista építés széles távlatait tárják fel a kommunisták előtt, az egész szovjet előtt. A mindennapok krónikájában olvashatunk azokról az új győzelmekről, amelyeket a szovjet emberek a munka, a kultúra, a tudomány és a technika frontjain kivívnak. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy „az eszmék harcában állásaink erősebbek, mint eddig bármikor, mellettünk van a szocializmus reális eredményeinek igazsága. A legerősebb fegyverrel rendelkezünk: a marxista-leninista tanításokkal, amelyek segítenek bennünket abban, hogy megtaláljuk a helyes választ az élet által felvetett új kérdésekre. Eszméink ereje abban van, hogy azokat alátámasztja a társadalmi fejlődés egész menete, amely lépésre lépésre vezeti az egész emberiséget a szocializmus felé. Ellenfeleink tudva ezt, minden eszközzel igyekeznek lejáratni eszméinket, kételyeket akarnak támasztani annak a nagy ügynek a történelmi igazságával szemben, amelyért mi, kommunisták küzdünk. Ma az oka annak, hogy a burzsoá ideológia elleni offenzíva, a harc a különböző rangú opportunista, rendű és revizionista, nacionalista irányzatok ellen a legidőszerűbb feladat volt és marad számunkra” — mutatott rá Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a továbbiakéban megjegyezte, hogy a szocializmus építésének minden országban megvannak a maga sajátosságai, megkülönböztető jellegzetességei. Ugyanakkor történelmileg bebizonyosodott a közös törvényszerűségek jellentősége minden szocialista ország fejlődésében.Ezért távolról sem véletlen, például az a mélyreható kölcsönös kapcsolat, amely a BKP 35. kongresszusán és az SZKP XXIV. kongresszusán megvitatott kérdések között fennáll”! „A Bolgár Kommunista Párt, történetének minden szakaszában szoros testvéri együttműködésben cselekedett pártunkkal, országunk forradalmáraival. — jelentette ki Brezsnyev, majd biztosította a bolgár kommunistákat, hogy az SZKP a jövőben is lenini internacionalista hagyományaihoz híven, minden eszközzel erősíteni és fejleszteni fogja a barátságot és az együttműködést a bolgár kommunistákkal, a szocialista országok kommunistáival, minden harcostársával a szocializmusért és a kommunizmusért vívott küzdelemben. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (balral az előtérben) Georgi Trajkov-val, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségének elnökével, Peko Takov-val, a BKP PB póttagjával és külföldi küldöttekkel beszélget a BKP X. kongresszusa ülésének szünetében. Hja Ehrenburg: Lukács tábornok A következő napon kezdődött a támadás. Mindennap kétszer telefonáltam: Chemillé, San Ramon, „Heinkelek”, „Fiatok”, légicsaták, támadások, ellentámadások. A támadás nem sikerült. A Huesca körül álló csapatok tétlenkedtek. Csak a haltai út birtoklásáért folyt küzdelem. A harckocsik késtek, és a nemzetközi brigádok súlyos veszteségeket szenvedtek, öt vagy hat nap múlva mindennek vége volt. Most nem Iluescura gondolok, hanem Lukács tábornokra. Az ismerős emberekről szólva azzal a nappal kezdem elbeszélésemet, amikor először láttam őket, illetve amikor a véletlen ismeretségből csodálatos kapcsolat bevonultak az életembe. lett: A Mátéról szóló visszaemlékezést halálával kezdem, amely mélységesen megrendített. Igen, csak röviddel a halála előtt ismertem meg őt: emlékeim 1937 márciusához és áprilisához kapcsolódnak. Brighuega, a különböző ellenőrző pontok, azután a két falu, ahol a 12. brigád a bombázások ideje alatt pihent: Fuentes és Megno, majd Morfca de Tajurta, Madrid és a kiégett falu, Igries. A Szovjetunióban csak két, három ízben láttam Zalka Mátét. Közös barátaink nem voltak, így csak köszöntöttük egymást, ha találkoztunk. Zalka Mátét nem ismertem, én a magyar Lukács tábornokot szerettem meg, angol nép védelmezőjét, spanz írót, aki íróasztalát a harcmezővel cserélte fel. Természetesen, amikor Lukáccsal beszélgettem, Zalka Mátét láttam. Bár sokat harcolt életében, nem volt katonás típus. Bánásmódját alárendeltjeivel szemben az együttérzés, az írói megértés diktálta. Sokkal jobban eligazodott az emberi szenvedélyek szövevényében, mint a térkép jelei között. Elolvastam Doberdo című regényét, amely arról tanúskodik, hogy zalka igazi tehetség, az élete azonban úgy alakult, hogy az irodalomban mindvégig bizonytalan kezdőnek érezte magát. A fiatal Máté a háború iskolájába, majd a frontra került. 1916-ban h~ifogságba esett, a távoli melletti Krasznaja Habarovszk Recska-i hadifogolytáborba került. Az Októberi Forradalom után a volt hadifoglyokból különítményt szervezett és a Távol-Keleten harcolt a szovjet hatalomért. Majd az uráli, ukrajnai harcokban tünteti ki magát. 1920-ban részt vesz Kijev felszabadításában és Perekop ostromában. A háború véget ért, Zalfc azonban folytatta a vihari életet: a korszakában hadikommunizm az osztagban szolgált, élelmet agitáció elbeszéléseket írt, összebarátkozott Furmanovval, a Proletár írók Oroszországi Szövetségének (RAPF) gyűléseire járt. Csak a harmincas években gondolt komolyan az írói munkára, és néhány héttel spanyolországi utazása előtt fejezte be Doberdo című regényét. Zalka írónak született, a kort azonban háború jegyezte el, és lelkii ismerete súgta meg, hol a helye a háborúban. A Guadalajara-i lem után és a Morata győzedemajuna-i támadás megkezdése előtt (az akciót „erőszakos felderítésnek” nevezték és sok áldozatot követelt) Zalka Máté Fuentes faluban a következőket mondta „Rengeteg ellentmondó, nekem, de még ki nem elemzett benyomás tornyosul bennem. Egy jövendő könyv témája. Ha meg nem ölnek öt éven belül elkészülök vele... A Doberdo még bizonyíték. Itt már nem is kell bizonyítanom, a kövek maguk beszélnek. Csak az embert kell megmutatnom, azt, hogy milyen az ember *a háborúban”. Amikor Zalka negyvenegy éves volt meghalt. Nem sokkal halála előtt, a születésnapján ezeket írta: „A sorson gondolkodtam, az élet iszontagságain, az elmúlt éken és elégedetlen voltam ■ gamma! Keveset tettem... ősre jutott időm keveset el.” Másokkal szemben lázó volt, de önmagával szemben szigorú. írói útja elé azonban állandóan az „élet viszontagságai” tornyosultak. Valencia ünnepélyes gyászpompával temette el a dicsőített Lukács tábornokot, csak néhány harcostársa tudta, hogy Zalka Mátétól az írótól is búcsúznak, aki sohasem írhatta még nagy könyvét, amelyről álmodozott. Vidám volt, barátkozó természetű, szerette a csendet. És csaknem egész életében a fegyverek ropogását kellett hallania, úgy aludt, hogy „fülét a földhöz szorította”, ahogy maga mesélte. Meg tudta hallani az emberi szív dobbanásait: zajos életet élt, de halkan, csendesen beszélt. Lehet, hogy írói talentuma segítette őt, hogy megértse katonáit? Mindenki szerette, pedig a nemzetközi brigádok tagjainak nemcsak a nyelve volt más, olykor politikai hitvallásuk is különbözött egymástól. A parancsnoksága alá tartozó csapatokban voltak lengyel bányászok, olasz emigránsok, kommunisták, szocialisták, köztársaságpártiak, Párizs vörös munkáskerületeinek dolgozói és mindenféle politikai árnyalatú francia antifasiszták, vilnai zsidók,, spanyolok, az első világháború veteránjai és zöldfülű kamaszok. Hol Hemingway-vel Szaviccsel, hol egyedül vagy látogattam el a 12. törzsparancsnokságára brigád Mindannyian szerettünk Lukács és harcosai körében tartózkodni. A brigád tanácsadója az értelmes ég barátságos friti