Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
m //LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1973. március 22. csütörtök AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA w XXVI. évf. 68. sz. 80 fillér mögém Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka 99 a kormány tagjai igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az hogy hatan nyújtottak be interpellációt.országgyűlés elnöke: Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! — Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, léptünk a szocializmus előbbre teljes felépítésének útján. A továbbiakban elmondotta miniszterelnökünk, hogy az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. „Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése” — emelte ki. Beszélt arról, hogy a kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatására és várhatóan megiselfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja kormány előterjeszteni a miiszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatot. A közrend, a közbiztonság fegyveres erőink tervszerű fejlődése, majd népünk általános műveltségi színvonala volt miniszterelnökünk expozéjának középpontjában. Minden lehetőségünk adott a IV. ötéves terv teljesítéséhez . A kormány, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy nemzeti jövedelmünk évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva minden lehetőségünk adott a IV. ötéves terv teljesítéséhez, folytatta Fock Jenő. Majd a gazdasági életben jelentkező, a részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségekről, s az ezek felszámolására tett intézkedésekről szólt. Kiemelten foglalkozott belpolitikai életünk nagy jelentőségű eseményével, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elmúlt év novemberében megtartott ülésén elhangzottakkal. — A Központi Bizottság 1972. novemberében mindannyiunk számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk kell. Jóllehet a közreadott állásfoglalás számottevő része a akadályozó, nehezítő fejlődési tényezőkkel foglalkozik, egészében és alapvető tartalmában optimálisan, jobb és színvonalasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. Elmondotta, hogy a kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. A továbbiakban így folytatta: Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel, összhaiban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhetjük tartósan a munka társadalmi termelékenységét. Egyik feladat: a beruházási munka megjavítása A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseinek hatására javulás következett be. A beruházások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. A gazdasági egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének időszerű kérdéseiről szólt a miniszterelnök. — Az embereknek a szocializmusért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy az ideológiai munka is termelési kérdés és az embereknek mondott okos, közvetlen szó nélkül a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönzés sem igazi érték. A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakítsuk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munkáról az 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének figyelemmel kíséréséről beszélt, majd a következőket mondotta: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A népgazdaság termelési szerkezetének átalakításában jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ágazat, igen sok üzem egybehangolt tevékenységét követelik meg. E programok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszakban jelentkezik. Az alap(Folytatás a 3. oldalon) Fock Jenő miniszterelnök az MSZMP KB tagja, beszámol a kormány munkájáról Komszomolisták a ÉMö esztergomi gyerepségében ünnepi tanácsülés, koszorúzások, ifjááci papri• Siszferpüita a Tanácsszáksaság Évfirálóján Az 1000 éves Esztergom falai között szerdán egész napos adóztak rendezvénysorozattal emlékének. a Tanácsköztársaság De nemcsak történelmünk 1919-es dicső napjaira emlékeznek ezekben napokban, hanem 1945. tavaszára is, amikor ilyenkor szabadult fel immár véglegesen az ősi város. Hagyomány, hogy a két jeles évfordulót ünnepi tanácsüléssel köszönti a város. A városi tanács dísztermében ünnepélyes külsőségek között gyülekeztek a tanácstagok, és az erre az alkalomra meghívott gazdasági és társadalmi vezetők. Az ünnepi tanácsülésen megjelent Kiss István, a megyei tanács elnöke is. Farkas László, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja mondott ez alkalommal ünnepi beszédet, összefoglalta a Tanácsköztársaság történetét, annak internacionalista jelentőségét. Külön nyomatékot kapott a beszédben az esztergomi hősök emléke: város vörös katonái nemcsak a az emlékezetes párkányi ütközetben álltak hősiesen helyt, hanem részt vettek Salgótarján védelmében is. Az ünnepi tanácsülést bensőséges, igen szín,pompás műsor követte, amelyben a városi zeneiskola és a Dobó Gimnázium, Szakközépiskola növendékei léptek fel. A délelőtt folyamán a művelődési házban került sor a Soproni Diáknapokra készülő fiatalok területi vetélkedőjére. A dorogi és az esztergomi középiskolások vers- és prózamondói, irodalmi színpadosok, hangszer és énekszólisták, kórusok vetélkedtek azért a megtisztelő küldetésért, amely Sopronba szólítja a legjobbakat. Délben kedves vendégek érkezését várták az EMG esztergomi gyáregységében. Annak a magasabb egységnek a komszomolista katonáit várták vendégségbe, amely 1945- ben részt vett hazánk felszabadításában. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok egyik komszomolista küldöttsége jött el a meghívásra. A gyárban Király László igazgató, Papp Miklós, a pártszervezet titkára és Nyisztor György, a KISZ-csúcstitkár fogadta a vendégeket. Rövid beszélgetés után a fiatalok megtekintették a gyárat, megismerték annak gyártmányait. Délutáni ifjúsági gyűlésen találkoztak a város és a gyár fiatalságával. Itt Király László gyáregység igazgató mondott ünnepi beszédet, majd a Balassa iskola útkörői köszöntötték a résztvevőket. Délután a város ifjúsága az 1919-es hősök emlékére koszorúzási ünnepségeket rendezett. Hagyományos Esztergomban, hogy a párkányi csata emlékére a 19-es hősök terén megkoszorúzzák a gimnázium épületében elhelyezett emléktáblát, majd onnan stafétát indítanak a Széchenyi térre. Itt a városi pártbizottság épülete előtt — a pártbizottság épületében működött 1919-ben a direktórium — rövid ünnepségen emlékeztek meg a Tanácsköztársaságról. Nagy Béla, a Bottyán János Szakközépiskola tanulója szólt a fiatalokhoz, majd elhelyezték az épületben lévő emléktáblán a megemlékezés koszorait. A 19-es Hősök terén és a Széchenyi téren, a városi pártbizottság épületén elhelyezett emléktáblát megkoszorúzták a város fiataljai A katolikus és a protestáns papok támogatják a népfront jelöltjeit Lelkipásztorok tanácskoztak Tatabányán a választásokkal kapcsolatos kérdésekről A márom Hazafias Népfront Kőmegyei szerdán tanácskozást bizottsága rendezett a katolikus és a protestáns lelkipásztorok részvételével Tatabányán. Megjelent a tanácskozáson Vajay István esztergomi általános helynök, a megyei papi békemozgalom elnöke, dr. Nagy István evangélikus esperes és Zsoldos Gyula református esperes is. Nagy Antalnak, a Hazafias Népfront megyei elnökének megnyitója után Havas Miklós, a népfront megyei bizottságának titkára tartott tájékoztató előadást a tanácsok munkájáról, a választásokkal kapcsolatos aktuális feladatokról. Részletesen szólt arról a szerepről, amelyet a tanácsok a szocialista állam szervezetében betöltenek. Elemezte azt is, hogy az új tanácstörvény értelmében miként erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, önkormányzati szerepe. Hangsúlyozta, a két évvel ezelőtt lezajlott választások óta minden tekintetben nőtt a tanácsi munka jelentősége, területük egészére kiható kérdésekben döntenek, szervezeti és gazdasági önállóságuk, jogkörük jelentősen bővült. A népfront megyei titkára áttekintést adott a választásokat előkészítő munkáról. Hangsúlyozta, milyen intenzív tömegpolitikai munka bontakozott ki a jelölésekkel, a jelölő gyűlések rendezésével kapcsolatosan. Mindenütt elsősorban a helyi, a községi, városi kérdések, eredmények, problémák kerültek elő — a megyei és az országos politikai és a társadalmi feladatok, lehetőségek tükrében. Szólt a szövetségi, a népfrontpolitika érvényre jutásáról, arról, hogy a vonzó célokért, a szocialista program megvalósításáért a hívő és a nem hívő embereknek egyaránt érdekük és kötelességük egy>ittműködni. Az előadást követően élénk eszmecsere bontakozott ki. Sokan kértek szót, s kifejtette véleményét többek között Kovács Tibor címzetes apát, főegyházmegyei titkár, aki már 10 esztendeje tanácstag, és az idén is jelölték az esztergomi választópolgárok; Juhász József naszályi plébános; dr. Nagy István evangélikus esperes; Horváth József komáromi plébános; Fazekas István dorogi esperes-plébános, és Zsoldos Gyula, református esperes, dorogi lelkész is. Beszámoltak a jelölő gyűléseken szerzett tapasztalataikról, s mindenekelőtt azt a hangsúlyozták, a katolikus és protestáns lelkipásztorok támogatják a népfront jelöltjeit, maguk is felszólalnak a jelölő gyűléseken, a választási gyűléseken. Egyetértenek a népfront politikájával, s azon fáradoznak, hogy a közélet iránti érdeklődés lelkiismere»ti kérdés is legyen.