24 óra, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-20 / 43. szám

2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Kisebb riadalom, apróbb repedések Ismét földrengés rázta meg a települést pénteken este, nem sokkal fél 9 után, melyre több helyi lakos is felfigyelt. N. T.­K. L. szerk.kom@mediaworks.hu BÁéOLNA Az utóbbi hónapok­ban egyre többször keletke­zett kisebb rengés körülbe­lül 8 kilométeres mélységben, Bábolna környékén. A föld­rengést a lakosság is érzékel­te, azonban károkról nem ér­kezett bejelentés, csupán ki­sebb riadalmat okozott. - Ültem a tévé előtt és érez­tem a mozgást - mondta An­­tos Zsófia bábolnai lakos, aki hozzátette: ezúttal nem volt olyan erős, mint a ko­rábbi, amikor recsegett a te­tő is. Akkor az egy erősebb „löket volt”. Aki pénteken es­te aludt vagy éppen autóban ült, az nem is érezhette ezt a rengést. Viszont aki ébren és nyugalmi helyzetben volt, az felfigyelt a földmozgásra, ahogyan több lakostól is hal­lottam - emelte ki Antos Zsó­fia. - A településen kárese­mény nem történt, csupán apróbb repedések keletkez­tek a falakon - folytatta. - Az előző rengésnél nem vettünk észre semmit, bár lehet, már akkor megindult valami, de most hajszálrepedések látha­tóak a falakon, így, hogy sze­rencsére nem történt komo­lyabb baj és kár, mondhatni élmény volt érezni a földmoz­gást - tette hozzá. A péntek esti földmozgás 2,4-es volt a Richter-skála szerint. Megyénkben gyako­riak a kisebb földrengések, voltak azonban erősebbek is. Például 2011. január 29-én 4,7-es erősségű rengés volt Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben. Az egész Dunántúlon és Dél-Szlo­­vákiában is lehetett érezni. A rengés 38 másodpercig tar­tott. A rengés következtében károk keletkeztek az épüle­tekben, személyi sérülés nem történt. A legtöbb kárt Orosz­lányban okozta a földrengés, több magas házon hajszálre­pedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagynia. '0 ■ö +1 c CD­­ Q S I 10--9--8-- 7-- 6-- 5-- 4-- 3 Földrengések mérete nagy földrengés jelentős földrengés erős földrengés közepes földrengés kis földrengés gyenge földrengés Krakatau vulkán kitörése 1 Legnagyobb nukleáris tesztrobbantás (SzU) I Szent Helén vulkán kitörése 2 - ■ Magyar hálózat észlelési küszöb ^0 Chile(1960;M 9.5) Alaska (1964; M 9.2) Sumatra (2004; M 9.1) ^i| San Francisco,CA (1906) New Madrid, MO (1812) Loma Pieta, CA (1989) 4 Kobe, Japán (1995) ^ L’Aquilar(2009) Komárom 0763) Dunaharaszti (11 Long Island, NY (1884) Hiroshimai atombomba Berhida(1985)^ 2,000 átlagos tornádó Oroszlány (2011) d Gyömrő(2006) A nagy villámcsapás Oklahoma City robbantás közepes villámcsapás Évente előforduló földrengések száma (a világon) Felszabaduló energia (Joule) | 4.37*10"® -1.58*10” + 5.75*10”--2.09*10” ■ [UNK] 7.59*10” -I-2.75*10” 10" -I- 3.63*10 ® 1.39*10 ® Évente 100-200 kisebb rengés A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erőssé­gű földrengések azonban éven­te többször is előfordulnak, és 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon már nagy rengésnek számít. A magyarországi rengésekre az a jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb erejű, az utóren­gések pedig kisebbek, de nem zárható ki az első rengés után egy újabb nagyobb rengés sem. Magyarországon évente mint­egy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és továb­bi 4-5 gyengébb, de már érez­hető rengést is feljegyeznek. Hatvanhárman haltak meg Az 1763-as komáromi földren­gés a legnagyobb erősségű föld­mozgás volt a mai Magyaror­szág területén. Erőssége a Rich­ter-skála szerint 6,3-as volt és 1763. június 28-án következett be. A rengésnek 63 halálos ál­dozata volt, több mint 120-an megsebesültek, és Komárom épületeinek harmada elpusztult - összedőlt 7 templom és 279 épület, részben összedőlt továb­bi 353 épület, azaz komoly sé­rülést szenvedett a város épüle­teinek 54 százaléka, míg csak 9 százaléka maradt sértetlen. A rengés után Mária Terézia ös­­­szeíratta a károkat. A legna­gyobb pusztítás a Duna bal part­ján következett be, de a ren­gés erejéhez képest kevésnek mondható a halálos áldozatok száma, ami a korabeli építkezé­si technikának köszönhető. Pápai Joci képviseli hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon A tatai énekes utazik Kijevbe TATA/BUDAPEST Pápai Joci Ori­gó című száma nyerte a Dal című műsor döntőjét, így a tatai énekes képviselheti ha­zánkat a májusi Eurovíziós Dalfesztiválon, amelyet idén Ukrajnában rendeznek meg 43 ország egy-egy dalának részvételével, mivel a 2016- os Eurovíziós Dalfesztivált az ukrán Jamala 1944 című da­la nyerte. A tatai énekes lapunknak elmondta, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a legjobbat tudja nyújtani Ki­­jevben. - Részleteket még nem tu­dok, de nagyon sokat fogok dolgozni, hogy az Origó a nem­zetközi versenyben is megáll­ja a helyét - mondta Pápai Joci. Elárulta, az ünneplés még vá­rat magára, mert mire szom­baton a médiát kellőképpen kiszolgálta, addigra hajnali egy óra lett. Szombat éjjelre már nagyon fáradt volt, egész nap nem evett és koncentrált, hogy a produkció jól sikerül­jön, de családja és a legjobb barátai körében megünnepli majd a győzelmet.­­ A videoklip teljesen tük­rözi az Origó mondanivalóját, a dal érzelmi világát. Én már ezt szerettem volna először is, de így volt a legjobb, talán a sors is így akarta, hogy a vé­gére legyen tökéletes. Olyanra sikerült, mint amilyet koráb­ban megálmodtunk - mond­ta a produkció vizuális hátte­rével kapcsolatban. - Nem fogtam még fel ezt a dolgot, csak érzek egy nagy boldogságot a szívemben. Azt hiszem, kell egy kis idő, hogy ezt feldolgozzam. Fantaszti­kus érzés, egy álom teljesült be, nem is nagyon tudok mást mondani. A legjobbat akar­tam adni és közvetíteni és hogy ez összejött, tényleg a közönségnek és a Jóistennek köszönhető - fogalmazott az énekes. Zs. K. Pápai Joci Fotó: MTVA MEGYEI KORKÉP Farsangolás...? Petri­k József Jozsef.petrik@m­ediaworks.hu A farsangi időszak - talán nem mindenki tudja, de - akkor kezdődik, amikor otthon megszabadulunk kor­­nyadozó, tűlevelét vesztő fenyőfánktól, mert bekö­szönt vízkereszt. Ennek dacára a városiak - elsősorban­­ a februárt tekintik a zenés, táncos fellépések főműsoridejé­nek. Mivel az év második havának valóban egyik jellemző kísérője a bálozás, a lakmározás és a mulatozás. Az első farsangomon kéményseprőnek öltöztettek, sőt, szénceruzával be is koszolták a képemet. Arra már nem em­lékszem, hogy mekkora sikert arattam jelmezemmel az ovi­ban. Viszont otthon nagymami még langyos, porcukorban fürdő, szalagos fánkra várt. Sőt, szénceruzával be is koszolták a képemet Az valami isteni volt. Bevallom, a suliban már kissé szégyelltem beöltözni. Előfordult, hogy inkább el se mentem. Aztán Adélnak még­is megígértem, hogy vele já­rom majd a el letkisst. Ez amolyan rúgjál jobbra, rúgjál balra tánc volt. Még ma is fülig ér a szám, amikor eszembe jut, hogy az udvarunk egyik eldugott szegletében a seprűt ölelgetve - na­pokig - gyakoroltam a lépéseket, nehogy összetapossam majd,­­hétéves, szívbéli mátkámat. Pechemre szombatra, a bál napjára belázasodtam, így az a letkiss nem lett eltáncolva. A gimiben teadélután címén farsangoltunk. A karácsony­ra kapott norvégmintás pulóveremben ugyan majd megpuk­kadtam, de azt hittem, jól áll. És azt is hittem, hogy emiatt keltem el hölgyválaszkor. Tévedtem. De nem súlyosat. Igaz, azóta sem jártam farsangi bálban. A somlói tűzoltók külföldön is bizonyítottak VÉRTESSOMLÓ Mozgalmas évet tudhatnak maguk mögött a Vértessomlói Önkéntes Tűz­oltó Egyesület tagjai, akik­nek tavaly szinte minden hó­napban akadt tennivalójuk - hangzott el az egyesület köz­gyűlésén. Elsőként Hartdégen Tibor parancsnok értékelte a tavalyi évet. Kiemelte: prioritást élvez a község tűzvédelme, de szám­talan más esetben is a helyiek segítségére siettek. Ifjúsági fiúcsapatuk a szombathelyi or­szágos versenyt megnyerve kva­lifikálta magát a 2017-es ausztriai tűzoltóolimpiára. Felnőtt férfi és női együtteseik a Ka­pocs-kupán első és harmadik he­lyet szereztek, és bronz mi­nősítéssel tértek haza szep­temberben Ausztriából. Elismertségüket erősíti, hogy Schäffer László egyesü­leti elnök részt vesz a megyei és országos szervezetek mun­kájában, versenybíróként kül­földre is rendszeres meghí­vást kap, nem utolsósorban pedig ellátja a megyei tűzol­tó-szövetség alelnöki feladata­it. Nagy előrelépést jelentett, hogy Franciaországból ado­mányként jutottak hozzá egy tartályos gépjármű fecsken­dőhöz, amelynek hazaszállí­tását az önkormányzat finan­szírozta. Schäffer László elnök szólt az idei tervekről, melyek kö­zött kiemelten szerepel a szer­tárbővítés, és a működés to­vábbi zavartalan biztosítá­sa. Versenynaptárukban fon­tos dátum a július 9-16. kö­zött időszak. Ek­kor rendezik meg az ausztriai Vil­­lachban a 16. Nem­zetközi Tűzoltóver­senyt, illetve a 21. Nemzetközi Ifjúsá­gi Tűzoltó Találko­zót. Igó István pol­gármester az egyesület közös­ségi munkáját emelte ki: fo­lyamatos fejlődés jellemzi tű­zoltóikat, és ez megnyugtató a község lakói számára. Nincs olyan rendezvény, program, amelynek biztosításában, elő­készítésében, rendezésében ne vennének részt, ezért is tá­mogatja anyagilag az egyesü­letet az önkormányzat. Zs. K: Tűzoltóik fo­lyamatosan fejődnek, az önkormány­zat is támo­gatja őket Nincs olyan helyi program, ahol ne lennének ott Fotó: MW

Next