Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-24 / 69. szám
1999. MÁRCIUS 24., SZERDA HÍRLAP Felfedezzük Magyarországot Még a készülődés idején kerestünk meg néhány kiállítót, akik terveikről, és természetesen az eddigi vásárok során szerzett tapasztalatokról beszéltek. Elsőként Lakos Zsuzsannát, a Komárom-Esztergom Megyei Tourinform Iroda vezetőjét kérdeztük arról, hogyan készülnek a március 25-étől 28- áig a BNV területén nyitva tartó seregszemlére. A megyei Tourinform iroda szervezi és koordinálja a kiállításon a Komárom-Esztergom megyei standot, ahol Tata, Kisbér, Komárom, Bábolna, Esztergom települések, valamint a Komárom-Esztergom megye Falusi Turizmusáért Egyesület, a Jászai Mari Színház, a Komturist-Vértes Volán Kft., a Komthermál Kft., a Hotel Árpád, a Hotel Kristály, az Öreg-tó Club Hotel (Tata), a Gran Tours (Esztergom), a Chatedralis Tours (Esztergom), a Hilltop Borhotel és Étterem (Neszmély), a várgesztesi Villapark, illetve az Alexandra Duna Panzió (Pilismarót) turisztikai kínálatát tekinthetik meg megyénkből. Ez a kiállítás tíz ország legnagyobb idegenforgalmi vására, ahol a ki- és beutaztatók mutatkozhatnak be. Az „A” pavilonban a külföldre utaztató, a „D” pavilonban pedig a belföldi turizmust képviselő kiállítók várják a vendégeket. Más pavilonokban a többi közt a lovaglás szerelmesei, a sportok , ezen belül a vízi sportok, a hajózás kedvelői is találnak maguknak érdekes látnivalókat. Az idei kiállítás és vásár különlegessége, hogy kilenc turisztikai régió mutatkozik be a Bor és Gasztronómia éve kapcsán. - Komárom-Esztergom megye, ha nem is dicsekedhet a Balaton környéki nagyságú idegenforgalommal, azért mégis jelentős számú turista látogatja évről évre. Mennyire lehet ezt anyagilag megérezni? - Mivel az iroda még nem egész egy éve működik Tatán, ezért elsősorban erre a városra vonatkozóan vannak felméréseink, és ezzel kapcsolatban vezetjük nyilvántartásunkat. Ezen kívül számos megkeresést kapunk megyénk és Magyarország határain túlról, sokan érdeklődnek a turisztikailag legjelentősebb településeinkről. - Miért pont Tatára esett a választás, amikor egy megyei Tourinform irodának kerestek helyet?1 A megyeszékhely mégiscsak Tatabánya. - Tata önkormányzata volt az első, aki jelezte, hogy ezt az ingatlant alkalmasnak találná erre a célra. Igazából komoly szándékként fel sem merült, hogy a Tourinform iroda Tatabányán legyen, hiszen a megyeszékhely az idegenforgalmilag egyelőre a kevésbé jelentős települések közé tartozik. - Idén már harmadízben mutatkozik be megyénk az Utazás kiállításon. Érezhető-e a hatása a vásáron való jelenlétünknek? Lemérhető-e a haszna annak, hogy részt veszünk egy ilyen jelentős kiállításon? - Örvendetes tény, hogy standunkat már keresik a beutaztatással foglalkozó belföldön utaztató cégek és látogatók. Komárom-Esztergom megye hosszú ideig hiányzott a kiállítók közül. Most már a szakma is keres minket. A mérhető eredményeket a vállalkozók, és az egyes települések a látogatók száma alapján tudnák megmondani. Az idei vásárra két kiadvánnyal készülünk: egy megyei szálláskatalógussal és egy 1999. évi megyei programnaptárral. Reméljük, idén is több mint 50 féle prospektus fogja reprezentálni területünket. A megyei Tourinform iroda nonprofit szervezet. Azonban jól tudjuk, hogy az utazás, az utaztatás komoly pénzeket vonz. Hogyan lehet „nem anyagi” érdekeltségből a turizmussal foglalkozni? - Ahogy az ország 90 Tourinform irodájában, itt is az alapítók vállalták, hogy ezen irodákban utaztatást és profitorientált tevékenységet nem végezhetünk. A franchise rendszer alapján arra van lehetőségünk, hogy a térképek, könyvek, bélyegek eladásának jutalékából, rendezvények jegyeinek árusításából jussunk bevételhez. Munkánkat önkormányzatok és vállalkozások is támogatják, témáink megvalósításához sokfelé pályázunk. A működtetéshez azonban nagyon nehézkes pénzt szerezni, ez a feladat javarészt a három alapítótagra hárul. Minden Tourinform iroda hasonló nehézségekkel küszködik, de szerencsére egyre többen felismerik az ilyen jellegű irodákban rejlő lehetőségeket, az információs hálózat adta gyorsaságot és kényelmet, a turisztikai adatbankunk kínálta előnyöket. Verne Gyula a „rossz nyelvek” szerint úgy írta csodálatosabbnál csodálatosabb regényeit, hogy közben ki sem mozdult Párizsból. Csupán fantáziája segítségével utazott golyóbisunk sarkvidékeire, a föld középpontja felé vagy éppen a Holdra. Napjaink embere az utazást ma már nem bízza a képzeletére. Maga szeretné kiválasztani az úti célját, a szállását, a közlekedési eszközt, amellyel az ismeretlen felé halad. A régi időkben talán elég volt egy postakocsi és jó adag elszántság, hogy nyakunkba vegyük a világot. Ma már utazási irodák, és az idegenforgalom területén tevékenykedő számos cég segítségét vehetjük igénybe, ha „levegőváltozásra ” vágyunk. A legszélesebb paletta hazánkban ebből a kínálatból az Utazás ’99 kiállításon tekinthető meg, ahol egyre nagyobb sikerrel szerepel megyénk is. Poggyász Kétszázharminc éves a „Kristály” Eszterházy szálloda - Szarka fogadó - Kristály Szálló Patinás épület Tata központjában. Mintha megállt volna felette az idő. Az arra járót visszarepíti egy olyan korba, amikor még a száguldó autók helyett rázós, kényelmesen döcögő konflisok szállították az embereket. Homlokzata tiszteletet parancsol, és letűnt idők szele süvít árkádjai alatt. A helybeliek csak úgy emlegetik, „a Kristály”. Kovács Gáborral, a szálloda ügyvezető igazgatójával az idén 230 éves épületről és a szálloda az Utazás ‘99 kiállításon való megjelenéséről beszélgettünk. A szállót még az Eszterházy család építette abban az időben, amikor a nemesi família elhatározta, hogy Tatát felvirágoztatja. 1766-tól 1769-ig Fellner Jakab tervei alapján építették a szállodát. Már annak idején is fogadónak készült, hiszen a város a Budapest-Bécs útvonalon egy állomás volt, így szükségesnek látszott, hogy az útmenti fogadóktól váltott lovakkal mehessenek tovább az utasok. Ezen kívül egy császári rendelet szabályozta, hogy útszéli „betérőket” kell telepíteni a biztonságosabb utazás érdekében. A ház történetében sok hasonlóságot fedezhetünk fel az akkori és a mostani állapotok között. A múlt század második felében is bérleti formában működött a szálló, és első bérlője után hosszú évekig „Szarka fogadó” néven volt ismert. A vasútépítés idején a várható idegenforgalom érdekében „kicsinosították” az épületet, és az akkori bérlő átkeresztelte Eszterházy Szállodának. Egészen 1945-ig így nevezték a patinás vendégszállót, de később pártszékházként és irodaként is funkcionált - ekkor már „nem csengett olyan jól” az Eszterházy név. 1955- től az akkori Vendéglátó Vállalat először az éttermi-, majd a szálloda részt nyitotta meg a vendégek előtt, és a szomszédos Kristály-forrásról nevezte el az épületet. A sors fintora: azóta a Kristály-forrás kiapadt, de a szálló mai napig őrzi az emlékét. A jövőben nem tervezünk névváltoztatást, de a külföldi katalógusokban „Kristály Szálló, az egykori Eszterházy kastélyszálló” címen tüntetjük fel Tata e nevezetességét. Az utóbbi tíz évben az épület jelentős átalakításokon ment keresztül. A szobák valamint az éttermi rész is megújult, és egy hangulatos kerthelységet is létrehoztunk. Széles étel- és italkínálattal várjuk kedves vendégeinket, de természetesen igyekszünk a nálunk megszállóknak a környék idegenforgalmi nevezetességeit, szolgáltatásait, szórakozási lehetőségeit is ajánlani. Az idei kiállításon harmadszor jelenünk meg, eddig a szálloda szövetséghez, vagy más kiállító cégekhez kapcsolódtunk. Most a megyei standon a Tourinformmal közösen várjuk a seregszemlére látogatókat. Minden év márciusának végén randevút adnak egymásnak az utazással foglalkozó, illetve a turizmus bármely ágában tevékenykedő szervezetek a BNV területén. Idén sem lesz másként. A harmadik megmérettetésre megyénk nagy gonddal készül. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat idegenforgalmi terveiről, a kiállításon való megjelenéséről Vágóné Horváth Éva idegenforgalmi referenst kérdeztük. A megye elsősorban kiadványok készítésével járul hozzá vidékünk népszerűsítéséhez. Ezeket a prospektusokat állandóan aktualizálni kell, hiszen szinte napról napra változik a kínálat. Sajnos a mi megyénkben (eltérően mondjuk Veszprém megyétől) kevés az idegenforgalomra fordítható pénz, ezért korlátozott a megjelenő kiadványaink száma de a rendezvények is nagyrészt pályázati támogatásból jöhetnek létre. Idén öt kiadványt jelentetünk meg a Gazdasági Minisztérium támogatásával: egy megyei szálláshely-katalógust, az idei évi megyei rendezvénynaptárát, a két tavaly kiadott falusi turizmus prospektusunkat pedig újra nyomtatjuk. Az ötödik kiadvány - amely csak az Utazás ’99 kiállítás után jelenik meg - egy megyei gasztronómiai kalauz lesz. Az öt kiadvány összesen 2 850 millió forintba kerül, amelyhez a megyei önkormányzatok nonprofit idegenforgalmi tevékenységét támogató pályázaton Komárom-Esztergom megye 2 millió forint, vissza nem térítendő financiális segítséget kapott. Minden évben elkészítjük a következő év marketing tervét, amelyben a feladatainkat határozzuk meg. Sajnos azonban a szűkös anyagiak miatt nincs arra lehetőségünk, hogy egy-egy területnek kiemelt figyelmet szenteljünk, így „csak” általánosságban, a megye egészére koncentráljuk erőinket. Az Utazás ’99 kiállítás prospektusában gyakran előfordul a RIB rövidítés. Mit takar ez, és mit kell tudni róla? éve hozták létre a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokat (RIB). Feladatuk a régió idegenforgalmi tevékenységeinek összehangolása, külföldi kiállításokon az adott terület képviselete, kiadványok megjelentetése. Komárom-Esztergom megye sajátos helyzetben van, hiszen két régióhoz is tartozik. A Dunakanyar a Közép- Dunavidéki RIB - hez kapcsodik, amely Nógrád és Pest megyét foglalja még magában. A megye déli, illetve nyugati része Veszprém és Fejér megyével alkot egységet a Közép-Dunántúli régióban. Ennek a kettősségnek azonban megvan az a hátránya is, hogy egyik régió kiadványában sem szerepel kellő hangsúllyal Tata, megyénk egyik legjelentősebb turisztikai vonzerővel rendelkező városa, mert éppen a két régió „senki földjén” található. Véleményem szerint tisztázni kellene a régiós határokat. A RIB a központi költségvetésből egy bizonyos összeggel részesedik, ebből tudja finanszírozni a külföldi vásárokon való részvételt és a kiadványok megjelentetését. Ugyancsak gyakorlati jelentőséggel bír, hogy a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok pályázatokat is kiírnak, amelyekkel támogatják a régió turisztikai tevékenységét. Az Utazás ’99 kiállításon a Közép-Dunavidéki RIB standján belül megyénk egy negyven négyzetméteres, önálló részen mutatkozik meg. — Csak . . e m Az oldalt irta és szerkesztette: Bohunka Mónika Húsvéti üdülések: április 25. Sopron: szálloda, svédasztalos reggelivel: 9.300.-Ft/fő Pécs: szálloda,félpanzióval: 16.400.-Ft/fő Gyula: szálloda, félpanzióval: 10.700.-Ft/fő Siófok: szálloda, reggelivel: 6.800.-Ft/fő Hajdúszoboszló: panzó, félpanzióval: 10.100.-Ft/fő Nálunk üdülési csekkel is fizethet. Kisbér Tourist telefon: 34/352-700