Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-25 / 51. szám

Negyvenkettedik évfolyam. 51. sxá^i. Szombati 1921. június 25. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár Cseh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 Egyes szám áraz 70 fillér. K. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor­ u. 28 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. egész város, sőt egy egész nép részesüljön oly igazságtalan és kemény támadásban, mint az a jelen esetben történt. ­­ipséi létét — A zsupán nyilatkozata. — A zsupánhoz e lapok hasábjain inté­zett Nyílt kérdésünk ügyében dr. Folk­­man István zsupánnál a mai napon megjelentünk, hogy felvilágosításait meg­hallgassuk. A zsupán ur a következő kijelenté­seket tette: Elismerem, hogy az ideérkező szo­­cialisták fogadtatása alkalmával azt a kifejezést használtam a szokolisták üd­vözlése alkalmával, hogy ellenséges ta­lajra jöttetek ide. Mondtam azt is, hogy a cseh kulim­át nagyobbnak tartom, mint a magyart. Elismerem azt is, hogy mondtam: a magyarok azt arrogálják maguknak, hogy az ő kultúrájuk na­gyobb minden nemzeténél. Később elismerte a zsupán ur annak kijelentését is,­­hogy a magyarok a cse­heket köszörűsöknek, a szlovákokat drótosoknak nevezik. Kijelentette, hogy beszédének szövege nem áll rendelkezé­sére, elismeri, hogy kemény szavakat és erős kifejezéseket használt, ezt azon­ban ő mint a szokolisták elnöke a feletti ingerültségében tette, hogy dr. Szijj Ferenc, Komárom város polgármestere, a szokol ünnepre szóló tiszteletjegyét azzal küldte vissza, hogy »Sem ideje, sem kedve, sem pénze nincs a szokolisták ünnepé­lyén részt venni.« Arra nem emlékezik a zsupán ur, hogy mondta volna azt, hogy­­ a csehek talpában több ész van, mint a magya­rok fejében, talán használt ilyenféle ki­fejezést, de hogy milyent, nem tudja reprodukálni. De még­is ezt a kifejezést dementálni kénytelen. Alulírottak a zsupán ur fennebbi nyilatkozatára kijelentjük, hogy a Nyílt kérdésben foglalt azon kifejezést hogy a ti talpartokban több a kultúra, mint a magyarok fejében, szavahihető tanuk kijelentésén alapszik és ezt a zsupán ur, e részletre vonatkozó ingadozó nyi­latkozatával is megerősítve látjuk. A zsupán úr fenti nyilatkozatával sem alulírottak, sem velük együtt az itt élő magyarság a kérdést befejezettnek és elintézettnek nem tekinthetik. Azt kell kérdeznünk most már ezek után a zsu­pán ur felettes hatóságától, hogy a be­ismert és a magyarságra súlyosan sértő­ kijelentései után, melyeket felelős politi­kai állásában tett, alkalmas-e a zsupán ur személye ezen a szinmagyar területen továbbra is a zsupáni tisztség betöltésére ? és elképzelhető-e ezek után közte és a magyarság között megértő, összhangzatos együttműködés? Komárom, 1921 junius 24, Id. Tuba János Mohácsy János Dr. Gaal Gyula Dr. Bardócz József Boldoghy Gyula * A zsupáni nyilatkozatnak a város polgár­­mesterére vonatkozó részére felvilágosítást kér­vén, a polgármester tartól a következő kijelen­tést kaptuk: Jun. 13-án d. e. 11 óra tájban, az alatt, míg két tisztviselőtársammal hivatalos ügyeket tár­gyaltam, megjelent hivatalos helyiségemben egy előttem ismeretlen egyén, külseje és megjele­nése után ítélve hivatalszolga, aki két jegyet nyújtott felém szó nélkül. Én a jegyeken csak azt láttam, hogy 15 K és egyéb, általam nem értett írás van. Kérdésemre, hogy mi ez? a küldönc csak annyit mondott:^Tiszteletjegy. Sem azt, hogy ki küldte, sem azt, hogy hova szól, nem mondta. Erre én a jelen volt két tisztviselőtársam jelenlétében azt feleltem— a jegyeket át sem véve a küldönctől,­­ hogy: köszönöm a megtisztelte­tést, de nem fogadhatom el, mert nincs szán­dékomban elmenni sehova. Hozzáfűztem, mint­egy a jelenlevő tisztviselőtársaim részére ma­gyarázatul, hogy „sem időm, sem pénzem nincs“. Semmiféle tiszteletjegyet nem szoktam el­fogadni, mert annyi tiszteletjegyet hoznak hoz­zám, hogy mindet megvenni nem bírnám, ahova elmegyek, ott a jegy árát megfizetem, de arra nincs pénzem, hogy ahova nem megyek el, ott is megfizessem a tiszteletjegyet. így értettem azt, hogy nincs pénzem. Másik okom, amiért tiszteletjegyet nem fogadok el, az, hogy a tiszteletjegyekkel szok­ták kikerülni a városi vigalmi adó fizetését, tehát ezzel, a város jövedelemtől esnék el. Azt, hogy nincs időm, azért mondtam, mert aznap délutánra sürgős ügyekben tanácsülés volt egy­­behíva. Kijelentésemmel nem akartam senkit sér­teni, hiszen nem is tudtam, hogy ki küldte a jegyet? Sőt én vehettem sértőnek és állásom­hoz és a városhoz nem méltónak azt az eljá­rást, hogy valaki (nem tudom, ki), minden levél vagy üzenet nélkül két jegyet küld szá­momra egy hivatalszolga által, melyet a küldönc csak úgy szó nélkül, még csak borítékba sem téve nyújt­ót, mintha ő osztogatná a jegyeket. Mindezt pedig hivatalos tárgyalás alatt. Természetes, hogy ily körülmények közt nem fogadtam el a jegyeket, de ezt is higgad­tan és illedelmes szavak kíséretében tettem. Bármiként cselekedtem is, saját cseleke­detemért én vagyok felelős és viselem is érte a felelősséget, állom a konzekvenciákat, de ez­­ nem ad indokot arra, hogy cselekedetem álta­­­­lánosíttassék és hogy ezért mások, pláne egy Éjjel dolgoznak, enyvvel és csirizzel plakátokat ragasztanak és ezzel akarnak bennünket ingerelni. Éjjel má­zolnák át ezt az egész színmagyar várost és annak minden lakóját csehszlovákká, ha lehetne, ha tőlük függene, az éjjeli irredentistáktól, akik nappal meglapulnak és sehol sem láthatók. Mi éjjel, mint becsületes emberek napi munkájuk bevégeztével, alszunk nyugodt lelki­ismerettel és öntudattal. Mire felébredünk, hogy fáradságos napi munkánkba álljunk, éjjeli kó­borok házaink falára plakátokat ragasztanak, mintha ezek a házak máris az ő tulajdonaik volnának. Csak lassan a sötétség leple alatt dolgozó nacionalizmussal! Ne olyan mohó tempót tessék ismeretlen éjjeli honfoglalók dik­tálni reánk, akik itt ezer egynéhány esztendeje vagyunk itthon. Ha a naiv, hiszékeny és egyenes magyar nemzet ezer esztendejéből csak tíz esztendeig dolgozott volna nemzetiségei ellen azokkal az eszközökkel, amilyenekkel most dolgoznak ellenünk, akkor a nemzetiségi kérdés nem lett volna többé kérdés Magyarországon, mert ott nem maradt volna sem tót, sem oláh, sem szerb. A magyar faj azonban nemes, egyenes és becsületes maradt mindenkor a nemzeti kisebbségekkel szemben, csak az állameszme feltétlen tiszteletben tartását követelte szuve­­renitása részére. A magyar faj, mint államalkotó faj és a lakosság többségének reprezentánsa soha sem zavarta meg sem a saját, sem nemzetiségeinek éjszakai álmát sem plakátok ragasztásával, sem suba alatti tüntetésekkel. Természetének és jel­lemének nyíltsága kizárta ezt, hanem ha akart valamit, azt nyíltan tette, hátsó gondolatok nélkül rendelkezett, viselve érte a felelősséget ország és világ előtt. Kiskorú nacionalistáknak a körmére kop­pantott, ha úgy kívánta az állam érdeke. Ez pedig mindig és mindenhol ugyanaz: a polgár­ság egyetértő munkája, melyet ne engedjenek megzavarni egyik oldalról sem. A mi hatósá­gaink csak akkor szisszenek fel, ha egy nekik kényelmetlen falragaszt kell eltávolítani, ha ellenben a magyarságot gyalázzák azok, azért deputációzni kell hozzájuk. Ez a kormányoz­ható hivatali objektivitás a politikai iskolázat­lanság teljes mértékét állapítja meg. Hol van a rendőrség? Hatvan állam­rendőr csak meg tudná állapítani, ha akarná és erre komolyan utasítanák, kik ragasztanak éjjel plakátokat? Nekünk éjfél után az utcára sem szabad kimennünk, de a minket és önér­zetünket sértő plakátokat szabadon ragaszhat­ják ki a város legforgalmasabb utcáin. Kérjük szívesen jó urak, csehek és szlovákok, kik e színmagyar területen állami impérium jogarát tartják a kezükben , legyenek szívesek a jogart egy percre letenni és beletekinteni a törvény­­könyvbe, a békeszerződés határozataiba és a kisebbségi jogoknak egy kissé utána nézni. A magyar törvénykönyvbe, melynek érvényessé- Milne Tanne ruhafestő és vegytisztító 1T111I­3 JCI1103 Komárom, Nádor­ utca 3. és 48. szám. 63 Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztít.

Next